4 resultados para BALANCED SCORECARD - EMPRESA AIP S.A.S.
em Corvinus Research Archive - The institutional repository for the Corvinus University of Budapest
Resumo:
Napjainkban egyre nagyobb figyelem fordul a sporttevékenység társadalmi hasznosságára, ugyanakkor számos sportszervezet a túléléséért küzd. A legtöbb sportszervezetnél a sportteljesítmény mérése dominál, s viszonylag kevés figyelmet fordítanak az üzleti teljesítmény és az ezt befolyásoló tényezők mérésére, annak ellenére, hogy a vezetők tudatában vannak a sportteljesítmény és az üzleti teljesítmény kölcsönös összefüggésével. A sportteljesítményt a fogyasztói elégedettségen keresztül bevételre kell váltani, illetve biztosítani kell a finanszírozási forrásokat (gondolhatunk akár a játékosok fizetésére) a megfelelő sportteljesítmény eléréséhez. A sportszervezetek vezetőinek át kell látniuk a sportteljesítmény és az üzleti teljesítmény összefüggéseit, és azonosítaniuk kell a kritikus értékteremtő tényezőket. Ehhez adhat egy megfelelő gondolkodási keretet a Balanced Scorecard alkalmazása. Tanulmányunkban egy rövid áttekintést adunk a Balanced Scorecard alkalmazásának előnyeiről és kihívásairól a non-profit szervezetek esetében, majd egy magyarországi kézilabda klubnál készített esettanulmány segítségével megvizsgáljuk a BSC alkalmazási lehetőségét a sportkluboknál. _____ While performance measurement in the sport industry has a traditionally strong focus on sports results, commercial success of sports clubs needs to gain more ground. Sports results should generate market revenues, by satisfying customer needs, and allow continued investment in the further improvement of sports success (i.e. more funds for player transfers and wages). Club managers need to understand the complex relationship between on-field and off-the-field success, and identify critical success factors for achieving strategic objectives. The Balanced Scorecard approach provides a plausible framework for such analysis. Our paper explains the challenges of and opportunities for implementing a Balanced Scorecard system in non-profit organisations, and provides insights into its application in professional sport through an in-depth case study of a handball club in Hungary. We conclude by providing a model for managing sports organisations in line with strategic objectives, balancing out stakeholder expectations for both sports results and commercial success.
Resumo:
A sporteredmények hagyományosan központi szerepet töltenek be a hivatásos sporttal foglalkozó vállalatok teljesítménymérésében, emellett az üzleti siker és az érintettek bevonásának minősége, mint tényezők szintén kezdenek teret nyerni. A sporteredmények piaci bevételeket hozhatnak, amennyiben a szurkolók elégedettségét váltják ki, és további beruházásokat tesznek lehetővé a sportsiker érdekében (pl. több forrás lesz új játékosok szerződtetésére és magasabb bérekre). A sportvállalatok vezetői azzal a kihívással néznek szembe, hogy megértsék az összetett kapcsolatot a pályán és az azon kívül nyújtott teljesítmény között, azonosítva a kritikus sikertényezőket a stratégiai célok elérése érdekében. Korábbi publikációinkban javasoltuk a Balanced Scorecard alkalmazását hivatásos sportvállalatoknál. Ebben az írásunkban megvizsgáljuk a Public Sector Scorecard alkalmazásának lehetőségét, amely egy alkalmas keretet adhat a hivatásos sportvállalatok stratégiai szemléletű vezetéséhez. Felhívjuk a figyelmet a lehetőségekre és kihívásokra e rendszer bevezetése kapcsán egy részletes esettanulmány segítségével, amely egy hivatásos magyar kézilabdaklubra vonatkozik. Következtetésünk arra irányul, hogy e modell alkalmas a hivatásos sportvállalatok stratégiai szemléletű vezetésének támogatására oly módon, hogy segítségével kiegyensúlyozhatók az érintetti elvárások, mind a sportsikerek, mind az érintettek bevonása, mind az üzleti siker vonatkozásában.
Resumo:
A sportszervezetek, sportvállalkozások esetében is kulcsfontosságú a teljesítménymérés. Annak ellenére, hogy a teljesítménymérés sok esetben elsősorban a sportteljesítményre koncentrál, egyre többen foglalkoznak az üzleti teljesítménymérés relevanciájával is. A nyugati társadalmakban a szűkös erőforrások és a növekvő társadalmi kontroll igénye erősíti ezt a folyamatot. A szakirodalom ezen a téren még viszonylag szűk körű. Jelen tanulmány célja, hogy egy olyan szakirodalmi áttekintést adjon, ami elindíthatja a jelenlegi és potenciális jövőbeli vezetők gondolkodását az üzleti teljesítménymérés fontosságának irányába. A tanulmány először áttekinti a pénzügyi teljesítménymérés lehetőségeit, foglalkozik a költségfelosztás problémakörével, kiemelt szerepet szán a stratégiai gondolkodás és a több szempontú megközelítés érvényesítésének. Részletesen összehasonlítja a sportszervezeteknél javasolt kiegyensúlyozott stratégiai mutatószámrendszer (BSC) adaptációkat. A tanulmány kiinduló pontot jelenthet nemcsak a szakirodalom feldolgozásához, de a gyakorlati megvalósításhoz is. _____ Performance measurement is crucial in sports associations. Although sports performance is in the spotlight, more and more researchers and experts deal with the business perspective of performance evaluation. This trend is strengthened by the scarcity of resources and a rising demand for social control in Western societies. The literature in this field is relatively limited. The aim of this study is to provide a literature review, which can motivate experts and managers to shift towards business thinking, and realize the importance of business performance evaluation. The study presents the opportunities of financial performance measurement, deals with the issues of cost allocation, and focuses on the role of strategic thinking and multi-dimension approach. Finally it compares the proposed balanced scorecard adaptations for sports associations. The study can be a starting point for literature review as well as for practical implementation.
Resumo:
A tanulmány célja a fenntarthatósági stratégiák vállalati megvalósításának az eredményesebbé tétele. A cikk a XXI. század új vállalati stratégiai kihívásaiból indul ki. A következő lépésben az alapvető fenntarthatósági stratégiai változatok célját, szerepet és a kiválasztás tényezőit ismerteti. Ezután vázolja fel a stratégiák megvalósítását szolgáló irányítási gondolatrendszer, az ún. hagyományos Balanced Scorecard (BSC) egyszerű kibővítésének káros következményeit. Erre épül a Fenntarthatósági Balanced Scorecard (SBSC) szerkezetének és kialakítási lépéseinek a leírása. Ebhez szorosan kapcsolódik a stratégiai változatok Balanced Scorecardjának a tartalmi elemeire tett javaslatok ismertetése. Végül a „Hitelességi stratégia" tervezésének és bevezetésének fázisait egy vegyipari esettanulmány szemlélteti.