"Értelem és érzelem" A lakossági ügyfelek gazdasági magatartása és a bankokkal kapcsolatos attitűdjei ("Sense and sensibility" Retail customer behaviours and attitudes towards banks)

A globális pénzügyi és világgazdasági válság sok szempontból újszerű versenyhelyzetet teremtett a lakossági banki piacon az ügyfelek megtartása és az új ügyfelek megszerzése terén. A gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezett változásokhoz való alkalmazkodás sikeressége érdekében fontos a banki ügyfelek gazdasági viselkedésmódjának alaposabb és mélyrehatóbb megértése. Tanulmányunkban bemutatjuk azokat a főbb, releváns pszichológiai, szociológiai és gazdasági tényezőket, amelyek az ügyfelek bankokkal kapcsolatos magatartását és attitűdjeit befolyásolják. A vonatkozó elméleteket és kutatásokat egy konceptuális keretben foglaljuk össze; ennek az alappilléreit a bizalom, a pénzzel kapcsolatos attitűdök és az emocionális komponensek alkotják. _______ The global fi nancial and economic crisis created new competition in the market for retail banking, and in the areas of existing customer retention and new customers’ acquisition. The corresponding economic and social change called for new adaptive strategies on behalf of banks to better understand the economic behaviour of their customers. This paper focuses on certain relevant psychological, sociological and economic factors that tend to characterize customer behaviours and attitudes towards banks. With particular emphasis on highlighting the potential implications of relevant theories for the purposes of banks, our conceptual model incorporates elements of trust, monetary attitudes and underlying emotional components.

Az innovációterjedés lehetőségei egy technológiai piacon (Opportunity of the innovation on a technologic market)

Az innovációterjedés vizsgálatának számos módszere ismert a szakirodalomban, a leggyakoribb a szociológiai alapú közelítés, melynek marketingvonatkozásait alapvetően Rogers (1962) dolgozta fel. Rogers elmélete kettős – egyrészt elméleti szegmentációt nyújt az innováció elfogadásához, másrészt bemutatja a sikeres innovációelfogadás tényezőit. Az elmélet további alkalmazása során egy viszonylag egységes, de – mint ahogy a szerzők 2005-ben végzett kutatásából kiderült – nem feltétlen valós kép alakult ki az egyes fogyasztói csoportokról. A legtöbb innovációs kutatás kvantitatív jellegű, amily eleve feltételezi, hogy pontosan ismerjük a probléma szerkezetét. Radikálisan új megoldások esetében azonban nem feltétlenül rendelkezünk ilyen ismeretekkel, s szükséges lehet egy feltáró kutatás elvégzése. A szerzők vizsgálatukban alapvetően kvalitatív kutatási technikákat alkalmaztak: a résztvevők megfigyelését, a strukturálatlan interjút, mélyinterjút egyaránt használták, és a felhasználók, illetve az érdekelt vállalatok széles körét vonták be a kutatásba. _____________ In their paper the authors study the user acceptance of a new innovation, wifi applications in a technologically less developed market with qualitative research techniques. They used Rogers’ framework of aspects of the diffusion of innovation, to explore whether those factors are traceable and have influence in the spreading of hotspot. Their objective was to explore the factors of diffusion of innovation in a less developed market, what the major possible success factors of introducing wifi solutions for operating hotspots. They found that current users show two separate groups: one group is the technology freak, trend follower innovators. The other group is also technologically well-educated more conservative – security sensitive professional users, innovators in the sense of using the new technology at the earliest stage, but hold negative attitudes towards the new application in question. This raises the question whether companies are to approach these innovators with differentiated strategy.

"I would like to see that one is able to say I'm proud of being a citizen of the EU…" – the way Hungarian people see Europe and the European Union

This paper explores the concepts of Europe, Europeanism and European Union, their meaning to Hungarians, how people define them and how they relate to these concepts through the analysis of qualitative in-depth interviews. The main question is whether the discourse, expressing attitudes towards Europe and the European Union, are of symbolic or utilitarian character. The symbolic way to relate to the EU is based on principles, an ideological or an emotional approach of the subject, while the pragmatic or utilitarian logic is based on rational cost-benefit analysis. The main argument of this current paper is that the way Hungarians tend to relate to the EU is rather utilitarian and it is the utilitarian logic that represents the relevant frame to understand people’s attitudes on the subject.

Double or quits: should money found be risked?

This article examines social attitudes towards risk-preference and risk-aversion. First, we briefly discuss the theoretical approach to the analysis of risk-preference and risk-aversion that was developed within rational choice theory. Next, we present an approach to operationalise risk-preference using survey data. Our measurement of attitudes towards risk follows the usual strategy: respondents are asked to choose between a small amount of money they get for sure, and a large but risky amount. Drawing on the theoretical models and earlier empirical research, we formulate hypotheses about the social factors that have an impact on actual decision making in the situations under study. The hypotheses are tested using survey data. The article ends with a brief discussion. The novelty of our paper is that – to the best of our knowledge – neither previous Hungarian nor international research has attempted to examine attitudes towards risk using data from large-scale surveys.