Első- és másodfajú etikai kudarcok (Type I and type II ethical errors)

A cikkben a szerző a piac és a kormányzat kudarcaiból kiindulva azonosítja a közjó elérését célzó harmadik rendszer, az etikai felelősség kudarcait. Statisztikai analógiát használva elsőfajú kudarcként azonosítja, mikor az etikát nem veszik figyelembe, pedig szükség van rá. Ugyanakkor másodfajú kudarcként kezeli az etika profitnövelést célzó használatát, mely megtéveszti az érintetteteket, így még szélesebb utat enged az opportunista üzleti tevékenységnek. Meglátása szerint a három rendszer egymást nemcsak kiegészíti, de kölcsönösen korrigálja is. Ez az elsőfajú kudarc esetében általánosabb, a másodfajú kudarc megoldásához azonban a gazdasági élet alapvetéseinek átfogalmazására, az önérdek és az egydimenziós teljesítményértékelés helyett egy új, holisztikusabb szemléletű közgazdaságra van szükség. _______ In the article the author identifies the errors of ethical responsibility. That is the third system to attain common good, but have similar failures like the other two: the hands of the market and the government. Using statistical analogy the author identifies Type I error when ethics are not considered but it should be (null hypothesis is rejected however it’s true). She treats the usage of ethics to extend profit as Type II error. This misleads the stakeholders and makes room for opportunistic behaviour in business (null hypothesis is accepted in turn it’s false). In her opinion the three systems: the hand of the market, the government and the ethical management not only amend but interdependently correct each other. In the case of Type I error it is more general. Nevertheless to solve the Type II error we have to redefine the core principles of business. We need a more holistic approach in economics instead of self-interest and one-dimensional interpretation of value.

Európai Unió: túlélés vagy távlati tervezés – az állam változó szerepei (European Union – survival or long term planning?)

Az EU-ban, a mai állapotok szerint, csak „transzferunióról” beszélhetünk és nem egységes piacról. Az eurós pénzfolyamatok eltorzítva közvetítik a versenyképességet is: mind az árukban és vagyontárgyakban, mind – főleg – a pénzügyi eszközökben megtestesült munkákat/teljesítményeket rosszul árazzák. Egy ilyen keretben különösen könnyen alakul ki az, amit potyautas-problémának nevezünk, vagyis ahol tényleges vagy mérhető teljesítményleadás, vagy éppen fizetés nélkül lehet fogyasztani, és túl olcsón lehet szabad forrásokhoz jutni. Az eurózóna számos közvetítő mechanizmusában is tökéletlen. A sok, szuverénadósság-présbe került tagország között van kicsi, közepes és nagy is. Ez a tény, valamint az általános növekedési és munkapiaci problémák, egyértelműen „rendszerszintű zavarokat” jeleznek, amelyeket ebben a dolgozatban teljesítmény közvetítési-átviteli problémának hívunk, és ezért egy szokatlan, ám annál beszédesebb, elektromosenergia-átviteli rendszeranalógiával segítünk értelmezni. Megmutatjuk, hogy egy jó nagyvállalat miért jobb pénzügyi tervező, mint egy azonos méretű állam. _____ Why are ill-defined transfer mechanisms diverting valuable assets and resources to the wrong destination within the EU? Why do we witness ongoing pressure in the EU banking sector and in government finances? We offer an unusual answer to these questions: we apply an analogy from physics (from an electric generation and distribution network) to show the transmission inefficiency and waste, respectively, of the EU distribution mechanisms. We demonstrate that there are inherent flaws in both the measurement and in the distribution of assets and resources amongst the key EU markets: goods, money and factor markets. In addition, we find that when international equalizer mechanism is at work (cohesion funds allocated), many of these equity functions are at risk with respect to their reliable measurement. Especially are at risk the metered load factors, likewise the loss/waste factors. The map of desired outcomes does not match the real outcome, since EUtransfers in general are put to work with low efficiency.

Regional climate change impacts on wild animals' living territory in Central Europe

In this paper the projected future impact of climate change has been analyzed for the quality of living conditions of the European terrestrial vertebrates (amphibians, reptiles, birds, mammals) in the Carpathian Basin. According to the climate scenarios, warmer and drier climatic conditions are likely to occur in the Carpathian Basin by end of this century. Simultaneous analysis of climate parameters, climate simulations and animal range datasets enables us to evaluate the vulnerability of different European species to regional warming and climate change. The spatial climate analogy technique is used to analyze the estimated rapid change of the wild animals’ habitats and their northward migration. For the reference climate data of Debrecen is considered, and three spatial analogue regions are compared. The results suggest that generally a significant decline in habitats is very likely for most of the analyzed animal groups by the end of the 21st century. The largest rate of decline is estimated for birds. However, living conditions for reptiles may improve in the future due to the warmer and drier climatic conditions, which are favourable for these species.

A hiány újratermelése (The reproduction of shortage)

Sporadic lack of consumer articles, the housing shortage, disturbances of material supply, and shortages of investment goods and of labour may be traced back to a common main cause. Shortage is constantly reproduced by specific features of the economic mechanism. The first part of the article consists of micro-analysis, mainly of the productive enterprise. Efforts to increase production may run up against ceilings of three kinds: constraints on physical resources, constraints on demand, and the budget constraint on enterprises. It is an important feature of a system which of these constraints takes effect. Resource-constrained systems can be distinguished from demand-constrained ones here. In the former, production is limited by production bottlenecks, in the latter by buyer demand. The socialist economy in its "classical" form belongs to the former type. It is related to whether the budget constraint on the enterprise is "hard" or "soft". If hard, enterprise spending is limited by its financial scope, if soft (its losses offset almost automatically) its demand becomes almost insatiable. The second part performs a macro-analysis, showing the mechanism of "suction" with the aid of a hydraulic analogy. The enterprise sector "pumps away" reserves and surpluses of the system, mainly due to the "investment hunger" that appears in the wake of expansionist efforts. Finally the article discusses briefly the interrelations between shortage and inflation.