A vállalati logisztikai költségek a magyarországi kis- és középvállalkozások körében végzett felmérés tükrében (Corporate logistics costs of the Hungarian small- and medium-sized enterprises)

A cikk a magyarországi kis- és középvállalkozások logisztikai költségeit vizsgálja a nemzetközi kutatások tükrében és a 2009-es közel kétezer hazai KKV-re kiterjedő „Vállalkozások helyzetének felmérése” alapján. A hazai logisztikai költségeket leginkább a vállalatméret és az ágazat befolyásolja. A magyarországi kis- és középvállalkozások ki nem szervezett szállítási és raktározási tevékenységei a hazai fuvarozóknak és raktárszolgáltatóknak jelentős piacbővülést jelenthetnének. Ez azonban csak látens piacbővülés, mivel a hazai KKV-k nem tervezik, hogy szállítási és raktározási tevékenységeiket nagyobb arányban szervezzék ki. Ez részben azzal magyarázható, hogy a feldolgozóipari, mezőgazdasági és kereskedő kis- és középvállalkozások viszonylag nagy arányban tekintik a logisztikát alapvető képességnek. Nemzetközi viszonylatban a magyarországi KKV-k magas logisztikai költségszintekkel szembesülnek, melynek mérséklésével az adminisztrációs terhek csökkentéséhez hasonló megtakarítást lehetne elérni. ____ This article examines total logistics costs and its components of the Hungarian small- and medium-sized enterprises in the light of international researches. It shows that company-size and its sector are the most important drivers of logistics costs and its components according to „Survey of position of enterprises”, which covered nearly 2000 Hungarian SMEs in 2009. It also proves that transport and warehousing demand of the Hungarian SMEs means a significant market growth for national carriers and warehouse providers. It is only a latent growth, because the Hungarian SMEs do not plan to outsource their transport and warehouse activities in a greater extent. The relative high level of logistics as a core competence among processing industry, agriculture and trade SMEs can be a partial explanation to this. The Hungarian small- and medium-sized enterprises face with high logistics costs in international comparison. Its reduction may bring similar savings as reduction of administrative burdens.

Economic reform, allocative effiency and terms of trade

It has widely been agreed that the distorted price system is one of the causes of inefficient ecooomic decisions in centrally planned economies. The paper investigates the possible effect of a price reform on the allocation of resources in a situation where micro-efficiency remains unchanged. Foreign trade and endogenously induced terms-of-trade changes are focal points ín the multisectoral applied general equilibrium analysis. Special attention is paid to some methodological problems connected to the representation of foreign trade in such models. The adoption of Armington's assumption leads to an export demand function and this in turn gives rise to the question of optimal export structure, different from the equilibrium one-an aspect so far neglected in the related literature. The results show, that the applied model allows for a more flexible handling of the overspecialization problem, than the linear programming models. It also becomes evident that the use of export demand functions brings unwanted terms-of-trade changes into the model, to be avoided by a suitable reformulation of the model. The analysis also suggests, that a price reform alone does not significantly increase global economic efficiency. Thus the effect of an economic reform on micro-efficiency appears to be a more crucial factor. The author raises in conclusion some rather general questions related to the foreign trade practice of small open economies.