The Future of EU Cohesion Policy. Endogenous Development – Added Value of Intervention – Regulatory Frameworks

The successful operation of the regional development – or cohesion – policy of the European Union has a strategic importance from the point of view of the whole integration process. Strengthening economic, social and territorial cohesion and decreasing disparities between member states and regions are not only one of the main priorities of the integration, but at the same time these are justified expectations of the people living in the member states of the union. The cohesion transfers should be spent on those factors which have the biggest contribution to the improvement of development prospects and competitiveness in the given regions. Theories on regional development have controversial conclusions about the long-term formation of development disparities. However, it has become evident that successful development policies are based on endogenous factors, innovation and well-functioning institutions. After examining theoretical considerations and regional disparities the study analyses the impacts of EU regional policy and evaluates the main elements of the proposed regulatory frameworks for the period 2014-2020.

Az agrárkereskedelem változása Magyarország és az Európai Unió között a csatlakozás után (The post-accession change in agricultural trading between Hungary and the EU)

2004-ben Magyarország kilenc közép-kelet-európai országgal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz, ami számos változást idézett elő az agrárkereskedelem terén. A cikk célja, hogy a legfrissebb adatok és a szakirodalmi fejlemények tükrében bemutassa, hogyan alakult Magyarországon a mezőgazdasági alapanyagok és a feldolgozott termékek kereskedelme az Európai Unióval. A megnyilvánuló komparatív előnyök módszerét alkalmazva a cikk számos következtetésre jutott. Először is világossá vált, hogy a csatlakozás növelte az agrárkereskedelem intenzitását, ám negatív hatással volt a kereskedelem egyenlegére. Kimutatható továbbá, hogy Magyarország az alacsony hozzáadott értékű alapanyagexportra és a magas hozzáadott értékű feldolgozott termékek importjára koncentrált a csatlakozás után, noha ezek komparatív előnyei nagymértékben megváltoztak egy hatékony alkalmazkodási folyamat következtében. A változások tényét támasztják alá a különböző rövid és hosszú távú stabilitásvizsgálatok is, amelyek az agrártermékek megnövekedett versenyére utalnak az EU-15 piacán. Agrárpolitikai szempontból az elemzések alátámasztják a strukturális reformok szükségességét. / === / Numerous changes in agricultural trading from the EU accession of Hungary and nine other Central-East European countries in 2004. The article sets out to present, in the light of the latest figures and written contributions, how Hungary’s EU trade in agricultural raw and semi-processed products developed thereafter. It uses the method of manifest comparative advantages to reach its conclusions. First, it became clear that accession increased the intensity of agricultural trading, although it had a detrimental effect on the trade balance. It also appeared that post-accession Hungary was concentrating on exports of basic materials of low added value and imports of processed articles with high added value, although these comparative advantages were much altered by an effective process of adaptation. The fact of the changes is supported by various short and long-term stability examinations, which point to increased competition for agricultural products on EU15 markets. From the policy point of view, the analyses support the need for structural reforms.

Az európai uniós támogatások hatékonysága és hatásossága közötti különbség a ROP 1.2 intézkedésnél (The difference between the efficiency and effectiveness of using the EU-subsidies at Regional Operational Program)

