Politikai földrajz

A politikához kötődő kategóriák, adottságok, politikai jellemzők egy-egy térség, ország társadalmi–gazdasági arculatát igencsak sajátossá formálják. A határok, a szomszédok, a kisebbségek, a hatalmi viszonyok, a munkavállalás lehetőségei és az állampolgárság kérdései mind olyan dolgok, amelyek igen erősen befolyásolják egy-egy földrajzi térséghez kötött társadalom életkörülményeit. E rövid, összefoglaló jellegű fejezet a földrajzi tényezők és a politikai viszonyok kapcsolatának szövevényeit tárgyalja. Elsősorban a nemzetközi kérdések, és tágabb értelemben a társadalomtudományi területek felé orientálódó hallgatóknak ajánlhatjuk a fejezetet.

Az online fogyasztói elégedettségmérés hatása a vállalatok versenyképességére (Effect of the online-customer satisfaction’s measurement to the corporate’s competitiveness)

A versenyképes működés elengedhetetlen feltétele a fogyasztói elégedettség, melynek egyik meghatározó eleme az észlelt és elvárt minőség közti kapcsolat. A minőségi elvárások az internettel, mint napjaink egyik meghatározó csatornájával kapcsolatban is megfogalmazódtak már, így kapott jelentős szerepet az online szolgáltatás minőségének meghatározása, illetve ezzel összekapcsolódva az online fogyasztói elégedettségmérés. Jelen tanulmány első része szakirodalmi áttekintést nyújt az online szolgáltatás minőségének fogyasztói érzékelésével, értékelésével kapcsolatos elméletekről, melyek az online fogyasztók elégedettségmérésének alapját képezik. Ezután kerül sor a különböző mérési módszerek bemutatására, kiemelt szerepet szánva a szakirodalomban sokat tárgyalt E-S-QUAL és E-RecS-QUAL skálának. Az áttekintés középpontjában azok az elméletek állnak, melyek az online vásárlást is nyújtó honlapokra vonatkoznak. A cikk további része két empirikus kutatást tartalmaz. Az első az elégedettségmérés hazai helyzetét tárgyalja, a másik pedig a szakirodalomból ismert E-S-QUAL és E-RecS-QUAL skálákat felhasználva részletesen elemzi az elektronikus szolgáltatásminőség dimenziói és a fogyasztói elégedettség közötti fontosabb összefüggéseket, emellett röviden vizsgálja az alkalmazott skálák megbízhatóságát és érvényességét. A kutatás fő célja a gyakorlati szakemberek számára is releváns kapcsolatok feltárása és bemutatása. _______ A company’s competitiveness significantly depends on the satisfaction of its consumers, which is influenced by the relationship between the expected and perceived quality. As over the last decade internet has become a significant channel, in parallel its customers have built some expectation about the quality of different websites and online services. Therefore the marketing literature should focus on the dimensions of e-service quality (e-sq) and online-customer satisfaction. This study first resumes with different concepts of e-sq, which are the principles of the online-customer satisfaction’s measurement. Than the different e-sq measurement methods are reviewed and the dimensions of E-S-QUAL and ERecS- QUAL scales are deeply explained. The study is focusing on concepts relating to web shops. The next part of the article includes two empirical studies. The first is about the situation of satisfaction measurement at Hungarian companies. The other one analyzes the most relevant relationships between the dimension of e-sq and customer satisfaction based on the E-S-QUAL and E-RecS-QUAL scales for measuring e-sq and briefly outlines the reliability and validity of these scales. The main purpose of this empirical research is to summarise the managerial and practical implications.

