The risk of adverse selection and its management in the process of venture capital investment (The experience of Hungarian investors)

Venture capitalists can be regarded as financers of young, high-risk enterprises, seeking investments with a high growth potential and offering professional support above and beyond their capital investment. The aim of this study is to analyse the occurrence of information asymmetry between venture capital investors and entrepreneurs, with special regard to the problem of adverse selection. In the course of my empirical research, I conducted in-depth interviews with 10 venture capital investors. The aim of the research was to elicit their opinions about the situation regarding information asymmetry, how they deal with problems arising from adverse selection, and what measures they take to manage these within the investment process. In the interviews we also touched upon how investors evaluate state intervention, and how much they believe company managers are influenced by state support.

A referenciapont-elmélet mint a hiányos információjú szerződések gondolatkörének új irányzata (The concept of ‘reference points’ as a new direction in the ‘incomplete contract’ theory)

A cikk az alig több mint öt éve született referenciapont-elméletet mutatja be, ismerteti és értékeli a témában eddig megjelent cikkeket és a nagyobb horderejű munkaanyagokat. A referenciapont-elmélet arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi a vállalat optimális mérete, és mikor érdemesebb a termelési kooperációt nem a vállalaton belül, a különböző egységek koordinációjával megoldani, hanem külső vállalatok segítségével, a piacon keresztül megvalósítani. A referenciapont-elmélet az azonos kérdések megválaszolására törekvő hiányos szerződések elméletét ért kritika hatására született meg, és saját, újonnan megfogalmazott feltételrendszerét számos ponton ötvözi a hiányos szerződések hipotéziseivel, ugyanakkor bizonyításai során felhasználja a standard közgazdasági irányzat több eszközét is. A cikk a friss eredmények bemutatása mellett megkísérli előre becsülni a referenciapont-elmélet várható jövőbeli fejlődési irányait is. ____ The concept of reference points was established slightly more than five years ago, and it deals with the same boundary of firm related questions as the incomplete contract theory. The present review shows the most important journals and research papers in this field. Reference point theory arose out of a criticism of some of the elements of incomplete contract theory. Reference point theory combines newly- formulated hypotheses with some of the assumptions of incomplete contracts. The theory also uses some of the proving tools of standard economics. The author’s study not only shows the main results of the reference point theory, but it also tries to predict some possible future developments within the theory.

Agency theory problems behind the fall of shopping centers

The present article assesses agency theory related problems contributing to the fall of shopping centers. The negative effects of the financial and economic downturn started in 2008 were accentuated in emerging markets like Romania. Several shopping centers were closed or sold through bankruptcy proceedings or forced execution. These failed shopping centers, 10 in number, were selected in order to assess agency theory problems contributing to the failure of shopping centers; as research method qualitative multiple cases-studies is used. Results suggest, that in all of the cases the risk adverse behavior of the External Investor- Principal, lead to risk sharing problems and subsequently to the fall of the shopping centers. In some of the cases Moral Hazard (lack of Developer-Agent’s know-how and experience) as well as Adverse Selection problems could be identified. The novelty of the topic for the shopping center industry and the empirical evidences confer a significant academic and practical value to the present article.

Speciális kockázatok és kockázatkezelés a kockázatitőke-finanszírozásban (The special risks and risk management of venture capital)

A tanulmányban a szerzők arra a kérdésre keresik a választ, hogy az aszimmetrikus információk hatására a vállalkozók és a befektetők között kialakuló megbízó-ügynök viszonynak melyek a speciális vetületei a kockázatitőke-finanszírozás vonatkozásában. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a hiányos információk, a megbízó-ügynök viszony, illetve az ügyletek speciális jellege miatt fokozottan jelentkező ügynökprobléma kezelésére a kockázatitőke-finanszírozás szereplői speciális kockázatkezelési technikákat alkalmaznak. Ilyenek a magas elvárt hozamok, a szigorú kiválasztási kritériumok, a speciális befektetési vagy szindikátusi szerződések, a befektetést követő monitoring tevékenység, a több lépcsőben történő finanszírozás és a portfólióvállalatok hálózatba szervezése. A speciális kockázati megközelítés következtében a befektetéseket opciós szemlélet is áthatja. _____ This paper focuses on the special aspects of imperfect information in case of venture capital financing including principal-agent relationship between entrepreneurs and investors as well as adverse selection that evolves as a result of information asymmetries. The authors’ finding is that venture capital is able to manage the problems caused by imperfect information via applying divers risk management techniques such as high profit expectations, scrutiny of portfolio-companies, the use of special contracting stipulations and syndicate agreements, the monitoring of investments, multi-staged financing of companies and the integration of portfolio-companies into networks. In addition to the risk management techniques the authors also give the interpretation of the unique attitude of venture capital toward uncertainty and its special real option-like risk valuation approach that makes venture capitalists capable of handling high uncertainty under imperfect information.

