Emberierőforrás-menedzsment gyakorlatokkal kapcsolatos kutatások a lean termelés irodalmában (Researches on human resource management practices of lean production literature)

A lean termelési rendszer szociotechnikai megközelítése szerint a lean technikai elemei (technikai alrendszer) a kimagasló teljesítményt nyújtó munkaerő-szervezési rendszer (HPWS) gyakorlataival (szocio alrendszer) kapcsolódnak össze. A tanulmány ezt a megközelítést MacDuffie (1995) szervezetilogika-koncepciója alapján mutatja be. A lean termelési rendszer munkaerő-szervezési rendszerével kapcsolatosan négy témakört tekint át: (1) a lean termelési rendszer munkaerő-szervezési rendszerekre gyakorolt hatását, (2) a HPWSgyakorlatok használatát és (3) teljesítményhatását, végül a (4) munkásokra gyakorolt hatásokat. A feldolgozott koncepcionális és empirikus munkákban valamennyi pontban számos ellentmondás fedezhető fel. _____ According to the socio-technical view of lean production lean system is built on both technical and human resource practices (subsystems). The concept of organizational logic developed by MacDuffie (1995) describes how lean techniques and high performance working systems practices mutually suppose each other in lean environment. This study reviews four fields of human issues in relation to lean production: (1) the impact of lean system on work organization; (2) the use HPWS practices and (3) their impact on operational performance indicators in lean producers; (4) the impact of lean production on workers. The review of empirical and conceptual studies points out that there are many contradictions regarding the above points.

Vezetéstörténeti paradigmák fejlődése Japánban (About the Origins of Japanese Management)

A tanulmány a japán vállalatvezetés kialakulásával, történelmi és társadalmi gyökereivel, valamint intézményesülésének vizsgálatával foglalkozik. Első részében a szerző áttekinti, milyen főbb földrajzi és történelmi tényezők, körülmények játszottak szerepet a japán vezetési gyakorlat formálódásában. Ezt követően egy meghatározott történelmi idősíkon követi nyomon az amerikai menedzsmenttörténet egyes korszakainak megfelelő japán változásokat, vállalatvezetési reakciókat – kezdve a klasszikus menedzsment tanaitól (taylorizmus, racionalizálás...) egészen a mai kor globális versenye által támasztott követelményekig. Rámutat arra, mikor és miért késtek fontos váltások Japánban a vállalatvezetésben élenjáró Amerikához képest, majd értékeli ennek elméleti és gyakorlati jelentőségét. Szándéka szerint ez a történelmi áttekintés képez alapot napjaink Japánnal kapcsolatos gazdasági-társadalmi eseményeinek, reformjainak értékeléséhez is. ____ This paper describes the development, the roots and the process of institutionalization of corporate management in Japan. In the first half the author will look at what major geographical factors and cultural characteristics could play a role in shaping the Japanese management practices. Then, along a historical time line, he scrolls through the Japanese reactions given to each of the major American historical eras: from the classical management (Taylorism, rationalization...) up to the challenges of today’s global competition. It is pointed out where paradigm shifts were delayed compared to the US, and while providing potential reasons, the author evaluates the significance of the differences. This historical comparison ought to provide a basis and scope of understanding for today’s events and ongoing reforms in Japan.