A közvetlen külföldi befektetések és a korrupció közötti kapcsolat (The connection of Foreign Direct Investment and corruption)

A szerzők tanulmányának középpontjában a közvetlen külföldi befektetések és a korrupció kapcsolata áll. Feltételezésük az, hogy a közvetlen külföldi befektetők a kevésbé korrupt országokat kedvelik, mivel a korrupció egy további kockázati tényezőt jelent a befektetők számára, amely növelheti a befektetések költségeit. Megítélésük szerint ezt kvantitatív módszerekkel érdemes vizsgálni, így elemzésük során 79 országot vizsgálnak meg tíz évre vonatkozó átlagokkal a Gretl-program és az OLS becslőfüggvény segítségével. Több modell lefuttatása után azt az eredményt kapták, hogy a közvetlen külföldi befektetők döntéseiben a korrupció szignifikáns tényező, a két változó között negatív korrelációt figyeltek meg. / === / The study focuses on the connection of Foreign Direct Investment and corruption. The authors assume that investors prefer countries where corruption level is lower, as corruption an additional risk factor that might increase the cost of investment. They believe that the best way to prove the previous statement if they use quantitative methods, so they set up a model where 79 countries are tested for 10 years averages, with the help of the Gretl and OLS estimator. After running several models their finding was that corruption is a significant factor in the decisions of foreign investors, and there is a negative correlation between corruption and FDI.

Korrupció: mérhetőség és modellezés = In the core of our study we focus on the connection of Foreign Direct Investment and corruption.

Tanulmányunk középpontjában a közvetlen külföldi befektetések és a korrupció kapcsolata áll. Feltételezésünk az, hogy a közvetlen külföldi befektetők a kevésbé korrupt országokat kedvelik, mivel a korrupció egy további kockázati tényezőt jelent a befektetők számára, amely növelheti a befektetések költségeit. Megítélésünk szerint ezt kvantitatív módszerekkel lehet a leginkább vizsgálni, így elemzésünk során 79 országot vizsgálunk meg 10 évre vonatkozó átlagokkal a GRETL program és az OLS becslőfüggvény segítségével. Több modell lefuttatása után azt az eredményt kaptuk, hogy a közvetlen külföldi befektetők döntéseiben a korrupció szignifikáns tényező, a két változó között negatív korrelációt figyelhetünk meg. ____ We assume that investors prefer countries where corruption level is lower, as corruption an additional risk factor that might increase the cost of investment. We believe that the best way to prove the previous statement if we use quantitative methods, so we set up a model where 79 countries are tested for 10 years averages, with the help of the GRETL and OLS estimator. After running several models our finding was that corruption is a significant factor in the decisions of foreign investors, and there is a negative correlation between corruption and FDI.

Content and drivers of performance management in agency-type organizations of the hungarian public administration

The improving performance of public administration and the reform of public financing system have been on agenda in Hungary for many years, in accordance with the international trends. However, governments have not expected and supported creating of a performance-oriented public administration in a comprehensive and explicit way. Nevertheless, there are bottom-up initiatives at organizational level, which target performance-oriented organizational function. The research focuses on organizations of central public administration where the successful application of performance management methods is most likely based on the international literature. These are the so called agency-type organizations, which are in Hungary called autonomous state-administration organizations independent of the Government (e.g. Hungarian Competition Authority), government bureaus (e.g. Hungarian Central Statistical Office), and central offices subordinated to the government (either the cabinet or a ministry) (e.g. Hungarian Meteorological Service). The studied agencies are legally independent organizations with managerial autonomy based on public law. The purpose of this study is to get an overview on organizational level performance management tools applied by Hungarian agencies, and to reveal the reasons and drivers of the application of these tools. The empirical research is based on a mixed methods approach which combines both quantitative methods and qualitative procedures. The first – quantitative – phase of the author’s research was content analysis of homepages of the studied organizations. As a results she got information about all agencies and their practice related to some performance management tools. The second – qualitative – phase was based on semi-structured face-to-face interviews with some senior managers of agencies. The author selected the interviewees based on the results of the first phase, the relatively strong performance orientation was an important selection criteria.

Néhány megjegyzés a kockázat, bizonytalanság, valószínűség kérdéséhez (Some remarks about uncertainty, risk and probability)

A címben említett három fogalom a közgazdasági elméletben központi szerepet foglal el. Ezek viszonya elsősorban a közgazdaságtudományi megismerés határait feszegeti. Mit tudunk a gazdasági döntésekről? Milyen információk alapján születnek a döntések? Lehet-e a gazdasági döntéseket „tudományos” alapra helyezni? A bizonytalanság kérdéséről az 1920-as években való megjelenése óta mindent elmondtak. Megvizsgálták a kérdést filozófiailag, matematikailag. Tárgyalták a kérdés számtalan elméleti és gyakorlati aspektusát. Akkor miért kell sokadszorra is foglalkozni a témával? A válasz igen egyszerű: azért, mert a kérdés minden szempontból ténylegesen alapvető, és mindenkor releváns. Úgy hírlik, hogy a római diadalmenetekben a győztes szekerén mindig volt egy rabszolga is, aki folyamatosan figyelmeztette a diadaltól megmámorosodott vezért, hogy ő is csak egy ember, ezt ne feledje el. A gazdasági döntéshozókat hasonló módon újra és újra figyelmeztetni kell arra, hogy a gazdasági döntések a bizonytalanság jegyében születnek. A gazdasági folyamatok megérthetőségének és kontrollálhatóságának van egy igen szoros korlátja. Ezt a korlátot a folyamatok inherens bizonytalansága adja. A gazdasági döntéshozók fülébe folyamatosan duruzsolni kell: ők is csak emberek, és ezért ismereteik igen korlátozottak. A „bátor” döntések során az eredmény bizonytalan, a tévedés azonban bizonyosra vehető. / === / In the article the author presents some remarks on the application of probability theory in financial decision making. From mathematical point of view the risk neutral measures used in finance are some version of separating hyperplanes used in optimization theory and in general equilibrium theory. Therefore they are just formally a probabilities. They interpretation as probabilities are misleading analogies leading to wrong decisions.

Intellectual Capital Paradox

The authors have analysed the economic growth and its determining factors in countries of the European Union, particularly in Hungary and Ukraine. We applied quantitative methods by analysing topic related database. We have found that the Central-Eastern European Periphery has not finished its transition, and this change is heading in the direction of the Southern Periphery of the European Union. As the Southern Periphery is the area of economic crises right now, it is obvious that something should be done in order to avoid falling to the same fate for the Central-Eastern European Periphery. The authors introduced a new production function and with its help they identified the bottlenecks of growth in Hungary and Ukraine, namely the organizational and human capital that in its present development stage, do not correspond to the needs of creating state of the art larger companies. The present crisis pushes both countries to postpone long-term developments, such as investments into human capital, and in this way makes the solution of the crisis more difficult.