A kései antikvitás világa

A történészek sokáig úgy vélték, hogy a nyugat-római birodalom bukásával (Kr.u. 476) véget ért az ókor, és elkezdődött a középkor. Rómában Odoaker, germán testőrparancsnok megdöntötte Romulus Augustulus császár uralmát, ami a kelet-római birodalom értelmezése szerint a nyugati császárság megszűnésével járt. A modern történettudomány szerint azonban ez a változás korántsem járt olyan mélyreható következményekkel, ahogy régebben feltételezték. A nyugat-római birodalom bukása nem alakította át gyökeresen a Mediterráneum gazdasági és kulturális viszonyait. A földközi-tengeri gazdaság egysége és az antik kultúra folyamatossága egészen a Kr.u. 6. század végéig fennmaradt. A történettudomány számára egyértelműnek látszik, hogy Kr.u. 476-ban nem beszélhetünk a klasszikus ókor végéről. Másfelől az is kétségtelen, hogy Augustus és Romulus Augustulus világa között alapvető különbségek figyelhetők meg. Az első és az utolsó császár uralkodása között eltelt négy évszázad alatt nagymértékben módosult a római birodalom politikai berendezkedése és átalakult az egész antik kultúra jellege. A klasszikus világ a Kr.u. 2. század végéig állt fenn változatlan formában. A Kr.u. 3. század politikai és katonai válsága mélyreható változásokat idézett elő. Ezért a Kr.u. 3. századtól a Kr.u. 6. század végéig terjedő időszakot önálló történelmi (al)korszaknak tekinthetjük, amely a „kései antikvitás” elnevezést viseli. Erre vonatkozóan használták a két világháború közötti magyar történetírásban ma már kevéssé ismert „antik középkor” kifejezést. Az elmúlt fél évszázadban a történettudomány az „antik középkor” kronológiai határaihoz is egyre távolságtartóbban viszonyult. A klasszikus antikvitás világosan megvonható időbeli határaihoz képest mindinkább azt hangsúlyozták, hogy az ókorból a középkorba való átmenet a római birodalom és a Karoling-császárság megszületése (Kr.u. 8. század) között eltelt mintegy öt évszázad alatt fokozatosan ment végbe. Így a Kr.u. 6-7. század fordulója sem tekinthető a kései antik és a kora középkor közötti egyértelmű korszakhatárnak. A kései antikvitás lassú letűnése egészen a frank császárság megszületéséig eltartott.

A neoliberális "kapitalizmus" fogalom megszűnése (The disappearance of the term “neoliberal capitalism”)

A kommunizmusnak – vagy amit a XX. században annak neveztek – a fasizmus nem elfogadható alternatívája. Az elmúlt húsz év meghatározó ideológiai áramlata, a neoliberalizmus ezt nem értette meg. A baloldallal szemben túlzott mértékben lépett fel, míg ezzel szemben a jobboldali szélsőségnek jelentős teret engedett. A szélsőjobboldali szemlélet, az anakronisztikus, barbár provincializmus felszámolásához szükség van a nyugati típusú konzervativizmus és a szociáldemokrácia együttműködésére, a két elméleti irányzat partneri viszonyára. Ehhez mindenekelőtt a neoliberalizmus elméleti meghaladására van szükség. A tanulmányban ezért a neoliberalizmus meghatározó tételeinek kritikáját végezzük el annak érdekében, hogy az új világrendhez igazodó elméleti keret kialakulásához hozzájáruljunk. _____ The acceptable alternative of communism, or what it had been called in the 20th century, is not fascism. The mainstream in the ideology of the last couple of decades, neo-liberalism, has not understood this statement. It allows too wide range for the extremists in the far right; however, in the other side it was too rigid with the left. To terminate the barbarian, anachronistic provincialism in the far right, cooperation between the neo-conservativism prevailing in the West and the social democrat movement is needed. The partnership between the two streams is inevitable. In order to achieve this goal the first step is the debate with the theoretical background of the neo-liberal way of thinking. The main purpose of this paper is to start this discussion hoping that we can contribute to the new theoretical framework in the social sciences.

A bázeli ajánlások és a tőkemegfelelési direktíva (CRD) formálódása

Az elmúlt évek során az egyre élesedő piaci verseny, a tulajdonosi elvárások nyomása és számos további tényező együttesen oda vezetett, hogy a pénzügyi intézmények egyre kockázatosabb tevékenységekbe kezdtek, a korábbiaknál magasabb kockázatú ügyfélkört is megcéloztak termékeikkel és szolgáltatásaikkal. Ezek a fejlemények újabb potenciális veszteségforrásokat rejtenek magukban, ezért elengedhetetlenné vált a szabályozás megreformálása, ami egyúttal védelmet is jelenthet a bankok számára saját „felelőtlen magatartásuk” következményeivel szemben. Nem túlzás azt állítani, hogy a globális válság determinálja a szabályozás irányait. Az elmúlt időszakban öt területen történtek számottevő változások a bankszabályozásban: (1) a prudenciális szabályok szigorítása; (2) új európai felügyeleti rendszer és egységes szabálykönyv kialakítása; (3) válságkezelési eljárások kidolgozása, felelős hitelezés előmozdítása; (4) a vállalati irányítás és a javadalmazási rendszer megreformálása; (5) bankadóztatás és betétbiztosítás. Jelen tanulmány az első két pontra összpontosítva vázolja fel az elmúlt időszak fejleményeit.

