Több szempontú részvételi döntések a fenntarthatósági értékelésekben. A legnépszerűbb módszerek összehasonlítása = Participatory multi-criteria decision analysis. A comparison of methodologies

A fenntarthatóság értékelése definíciószerűen többdimenziós probléma. A megfelelő alternatíva, forgatókönyv, eljárás stb. kiválasztásakor ugyanis a döntéshozóknak egyszerre kell figyelembe venniük környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontokat. Az ilyen döntéseket alátámaszthatják a több szempontú döntéshozatali modellek. A tanulmány a több szempontú döntési eljárások közül a legfontosabb hétnek az alkalmazhatóságát vizsgálja részvételi körülmények között. Az utóbbi évek e témában publikált esettanulmányainak áttekintésével megállapítható, hogy egyik módszer sem uralja a többit, azok különböző feltételek mellett eltérő sikerrel használhatók. Ennek ellenére a különböző módszerek kombinációjával végrehajthatunk olyan eljárásokat, amelyekkel az egyes módszerek előnyeit még jobban kiaknázhatjuk. ________ Measuring and comparing the sustainability of certain actions, scenarios, technologies, etc. is by definition a multidimensional problem. Decision-makers must consider environmental, economic and social aspects when choosing an alternative course of action. Such decisions can be aided by multi-criteria decision analysis (MCDA). This paper investigates seven different MCDA methodologies: MAU, the Analytic Hierarchic Process (AHP), the ELECTRE, PROMETHEE, REGIME, and NAIADE methods, and "Ideal and reference point" approaches). It is based on a series of reports in which over 30 real-world case studies focusing on participatory MCDA were reviewed. It is stressed, however, that there is no "best" choice in the list of MCDA techniques. Some methods fit certain decision problems better than others. Nonetheless, some complementary benefits of the different techniques can be exploited by combining these methodologies.

A hazai kis- és közepes vállalatok szociokulturális beállítódása a hofstede-dimenziók mentén = The socio-cultural attitudes of the Hungarianc small and medium enterprises along the Hofstede dimensions

A kis- és közepes vállalkozások (KKV-k) kutatása viszonylag új, és emiatt meglehetősen feltáratlan terület, bár a megjelenő tudományos cikkek és eredmények száma és minősége évről évre jól érzékelhetően nő (Collinson – Shaw, 2001). A KKV-kutatások igen fontos sajátossága továbbá, hogy kifejezetten interdiszciplináris terület, megközelíthető a menedzsment, az innovációkutatás, a marketing, a szervezetszociológia, de akár a pszichológia felől is. Több kutatás is felveti a szociokulturális háttér jelentőségének kérdését KKV-k esetében. A szerzők kutatásuk során kvantitatív felmérést végeztek 200 vállalkozó körében a Hofstedeskála (Hofmeister et al., 2008) felhasználásával, melynek eredményeként kiderült, hogy a KKV-vezetők beállítódása jelentősen különbözik mind a hazai nagyvállalati vezetőktől, mind az általános lakosságtól. Jelen tanulmányunkban bemutatjuk azokat a Hofstede-dimenziókat, amelyek mentén karakteres különbségek jelentkeztek a vállalkozók és a nagyvállalati vezetők, valamint a társadalom összessége között. Az eredmények alapján határozottan kirajzolódnak olyan „vállalkozói” gondolkodásmódbeli sajátosságok, mint a nagyobb versenyszellem, a közvetlenebb, kevésbé hierarchikus működési stílus, a rendkívül erős, rövid távú orientáció, valamint a kockázatvállalás rendhagyóan alacsony foka. _____ Although there has been an increasing academic attention towards small and medium-sized enterprises, it is still a novel research area with a number of unanswered questions. It is also an especially interdisciplinary field as it can be approached from various viewpoints such as management, innovation, marketing, organization sociology or even psychology. Different academic disciplines have studied the influence of socio-cultural factors and concluded that they are relevant aspects of entrepreneurial activity. This paper presents the results of the authors’ quantitative research which aimed at finding patterns in the software of the minds of SME managers where they applied Hofstede’s cultural scale (Hofmeister et al., 2008). Drawing upon data from 200 Hungarian SMEs, the results indicate they have different attitude and way of thinking compared to large company managers and to the general Hungarian population. This paper points out the relevant Hofstede dimensions where significant differences have been revealed. The main finding of the study is that managers of small and medium businesses have a special mindset which can be characterized with higher level competitiveness, more direct and less hierarchic operation, extremely high level of short term orientation and low level of risk taking

Rangsorolás páros összehasonlításokkal. Kiegészítések a felvételizői preferencia-sorrendek módszertanához (Paired comparisons ranking. A supplement to the methodology of application-based preference ordering)

A Közgazdasági Szemle márciusi számában Telcs és szerzőtársai [2013] a felvételizők preferenciái alapján új megközelítést javasolt a felsőoktatási intézmények rangsorolására. Az alábbi írás új szempontokat biztosít ezen alapötlet gyakorlati megvalósításához. Megmutatja, hogy az alkalmazott modell ekvivalens az alternatívák egy aggregált páros összehasonlítási mátrix révén végzett rangsorolásával, ami rávilágít a szerzők kiinduló hipotéziseinek vitatható pontjaira. A szerző röviden áttekinti a hasonló feladatok megoldására javasolt módszereket, különös tekintettel azok axiomatikus megalapozására, majd megvizsgálja a Telcs és szerzőtársai [2013] által alkalmazott eljárásokat. Végül említést tesz egy hasonló megközelítéssel élő cikkről, és megfogalmaz néhány, a vizsgálat továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatot. _____ In the March issue of Közgazdasági Szemle, Telcs et al. suggested a new approach to university ranking through preference ordering of applicants. The paper proposes new aspects to the implementation of this idea. It is shown that the model of these is equivalent to the ranking of alternatives based on paired comparisons, which reveals the debatable points in their hypotheses. The author reviews briefly the methods proposed in the literature, focusing on their axiomatic properties, and thoroughly examines the procedures of Telcs et al. [2013]. The paper presents an article which applied a similar approach and suggests some improvements to it.