Kameralizmus, történelmi iskola, osztrák gazdaságtan. Három vázlat a német és osztrák közgazdasági diskurzus történetéből (Cameralism, the historical school and Austrian economics. Three outlines from the history of German and Austrian economic debate)

A kameralizmus a 16-18. századi német gyakorlati államtudomány és egyetemi tantárgy volt, amely összefoglalta a hivatalnokok képzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati gazdasági ismereteket. Felfogása szerint az alattvalók jóléte és boldogsága feltétele az uralkodó gazdagságának, de az alattvalók önmaguktól nem képesek utat találni ehhez a boldogsághoz, szükség van az állandó külső irányításra. Igazgatásközpontúsága és egyetemi intézményesülése miatt nem tekinthető a merkantilizmus helyi változatának. Az 1840 és 1945 közötti német történeti iskola hagyományos ábrázolása több mint egy évszázadon át a német és a neoklasszikus tradíció szembenállását hangsúlyozta, kiemelve az organicizmus, a fejlődésgondolat és az egyediség jelentőségét, a szociális kérdés fontosságát, illetve a deduktív módszer és a gazdaság változatlan törvényeinek tagadását. A modern rekonstrukciók a történeti iskolát a posztklasszikus válságra adott egyik európai válaszként fogják fel, amely a történelemből levont, empirikusan megalapozott induktív alternatívát kínált. Az 1871-től kialakult osztrák iskola a neoklasszikus paradigmának egyszerre volt alkotórésze és versenytársa. A módszertani individualizmus, a szubjektivizmus, az idő fontossága, a tudás szerepe, az alternatív költségek elmélete stb. ugyan beépültek a mainstream közgazdaságtanba, de hangsúlyos kiemelésük lehetővé tette, hogy a társadalomelméleti magyarázat igényét őrző osztrák iskola megtartson valamit önálló beszédmódjából. / === / Cameralism was a practical political science and university subject in 16th–18th century Germany, summarizing the theoretical and practical economic knowledge required in the training of officials. The assumption was that the prosperity of the ruler depended on the welfare and happiness of the subjects, but the subjects themselves were not capable of achieving this happiness without permanent directions from above. Cameralism’s emphasis on administration and university institutionalization means that this approach cannot be seen as a local variant of mercantilism. The traditional account of the German historical school from 1840 to 1945 emphasized for over a century the contrast between the German and the Neoclassical traditions. It underlined the significance of the organic approach, the concept of development and individuality, the importance of the social question, and the denial of the deductive method and unalterable laws of the economy. Modern reconstructions see the historical school as one European response to the post-Classical crisis, offering an inductive alternative grounded empirically on history. The Austrian school formed in 1871 was at once a constituent of the Neoclassical paradigm and a rival to it. Methodological individualism, subjectivism, the importance of time, the role of knowledge, the theory of alternative costs etc. were absorbed into mainstream economics, but the focusing on these issues allowed the Austrian school, in keeping alive its demand for a social-theoretical explanation, to preserve something of an alternative discourse.

A gazdaságpolitikai döntéshozatal nemzetek fölötti centralizációja és a közösségi gazdaságtan. Az adóverseny elméletének néhány tanulsága (Supranational centralization of economic policy-making and community economics: some lessons from the theory of tax competition)

Mennyiben képes jelenleg a közösségi gazdaságtan az adópolitikák nemzetek fölötti centralizációjára vonatkozó politikai döntések megalapozására? Válaszunk röviden az lesz, hogy a közösségi gazdaságtan főárama - noha számos releváns gazdasági és politikai tényező hatását sikeresen elemzi - jelenleg nem kínál kielégítőnek tekinthető döntési kritériumokat a döntéshozók számára. Ennek oka, hogy központi szerepet játszik benne egy, a modellek szempontjából exogén és a közgazdasági elmélettől idegen tényező: a kormányzatok jóindulatára, pontosabban annak mértékére vonatkozó premissza. Tanulmányunk az adóverseny fiskális föderalista elméletét vizsgálja, és megpróbál általánosabb szinten is a közszektor gazdaságelméletének jelenlegi állapotára, valamint továbbfejlesztésére vonatkozó tanulságokat levonni. A kiutat az elméleti zsákutcából a kormányzati működés és döntéshozatal, valamint a kívánatos gazdaságpolitikai döntések elméletének összekapcsolása jelentheti. Erre megtörténtek az első kísérletek, de a szisztematikus és átfogó elemzés egyelőre várat magára. / === / How far can community economics provide a basis for political decision-making on supranational centralization of taxation policies? The short answer here will be that although the mainstream of community economics succeeds in analysing many relevant economic and political factors, it fails at present to provide satisfactory criteria for decisionmakers. This is because a central role is played in it by a factor exogenous to the models and alien to economic theory: the premise of the measure of goodwill from governments. The study examines the fiscal federalist theory of tax competition. It tries to draw conclusions, on a more general level, about the present state of the economic theory of the public sector and future development of it. The way out of the theoretical blind alley could be to link the theories of government operation and decision-making and of desirable economic-policy decision-making. The first attempts to do so have been made, but a systematic and comprehensive analysis is still awaited.