Bródy András és a dualitás matematikai elmélete. A gazdasági növekedés Neumann-modellje

A dolgozat megírására két váratlan esemény egyidejű bekövetkezése ösztönzött. Az első nagy örömömre szolgált, a második azonban nagy szomorúsággal tölt el. Az örömteli és megtisztelő esemény Zalai Ernő felkérése volt arra, hogy véleményezzem a Közgazdasági Szemlében megjelent kiváló, a Neumann-modellel foglalkozó dolgozatát. Mivel a Zalai Ernő által vezetett kutatások kapcsán a témával én is foglalkoztam korábban, a felkérésnek, amint tudtam, eleget tettem. A dolgozat olvasása közben kaptam a hírt: Bródy András immáron nincsen közöttünk. A váratlan és tragikus hír azért is megrázó volt, mert Zalai Ernő dolgozata éppen azokat a kérdéseket feszegette, amelyeket először Bródy András vetett fel, és amelyek kiváló és máig páratlanul szellemes vizsgálatával közel harminc évvel ezelőtt Bródy András engem is a téma tanulmányozására inspirált.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaerő-közvetítésének és munkaerőpiaci szolgáltatásainak vizsgálata 2004 és 2009 közt

Kutatásom célja a magyar Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) 2004 és 2009 közti munkaerő-közvetítési és humán szolgáltatási tevékenységének elemzése, az erre vonatkozó működési folyamatának és eredményeinek értékelése. Az ÁFSZ ugyancsak széles feladatkörén belül a vizsgált két tevékenységcsoport nem csak hogy a legfontosabbak közé tartozik, hanem Magyarország munkaerő-piaci helyzete szempontjából is kulcsterületnek számít. A vizsgálat kérdésköreit részterületekre bontottam, és a tanulmány három hosszabb, és egy rövidebb fejezetében fejtettem ki.

A közalkalmazotti béremelés hatása a tanárok pályaelhagyási döntéseire (The effect of a public-sector pay increase on teachers attrition)

A tanárok pályaelhagyási döntését vizsgálva, a tanulmány a következő két kérdésre keresi a választ. Milyen szerepet játszanak e döntésekben a keresetek, alternatív kereseti lehetőségek? Hogyan hatott a tanárok pályaelhagyására a 2002. évi közalkalmazotti béremelés? Az elemzéshez az OEP-ONYF-FH összekapcsolt nagymintás adatbázis felhasználásával kétféle modellt becsült a szerző: 1. két lehetőséget megkülönböztetve (elhagyja a tanári pályát/nem hagyja el) Cox-féle arányos hazárdfüggvényeket, 2. a pályaelhagyás okai között a más állásba kerülést és az egyéb pályaelhagyási okokat megkülönböztetve versengő kockázati modelleket. Az eredmények azt mutatják, hogy a kereseti lehetőségek hatnak a pályaelhagyási döntésekre. A magasabb jövedelem és magasabb relatív kereset csökkenti annak valószínűségét, hogy egy tanár elhagyja a pályát, és más pályán helyezkedjen el, vagy nem foglalkoztatotti státusba kerüljön. A közalkalmazotti béremelés átmenetileg csökkentette a pályaelhagyás valószínűségét a fiatal tanárok körében, de a hatás egy-két év alatt eltűnt. Az 51 évesnél idősebb tanárokat pedig inkább a pályán tartotta a béremelés, csökkentette annak valószínűségét is, hogy más pályán helyezkedjenek el, vagy hogy nem foglalkoztatotti státusba kerüljenek. ______ The paper investigates teachers decisions to leave the profession. It first examines the role in such decisions of pay compared with earnings in alternative occupations, and then discusses how the public-sector pay increase of 2002 af-fected exit decisions by teachers. Duration models were estimated using large merged administrative data sets. First binary-choice Cox proportional hazard models (leaving teaching profession or not), then competing risk models that distinguish exits to another occupation and exits to a non-working state. Results show that earnings matter. Higher wages reduce the probability of exiting teacher profession to go to another occupation or to non-employment. The public-sector pay increase decreased the probability of inexperienced teachers leaving the teacher profession temporarily, but the effect disappeared after one or two years. For experienced teachers over 51 years old, the wage increase was found to reduce attrition.

Átmenet vagy spontán rend(etlenség)? = Transition or spontaneous order/disorder?

