"Minimálbér-paradoxon" versenyzői munkaerőpiacon? ("Minimum-wage paradox" in a competitive labour market? Lessons from an experimental line of thought)

A versenyzői munkaerőpiac hagyományos kereslet-kínálati modellje az egyensúlyi bérszintet meghaladó minimálbér következményeként az egyensúlyi bérszint mellettinél alacsonyabb foglalkoztatást jósol; minél magasabb a minimálbér, annál alacsonyabbat. Empirikus vizsgálatok szerint ugyanakkor a minimálbér-emelés nem feltétlenül csökkenti a foglalkoztatást - ezt nevezik minimálbér-paradoxonnak -, ami legkézenfekvőbben a munkáltatók munkaerő-piaci monopszonerejével látszik magyarázhatónak. Ezzel szemben az a gondolatkísérlet, amelyről ez a cikk beszámol, általánosabb érvényű, versenyzői munkaerőpiacot feltételező magyarázat kidolgozására irányul. / === / In the conventional textbook demand/supply model of competitive labour markets, the introduction of a minimum wage above market-clearing level must reduce employment. Empirical findings suggest, however, that this may not always be the case, a finding most readily explained by monopsonistic competition in the labour market. The experimental line of thought reported here explores an alternative root, interpreting the "minimum-wage paradox" as the outcome of a competitive labour market that displays friction.

Tudáshasználat és sikeresség- tudásteremtés és -használat a magyarországi borvidékeken (Knowledge-use and success – Knowledge-creation and use on the Hungarian wine-districts)

A cikkben a magyarországi borágazatra vonatkozóan vizsgáljuk a tudáshasználat és sikeresség összefüggését. Magyarország az elmúlt évtizedben elmaradt a magasabb tudást megtestesítő prémium- és szuperprémium- borok irányába mutató világpiaci trendtől. Ennek hátterében vizsgálataink szerint a szőlő- és borágazatban elengedhetetlen és állandóan fejlődő tudás nem eléggé intenzív használata is meghúzódhat. Noha a tudás használata és terjedése ugyan jelentős tényező a különféle vállalkozások sokféleségének magyarázatában, de nem egyértelműen szignifikáns a többféle módon mért sikeresség alakításában. Ugyanakkor azt is megállapíthatjuk, hogy a magyar vállalkozások a tudás saját berken belüli gondozásával és adekvát felhasználásával piaci sikereket érhetnek el. _____ The paper examines the relationship between the use of specific knowledge and success among the Hungarian grape growers and wine makers. In the recent decade Hungary has been left behind by the world trends represented increasing share of premium and superpremium wines (which materialise higher knowledge) in export development. According to the authors’ survey there might be in behind the non-appropriate use and management of knowledge and skills which would be ‘condition sine qua non’ for wine making. However the use and spread of skills is a basic component in explaining the differences of variation among the companies, it is not unambiguous in formulating the business success measured in different indicators. At the same time the authors can conclude that the Hungarian wine enterprises – keeping the idea generation as well as its further development, elaboration and adequate use within the frame of the company – can achieve market success.