A széndioxid emisszió kereskedelem bevezetésének várható hatása a hazai villamos energia piacra

A tanulmány a szén-dioxid emisszió-kereskedelem szabályozás hazai bevezetésének hatását vizsgálja a villamos energia piacán. A szabályozás lényege, hogy a széndioxid-kibocsátást eladható joggá teszi, és ezen keresztül ösztönzi a vállalatokat az emisszió csökkentésére. A piaci feltételek alakulására többféle szcenáriót vázolunk, és ezekben elsősorban kétféle hatást vizsgálunk: a villamos energia piaci árak változását, illetve a várható állami bevételeket. A villamos energia kínálatát lépcsős görbével írjuk le, amely az egyes termelőkapacitások eltérő üzemeltetési költségeit és termelési kapacitását is kifejezi. A kereslet egy liberalizált és egy közüzemi szegmenst tartalmaz, ez utóbbiban az árak rendeletben szabályozottak. Az emisszió kereskedelmi szabályozás hatása a villamos energia piacra a kínálati görbe megváltozásán keresztül vizsgálható. A modellben a vállalatok saját széndioxid kibocsátásuk egységnyi csökkentésének várható költsége (elhárítási határköltség), a villamos energia piaci ára és a szennyezési jog (kvóta) ára alapján döntenek arról, hogy mennyit ruházzanak be saját kibocsátásuk csökkentésébe, és szennyezési jogaik (kvótájuk) mekkora részét adják el. Külső adottságként kezeljük az európai CO2 kvótaárat, a villamos energia import árat és a földgáz árát, és tizenkét modellváltozatot készítünk, aszerint, hogy ezek a külső adottságok hogyan alakulnak. A modellben a 2004. október 8-i Nemzeti Kiosztási Terv szerinti szabályozást vizsgáljuk, melyben a kvóták 2,5 százalékát árverés útján osztják ki. A szabályozás hatására csak akkor nő jelentősen a villamosenergia ára, ha a kvótaár 10€/t fölé emelkedik. 2007-re a magas kvótaár 3-6 százalékos áremelkedést eredményez a hazai villamos energia piacon a szabályozás hiányában kialakuló árszinthez képest. A hazai vállalatok széndioxid emissziója ugyanakkor 2010-re minden modellváltozatban számottevően alacsonyabb, mint a szabályozás nélkül lenne. Az állam kvóta-árverésből származó bevétele a vizsgált erőművi körből évi 0,3 és 1 Md forint között alakulhat 2005 és 2007 között 3 és 10 € közötti kvótaár esetén. További évi 2-11 Md forint bevételre tehetne szert a költségvetés, ha a jelenlegi kiosztási tervben ingyen kiosztott kvótamennyiség a jelenlegi tényleges emisszión felül kiosztott (túlallokált) részét is árverésre bocsátaná.

Inventory investment and sectoral characteristics in some OECD countries

This paper discusses the effects of sectoral structure on the long run macroeconomic inventory behaviour of national economies. Data on 15 OECD countries are included in the analysis, which is based on correlation and cluster analysis methodologies. The study is part of a long-term research project exploring factors influencing the inventory behaviour of national economies. First, we introduce some basic characteristics of macroeconomic inventory formation in the 15 OECD countries. We argue that our previous results on the existence of specific characteristic features of macroeconomic inventory investment are justified, hence it makes sense to study the factors influencing these features. We then examine the contribution of various sectors to the production of in the countries involved and the relationship between sectoral structure and inventory intensity (annual inventory change/Gross Value Added). We find that the high share of agriculture and manufacturing increases inventory intensity, that the increasing share of services has a negative effect and that the role of construction and trade is not obvious. The relatively low stability of the statistical results warns us to be cautious with our judgements. Further, case-by-case analysis would be required to obtain more solid results.

Vállalati versenyképesség – a vevői érték és a képességalapú megközelítés összekapcsolása (Competitiveness of firms – combining the customer value and the capability based approach)

A cikk központi kérdése a vállalati versenyképesség. Két meghatározó menedzsmentmegközelítés – a vevői érték és az erőforrás-, képességalapú stratégiai menedzsment – fogalmi rendszerére, illetve koncepcióira alapozva a szerzők kialakítottak és a "Versenyben a világgal 2004–2006 – gazdasági versenyképességünk vállalati nézőpontból" című kutatás adatbázisát használva teszteltek egy a vállalati versenyképesség belső struktúrájára rávilágító elméleti modellt. A modell empirikus tesztelésének eredménye szerint a kialakított koncepció a vállalati versenyképesség elemzésének hasznos eszköze, mely alkalmas arra, hogy a vizsgált vállalatok esetében igazolja, vagy éppen megcáfolja a meghatározott, ún. összehangolt kompetenciák meglétét. ________The main issue of this article is the competitiveness of firms. Based on conceptual system and concepts of two determinant management approaches – the customer value and the resource and capability based strategic management – the authors have developed and tested a theoretical model of the inside structure of the competitiveness of firms using the database of Competing with the World 2004-2006 – the competitiveness of the Hungarian economy from enterprise point of view. According to the result of the empiric test of the model the developed concept has been a profitable tool of the analysis of the enterprise competitiveness and it has been suited for confirming or confuting determinated so called aligned competencies being in the case of examined firms.