Az írás arra a kérdésre keresi a választ, hogy a két évtized után tartóssá, vagyis trenddé váló gazdasági és társadalmi eltérések a "posztkommunista" országok között milyen okokra vezethetők vissza. Másodsorban azt elemzi, mi a jelentősége e sokrétű különbségek modellszerű kategorizálásának. Ennek alapja az állami szerepvállalás mértéke és minősége. Végül harmadikként azt a kérdéskört vizsgálja, hogy az eltérések milyen következményekkel járnak. A fő következtetés az, hogy a közösségi választások ugyan jelentősek, ezek szerepe azonban a pályafüggőséghez képest sokkal kisebb, mint azt a legtöbb elmélet föltételezi. Az eredmény - Hayekkel szólva (Hayek [1995]) - emberi cselekvés, ámde nem emberi tervezet szülötte. _____ The article seeks to discover what causes can be traced for the economic and social differences that have become permanent or a trend after two decades. Secondly, it analy-ses what importance this model-like categorization of manifold differences bears. Thirdly and lastly, it examines the sphere of questions to do with the consequences of these differences. The main conclusion is that the community choices are significant, but their role is much less, by comparison with career dependence, than most theories assume. Achievement, to quote Hayek (1995) is borne of human endeavour, not human planning.

Többéves pénzügyi keret vitája középről és a sor végéről – Magyarország és Lettország harcban a mezőgazdasági és kohéziós támogatásokért (Debate on the eu multiannual financial framework from the view of Hungary and Latvia)

Az Európai Bizottság 2011. júniusban nyilvánosságra hozott, a következő hétéves időszakot meghatározó pénzügyi keretéről szóló javaslatával elindult a tagállamok, illetve az intézmények közötti szakmai és politikai érvelés, az alkudozások sora. A két legfontosabb költségvetési tétel, a mezőgazdasági támogatások és a kohéziós források előnyös allokációja Magyarország és Lettország számára is kiemelt prioritás. A tárgyalások során Lettország érdeke az alacsony közvetlen mezőgazdasági támogatások emelése, míg Magyarország kedvező pozíciójának megtartásáért harcol. A kohéziós politikára tett Bizottsági javaslat mindkét ország számára hátrányos, így közös érdek a források összegének szinten tartása és a kedvezőtlen támogatási felső határ emelése. ______ Following the European Commission’s proposal on the next Multiannual Financial Framework was published in June 2011, tense debate started to defend national priorities. The proper allocation of the agricultural and cohesion founds is essential for both, Hungary and Latvia as well. Latvia’s objectives is to introduce fair direct payments to farmers, stipulating that the lowest payments must constitute at least 80 per cent of the average amount of the EU direct payments, while Hungary tries to defend its relatively favourable position by receiving almost the amount of the EU average. Common interest for Hungary and for Latvia in the EU budget talks is to retain cohesion financing at least at the current level and to change the unfavourable proposal on capping.

Hiánygazdaság - többletgazdaság. Tanulmány a piac elméletéről - I. rész = Shortage economy surplus economy. A study on market theory I

A főáramlat közgazdászai elismerik, hogy a szocialista rendszert a krónikus hiány jellemezte, de úgy vélik, hogy a kapitalista rendszerben - kisebb vagy nagyobb ingadozások közepette - piaci egyensúly uralkodik. Ezzel szemben a tanulmány két piaci állapotot állít egymással szembe. Az egyikben dominálnak a túlkeresleti jelenségek, bár előfordulnak túlkínálati jelenségek is, ezt nevezi a szerző hiánygazdaságnak. A másikban dominálnak a túlkínálati jelenségek, bár előfordulnak túlkeresleti jelenségek is, amit a szerző többletgazdaságnak nevez. A hiánygazdaságot magyarázó tényezőket a szerző korábbi munkái írták le. A jelen tanulmány I. része azokat a mechanizmusokat mutatja be, amelyek a kapitalizmus keretei között létrehozzák a többletgazdaságot: a korlátozott verseny, a schumpeteri "teremtő rombolás", a vállalat törekvése biztonsági tartalékok kiépítésére és a növekvő skálahozadék. Foglalkozik azokkal a jelenségekkel, amelyek fékezik a kereslet és az árak alkalmazkodását. Külön fejezet tárgyalja a többlet mérésének (és ezzel szoros összefüggésben a fogalmak szigorú definícióinak) nehézségeit. ______ Mainstream economists recognize that the socialist system was marked by chronic shortage, but they consider that the capitalist system exhibits market equilibrium, give or take some greater or lesser fluctuations. This study, however, contrasts two market states. One is dominated by phenomena of excess demand, though instances of excess supply appear as well; this the author calls a shortage economy. The other is dominated by phenomena of excess supply, though instances of excess demand appear as well; this the author terms a surplus economy. The author has described in earlier works the factors explaining the shortage economy. Part I of the study presents the mechanisms generating a surplus economy under capitalism: imperfect competition, Schumpeterian "creative destruction" , the efforts of firms to build up safety reserves, and increasing economies of scale. It also covers phenomena that curb accommodation of demand and prices. Discussed in a separate chapter are the difficulties of measuring surplus (and closely tied with this, of strictly defining the concepts).

