Az euróövezet bővítése és euróbevezetési stratégiák (Euro-area enlargement and euro adoption strategies)

Tanulmányunk azokat a kockázatokat és kihívásokat vizsgálja, amelyekkel az új EU tagállamok szembesülnek az euróhoz vezető úton, valamint elemzi az euró bevezetésével és a bevezetés időzítésével kapcsolatos stratégiákat is. Megvizsgáljuk a reál- és nominálkonvergencia kapcsolatát az euróövezetbe csatlakozás szemszögéből. Véleményünk szerint a gazdaság egy főre jutó jövedelemben mért kezdeti fejlettségi szintje, valamint a reálkonvergencia sebessége kihatnak a követendő stratégiákra és a belépés időzítésére. Minél alacsonyabb ugyanis egy ország egy főre jutó jövedelme, annál nagyobb az árszínvonalbeli lemaradása (amit be kell hoznia), és az új tagok jelenlegi helyzetét figyelembe véve annál nagyobb a veszélye annak, hogy a hitelek növekedése túlzottá, a gazdaság túlfűtötté válik. Úgy gondoljuk, hogy az inflációkövetés lebegő árfolyam mellett megfelelőbb az árszínvonal felzárkózási folyamatának kezelésére, mint valamilyen merev árfolyamrögzítés. Elemezzük a maastrichti kritériumokat az új EU-tagállamok gazdasági jellemzőinek szempontjából, és az inflációs kritérium módosítását javasoljuk, amely jelenlegi formájában elvesztette közgazdasági értelmét. JEL kód: E31, E52, E60, F30. /===/ This paper commissioned by DG ECFIN from the EU Commission as part of the EMU@10 project and published in Hungarian by the permission of the EU Commission. The origi-nal English version is available at http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/ publication_summary12103_en.htm. The paper discusses the risks and challenges faced by new members on the road to the euro and the strategies and timing of euro adoption. It investigates the real/nominal convergence nexus from the perspective of euro-area entry, arguing that the initial level of economic development, as measured by per capita income, and the speed of real convergence have a bearing on the strategies to follow and the timing of entry into the euro area, for the lower per capita income is, the larger is the price-level gap to close and the greater the danger of credit booms and overheating. It is argued argue that inflation targeting with floating rates is better suited than hard pegs to managing the price-level catch-up process. A suggestion is made for modifying the Maastricht inflation criterion, which as currently defined has lost its economic logic.

A hazai vállalatok pénzügyi teljesítményének alakulása 1994 és 2009 között = The financial performance of Hungarian firms between 1994 and 2009

Kutatásunkban Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézete által az 1995 és 2010 között lebonyolított „Versenyben a világgal” kutatási program kérdőívei alapján a hazai vállalatok versenyképességét befolyásoló tényezőket vizsgáltuk. Eredményeink szerint a krízis hatására az adók versenyképességi jelentősége megnőtt, s – különösen a nagy visszaesést elszenvedőknél – gyakoribbak lettek a piac megőrzését célzó stratégiák. A válság hatását mélyítette, hogy a vállalatok devizakockázat-kezelése nem megfelelő, s a bankok sem tökéletesen szolgálják ki a vállalatok igényeit. Az utóbbi 10-15 esztendőben a késve fizetés egyre gyakoribb lett, s e trendet a válság csak erősítette. _____ Our paper investigates the factors influencing the competitiveness of the Hungarian enterprises based on the research questionnaires of the research program “Companies and competitiveness” of the Business Economics Department at Corvinus University of Budapest carried out between 1995 and 2010. Our results show that due to the crisis the role played by taxes in competitiveness has gained importance, and especially at firms suffering from heavy losses the strategies firstly aiming at keeping markets became more frequent. The effects of the global turndown have been amplified by the weak currency risk management of the Hungarian firms, and by the fact that the service provided by local banks is lagging behind expectations of the companies. During the last 10-15 years the late payment of receivables became more and more frequent in Hungary, a trend that has been even enforced by the depression.