A közgazdaságtan és a szociológia határán - az identitás-gazdaságtan által felvetett elméleti kérdések (On the borders of economics and sociology. Theoretical questions raised by identity economics)

A tanulmány az identitás-gazdaságtan megközelítését és az általa felvetett elméleti kérdéseket kívánja bemutatni. E tan kiinduló tétele George A. Akerlof és Rachel E. Kranton szerint az, hogy a közgazdaságtanban használt hasznosságfüggvénybe be kell emelni az emberek énképének és az ezzel kapcsolatos egyéni mérlegelésnek a szempontjait. Ezt az indokolja, hogy az emberek társadalmi csoportokhoz/kategóriákhoz tartoznak, amelyekhez normarendszer társul, azaz ha viselkedésükkel megsértik a normákat, akkor önképük sérül, és ezáltal csökken a hasznosságuk is. A tanulmányban bemutatjuk, hogy ez a szemlélet az embereket "túlszocializált" társadalmi szereplőkként mutatja be, akik kevéssé reflektálnak a helyzetükre. További kérdéseket vetnek fel az elmúlt években végzett szociálpszichológiai és viselkedés- gazdaságtani kísérletek, amelyek rámutatnak, hogy az identitás- gazdaságtani elmélet egyik alapját jelentő normák erősen függnek szituációs tényezőktől. _____ The paper introduces the approach of identity economics and the theoretical questions raised by its arguments. According to Akerlof and Kranton, individual identity and personal calculations in relation to this identity should be incorporated into the utility function applied in economics, so that people are placed in social categories that involve normative systems. In line with this, if their actions breach the social norms, this affects negatively their self-image, so in turn decreasing their utility. The paper argues that this approach presents humans as "overly socialized" social actors who do not reflect on their situation. Further questions could be raised by experiments in social psychology and behavioral economics conducted in recent years. The results highlight the fact that the norms which serve as the basis for the theory of identity economics depend strongly on the context and given situation.

Modifying the yield factor based on more efficient use of fertilizer — The environmental impacts of intensive and extensive agricultural practices

The aim of this article is to draw attention to calculations on the environmental effects of agriculture and to the definition of marginal agricultural yield. When calculating the environmental impacts of agricultural activities, the real environmental load generated by agriculture is not revealed properly through ecological footprint indicators, as the type of agricultural farming (thus the nature of the pollution it creates) is not incorporated in the calculation. It is commonly known that extensive farming uses relatively small amounts of labor and capital. It produces a lower yield per unit of land and thus requires more land than intensive farming practices to produce similar yields, so it has a larger crop and grazing footprint. However, intensive farms, to achieve higher yields, apply fertilizers, insecticides, herbicides, etc., and cultivation and harvesting are often mechanized. In this study, the focus is on highlighting the differences in the environmental impacts of extensive and intensive farming practices through a statistical analysis of the factors determining agricultural yield. A marginal function is constructed for the relation between chemical fertilizer use and yield per unit fertilizer input. Furthermore, a proposal is presented for how calculation of the yield factor could possibly be improved. The yield factor used in the calculation of biocapacity is not the marginal yield for a given area, but is calculated from the real and actual yields, and this way biocapacity and the ecological footprint for cropland are equivalent. Calculations for cropland biocapacity do not show the area needed for sustainable production, but rather the actual land area used for agricultural production. The proposal the authors present is a modification of the yield factor and also the changed biocapacity is calculated. The results of statistical analyses reveal the need for a clarification of the methodology for calculating marginal yield, which could clearly contribute to assessing the real environmental impacts of agriculture.

Modifying the yield factor based on more efficient use of fertilizer — The environmental impacts of intensive and extensive agricultural practices

The aim of this article is to draw attention to calculations on the environmental effects of agriculture and to the definition of marginal agricultural yield. When calculating the environmental impacts of agricultural activities, the real environmental load generated by agriculture is not revealed properly through ecological footprint indicators, as the type of agricultural farming (thus the nature of the pollution it creates) is not incorporated in the calculation. It is commonly known that extensive farming uses relatively small amounts of labor and capital. It produces a lower yield per unit of land and thus requires more land than intensive farming practices to produce similar yields, so it has a larger crop and grazing footprint. However, intensive farms, to achieve higher yields, apply fertilizers, insecticides, herbicides, etc., and cultivation and harvesting are often mechanized. In this study, the focus is on highlighting the differences in the environmental impacts of extensive and intensive farming practices through a statistical analysis of the factors determining agricultural yield. A marginal function is constructed for the relation between chemical fertilizer use and yield per unit fertilizer input. Furthermore, a proposal is presented for how calculation of the yield factor could possibly be improved. The yield factor used in the calculation of biocapacity is not the marginal yield for a given area, but is calculated from the real and actual yields, and this way biocapacity and the ecological footprint for cropland are equivalent. Calculations for cropland biocapacity do not show the area needed for sustainable production, but rather the actual land area used for agricultural production. The proposal the authors present is a modification of the yield factor and also the changed biocapacity is calculated. The results of statistical analyses reveal the need for a clarification of the methodology for calculating marginal yield, which could clearly contribute to assessing the real environmental impacts of agriculture.