A jövő intelligens technológiai és menedzsmentkérdései-avagy semmilyen szél nem jó annak, aki nem tudja milyen kikötőbe tart (Managerial questions of the future intelligent technologies, or there is no good wind for those who do not know which port they want to sail)

Az elmúlt évtizedek felgyorsult technológiai fejlődése komoly kihívásokat jelent mind a cégeknek, mind az egyéneknek. Intézményesített „jövőkezelésre” és ennek menedzselésére van szükség. A szerzők tanulmányukban át kívánják tekinteni a jövőkutatás, a technológiamenedzsment, az innovációmenedzsment és egyéb megközelítések releváns alapjait, viszonyait és lehetséges integrációjukat. Be kívánják mutatni a meghatározó területeket és trendeket. Keresik azokat a menedzsment-alapkérdéseket, tanulságokat és dilemmákat, amelyek minden olyan vállalatnak érdekesek és hasznosak lehetnek, amelyek a fejlődő technológia lehetőségeit szeretnék kiaknázni, vagy csak egyszerűen szeretnének a követhetetlenül gyors fejlődésben talpon maradni. _____________ The fast pace technology development creates a serious challenge both for individuals and for companies. There is a concept which attempts to handle this challenge by “institutional future management”. In their paper the authors survey the relevant concepts of future studies, technology management and other areas, and explore their connections and integration possibilities. They also would like to introduce some key technology trends, and at the same time some basic managerial questions, dilemmas, conclusions which might have importance to those corporations which have to survive in an environment determined by accelerated technology based innovation.

Néhány megjegyzés a kockázat, bizonytalanság, valószínűség kérdéséhez (Some remarks about uncertainty, risk and probability)

A címben említett három fogalom a közgazdasági elméletben központi szerepet foglal el. Ezek viszonya elsősorban a közgazdaságtudományi megismerés határait feszegeti. Mit tudunk a gazdasági döntésekről? Milyen információk alapján születnek a döntések? Lehet-e a gazdasági döntéseket „tudományos” alapra helyezni? A bizonytalanság kérdéséről az 1920-as években való megjelenése óta mindent elmondtak. Megvizsgálták a kérdést filozófiailag, matematikailag. Tárgyalták a kérdés számtalan elméleti és gyakorlati aspektusát. Akkor miért kell sokadszorra is foglalkozni a témával? A válasz igen egyszerű: azért, mert a kérdés minden szempontból ténylegesen alapvető, és mindenkor releváns. Úgy hírlik, hogy a római diadalmenetekben a győztes szekerén mindig volt egy rabszolga is, aki folyamatosan figyelmeztette a diadaltól megmámorosodott vezért, hogy ő is csak egy ember, ezt ne feledje el. A gazdasági döntéshozókat hasonló módon újra és újra figyelmeztetni kell arra, hogy a gazdasági döntések a bizonytalanság jegyében születnek. A gazdasági folyamatok megérthetőségének és kontrollálhatóságának van egy igen szoros korlátja. Ezt a korlátot a folyamatok inherens bizonytalansága adja. A gazdasági döntéshozók fülébe folyamatosan duruzsolni kell: ők is csak emberek, és ezért ismereteik igen korlátozottak. A „bátor” döntések során az eredmény bizonytalan, a tévedés azonban bizonyosra vehető. / === / In the article the author presents some remarks on the application of probability theory in financial decision making. From mathematical point of view the risk neutral measures used in finance are some version of separating hyperplanes used in optimization theory and in general equilibrium theory. Therefore they are just formally a probabilities. They interpretation as probabilities are misleading analogies leading to wrong decisions.

Emissziós jogok közgazdasági relevanciája és számviteli leképezése (Economic relevancy and accounting mapping of emission rights)

A cikk bemutatja, hogy az emissziós jogok mérleg- és beszámoló-képességi kritériumai milyen leképezést tesznek lehetővé a jelenleg érvényes Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokban (IFRS, International Financial Reporting Standards). A vizsgálat fókuszában az üzemeltető áll, aki az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerének hatálya alá tartozik, azaz ipari tevékenysége folytán szén-dioxiddal szennyezi a Föld légterét. Az üzemeltető mint az emissziós jog tulajdonosa jelenik meg. A cikk megvizsgálja mindazokat a folyamatokat, melynek eredményeképpen birtokolhatja ezeket az egységeket, valamint azt, hogy az IFRS-ek milyen lehetőséget nyújtanak a különböző forrásból származó jogosultságok értékelésére. / === / The author presents that accounting and report ability criteria of the emission rights what mapping allows in the current International Financial Standards. The study focuses on the operator, who is the subject of the European Union Emissions Trading Scheme, whose industrial activities pollute with carbon dioxide to the earth’s atmosphere. The operator, as the owner of emission rights is displayed. This article examines those processes, which resulted in these units may be owned, and that what possibility is provided by IFRSs to evaluate rights from different sources.

