A földrajz helye a közgazdászok világában

A tanulmányban a gazdaságföldrajz és a regionális gazdaságtan szakirodalmi alapjainak az áttekintése után az egyes gazdaságföldrajzos és jövőkutató professzorok véleményének ismertetésével a szerző azt igyekszik igazolni, hogy a gazdaságföldrajz diszciplína hasznos eszközöket nyújt a közgazdászok vizsgálataihoz, amennyiben azok a gazdaság térbeliségével is foglalkoznak. Ezt látszik igazolni a világ vezető üzleti iskoláinak a tanterve is, ahol a gazdaságföldrajz, illetve a gazdaság térbeliségével foglalkozó szakok rendre megjelennek. A területi gazdaságtervezés és a regionális közgazdaságtan statisztikai, területi statisztikai adatsorainak az elemzése – és térbeli elemzése – ráirányítja a figyelmet egy olyan nézőpontra, amely eddig nem kapott megfelelő hangsúlyt. A futures study (jövőkutatás) vizsgálatai módszereinek, pl. a foresight-nak az alkalmazása a GIS földrajzi információs rendszer segítségével egy új, jövőföldrajzi eszköztárat kínál a területi tervezés számára, használatával új perspektíva nyílhat a gazdasági folyamatok hatásainak térbeli előrejelzésére.

A földrajzi távolság, a kulturális hasonlóság és a szabadkereskedelem hatása a borkereskedelemre = Effects on the global wine trade of geographical distance, cultural and linguistic similarity, and free trade

A globalizálódó világgazdaságban a vezető bortermelő országok egyre jelentősebb borkereskedelmet bonyolítanak le egymás között. Míg Európában a fogyasztók egyre kevesebb bort vásárolnak, addig Amerikában és Ázsiában a bor iránti kereslet folyamatosan bővül: a borkereskedelem földrajzi átrendeződése zajlik. A kulturális hasonlóság és a földrajzi távolság kereskedelemre gyakorolt hatását gyakran a kereskedelemelméletek gravitációs modelljével elemzik. E tanulmány azt vizsgálja, hogy a fő borexportáló országok közötti földrajzi távolság, kulturális hasonlóság és szabadkereskedelem milyen hatással van a nemzetközi borkereskedelemre, annak költségeire. A regressziós becslés eredményei alátámasztják, hogy a borkereskedelem költségei alacsonyabbak, ha a kereskedelmi partnerek kulturálisan hasonlók, földrajzilag közel helyezkednek el egymáshoz, vagy van tengeri kikötőjük, tagjai a WTO-nak, illetve ha kötöttek egymással regionális kereskedelmi megállapodást. Ezenkívül megállapítható, hogy az angolszász, a latin-amerikai és az európai kulturális klaszterek elsősorban egymással kereskednek. A kutatás számos kulturális változó alkalmazásával és több ökonometriai modell, illetve becslési eljárás nagymintás tesztelésével gazdagítja a szakirodalmat. ____ In a globalizing world, major wine-producing countries export considerable quantities to the global wine market and turn over a notable trade, but in what happens European wine regions differ markedly from the New World. Here major wine producers suffered a remarkable fall in domestic wine consumption in recent decades, while New World wine producers increased their production potential and generated new foreign demand. The changes have been joined by geographical relocation of wine consumption and exports. The gravity equation can be derived from demand-side or supply-side theory-consistent estimation methods that suggest relationships between the size of the economies, geographical distances, cultural similarities, and size of their trade. The paper analyses the effects of cultural and geographical proximity, free trade, and linguistic similarity on bilateral trade in the main wine-producing countries, using a cross-section gravity model for 2012. The results suggest that larger countries export more wine, while transport costs rise in line with geographical distance and are higher for landlocked trading partners. Wine export costs are lower if trading partners are culturally similar, share a dominant religion, or are both WTO members with regional trade agreements. Anglo-Saxon, Germanic, Latin American and Latin European countries mainly trade wines within their groups. The paper looks to extend the number of trading partners, investigate the effect of language clusters, and confirm that the results are robust by different econometric methodologies.

Az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog és a vételi jog konkurenciájáról

Sem a korábbi Gt.-k, sem a hatályos Ptk. tételesen nem rendelkezik arról, hogy üzletrészre kiköthető-e vételi jog. Ettől függetlenül, az üzleti, illetve a bírói gyakorlatban ismert, illetve elismert, hogy az üzletrészre vételi jogot lehet alapítani. Jelen munka elsőként azt vizsgálja, hogy a hatályos Ptk.-nak ’az üzletrész pénzszolgáltatás ellenében történő átruházása’ és az ’üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog’ fordulatai milyen értelmezési kérdéseket vetnek fel. Az írás ezt követően pedig azt tárgyalja, hogy hogyan alakul az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog és a vételi jog egymáshoz való viszonya abban az esetben, ha a társaság tagja olyan üzletrészre, amelyen más tag(ok)nak a Ptk. 3:167. §-a alapján az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló joga áll fenn, más személy javára szerződéssel vételi jogot enged. Jelen munka e kérdésben épített Metzinger Péter Az elővásárlási és a vételi jog konkurenciájáról címmel, a Corvinus Law Papers 2016/1. számában megjelent tanulmányának következtetéseire, illetve továbbgondolta azokat az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog és a vételi jog konkurenciája szempontjából.

Európai Unió: Útelágazás és Brexit-tanulságok

Noha az EU-tagságból származó előnyök a nemzetközi gazdaságtan kiforrott tételei szerint valóságosak, jól azonosíthatóak, mérhetőek és régről ismertek, mégis, egy átlagosan tájékozott brit választó számára ezek az előnyök az Egyesült Királyságban (EK) még 43 év után sem tekinthetők magától értetődőnek. A tanulmány számba veszi az integrációból származó nem triviális jóléti előnyöket, amelyekről a kiválással az EK-nak le kell majd mondania. Ezt követően egy természettudományos rendszer-analógia segítségével azt taglalja a cikk, hogy az EU mai állapotában miért inkább csak transzferunió, és annak is egy tökéletlen változata, vagyis segít megérteni, hogy az integráció, pénzpiaci és forrásközvetítői szempontból, miért működik elégtelenül.