A korrupció társadalmi és intézményi szerkezete

A tanulmány első részében a megbízó-megbízott-kliens modellt fogalmi keretként alkalmazva a korrupció négy ideáltípusát mutatjuk be: míg a vesztegetést és zsarolást a megbízott és kliens közti, addig a hűtlen kezelést és csalást a megbízó és megbízott közti tranzakcióként definiáljuk. A korrupció ezen alaptípusait irányított gráfok segítségével ábrázoljuk. Ezt követően a korrupciós ügyletek szereplőinek lehetséges (pl. a tranzakciós költségek és a lebukási kockázatok csökkentésére irányuló) motivációit vizsgáljuk, vagyis azt, hogy mely tényezők ösztönzik leginkább a korrupciós helyzetek szereplőit arra, hogy tranzakcióikat különböző típusú személyes, üzleti, politikai és egyéb intézményes kapcsolathálókba ágyazzák. A második részben – támaszkodva korábbi kutatásaink eredményeire – néhány tipikus magyarországi korrupciós tranzakció társadalmi és intézményi beágyazottságát mutatjuk be. Négy esettanulmányt elemzünk részletesen, a bemutatott tipikus (pl. pártfinanszírozáshoz, vagy engedélyek megszerzéséhez kapcsolódó) korrupciós hálózatokat pedig többszereplős, bonyolult és multiplex gráfokkal ábrázoljuk. Végül a komplex hálózatok evolúciós vonatkozásait a szereplők számának, a kapcsolatok komplexitásának, valamint a személyi és/vagy intézményi beágyazottság mértékének tükrében vizsgáljuk. ______ In the first part of the paper four idealtypical corruption transactions are explicated in terms of the principal-agent-client model: bribery and extortion are described as two different types of agent-client relationship, while embezzlement and fraud as two different types of principal-agent relationship. The main idea is to describe these elementary corruption transactions as simple directed graphs. The next section of the paper takes into consideration different kinds of possible motivations (such as the reduction of risks or transaction costs) of the principals, agents and clients, in order to embed their corruption transactions in various kinds of personal, business, political and other institutional networks. In the second part of the paper some typical and stable network configurations are presented, based on a recent empirical corruption research carried out in Hungary. Certain corruption cases (such as party financing or granting of permit) are analyzed in details, and are described as complex and multiple networks. The paper concludes in showing some signs of the evolution of corruption networks in Hungary in terms of the number of actors, of the complexity of network configurations, of the level of personal or institutional embeddedness, and of the multiplexity of relationships.

Végtelen sokszor ismételt kiszerződés (Infinitely repeated outsourcing)

A cikk a kormányzat és a vállalat közti végtelen sokszor ismételt kiszerződésekkel foglalkozik. Vizsgálati eszköztárát a nem teljes szerződések elméletéből kölcsönzi. A szakirodalmat felhasználva megmutatja, hogy létezik olyan fenyegetési stratégia, köznapi szóhasználattal az adott szabályok esetén mindkét fél számára saját érdekében betartandó stratégia, ahol mind a vállalat, mind a kormányzat beruházásának értéke a társadalmilag optimális nagyság. Bebizonyítja, hogy annál valószínűbb, hogy mind a kormányzat, mind a vállalat a társadalmilag optimális beruházási szintet valósítja meg, minél nagyobb annak az esélye, hogy az adott vállalat kapja meg a következő periódusban is az ismétlődő munkafeladatot. Felhívja a figyelmet a szabályozó felelősségére az újabb szerződés valószínűségének indirekt meghatározásában. ____ The paper analyses the in¯nitely repeated contracts between the government and a firm. Methods from the incomplete contract theory are used for this analysis. Based on the literature, it is shown that there exist a trigger strategy, when both the government and the firm deploy the socially optimal amount of investment. The paper proves that the greater the chance that an excellently accomplished firm receives a new contract the higher is the probability that both actors' investments are on the socially optimal level. The regulator has a great liability in establishing indirectly the chance of receiving a new contract opportunity.

Adaptív döntéshozatal a beszállítóválasztásban = Adaptive Decision-making in Supplier Selection

Herbert Simon, a korlátozott racionalitás elméletének megalkotója szerint a döntéshozatalunk hatékonyságát az határozza meg, hogy korlátozott kognitív kapacitásaink birtokában milyen stratégiákkal birkózunk meg a komplex környezet kihívásaival. Az erre az elméletre építő kutatások egyik alapvetése, hogy az egyéni problémamegoldási folyamat helyzetspecifikus és ez az idomulás kulcsfontosságú az eredményességben és hatékonyságban. A döntéshozó rendelkezik egy „adaptív szerszámosládával”, amelyből a megfelelő helyzetekben a megfelelő döntési eljárásokat választja. A tanulmányban a szerző egy kvalitatív kutatás eredményeire építve, a beszállítóválasztás példáján keresztül mutat be lehetséges válaszokat a keveset kutatott kérdésre: hogyan működik az adaptivitás folyamata? A tanulmány a döntési helyzethez való alkalmazkodás kialakulását vizsgálja a döntési folyamatok kognitív szintjén. ______ Herbert Simon, the author of theory of bounded rationality claimed that the results of our decision-making is defined by the approprietness of strategies with which we handle the complexity of the environment with our bounded cognitive capacities. One of the main issues or research programs building on this theory is that problem solving is situation-specific, and the adjustment of strategies to actual situational factors is crucial for the effectiveness and efficiency of decision-making. The decision-maker possesses an „adaptive toolbox”, from which he chooses the right decision tools in the right situations. The author, based on the findnings of a qualitative study, presents possible answers to the not well-elaborated question: how does the process of adaptivity work? Forming of an adaptive mechanism is in the focus.