Monetáris hatásosság közösségi szinten (The community level efficiency of monetary policy)

A monetáris integráció központi szereplője a Közösség jegybankja. A közös valuta értékállóságának közvetlenül fő meghatározója a jegybank. Mozgásterét azonban több tényező alakítja. E tanulmány az intézményi és stratégiai, a tagállami (decentralizált fiskális) és a pénzpiaci környezet függvényében vizsgálja az Európai Központi Bank (ECB) lehetőségeit és monetáris politikájának hatásosságát. / === / The efficiency of the European Economic and Monetary Union is a big dilemma of European applied economics. The first part introduces the monetary policy made by ECB. Rates and objectives are the framework of efficiency analysis. The second part details the common pool resource problem in the community of EMU countries, and describes the prisoner's dilemma of indebting in a currency community. The EMU practice shows free riding behavior of many member states what generally causes higher default risks. The increasing indebtedness shows dysfunction too, as the ECB must adjust the interest rate to the higher default risk which means cost premiums for fiscally disciplined countries as well. The third part analyses the efficiency of the ECB through the standards of monetary transmission. The updated criteria can explain any success or failure of the ECB in a not perfectly homogeneous community. The measures of transmission used in the study are the way of financing (banks vs. market), terms of financing, structure of the banking sector, private sector indebtedness, structure of savings and wealth, price elasticity, interest rate elasticity, wage elasticity. They show that the single monetary policy can create tension in the community not only because of the fiscal differences but also due to money market discrepancies.

A fizikai matematika legújabb eredményei mint a közgazdaság-tudomány lehetséges vizsgálati eszközei (The newest results of physical mathematics as the possible investigation tools of economics)

A közgazdaság-tudomány számos problémája a fizika analóg modelljeinek segítségével nyert megoldást. A közgazdászok körében erőteljesen megoszlanak a vélemények, hogy a közgazdasági modellek mennyire redukálhatók a fizika, vagy más természettudományok eredményeire. Vannak,akik pontosan ezzel magyarázzák,hogy a mai mainstream közgazdasági elmélet átalakult alkalmazott matematikává,ami a gazdasági kérdéseket csak a társadalom-tudományi vonatkozásaitól eltekintve képes vizsgálni. Mások, e tanulmányszerzője is, viszont úgy vélekednek, hogy a közgazdasági problémák egy része, ahol lehetőség van a mérésre, jól modellezhetők a természettudományok technikai arzenáljával. A másik része, amelyekben nem lehet mérni,s tipikusan ilyenek a társadalomtudományi kérdések, ott sokkal komplexebb technikákra lesz szükség. Etanulmány célkitűzése, hogy felvázolja a fizika legújabb, az irreverzibilis dinamika, a relativitáselmélet és a kvantummechanika sztochasztikus matematikai összefüggéseit, amelyekből a közgazdászok választhatnak egy-egy probléma megfogalmazásában és megoldásában. Például az időoperátorok pontos értelmezése jelentős fordulatot hozhat a makroökonómiai elméletekben; vagy az eddigi statikus egyensúlyi referencia pontokat felválthatják a dinamikus,időben változó sztochasztikus egyensúlyi referenciafüggvények, ami forradalmian új megvilágításba helyezhet számos társadalomtudományi, s főleg nemegyensúlyi közgazdasági kérdést.A termodinamika és a biológiai evolúció fogalmait és definícióit Paul A. Samuelson (1947) már adaptálta a közgazdaságtanban, viszont a kvantummechanika legújabb eredményeit, az időoperátorokat stb. nem érintette. E cikk azokat a legújabb fizikai, kémiai és biológiai matematikai összefüggéseket foglalja össze,amelyek hasznosak lehetnek a közgazdasági modellek komplexebb megfogalmazásához. ___________________ The aim of this paper is to out line the newest results of physics,i.e.,the stochastic mathematical relations of relativity theory and quantum mechanics as well as irreversible dynamics which can be applied for some economic problems.For example,the correct interpretation of time operators using for the macroeconomic theories may provide a serious improvement in approach to the reality.The stochastic dynamic equilibrium reference functions will take over the role of recent static equilibrium reference points,which may also reveal some nonequilibrium questions of macroeconomics.The concepts and definitions of thermodynamics and biological evolution have been adopted in economics by Paul A. Samuelson, but he did not concern the newest results of quantum mechanics, e.g., the time operators. Now we do it.In addition, following Samuelson,we show that von Neumann growth model cannot be explained as a peculiar extension of thermodynamic irreversibility.