Hiánygazdaság − többletgazdaság. Tanulmány a piac elméletéről – II. rész = Shortage economy - surplus economy. A study on market theory II

A főáramlat közgazdászai elismerik, hogy a szocialista rendszert a krónikus hiány jellemezte, de úgy vélik, hogy a kapitalista rendszerben - kisebb vagy nagyobb ingadozások közepette - piaci egyensúly uralkodik. Ezzel szemben a tanulmány két piaci állapotot állít egymással szembe. Az egyikben dominálnak a túlkeresleti jelenségek, bár előfordulnak túlkínálati jelenségek is, ezt nevezi a szerző hiánygazdaságnak. A másikban dominálnak a túlkínálati jelenségek, bár előfordulnak túlkeresleti jelenségek is, amit a szerző többletgazdaságnak nevez. A tanulmány II. része összefoglalja a tanulmány fő állításait. Ezek szerint a szocialista rendszer veleszületett immanens tulajdonsága a hiánygazdaság, míg a kapitalista rendszer veleszületett immanens tulajdonsága a többletgazdaság létrehozása és állandó reprodukciója. Állami beavatkozások erősíthetik vagy gyengíthetik ezeket a genetikus tulajdonságokat, de nem szüntethetik meg. A tanulmány áttekinti a többletgazdaság kedvező és kedvezőtlen hatásait. A kedvező hatások között különleges nyomatékkal emeli ki, hogy a többlet (elsősorban többletkapacitások) nélkül nem alakulhat ki a termelők, illetve az eladók rivalizálása, ami az innovációs folyamat legfontosabb hajtóereje. A többletgazdaság általános esetének vizsgálata után különböző speciális esetekkel foglalkozik a tanulmány: a gazdaság konjunkturális hullámzásával, a hadigazdasággal, a modern kapitalizmusban mutatkozó történelmi léptékű változásokkal, valamint a szocialista rendszeren belül megjelent piacorientált reformokkal és a posztszocialista átmenettel. ____ Mainstream economists recognize that the socialist system was marked by chronic shortage, but they consider that the capitalist system exhibits market equilibrium, give or take some greater or lesser fluctuations. This study, however, contrasts two market states. One is dominated by phenomena of excess demand, though instances of excess supply appear as well; this the author calls a shortage economy. The other is dominated by phenomena of excess supply, though instances of excess demand appear as well; this the author terms a surplus economy. Part II of the study starts by summing up its main propositions. Just as the shortage economy is an intrinsic, immanent trait of the socialist system, so the creation and continual reproduction of the surplus economy is an intrinsic, immanent trait of the capitalist system. Such genetic traits may be strengthened or weakened by state intervention, but not eliminated by it. The study reviews the favourable and detrimental effects of the surplus economy. Of the favourable effects, it is emphasized that without surplus there cannot develop among producers or sellers the rivalry that provides the main impetus for the innovation process. Having examined the general case of the surplus economy, the study turns to various special cases: to the trade-cycle fluctuations of the economy, the war economy, the historic changes appearing in modern capitalism, the market-oriented reforms that appear within the socialist system, and the post-socialist transition.

A kreativitás megítélése a munkaerőpiacon (Creativity from view of job market)