Magyar Felsőoktatás 2012. Stratégiai helyzetértékelés

A magyar felsőoktatás az alapfolyamatait illetően 2012-ben követte a korábbi trendek alakulását, miközben számos területen radikális kormányzati változtatások intézkedéseivel, intézkedési terveivel, illetve azok megváltoztatásával, olykor pedig elmaradásával szembesült. Ha az eseményeket folyamatában tekintjük, akkor azt látjuk, hogy a 2011-es esztendő az új felsőoktatási törvény megalkotása jegyében telt el, azonban a végeredmény nem hozta a 2010-ben megfogalmazott elvárásokat, miszerint a törvény maga is útmutatóul szolgál a nemzeti felsőoktatás három kulcskérdésének: a finanszírozás fenntarthatóságának, a minőség fejlesztésének és a nemzetközi versenyképesség erősítésének megoldásához. A 2012-es esztendő a felsőoktatás stratégiájának kidolgozását ígérte, amelynek menetrendjét „A nemzeti felsőoktatás fejlesztéspolitikai irányai” című koncepcionális tanulmány vázolta fel, ehelyett azonban a finanszírozás, a hallgatói ösztöndíjszerződés uralta a közbeszédet, míg az intézményi fejlesztési tervek (IFT) figyelembe vételével megszületendő felsőoktatási stratégia kidolgozása várat magára. A stratégia hiányát plasztikusan mutatja, hogy a felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár pozícióját 2012-ben három személy töltötte be. Nem volt olyan kormányzati egyéniség, aki a felsőoktatás képviselői (Magyar Rektori Konferencia, HÖOK, stb.) számára szakmai tekintélyt is sugározva, igazi tárgyalási partnerként jelenhetett volna meg. Ennek következtében, különösen az év végi, novemberi, decemberi eseményekben a döntések a hierarchia magasabb szintjére kerültek, a miniszterelnök megnyilvánulásai (lezárásként pedig a 2012. december 21-i kormányhatározat) jelentették az eligazodást. Ez utóbbi dokumentum szerint 2013-ban 2012-höz képest többletforrás jut a felsőoktatás részére, és az „államilag támogatott magyar állami ösztöndíjas hallgatók” létszáma legalább 55 000 fő lesz, azaz nem kevesebb, mint amennyi 2012-ben volt.

A minimálbér költségvetési hatásai = The budgetary effects of the minimum wage

A minimálbér-emelés a munkapiacon közvetlenül hat a keresletre és a kínálatra. Közvetett hatásai azonban túlmutatnak a munkapiacon, ezért azokat egy makromodell keretei között elemezzük. A makromodellben háromféle munkafajta és tíz ágazat van; az egyes ágazatok az árképzésükben és az adó- és járulékelkerülésük szerkezetében különböznek. A minimálbér-emelés munkapiaci feszültséget generál: csökkenti a foglalkoztatást a szakképzetlenek körében. Mivel az árszint az átlagbérnél gyorsabban nő, és az aggregált foglalkoztatás is csökken, így csökken a reálfogyasztás. A vállalatok profitja és beruházása csökken, ugyanakkor a vállalati profit csökkenése már csekély mértékű adóelkerülés-növeléssel is kiegyensúlyozható. A minimálbér-emelés hatására nőnek ugyan az adóbevételek, viszont a kiadások nagyobb mértékben nőnek, így általában romlik az egyenleg. Aki tehát a minimálbér emelését követeli, annak a felelős döntés során számolnia kell ezekkel a következményekkel. _____ Raising the minimum wage on the labour market has direct effects on supply and demand. But its indirect effects extend beyond the labour market. They are analysed here with a macro model that distinguishes three types of work and ten industries, whose firms differ in their price structures and the degrees to which tax and social-insurance payments are avoided. Raising the minimum wage generates tension on the labour market and reduces employment of the unskilled. Since the price level rises faster than average pay and aggregate employment falls, so does real consumption. The firms’ profits and investment decline, but the former can be offset even by a small increase in tax avoidance. Although the rise in the minimum wage boosts tax revenues, budgetary expenditures rise more and the balance deteriorates. Advocates of a higher minimum wage need to consider these consequences if they are to reach a responsible decision.