A hazai kis- és közepes vállalatok szociokulturális beállítódása a hofstede-dimenziók mentén = The socio-cultural attitudes of the Hungarianc small and medium enterprises along the Hofstede dimensions

A kis- és közepes vállalkozások (KKV-k) kutatása viszonylag új, és emiatt meglehetősen feltáratlan terület, bár a megjelenő tudományos cikkek és eredmények száma és minősége évről évre jól érzékelhetően nő (Collinson – Shaw, 2001). A KKV-kutatások igen fontos sajátossága továbbá, hogy kifejezetten interdiszciplináris terület, megközelíthető a menedzsment, az innovációkutatás, a marketing, a szervezetszociológia, de akár a pszichológia felől is. Több kutatás is felveti a szociokulturális háttér jelentőségének kérdését KKV-k esetében. A szerzők kutatásuk során kvantitatív felmérést végeztek 200 vállalkozó körében a Hofstedeskála (Hofmeister et al., 2008) felhasználásával, melynek eredményeként kiderült, hogy a KKV-vezetők beállítódása jelentősen különbözik mind a hazai nagyvállalati vezetőktől, mind az általános lakosságtól. Jelen tanulmányunkban bemutatjuk azokat a Hofstede-dimenziókat, amelyek mentén karakteres különbségek jelentkeztek a vállalkozók és a nagyvállalati vezetők, valamint a társadalom összessége között. Az eredmények alapján határozottan kirajzolódnak olyan „vállalkozói” gondolkodásmódbeli sajátosságok, mint a nagyobb versenyszellem, a közvetlenebb, kevésbé hierarchikus működési stílus, a rendkívül erős, rövid távú orientáció, valamint a kockázatvállalás rendhagyóan alacsony foka. _____ Although there has been an increasing academic attention towards small and medium-sized enterprises, it is still a novel research area with a number of unanswered questions. It is also an especially interdisciplinary field as it can be approached from various viewpoints such as management, innovation, marketing, organization sociology or even psychology. Different academic disciplines have studied the influence of socio-cultural factors and concluded that they are relevant aspects of entrepreneurial activity. This paper presents the results of the authors’ quantitative research which aimed at finding patterns in the software of the minds of SME managers where they applied Hofstede’s cultural scale (Hofmeister et al., 2008). Drawing upon data from 200 Hungarian SMEs, the results indicate they have different attitude and way of thinking compared to large company managers and to the general Hungarian population. This paper points out the relevant Hofstede dimensions where significant differences have been revealed. The main finding of the study is that managers of small and medium businesses have a special mindset which can be characterized with higher level competitiveness, more direct and less hierarchic operation, extremely high level of short term orientation and low level of risk taking

A szervezeti identitás meghatározása, elemei és menedzselése (Defining of organizational identity and its components and management)

Jelen cikk a szervezeti identitás különböző tudományos értelmezéseit, elemeit mutatja be és kapcsolja össze a gyakorlattal. A szerzők értelmezése szerint a szervezeti identitás nem azonos a köznyelvben elterjedt arculattal (sem image-zsal), hanem egy holisztikus, menedzsment-szakirodalmakon átívelő fogalomként értelmezhető, mely a külső tényezők hatására a szervezeti kultúra és a szervezeti stratégia alapján alakítható ki. A szervezeti identitás három alkotóelem-csoportból áll (nevezhetjük ezt identitásmixnek is): a munkáltatói márkázásból, az integrált marketingkommunikációból és a vizuális identitásból. Mivel a változó környezet szükségessé teszi, a szervezeti identitás menedzselése egy véget nem érő „spirálfolyamat”, mely a felmérés, a meghatározás, a bevezetés és értékelés szakaszok ismétléséből áll addig, amíg az ideális identitás ki nem alakul. Melyet talán soha nem ér el a vállalat. _____ In this article the different scientific interpretations and elements of organizational identity are presented and combined with practice. According to the authors’ interpretation the organizational identity is not the same as the corporate image, but it can be interpreted as a holistic management literatures panning notion which can be formed by the effect of external factors on basis of the organizational culture and organizational strategy. The organizational identity consists of three component-groups (also called this identity mix) the employer branding, integrated marketingcommunications and visual identity. Due to the changing environment makes it necessary the management of organizational identity is a never-ending ”spiral process”, which consists of repetitions of the survey, the definition, the introduction and the assessment phases until the ideal identity will be formed. Which may be never achieved by the corporate.

