Double or quits: should money found be risked?

This article examines social attitudes towards risk-preference and risk-aversion. First, we briefly discuss the theoretical approach to the analysis of risk-preference and risk-aversion that was developed within rational choice theory. Next, we present an approach to operationalise risk-preference using survey data. Our measurement of attitudes towards risk follows the usual strategy: respondents are asked to choose between a small amount of money they get for sure, and a large but risky amount. Drawing on the theoretical models and earlier empirical research, we formulate hypotheses about the social factors that have an impact on actual decision making in the situations under study. The hypotheses are tested using survey data. The article ends with a brief discussion. The novelty of our paper is that – to the best of our knowledge – neither previous Hungarian nor international research has attempted to examine attitudes towards risk using data from large-scale surveys.

Innovációs láncok falun. Két falusi esettanulmány a gazdasági újítások terjedéséről (Rural innovation chains. Two examples for diffusion of rural innovations)

Megközelítésemben az "innovációs lánc" olyan társadalmi kapcsolathálót jelent, ahol a kapcsolat tartalma egy gazdasági újítás átadása. Dolgozatom fõ kérdése az, hogy egy településen kialakult társadalmi hálózat szerkezete hogyan befolyásolja az innovációk átvételének útját és terjedési sebességét. __________ A chain of innovation is a social network, defined by offering or adopting an economic innovation. The main hypothesis is that the diffusion of rural innovations and the changes of life-style of the peasants (generally: the growth of market economy) do not necessarily restructure or destroy local networks, but in some cases they will be reinforceed.

Egy kettős évforduló kapcsán: A strukturális kiegyensúlyozottság elméletének újrafelfedezése

A strukturális kiegyensúlyozottság (structural balance) mechanizmusai alapvető személyközi folyamatok. Főleg annak magyarázatára alkalmasak, hogy a társadalmi szereplők kölcsönös érzelmei, attitűdjei és vélekedései milyen módon járulnak hozzá stabil, de nem feltétlenül konfliktusmentes társadalmi konfigurációk (pl. csoportok) kialakulásához.1 Heider éppen hatvan éve, 1946-ban megjelent tanulmányában fejtette ki először a kognitív–strukturális kiegyensúlyozottság alapelveit. Cartwright és Harary pedig éppen ötven éve, 1956-ban tette közzé értekezését, melyben több szempontból általánosították Heider modelljét, és ezzel lefektették a társadalmi–strukturális kiegyensúlyozottság elméletének alapjait. A huszadik század második fele az elmélet többirányú finomítását és empirikus alkalmazását hozta magával. Az ezredfordulón pedig – főleg a társadalmi kapcsolatháló elemzéssel és az ágensalapú szimulációval foglalkozó kutatók jóvoltából – sajátos újrafelfedezésének vagyunk tanúi.

A korrupció társadalmi és intézményi szerkezete

A tanulmány első részében a megbízó-megbízott-kliens modellt fogalmi keretként alkalmazva a korrupció négy ideáltípusát mutatjuk be: míg a vesztegetést és zsarolást a megbízott és kliens közti, addig a hűtlen kezelést és csalást a megbízó és megbízott közti tranzakcióként definiáljuk. A korrupció ezen alaptípusait irányított gráfok segítségével ábrázoljuk. Ezt követően a korrupciós ügyletek szereplőinek lehetséges (pl. a tranzakciós költségek és a lebukási kockázatok csökkentésére irányuló) motivációit vizsgáljuk, vagyis azt, hogy mely tényezők ösztönzik leginkább a korrupciós helyzetek szereplőit arra, hogy tranzakcióikat különböző típusú személyes, üzleti, politikai és egyéb intézményes kapcsolathálókba ágyazzák. A második részben – támaszkodva korábbi kutatásaink eredményeire – néhány tipikus magyarországi korrupciós tranzakció társadalmi és intézményi beágyazottságát mutatjuk be. Négy esettanulmányt elemzünk részletesen, a bemutatott tipikus (pl. pártfinanszírozáshoz, vagy engedélyek megszerzéséhez kapcsolódó) korrupciós hálózatokat pedig többszereplős, bonyolult és multiplex gráfokkal ábrázoljuk. Végül a komplex hálózatok evolúciós vonatkozásait a szereplők számának, a kapcsolatok komplexitásának, valamint a személyi és/vagy intézményi beágyazottság mértékének tükrében vizsgáljuk. ______ In the first part of the paper four idealtypical corruption transactions are explicated in terms of the principal-agent-client model: bribery and extortion are described as two different types of agent-client relationship, while embezzlement and fraud as two different types of principal-agent relationship. The main idea is to describe these elementary corruption transactions as simple directed graphs. The next section of the paper takes into consideration different kinds of possible motivations (such as the reduction of risks or transaction costs) of the principals, agents and clients, in order to embed their corruption transactions in various kinds of personal, business, political and other institutional networks. In the second part of the paper some typical and stable network configurations are presented, based on a recent empirical corruption research carried out in Hungary. Certain corruption cases (such as party financing or granting of permit) are analyzed in details, and are described as complex and multiple networks. The paper concludes in showing some signs of the evolution of corruption networks in Hungary in terms of the number of actors, of the complexity of network configurations, of the level of personal or institutional embeddedness, and of the multiplexity of relationships.

