A Consumption-Based Approach to Carbon Emission Accounting – Sectoral Differences and Environmental Benefits

In recent years there has been growing concern about the emission trade balances of countries. This is due to the fact that countries with an open economy are active players in international trade. Trade is not only a major factor in forging a country’s economic structure, but contributes to the movement of embodied emissions beyond country borders. This issue is especially relevant from the carbon accounting policy and domestic production perspective, as it is known that the production-based principle is employed in the Kyoto agreement. The research described herein was designed to reveal the interdependence of countries on international trade and the corresponding embodied emissions both on national and on sectoral level and to illustrate the significance of the consumption-based emission accounting. It is presented here to what extent a consumption-based accounting would change the present system based on production-based accounting and allocation. The relationship of CO2 emission embodied in exports and embodied in imports is analysed here. International trade can blur the responsibility for the ecological effects of production and consumption and it can lengthen the link between consumption and its consequences. Input-output models are used in the methodology as they provide an appropriate framework for climate change accounting. The analysis comprises an international comparative study of four European countries (Germany, the United Kingdom, the Netherlands, and Hungary) with extended trading activities and carbon emissions. Moving from a production-based approach in climate policy to a consumption-based principle and allocation approach would help to increase the efficiency of emission reductions and would force countries to rethink their trading activities in order to decrease the environmental load of production activities. The results of this study show that it is important to distinguish between the two emission accounting approaches, both on the global and the local level.

Mérés és értékelés a számvitelben (Measurement and evaluation in the accounting)

A cikk kiindulópontja az a tény, hogy a számvitel, azon belül is a pénzügyi beszámolás alapvető feladata döntésekhez hasznosítható információk nyújtása a vállalkozásokkal kapcsolatba kerülő érintettek számára. A gazdasági jelenségek leképezése, számviteli transzformációja során létrejövő adatok információként való hasznosításának feltétele, hogy a pénzügyi kimutatások felhasználói tisztában legyenek a leképezés mögöttes feltételezéseivel. A cikk első része a mérés általános definíciójából kiindulva mutatja be a számviteli mérés és értékelés fogalmát, ezek összefüggését, alapvető jellemzőit. Ezt követően a pénzügyi beszámolásban jelenleg érvényesülő értékelési keretrendszert vázolja fel a nemzetközi (IFRS), illetve a magyar szabályozásból kiindulva. A cikk harmadik része a szabályozás mögött meghúzódó elméleti összefüggéseket vizsgálja, kitérve a számviteli mérés és a pénzügyi teljesítmény (jövedelem) kapcsolatára, valamint bemutatja és értékeli a számviteli méréssel kapcsolatos főbb kritikákat. ____ One of the central problems of accounting theory and accounting regulation is accounting valuation, accounting as a value assignment aspect of the representation of economic phenomena. The first part of the article, setting out from the general concept of measurement, introduces the concepts of measurement and valuation as applied in accounting, describing their interconnections and basic characteristics. Following this, based on the international (IFRS) and Hungarian regulations, the paper sketches the current valuation framework used in financial reporting. The third part of the article analyses the theoretical background of the effective regulation, while also covering the connection of accounting measurement and financial performance (income), and finally it presents and evaluates the main elements of criticism concerning measurement in accounting.

A kockázat szerepe a könyvvizsgálatban = The role of risk in external audits

A tanulmány a kockázatnak és a kockázatok felmérésének az éves beszámolók (pénzügyi kimutatások) könyvvizsgálatban betöltött szerepével foglalkozik. A modern könyvvizsgálat – belső és külső korlátainál fogva – nem létezhet a vizsgált vállalkozás üzleti kockázatainak felmérése nélkül. Olyannyira igaz ez, hogy a szakma alapvető szabályait lefektető nemzeti és nemzetközi standardok is kötelező jelleggel előírják az ügyfelek üzleti kockázatainak megismerését. Mindez nem öncélú tevékenység, hanem éppen ez jelenti a könyvvizsgálat kiinduló magját: a kockázatbecslés – a tervezés részeként – az audit végrehajtásának alapja, és egyben vezérfonala. A szerző először bemutatja a könyvvizsgálat és a kockázat kapcsolatának alapvonásait, azt, hogy miként jelenik meg egyáltalán a kockázat problémája a könyvvizsgálatban. Ezt követően a különféle kockázatalapú megközelítéseket tárgyalja, majd néhány főbb elem kiragadásával ábrázolja a kockázatkoncepció beágyazódását a szakmai szabályozásba. Végül – mintegy az elmélet tesztjeként – bemutatja a kockázatmodell gyakorlati alkalmazásának néhány aspektusát. ______ The study examines the role of risk and the assessment of risks in the external audit of financial statements. A modern audit – due to its internal and external limitations – cannot exist without the assessment of the business risk of the entity being audited. This is not a l’art pour l’art activity but rather the very core of the audit. It is – as part of the planning of the audit – a guideline to the whole auditing process. This study has three main sections. The first one explains the connection between audit and risk, the second discusses the different risk based approaches to auditing and the embeddedness of the risk concept into professional regulation. Finally – as a test of theory – some practical aspects of the risk model are discussed through the lens of former empirical research carried out mostly in the US. The conclusion of the study is that though risk based models of auditing have many weaknesses they still result in the most effective and efficient high quality audits.