A szerző cikkében megpróbál rávilágítani annak fontosságára, hogy az Európai Unióból érkező fejlesztési támogatások hasznosulása és a támogatási rendszer hatékonysága között jelentős különbség van. Ha nem tudjuk hatékonyan és hatásosan felhasználni az Unióból érkező pénzügyi eszközöket, akkor a cél: a kohézió, a konvergencia az Európai Unió régi tagállamainak fejlettségi szintjéhez, jólétéhez még nehezebben és lassabban érhető el. Az uniós támogatások hatékonysága alapvetően a rendelkezésre álló pénz lekötésének, lehívásának arányából, illetve a lekötött, lehívott és esetleg visszafizetett összeg arányából állapítható meg (kvantitatív megközelítés). A támogatások felhasználásának hatékonyságánál bonyolultabb, jóval összetettebb megközelítést igényel a hatásosság fogalma. A felhasználás hatásosságát a projektszinten a támogatás hatására megtermelt hozzáadott értékkel, programszinten a GDP hozzáadott növekedéssel lehet kifejezni. A cikk alapvetően a ROP 1.2 "Turisztikai fogadóképesség javítása" pályázati kiírás nyertes projektjeinél végzett kutatás eredményein keresztül kívánja szemléltetni a projektszintű vagy mikro hatásosság fontosságára (kvalitatív megközelítés). _________ The author tries to highlight the importance the difference between the efficiency and effectiveness of using the EU-subsidies. If Hungary cannot use the financial means of the EU efficiently and effectively, than the goal: cohesion and convergence to the level of the old, developed countries of the EU will be much harder and slowly. The efficiency of the EU-subsidies can be measured by the ratio of the amount of money obliged and the amount of money spent, and by the amount of money withdrawn by the Commission, which is actually lost (quantitative approach). The effectiveness of EU-subsidies needs a much more complicated and complex approach, than the efficiency. The effectiveness of usage on project level can be measured by the "added value" of the project, on program level by the added GDP growth or employment. The article is analysing basically the results of a survey made among the winner project of the application ROP 1.2 (Regional Operational Program 1.2) Improving the capacity for tourism (project level or micro effectiveness – qualitative approach).

Efficiency of Effectiveness? The Hungarian Practice of Using the EU Funds

Efficiency or effectiveness? It not just the matter of definition. Experts and researchers have to make a difference between the qualitative and quantitative approach. The efficiency of EU subsidies means the ratio of the committed and disposable amount of EU subsidies can be measured, which was used and paid out within the given timeframe and along the legal regulations. The effectiveness of EU subsidies needs a much more complicated and complex approach than efficiency. The effectiveness of usage on a project level can be measured by the ‘added value’ of the project; and on the programme level by the added GDP growth or employment rate. The following research essentially analyses the project level or micro-effectiveness, however, it discusses the results of some macro-analyses as well (qualitative approach).

EU-funds efficiency and the first National Development Plan in Hungary 2004-2006

The author highlights the importance of the difference between the efficiency and effectiveness of using the EU-subsidies. If Hungary cannot use the financial means of the EU efficiently and effectively, then the goal of cohesion and convergence to the level of the old, developed countries of the EU, will be much more difficult and slower. The efficiency of the EU-subsidies involves a quantitative approach, where the ratio of the obliged and disposable amount of EU-subsidies can be measured. The effectiveness of EU-subsidies, on the other hand, requires a much more complicated and complex approach, than the efficiency. The effectiveness of the usage on a project level can be measured by the “added value” of the project; on program level it can be measured by the added GDP growth or employment. The article presents the results of research carried out in the Research Group of Professor Tibor Palánkai at Corvinus University of Budapest, Hungary.

Miért van szükség európai szintű diákhitelrendszerre is?

A dolgozat címében feltett kérdés részletesebben kifejtve úgy szól, hogy van-e olyan részterülete a diákhitelezésnek, amit célszerűbb európai szinten, közösen megoldani mintsem hagyni, hogy az egyes tagállamok önálló hatáskörben birkózzanak meg vele. Képződhet-e ezen a területen, és ha igen, akkor miért ún. közösségi hozzáadott érték (community added value)? A szakirodalomban nincs egyértelmű útmutatás arra nézve, hogy egy adott tevékenység esetén hogyan kell meghatározni a közösségi hozzáadott értéket. Mindig figyelembe kell venni a feladat jellegéből adódó specialitásokat. Mindenesetre útmutatásként van néhány általános kérdés, amelyeken érdemes végigmenni: - Hogyan járulna hozzá egy új intézmény létrehozása a magasabb szintű Uniós politikák megvalósulásához? - Mi a legmegfelelőbb szintje az egyes feladatok ellátásának? - Milyen hatása lenne ennek az új intézménynek a meglévő intézményekre és rendszerekre? Ebben a tanulmányban ezeket a kérdéseket veszem sorra a diákhitelezéssel összefüggésben.