A kivonulás-tiltakozás-hűség fogalomhármas közgazdaságtani relevanciája a 21. században = The relevance of "exit, voice and loyalty" theory in 21st-century economics

A dolgozat a politikatudomány és közgazdaság-tudomány határán álló kivonulás-tiltakozás-hűség modell lényegét járja körbe. Az Albert O. Hirschman által felépített gondolati keret szemléleti frissessége és sajátos megközelítési módja rendkívül termékenyítően hatott az elmúlt évtizedekben a társadalomtudományok fejlődésére. Mégis viszonylag periferikus helyet foglal el a közgazdaság-tudományon belül, miközben például a rendszerváltás és az azt követő társadalmi feszültségek megjelenése szempontjából is sokoldalúan használható fogalmi keretről van szó. A válság indukálta turbulens környezet még inkább rávilágít arra, hogy ma is időszerű perspektívát kínál a hanyatlás politikai gazdaságtana, azaz hasznos elemzési kapaszkodó nyújt az úgynevezett Hirschman-trilemma a társadalmi és gazdasági folyamatok értelmezéséhez. ________ The article concerns the "exit, voice, and loyalty" concept, which straddles the border of political science and economics. This theoretical framework, invented by Albert O. Hirschman, has exercised a fruitful influence in the social sciences in the last few decades, through its fresh features and original approach. However, it holds a peripheral position in economics and plays an undervalued role in eco-nomic education in Hungary, even though it can be flexibly applied in analyses of such phenomena as the economic transition and the ensuing social tensions. Moreover the very turbulence of the conditions brought about by the crisis show that the political economy of decline offers a relevant perspective, so that the Hirschman trilemma is a practical analytical tool for understanding social and economic processes.

Global crises: Is the Keynesian recipe relevant if applied under a global governance?

Keynesian policy was quite successful in the post-war decades in Western Europe, but by the late 1960s lost its efficiency due to changes in conditions rather than its mistaken logic. The lesson from the first global crisis erupting in early 1970s and also from the subsequent several crises since then is that the increasing crisis propensity of the world economy is rooted in its inherent disequilibria stemming from deep inequalities, asymmetrical interdependencies and disintegrated socio-economic structures. In view of the failure of the prevailing methods of crisis management, particularly those undifferentiated, antisocial austerity measures corresponding to a neo-liberal monetarist concept which neglects this lesson, many economists prefer the Keynesian recipe. However, since global crises need global solution, and the spread of conspicuous consumption modify the demand constraint, its application must be adjusted to reality, and requires some global governance which may pave the way for a global oeco-social market economy.

A közgazdaságtan és a szociológia határán - az identitás-gazdaságtan által felvetett elméleti kérdések (On the borders of economics and sociology. Theoretical questions raised by identity economics)

A tanulmány az identitás-gazdaságtan megközelítését és az általa felvetett elméleti kérdéseket kívánja bemutatni. E tan kiinduló tétele George A. Akerlof és Rachel E. Kranton szerint az, hogy a közgazdaságtanban használt hasznosságfüggvénybe be kell emelni az emberek énképének és az ezzel kapcsolatos egyéni mérlegelésnek a szempontjait. Ezt az indokolja, hogy az emberek társadalmi csoportokhoz/kategóriákhoz tartoznak, amelyekhez normarendszer társul, azaz ha viselkedésükkel megsértik a normákat, akkor önképük sérül, és ezáltal csökken a hasznosságuk is. A tanulmányban bemutatjuk, hogy ez a szemlélet az embereket "túlszocializált" társadalmi szereplőkként mutatja be, akik kevéssé reflektálnak a helyzetükre. További kérdéseket vetnek fel az elmúlt években végzett szociálpszichológiai és viselkedés- gazdaságtani kísérletek, amelyek rámutatnak, hogy az identitás- gazdaságtani elmélet egyik alapját jelentő normák erősen függnek szituációs tényezőktől. _____ The paper introduces the approach of identity economics and the theoretical questions raised by its arguments. According to Akerlof and Kranton, individual identity and personal calculations in relation to this identity should be incorporated into the utility function applied in economics, so that people are placed in social categories that involve normative systems. In line with this, if their actions breach the social norms, this affects negatively their self-image, so in turn decreasing their utility. The paper argues that this approach presents humans as "overly socialized" social actors who do not reflect on their situation. Further questions could be raised by experiments in social psychology and behavioral economics conducted in recent years. The results highlight the fact that the norms which serve as the basis for the theory of identity economics depend strongly on the context and given situation.