A fiskális divergencia és a konjunktúraciklusok együttmozgása - a felelőtlen fiskális politika az aszimmetrikus sokkok forrása (Fiscal divergence and business cycle synchronization: irresponsibility is idiosyncratic)

A világ 115 országának - köztük 21 OECD-tagország - 40 évnyi adatait vizsgálva, arra a következtetésre jutottunk, hogy a hasonló állami költségvetési pozíciójú országok konjunktúraciklusai között szorosabb együttmozgás mutatható ki. Azaz, a fiskális konvergenciát (amelyet a költségvetési egyenleg GDP-hez viszonyt arányának konvergenciájaként definiáltunk) összehangoltabb konjunktúraciklusokkal lehet összefüggésbe hozni. Kutatásaink során arra is találtunk bizonyítékot, hogy a kisebb mértékű költségvetési deficitek növelik a konjunktúraciklusok együttmozgását. A maastrichti konvergenciakritériumok - amelyek az európai monetáris unió követelményeinek való megfelelést hivatottak meghatározni - a fiskális konvergenciát és a költségvetési deficit csökkentését ösztönözték, s ezzel közvetett módon hozzásegítették Európát egy optimális valutaövezet létrehozásához azáltal, hogy csökkent az egyes országok lehetősége a felelőtlen fiskális politika által gerjesztett sokkhatások létrehozására. Az általunk feltárt empirikus eredmények gazdasági és statisztikai szempontból is szignifikánsak és robusztusak. _____ Using panels of 115 countries of world – including 21 OECD countries – and 40 years of annual data, the authors find that countries with similar government budget positions tend to have business cycles that fluctuate more closely. Thus fiscal convergence (in the form of persistently similar ratios of government surplus/deficit to GDP) is systemati-cally associated with more strongly synchronized business cycles. Evidence is also found that reduced fiscal deficits increase business-cycle synchronization. The Maastricht "con-vergence criteria", used to determine eligibility for EMU, encouraged fiscal convergence and deficit reduction. So they may, indirectly, have moved Europe closer to an optimum currency area, by reducing countries abilities to create idiosyncratic fiscal shocks. The empirical results of the study are economically and statistically significant, and robust.

The impact of lean practices on inventory turnover

Lean manufacturing (LM) is currently enjoying its second heyday. Companies in several industries are implementing leanpractices to keep pace with the competition and achieve better results. In this article, we will concentrate on how companies can improve their inventoryturnover performance through the use ofleanpractices. According to our main proposition, firms that widely apply leanpractices have higher inventoryturnover than those that do not rely on LM. However, there may be significant differences in inventoryturnover even among lean manufacturers depending on their contingencies. Therefore, we also investigate how various contingency factors (production systems, order types, product types) influence theinventoryturnoveroflean manufacturers. We use cluster and correlation analysis to separate manufacturers based onthe extent of their leanness and to examine the effect of contingencies. We acquired the data from the International Manufacturing Strategy Survey (IMSS) in ISIC sectors 28–35.

Szimulációk és érzékenységvizsgálatok a magyar gazdaság egy középméretű makromodelljével = Simulations and sensitivity analyses with a medium-sized macro model of the Hungarian economy

A tanulmányban a Pénzügyminisztérium gazdaságpolitikai főosztálya és az MTA Közgazdaságtudományi Intézete által kifejlesztett középméretű negyedéves makrogazdasági modell segítségével elemezzük a magyar gazdaság legfontosabb mechanizmusait. A modellezés során követett alapelvek és a modell blokkjainak bemutatása után egy forgatókönyv-elemzés keretében vizsgáljuk a makrogazdasági és költségvetési folyamatokat befolyásoló főbb faktorok hatásait. A - tágan értelmezett - "bizonytalansági tényezőket" három csoportba soroljuk: megkülönböztetjük a külső környezet (például árfolyam) változását, a gazdasági szereplők viselkedésében rejlő bizonytalanságokat (például a bérigazodás sebességének vagy a fogyasztássimítás mértékének bizonytalanságát), valamint a gazdaságpolitikai lépéseket (például állami bérek emelését). Megmutatjuk, hogy e kockázatok makrokövetkezményei nem függetlenek egymástól, például egy árfolyamváltozás hatását befolyásolja a bérigazodás sebessége. ______ This paper analyses the most important mechanisms of the Hungarian economy using a medium-sized quarterly macroeconomic model developed jointly by the Economic Policy Department of the Ministry of Finance and the Institute of Economics of the Hungarian Academy of Sciences. After introducing the fundamental principles of modelling and the building blocks of the model investigated, within a scenario analysis, the authors present the effects of the main factors behind the macroeconomic and budgetary processes. The sources of uncertainty - defined in a broad sense - are categorized in three groups: change in the external environment (e.g. the exchange rate), uncertainties in the behav-iour of economic agents (e.g. in speed of wage adjustment or extent of consumption smoothing), and economic policy decisions (e.g. the increase in public sector wages). The macroeconomic consequences of these uncertainties are shown not to be independent of each other. For instance, the effects of an exchange rate shock are influenced by the speed of wage adjustment.