Rendszermodellezés és részvétel: egy magyar kísérlet tanulságai

A részvétel kérdése nem csupán egy absztrakt társadalom- vagy politikaelméleti probléma, hiszen a részvételi folyamatok tervezésénél és lebonyolításánál nagyon is gyakorlati szempontok kerülnek előtérbe. Kit vonjunk be, hogyan, milyen módon történjen ez a bevonás, és ennek milyen hatása lesz rövid és hosszú távon – ezek olyan kérdések, amelyeket egy folyamat tervezésénél és a módszer kiválasztásánál figyelembe kell venni. Az utóbbi években egy új típusú részvételi megközelítés jelent meg a társadalomtudományok módszertani eszköztárában, amelyben a résztvevők közösen komplex oksági modelleket dolgoznak ki egy adott témában, és ez alapján fogalmaznak meg javaslatokat. A tanulmány a megközelítés hazai adaptációjának kísérletét és annak módszertani tanulságait mutatja be a részvétel szempontjából.

A gyermekvállalás időzítésével kapcsolatos lakossági attitűdök egyes bizonytalansági tényezők tükrében

A fiatalok felnőtté válásának folyamata napjainkban nemcsak egyre későbbi életkorra tolódik ki, de sokszor a mérföldkövek hagyományos sorrendje is felborul. Az egyének maguk építhetik fel ugyan életútjukat, de a döntés és a következményekért történő felelősségvállalás szintén rájuk hárul. Ezzel párhuzamosan a globalizáció által generált gazdasági és társadalmi változások a bizonytalanság növekedését eredményezik az állami, a piaci és az egyéni szereplők szintjén egyaránt. A fiataloknak nemcsak hogy nem állnak rendelkezésükre minták, de az életüket hosszú távra meghatározó döntéseiket ebben a megváltozott, bizonytalan térben kell meghozniuk. Válaszul sokszor elhalasztják a fiatal felnőttkor egyes életeseményeit. Tanulmányunkban a társadalmi gondolkodás oldaláról vizsgáltuk meg a szülővé válás időzítését. A European Social Survey 2008. évi adatai segítségével megmutatjuk egyrészt, mi befolyásolja az egyének elképzeléseit a gyermekvállalás "ideális" életkori normájáról. Másrészt, hogy a közvélemény mely tényezőkben látja a "késői" gyermekvállalás fő okait, s a vélemények miként változnak az alapvető társadalmi és demográfiai ismérvek szerint. Elemzéseinkben kiemelt figyelmet fordítunk a munkanélküliség és az általános bizonytalanság hatására, valamint a szülővé válásra legesélyesebb 26–35 éves korcsoportra.

Nagyobb kockázat, nagyobb növekedési ütem - kockázat nélkül nincs növekedés! Hozzászólás Thomas Piketty A tőke a 21. században című könyvéhez (Why are interest rates higher than growth rates? A comment on Thomas Piketty's Capital in the Twenty-First Century)

E rövid írás aktualitását az adja, hogy nemrégen jelent meg magyarul Thomas Piketty híres könyve: A tőke a 21. században. A könyv központi gondolata, hogy az elmúlt kétszáz év átlagában a gazdaság átlagos növekedési üteme, a g jelentősen elmarad az r értékétől, vagyis a tőke átlagos hozamától. A nevezetes r>g összefüggés egyik lehetséges oka, hogy az r szórása nagyobb, mint a g-é. A nagyobb szórás mögött nagyobb kockázati motívumok állhatnak. Ebből következően a Piketty által javasolt adókat jelentős mértékben a pénzügyi tőkének kellene viselnie. ____ The immediacy of this note derives from the fact that Picatty's famous Capital in the Twenty-First Century has been recently published in Hungarian. The central issue in the book is that taking the average of 200 years, the mean growth rate g is lower than the average return on capital r. One possible explanation of this famous r > g inequality may be that the standard deviation of r is greater than that of g because of the greater appetite for risk. The implication to draw from this is that financial capital should bear the majority of the taxes being suggested by Piketty.

How to Explain CouchSurfing's Success?

In this paper we describe the social network of CouchSurfing as an innovative, non-monetary model for the traditional international hospitality and travel market. This paper is written to describe our understanding of how it can operate and expand in spite of potential risks and uncertainties. We present the results of an exploratory qualitative research project that was conducted in Hungary in 2012/13. The findings indicate that: (1) a high level of trust as a personality trait characterizes members; (2) trust can be interpreted as a strong cultural rule; (3) members perceive a low level of risk and have limited practical knowledge about the safety features of the system; and (4) trust towards a given member is not based on rational calculation but on emotions.

A gazdasági válság hatásai a férfiak és a nők munkaerő-piaci helyzetére Kelet-Közép-Európában

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogyan hatott a 2008-as gazdasági válság a nemek munkaerő-piaci helyzetére Kelet-Közép-Európában. Amellett érvelünk, hogy bár a vizsgált régióban a foglalkozási szegregáció jobban megvédte a női, mint a férfi munkaerőt, azonban a fejlettebb gazdaságokkal szemben itt csökkent a női foglalkoztatás, emelkedett a nők szegénységi rátája. A nemek szerinti különbségek a válság hatásának percepciójában is tetten érhetők voltak. Elemzésünkhöz a European Social Survey 2010-es adatfelvételét és az EU SILC adatait használtuk.