A számviteli szabályozások eltérésének okairól (Causes of the differences in accounting regulations)

A számviteli szabályozások közötti eltérések oda vezethetnek, hogy ugyanarról a gazdálkodó egység, egyazon időszakáról, akár jelentősen is eltérő, és az adott szabályozási logika alapján helyes pénzügyi kimutatások készülnek. Ezek a sokszor materiális eltérések nehezen magyarázhatók, ha figyelembe vesszük azt a tényt is, hogy a különböző pénzügyi kimutatások mögött azonos gazdasági események húzódnak meg. Az eltérések a számviteli szabályozás különbségeivel magyarázhatók. A cikk feltárja, hogy a számviteli szabályozásnak milyen szintjeit lehet megkülönböztetni, és vizsgálja, hogy milyen tényezők vezettek el oda, hogy az egyes megközelítések akár markánsan eltérő megoldásokat kínálnak egy-egy adott vagyoni elem megjelenítésére és értékelésére, illetve egy tranzakció megjelenítésére. A cikk az egyes eltéréseket indukáló tényezők rendszerezése útján megkísérel deduktív úton becslést adni a számviteli harmonizáció további lehetséges irányaira. ____ Differences among the accounting regulations may lead to material dissimilarities in the financial statements prepared for the same entity and same financial year. These material differences are sometimes hard to explain, given that they shall be based on the same transactions. The differences are explained by the differences in the regulations. The paper explains the possible levels of accounting by-laws and examines – based on the relevant literature – the factors that led to different solutions for the recognition, measurement and disclosure of the same items or transactions. By structuring these factors the article tries to give possible future advances in the harmonization of such systems using a deductive approach.

Bizalom és vállalati teljesítmény. A bizalom szerepe az aszimmetrikus információk minőségének vállalati észlelésében és azok vezetői döntéshozatalban való felhasználásában = Trust and corporate performance

A kutatás azt a kérdéskört vizsgálja, hogyan járul hozzá a bizalom a vállalatok piaci teljesítményéhez. A vállalatok azon képessége, hogy felhasználják a rendelkezésükre álló piaci információkat nehezen másolható, tartós versenyelőnyt biztosít. A marketingmenedzserek a piaci információk hitelességét nehezen tudják objektív módon megítélni, mivel azokat jellemzően mások gyűjtik és rendszerezik számukra. A szerző kutatásában a menedzserek vállalaton belüli és vállalaton kívüli piaci informálódást célzó kapcsolatai esetén modellezte és empirikusan tesztelte a bizalom hatásait. Eredményei szerint a bizalom a vállalaton belüli és vállalaton kívüli kapcsolatok esetében is fontos mozgatórugója az információfelhasználásnak, jóllehet közvetlenül nincs hatással arra. Minél jobban bízik a döntéshozó az információ forrásában, annál jobb minőségűnek fogja észlelni a tőle származó információt. Az információ észlelt minősége meghatározza, hogy arra támaszkodnak-e a vezetők a döntések meghozatalánál. Azok a marketingmenedzserek, akik képesek bizalmi kapcsolatok kiépítésére, szélesebb körű, hiteles piaci információkra támaszkodhatnak a döntéshozatal során, amely hozzájárul a vállalat piaci teljesítményéhez. ____ We have limited knowledge on the potential pattern similarities/differences of trust’s role that may exist in information use obtained through intra- and extra-organizational relationships. This study addresses this question by investigating how trust leads to information use. Data from 338 intra-organizational and a sub-ample of 158 inter-organizationaldyadic information exchange relationships showed that trust is an important driver of the utilization of market information in both cases. Trust has no direct relationship to information use, instead has a strong indirect effect through a mediator, perceived quality of information. The effects of trustontheuse of information obtained throughinter- and extra-organizational dyadic relationships proved to be similar.