A közigazgatás jövőképe

A tanulmány az internet alapú infokommunikációs technológia lehetőségeit próbálja felvázolni elsősorban az igazgatási ügyfélszolgálatban. Ennek térbelisége a posztinternetes háromdimenziós virtuális környezetben érhető tetten, amely egyúttal a jövő távolságok nélküli világát igazolja vissza a közigazgatási ügyfélszolgálat példáján. Itt is igaz Enyedi György látszólag örökérvényű megállapítása: aki rajta van a hálózaton, az a központban van akkor is, ha fizikailag több száz kilométerre van a központtól. Aki pedig nincs rajta a hálózaton, az végtelen távolságra kerül a központtól akkor is, ha fizikailag a központban van.

A hitelezői érdekhordozó megjelenésének vizsgálata a számviteli beszámolókban – A vállalatmérettel összefüggő szabályozásbontás tükrében

A kutatás a hasznosság oldaláról közelíti meg a témát, s azt vizsgálja, hogy a szabályozás összhangban van-e a hazai gyakorlattal. A pénzügyi helyzettel összefüggő információk az érdekhordozók közül elsődlegesen a hitelezők (tágabb értelmezésben a szállítókat is magában foglalja) számára fontosak. Így ezen információk előállítása csak akkor minősül hasznosnak, ha egyáltalán megjelenik olyan érdekhordozó, aki igényli azt. A számviteli törvény a méret alapján tesz különbséget a cash flow-kimutatás készítési kötelezettségében, ezért a szerző a vállalati sokaságot ez alapján kettébontva elemezte a hitelezői kötelezettségek megjelenését. A varianciaelemzés azt mutatja, hogy – összehasonlítva a nagyobb cégekkel – a hitelező mint érdekhordozó a kisebb vállalkozásoknál szignifikánsan kisebb arányban jelenik meg. Ez alapján a méret szerint történő megkülönböztetés indokoltnak tűnik, azonban további vizsgálat keretében lehetne még elemezni, hogy az értékhatárok jó helyen vannak-e ebből a szempontból, esetleg szükség lenne-e egyéb tényezők (például a hitelezői kötelezettségek arányának) bevonására az előírásokra vonatkozó különbségtételnél.

Milyen is hát a tőke a 21. században? Megjegyzések Piketty könyvéhez (So what is capital in the 21st century? Notes on Piketty's book)

Ezt az írást Piketty kiváló és fontos könyve inspirálta. A könyvnek nemcsak a címe, hanem számos megfogalmazása is azt a várakozást keltheti, hogy a kapitalista rendszer átfogó elemzése kerül az olvasó kezébe. Ehhez képest a tanulmány szerzőjében hiányérzet támadt. A kapitalista rendszernek számos immanens tulajdonsága, veleszületett hajlama van. Közülük hárommal foglakozik a tanulmány. 1. A kapitalizmus egyik alapvonása a dinamizmus, az innováció, a teremtő rombolás. Nem adhat teljes képet a kapitalizmusról az, aki ezt az alapvetően fontos jelenséget ignorálja. 2. A kapitalizmus óhatatlanul nagyfokú egyenlőtlenséget hoz létre; ezt reformokkal kell enyhíteni, de teljesen nem küszöbölhető ki. 3. A kapitalizmus alapvető jellegzetességei, a magántulajdon és a piaci koordináció dominanciája nagy hatású ösztönzési mechanizmusokat hoznak létre, amelyek mind a tulajdonosokat, mind a vállalatok vezetőit innovációra és hatékony működésre serkentik. Az egyik legfontosabb ösztönző a verseny, különösen az oligopolisztikus verseny. A kapitalista rendszernek e három fontos tendenciája között szoros kölcsönhatás érvényesül. Piketty fő témáját, a jövedelem és a vagyon eloszlását nem lehet jól megérteni, ha a másik két tendenciától elszakítva vizsgáljuk. A tanulmány befejezésül ismerteti a szerző saját értékítéleteit a kapitalista rendszer kedvező és káros, igazságtalan vonásairól. _____ This study was inspired by Piketty s excellent and important book. Its title and numerous statements in it arouse in readers expectations of a comprehensive analysis of capitalism. By comparison the author of this paper felt things were lacking. The capitalist system has numerous immanent traits and innate tendencies, of which the study properties three: 1. One basic feature is dynamism, innovation, and creative destruction. No picture of capitalism can be full if this basic aspect is ignored. 2. Capitalism inevitably brings about a high degree of inequality; this must be eased by reforms, but cannot be entirely overcome. 3. The basic characteristics of capitalism - private ownership and the dominance of market coordination - give rise to strong incentive mechanisms that encourage but owners and enterprise executives to innovate and to cooperate effectively. One of the main incentives is competition, especially oligopolistic competition. There are strong mutual effects among these three important tendencies. It is impossible to understand well Piketty s main subject, the distribution of income and wealth, if it is divorced from the other two tendencies. The study ends with its author s own value judgements on the favourable and harmful, unjust attributes of the capitalist system.

