Szemléletbeli dilemmák a Public-Private Partnership menedzsmentjében = Management dilemmas in Public-Private Partnership projects

A tanulmány a Public-Private Partnership (PPP) immanens logikai kihívásai közül két kiemelt kérdést elemez: az állami fél közszolgálati-közigazgatási beágyazottságából eredő dilemmákat, valamint az állami és a magánfél eltérő kulturális hátteréből eredő feszültségek jellemzőit. A PPP projektek gyakorlati megvalósítása szempontjából e két kardinális kérdés kifinomult elméleti hátterébe nyújt bepillantást. A közszolgáltatási dilemmák közül azonosítja és tárgyalja a jogszerűség vs. eredményesség, a hatékonyság vs. eredményesség, a centralizáció vs. decentralizáció, a közérdek vs. egyéni szabadságjogok védelme, valamint a kormányzat kicsinyítése vs. jogbiztonság védelme, és a vállalkozói szemlélet vs. közszolgálatiság közti egyensúlyozás kihívásait. Az állami és az üzleti fél kulturális különbözőségének központi motívumaként a döntéshozatalbeli különbséget ragadja meg, és a bizalom szerepét hangsúlyozza a működőképes modell megtalálásának lehetőségeként. = This study analyses two cardinal issues of Public-Private Partnership (PPP) projects’ immanent challenges: the management dilemmas of public services/governance, and the tensions between the private and public parties due to their different cultural imbeddedness. It provides theoretical insights into these two issues of practical relevance. As public service management dilemmas, it identifies the trade-offs between rights vs. effectiveness, efficiency vs. effectiveness, centralization vs. decentralization, protecting the public interest vs. individual freedom, minimizing government vs. protecting human rights, the entrepreneurial approach vs. public service ethos. The study captures the cultural difference between the public and the private parties in their different approaches to decision making, while it concludes that the role of trust is key in finding feasible solutions for PPP models.

A kvázi- és általánosított hiperbolikus diszkontálás hosszú távon (Quasi- and Generalized Hyperbolic Discounting in Long Term)

Az intertemporális döntések fontos szerepet játszanak a közgazdasági modellezésben, és azt írják le, hogy milyen átváltást alkalmazunk két különböző időpont között. A közgazdasági modellezésben az exponenciális diszkontálás a legelterjedtebb, annak ellenére, hogy az empirikus vizsgálatok alapján gyenge a magyarázó ereje. A gazdaságpszichológiában elterjedt általánosított hiperbolikus diszkontálás viszont nagyon nehezen alkalmazható közgazdasági modellezési célra. Így tudott gyorsan elterjedni a kvázi-hiperbolikus diszkontálási modell, amelyik úgy ragadja meg a főbb pszichológiai jelenségeket, hogy kezelhető marad a modellezés során. A cikkben azt állítjuk, hogy hibás az a megközelítés, hogy hosszú távú döntések esetén, főleg sorozatok esetén helyettesíthető a két hiperbolikus diszkontálás egymással. Így a hosszú távú kérdéseknél érdemes felülvizsgálni a kvázi-hiperbolikus diszkontálással kapott eredményeket, ha azok az általánosított hiperbolikus diszkontálási modellel való helyettesíthetőséget feltételezték. ____ Intertemporal choice is one of the crucial questions in economic modeling and it describes decisions which require trade-offs among outcomes occurring in different points in time. In economic modeling the exponential discounting is the most well known, however it has weak validity in empirical studies. Although according to psychologists generalized hyperbolic discounting has the strongest descriptive validity it is very complex and hard to use in economic models. In response to this challenge quasi-hyperbolic discounting was proposed. It has the most important properties of generalized hyperbolic discounting while tractability remains in analytical modeling. Therefore it is common to substitute generalized hyperbolic discounting with quasi-hyperbolic discounting. This paper argues that the substitution of these two models leads to different conclusions in long term decisions especially in the case of series; hence all the models that use quasi-hyperbolic discounting for long term decisions should be revised if they states that generalized hyperbolic discounting model would have the same conclusion.

