Vadon előforduló Vitis taxonok élőhelyi és morfológiai jellemzői a Kárpát-medence és a Közép-Balkán régió kapcsolatában.

Vizsgálatunk célja a közép-magyarországi Vitis sylvestris élőhelyek állapotfelmérése, összehasonlításban, a balkáni régióban található ligeti szőlő élőhelyekkel. 17 hazai valamint 17 bulgáriai egyedet hasonlítottunk össze élőhelyi jellemzők és hajtás morfológia alapján. Utóbbi esetben 20 bélyeget vettünk figyelembe a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet számkulcsos rendszeréből (OIV, 2001). Az élőhelyek vizsgálata során összehasonlítottunk középhegységi valamint ártéri állományokat is. A bulgáriai élőhelyek inváziós fertőzöttsége általánosan alacsony volt. Ezzel szemben a hazai állományokban, így az Akalacsi erdő összetételében többnyire hibrid jellegű egyedeket találtunk. Legnagyobb számban a Budai hegységben a Hármashatár hegyen, valamint a Gödi sziget területén fordultak elő morfológiailag még Vitis sylvestris - ként azonosítható és ezáltal védendő egyedek. Eredményeink rámutattak arra, hogy azokon az élőhelyeken, ahol a Vitis riparia megjelenik a V. sylvestris egyedek száma fokozatosan csökken, helyette legfeljebb a V. ripariával létrejött hibridek találhatók meg. Az introgresszió során, a génanyag eróziója a védett faj végleges eltűnéséhez vezethet.

A költség-haszon elemzés feltételezései a filozófus szemszögéből

Az írás azokat az alapvető feltételezéseket veszi górcső alá, amelyek kimondatlanul jelen vannak a költség-haszon elemzés jelenlegi gyakorlatában és környezeti ügyekre történő alkalmazásában. Tárgyaljuk a költség-haszon elemzésnek a környezetről és az emberi természetről alkotott képét, valamint a társadalmi és a politikai folyamatban betöltött szerepét. A költség-haszon elemzés ún. környezetértékelési alkalmazásánál egyrészt a környezet "tárgyiasítása" központi jelentőségű; másrészt az emberi természetről alkotott képének lényeges jellegzetessége a preferenciák "homogenitása"; harmadrészt a politikai folyamatban betöltött szerepét a döntések "magánosítása" jellemzi. E szempontok mindegyikét alapos vizsgálatnak vetjük alá azért, hogy megállapíthassuk, vajon hátráltatják vagy elősegítik azoknak a céloknak a megvalósítását, amelyeket a környezet-gazdaságtant alkalmazó szakemberek elérni kívánnak. Ennek során néhány olyan lépést is körvonalazunk, amelyek segíthetik a fölvetődő problémák orvoslását.