Esti mesék a kockázatról

Amikor ezt a dolgozatot elkezdtem, még arra gondoltam, hogy csak az operációkutatás közismert modellje, a raktárkészletezés matematikai elmélete és a likviditáskezelés közötti párhuzamról fogok írni. A dolgozat írása közben törtek ki a Buda-Cash és a Quaestor körüli, azt kell mondanom, ügyeletes botrányok. Ugyancsak ebben az időszakban kapott újabb lendületet a devizahitelezéssel kapcsolatos vita: ki mikor mit hibázott, illetve volt-e bárki, aki ne hibázott volna? A Buda-Cash- és a Quaestor-ügyben felmerülő, legmeglepőbb fordulat az állítólagos több százmilliárd forint veszteségen túl az volt, hogy mindezt tizenöt év áldozatos munkájával sikerült összehozni. Még ha ezek az információk első felindulásból született megjegyzések, akkor is magyarázatra szorulnak. Így vagy úgy. Ha igaz, akkor hogyan képzelhető ez el, ha nem igaz, akkor miből ered az a látszat, hogy ez így történt? A felmerülő kérdések és az ellentmondások nyilvánvalóak. A legfőbb kérdés azonban a következő: mit is csinálnak a kockázatkezelők? Miért is fizetjük őket? Mennyire bízhatunk bennük?

Krekó Béla szerepe a közgazdászképzés modernizálásában. Krekó Béla (1915-1994) emlékére

Krekó Béla a magyar közgazdasági oktatás megújításának kiemelkedő alakja, aki 1956 után és az 1960-as években a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (MKKE) élharcosa volt a matematika oktatás reformjának, az operációkutatási oktatás bevezetésének és a tervmatematika szak beindításának. Születésének 100-ik évfordulóján megemlékezünk róla, mint a közgazdászképzés modernizálásának egyik legfontosabb szereplőjéről és a generációk számára alapműként szolgáló könyvek szerzőjéről. Ízelítőt adunk ezeknek a könyveknek az egységes szemléletét adó elemi bázistranszformáció (pivotálás) felhasználásából a lineáris algebra néhány klasszikus problémájának megoldására.

Beszámoló a spudm 25 konferenciáról

1969 óta kétévente rendezik meg a Subjective Probability, Utility, and Decision Making (SPUDM) elnevezésű konferenciát, amelynek 2015-ben a Döntéselmélet Tanszék szervezésében a Budapesti Corvinus Egyetem adott otthont. A konferencia tudományos tanácsának tagjai Adreas Glöckner, Ana Franco-Watkins, Ido Erev, Aczél Balázs és Szántó Richárd voltak, utóbbi egyben a konferencia szervezőbizottságának elnöki tisztét is betöltötte. A konferencia a European Association for Decision Making közgyűlésének is helyszíne egyben, a résztvevők itt határozzák meg a szervezet rövid távú céljait, döntenek a költségvetés felhasználásáról, és itt jelentik be a megválasztott, soron következő elnököt is, aki ebben az évben a Göttingeni Egyetem professzora, Andreas Glöckner lett. A rendezvényen mintegy 340-en vettek részt, főként Európából, de érkeztek kutatók Amerikából, Ázsiából és Ausztráliából is. A konferencia keretében megrendezett 40 szekcióban és 8 önálló szimpóziumon az ítéletalkotással és a döntéshozatallal (judgment and decision making) kapcsolatos szinte minden kutatási terület megjelent.