Challenges the finance profession has been facing following the 2008-2009. A multi-country research

In the successful strategic management of the modern companies each function plays their specific role. While today’s businesses in many ways are different from their ancestors, the key fundamentals are derived from the same roots. Their main purpose of existence is to serve the needs of their shareholders and stakeholders by creating value (Pike et al., 1993). To achieve this effectively and efficiently the various functions need to work in close cooperation with each other. The global crisis, starting in 2008, proved that volatility is higher for the financial markets and the ordinary businesses that have been anticipated before. As the recession started as a financial crisis many people started to blame – amongst others – banks and financial institutions for excessive risk taking and taking short profits ahead of long term sustainable growth. Accordingly the lost confidence in the financial institutions has taken a toll on the reputation of other Finance professionals such as accountants, book keepers, treasury, tax people and others. The finance function’s strategic importance is linked to its ability to help interpreting the business performance and provide transparency. In order to restore the trust the finance profession is now facing one of the biggest challenges of its history, the need to reinvent itself. This paper presents the findings of a recent international research conducted in the United Kingdom, France, Hungary and Poland interviewing 169 executives of the business sector plus the review of 237 job descriptions of finance professionals in order to understand the challenges of the modern finance function. The findings of the study could provide relevant answers and help to overcome a very current problem that Finance is facing today, how to rebuild reputation and to stay a trusted partner and enabler for long term business strategy.

A vállalatméret szerepe a termelésben – A mérési módszer hatása

A szerzők cikkükben feltárják a vizsgált vállalatok mérete, termelésben alkalmazott gyakorlataik és a termelés során elért teljesítményük kapcsolatát. Részletes irodalomfeldolgozásuk eredménye arra utal, hogy a méretet, illetve annak kategorizálását a különböző kutatók következetlenül végezték, és ennek is köszönhetően vegyes eredmények születtek a méret szerepével kapcsolatban. Az ellentmondásos eredményekből kiindulva egy többoldalú, sokváltozós statisztikai módszertant alkalmaztak. Ennek eredményei azt mutatják, hogy a méretnek nincs közvetlen hatása a teljesítményre, viszont az egyes gyakorlatok használatát jelentősen befolyásolja. Nem bizonyult igaznak az a közkeletű feltevés sem, hogy a méret moderátorként befolyásolja az egyes termelési gyakorlatokkal elérhető teljesítményt.

A közlekedési eszközpark és infrastruktúra hasznos élettartamát tudományos alapon növelő technológia kidolgozása a BKV ZRt. számára

A budapesti közösségi közlekedési eszközpark jelentős része meghaladta beszerzéskor tervezett hasznos élettartamát. Ezen eszközök továbbüzemeltetése a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján még hosszú ideig szükséges, ezért – a hasznos élettartam növelésére vonatkozó komplex és teljes körű módszertan hiányában – 2012-ben a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban BKV Zrt., Társaság) vezetése szakmai döntést hozott e hiány pótlását szolgáló, tudományosan megalapozott rendszer kidolgozására. A hasznos élettartamot tudományos alapon növelő módszertan és technológia kidolgozására vonatkozó együttműködés eredményeképpen előállt az úgynevezett tudományos alapú továbbüzemeltetési protokoll (továbbiakban: TTP) modell. Az új, időtálló modell a továbbüzemeltetés feltételeit műszaki, biztonsági és gazdasági szempontok komplex rendszerbe integrálásával, objektív értékelési módszertan alapján határozza meg, és ezáltal a Társaság menedzsmentje szerint vállalhatónak ítélt szintre mérsékelve az üzemeltetői kockázatok és felelősség mértékét.

Do institutions matter in business strategy? – The changing focus of strategic management to institutions: a literature review

The post-crisis managerial literature emphasizes the roles of institutional factors in any disruption of the ecosystem of market capitalism and puts it in the middle of its analytical framework. It has become clear that nowadays, scientific discussions about the measure of increase of direct state involvement in certain economic areas has become more relevant. The socio-economic model based on market coordination was no doubt shaken by the crisis in 2008 across the world and inspired various representatives of the scientific and political community to revise their theses on coordination mechanisms that support the way out of an economic downturn. This paper intends to give a brief summary of the two leading strategic management approaches (Porter’s five forces and the resource-based view of the firm) on institutions. The author’s aim is to demonstrate that incorporation of the institution-based view into the mainstream theories can enrich the analytical framework of strategic management by providing deeper understanding of the contextual factors that underpin interactions between institutions and organizations.

Üzleti teljesítménymérés az értékteremtés szolgálatában

Az üzleti teljesítménymérés az értékteremtés, a vállalati teljesítmény fejlesztésének fontos támogatója lehet. A teljesítménymérés alapfogalmainak, fő fejlődési irányainak rövid áttekintését követően a cikk egy elemzési keretet mutat be, mely a vállalatok teljesítménymérési gyakorlatát abból a szempontból értékeli, hogy az mennyire támogatja az értékteremtés folyamatát. Végül a hazai vállalati gyakorlat jellemzése következik a modell alapján.