US Screening and Evaluation System of Inventions Utilized in Hungary

The commercialization of inventions is very complex and challenging therefore it requires the collaboration of several actors in an economy. Even when an invention possesses significant added value, its successful commercialization could only be executed in a stable macroeconomic and innovation environment and also if proper innovation management expertise is provided. ValDeal Innovations Zrt. was established to foster the commercialization of Hungarian, high business potential inventions by providing its business expertise. The company used an – already in various markets and countries probed – US innovation management method consisting of the tasks of technology evaluation as well as the commercialization of inventions. There were major changes necessary while probing the US method residing in the different macroeconomic circumstances and the attitudes for innovation in Hungary. The article details the above mentioned issues together with the conclusions the members of ValDeal have drawn during the innovation management process.

Tíz év az Európai Unióban - az új tagországok agrárteljesítményei = A decade in the EU: the agricultural performances of the new member-states

Több mint tíz év telt el az Európai Unió 2004. évi kibővülése óta. A tízéves évforduló jó lehetőséget kínált a mérlegkészítésre, annak vizsgálatára, hogy a legfrissebb elérhető adatok tükrében milyen fejlődési pályát tudhatnak maguk mögött az új tagországok mezőgazdasági szektorai. Írásunk célja a tíz kelet- európai EU-tagállam agrárteljesítményének értékelése, illetve ez alapján a csatlakozás nyerteseinek, illetve veszteseinek azonosítása. A rendelkezésre álló adatokat a többdimenziós faktoranalízis módszerével feldolgozva arra az eredményre jutottunk, hogy Lengyelország, Észtország és Litvánia hármasa tekinthető az agrárcsatlakozás abszolút nyertesének, míg a többi új tagállam nem volt képes teljes mértékben kihasználni a csatlakozás adta lehetőségeket. Az eredményekből az is látható, hogy a magas hozzáadott értékű termékekre való szakosodás jó stratégiának bizonyult, mert gyorsabb fejlődést biztosított, mint a mezőgazdasági alaptermékekre való koncentrálás. ____ The period of over ten years since the 2004 round of EU accessions provides a good opportunity to assess and take stock of agricultural developments in the new member- States, in light of the latest available data. The paper sets out to assess their agricultural performances and to identify the winners and losers by accession in this regard. Ranking individual country performances using Parallel Factor Analysis (PARAFAC) suggests that Poland, Estonia and Lithuania can be considered as winners, whereas the other countries failed to use the potentials of membership to the full. The results also suggest that focusing on agri-food products with a high added value proved a good development strategy for the sector. Countries that concentrated on producing agri-food raw materials lagged behind.

Az optimális ár meghatározásának módszere az értékteremtés szolgálatában (The method of determining the optimal price for the service of value creation)

A tanulmány a mikroökonómia eszközrendszerét és a hazai gépjárműpiac 2013-as adatait segítségül hívva egy új módszert mutat be az ármeghatározás területén. A kutatás központi kérdése az, hogy hol található az a pont, amikor a fogyasztó elégedett a kínált minőséggel és árral – lehetőleg megfelelő időben – és a vállalat is elégedett a megszerzett profittal. A tanulmányban tehát az ármeghatározás során központi szerepet játszik a minőség és az idő, mint értékteremtő funkció. Az elemzés egyik legfőbb következtetése, hogy a profitmaximumból levezetett optimális ár a minőség és az idő különböző paraméterei mellett meghatározható. A módszer segítségével a vállalatok közgazdasági eszközrendszer segítségével kapnak egy új szemléletet működési paramétereik és egyben versenyprioritásaik (ár, költség, minőségszint, idő) felállításához. _____ The study points to a new method for determining price with the tools of microeconomics and data of the Hungarian car market. The focus of the research is on where to find the point where the consumer is satisfied with the quality and price offered – preferably right time – and the company is satisfied with the profit achieved. In this study, therefore, in setting prices plays a central role the quality and time as a value-added feature. One of the main conclusions of the analysis is that the optimal price can be determined by various parameters of the quality and time. The method of using the economic tools help companies get a new perspective and to set up their optimal operating parameters (price, cost, quality level, time).