Összegződnek-e az egyéni törekvések? A cselekvés és az eredmény közötti szakadék problémája (Can individual efforts be aggregated? The problem of the action-impact gap)

A szerző arra a kérdésre keresi a választ, hogyan alakulhat ki látványos szakadék az egyéni cselekvések iránya és azok együttes hatása között. A szándékok és tettek hatását felülírhatja a társadalmi gazdasági tényezőkből adódó tehetetlenség: a kritikus tömeg hiánya, szervezeti-infrastrukturális tényezők, kompenzációs hatások, egymás hatását kioltó cselekvések. A szerző a környezettudatosság és az ökológiai lábnyom példáján - ezerfős reprezentatív felmérésre alapozva - mutatja be, hogy az önkéntességre alapozó megközelítés sokszor túlbecsüli a fogyasztó - társadalmi-gazdasági tényezők által korlátozott - lehetőségeit és szuverenitását. _____ Behaviour impact gaps are demonstrably present in everyday life. It is increasingly found that environmental awareness in individuals fails to lead to reductions in the ecological footprint. Intensive agricultural practice reduces biodiversity in the EU even in areas where massive agri-environmental grant schemes are available and applied. Labour market training programmes do not necessarily facilitate job-finding for underprivileged segments of the society. So individual efforts may not add up or induce the expected effect. This outcome appears even for programmes that are successful in attaining the required behavioural change in a target group. The impact of attitudes and individual acts may be wiped out by structural and economic lock-ins such as trade-offs made for the gains, lack of a critical mass of actions, infrastructural deficiencies, or interfering acts of economic actors. The discrepancy between environmental awareness and ecological footprint is used to point out how awareness-raising programmes may miss their targets by overestimating the sovereignty and capabilities of consumers. Consumers are unwillingly locked into unsustainable practices and cannot be moved from that position unless economic and structural premises are also changed.

Facets of operational performance in an emergency room (ER)

This paper, using detailed time measurements of patients complemented by interviews with hospital management and staff, examines three facets of an emergency room's (ER) operational performance: (1) effectiveness of the triage system in rationing patient treatment; (2) factors influencing ER's operational performance in general and the trade-offs in flow times, inventory levels (that is the number of patients waiting in the system), and resource utilization; (3) the impacts of potential process and staffing changes to improve the ER's performance. Specifically, the paper discusses four proposals for streamlining the patient flow: establishing designated tracks (fast track, diagnostic track), creating a holding area for certain type of patients, introducing a protocol that would reduce the load on physicians by allowing a registered nurse to order testing and treatment for some patients, and potentially and in the longer term, moving from non-ER specialist physicians to ER specialists. The paper's findings are based on analyzing the paths and flow times of close to two thousand patients in the emergency room of the Medical Center of Leeuwarden (MCL), The Netherlands. Using exploratory data analysis the paper presents generalizable findings about the impacts of various factors on ER's lead-time performance and shows how the proposals fit with well-documented process improvement theories. © 2010 Elsevier B.V. All rights reserved.

Trading between perceived risks and benefits related to biosimilar biological treatment in Crohn’s disease; discrete choice experiment among gastroenterologists

Objective: The objective of the study is to explore preferences of gastroenterologists for biosimilar drugs in Crohn’s Disease and reveal trade-offs between the perceived risks and benefits related to biosimilar drugs. Method: Discrete choice experiment was carried out involving 51 Hungarian gastroenterologists in May, 2014. The following attributes were used to describe hypothetical choice sets: 1) type of the treatment (biosimilar/originator) 2) severity of disease 3) availability of continuous medicine supply 4) frequency of the efficacy check-ups. Multinomial logit model was used to differentiate between three attitude types: 1) always opting for the originator 2) willing to consider biosimilar for biological-naïve patients only 3) willing to consider biosimilar treatment for both types of patients. Conditional logit model was used to estimate the probabilities of choosing a given profile. Results: Men, senior consultants, working in IBD center and treating more patients are more likely to willing to consider biosimilar for biological-naïve patients only. Treatment type (originator/biosimilar) was the most important determinant of choice for patients already treated with biologicals, and the availability of continuous medicine supply in the case biological-naïve patients. The probabilities of choosing the biosimilar with all the benefits offered over the originator under current reimbursement conditions are 89% vs 11% for new patients, and 44% vs 56% for patients already treated with biological. Conclusions: Gastroenterologists were willing to trade between perceived risks and benefits of biosimilars. The continuous medical supply would be one of the major benefits of biosimilars. However, benefits offered in the scenarios do not compensate for the change from the originator to the biosimilar treatment of patients already treated with biologicals.