A cikk két, felsőoktatásban dolgozó oktató és kutató törekvése arra, hogy feltérképezze a frissen végzett egyetemi hallgatókkal szemben, a munkaerőpiac oldaláról érkező kreativitással kapcsolatos elvárásokat. Az alapötlet egy EU-kreativitáskutatásból nőtt ki, melyben magyar középiskolai tanárok is közreműködtek. A szerzők kutatásukba beépítettek egy válaszokat tartalmazó adatbázist (337 fő). Ezt követően generáltak egy másik mintát, amely az egyetemi hallgatókat fedte le (292 fő). A lánc harmadik elemeként on-line formában és személyes lekérdezéssel 112 HR-szakember véleményét kérdezték meg a kreativitás fontosságával, mérhetőségével, az ötletet adó EU-projekt kreativitással kapcsolatos állításaival és a kreativitás definíciójával kapcsolatban. Cikkük a válaszok kvantitatív feldolgozásának eredményeit ismerteti. ______ The paper is the product of a professor’s and a researcher’s (both working in higher education) aim to determine the expectations of the job market as regards creativity in fresh graduates. The idea for this came from an EU creativity study which had included Hungarian high school teachers. The authors have integrated the database (337 persons) of these teachers’ answers into the study. They also generated a second sample that covered university students (292 persons). As a third element, the authors assessed the opinion of 112 HR managers online and in person as regards the importance and measurability of creativity, as well as their views on the statements pertaining to and definition of creativity as given in the EU creativity project. The paper presents the results of the quantitative analysis of the responses.

Géniuszok párharca. Milton Friedman és J. M. Keynes vitája Tim Congdon és Robert Skidelsky előadásában = War of the geniuses. The debate between Milton Friedman and J. M. Keynes as presented by Tim Congdon and Robert Skidelsky

Tavaly ünnepelte a közgazdász-társadalom Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász születésének századik évfordulóját. A jubileumi megemlékezésnek különös aktualitást ad, hogy a 2008 óta tartó pénzügyi világválság hátterében ismét fellobbant a 20. századi közgazdaságtan két meghatározó irányzata - a Friedman nevével fémjelzett monetarizmus és a Keynes és követői által követett keynesizmus - közötti vita. E szerteágazó vitasorozat egyik "gyöngyszeme" két nemzetközileg ismert és elismert közgazdász, Tim Congdon és Robert (Lord) Skidelsky, összecsapása a Standpoint hasábjain 2009-ben. A szerző megmutatja, hogy a vita valójában nem a pénz fontosságáról vagy a mennyiségi pénzelmélet igazságáról folyt, hanem egyrészt egy sokkal elvontabb fogalomról: a bizonytalanság közgazdasági szerepéről, másrészt gyakorlati, gazdaságpolitikai kérdésekről: a monetáris és a fiskális politika lehetséges hatékonyságáról. A máig is tartó vitában "az inga többször kilengett", hol a keynesiánusok, hol a monetaristák javára, de még semmi nem dőlt el. ____ Last year economists marked the centenary of the birth of genius among them, Milton Friedman. The commemoration was especially topical because the world financial crisis that erupted in 2008 has brought sharply into focus again the old division in 20th-century economics between monetarism and Keynesianism. One highlight in this series of disputes was the 2009 clash between two internationally known and appreciated economists Tim Congdon and Robert (Lord) Skidelsky in the columns of Standpoint. The central element in the discussion is the role of money: what kind of economic policy to pursue, monetary or fiscal, to pull troubled economies out of crisis. The question closely resembles a decisive dilemma for Keynes in the 1930s. Though Keynes turned against some basic propositions of neoclassical economics, he never challenged the importance of money to the functioning of the economy, or the validity of the quantity theory of money. The author argues here that the issue is not about the formal category of money or demand for it, but about the far deeper economic concept of the role of uncertainty in economics. Another aspect concerns the relative efficiency of various kinds of economic policy, i. e. the strengths and weaknesses of monetary and fiscal policies.

A kvázi- és általánosított hiperbolikus diszkontálás hosszú távon (Quasi- and Generalized Hyperbolic Discounting in Long Term)

Az intertemporális döntések fontos szerepet játszanak a közgazdasági modellezésben, és azt írják le, hogy milyen átváltást alkalmazunk két különböző időpont között. A közgazdasági modellezésben az exponenciális diszkontálás a legelterjedtebb, annak ellenére, hogy az empirikus vizsgálatok alapján gyenge a magyarázó ereje. A gazdaságpszichológiában elterjedt általánosított hiperbolikus diszkontálás viszont nagyon nehezen alkalmazható közgazdasági modellezési célra. Így tudott gyorsan elterjedni a kvázi-hiperbolikus diszkontálási modell, amelyik úgy ragadja meg a főbb pszichológiai jelenségeket, hogy kezelhető marad a modellezés során. A cikkben azt állítjuk, hogy hibás az a megközelítés, hogy hosszú távú döntések esetén, főleg sorozatok esetén helyettesíthető a két hiperbolikus diszkontálás egymással. Így a hosszú távú kérdéseknél érdemes felülvizsgálni a kvázi-hiperbolikus diszkontálással kapott eredményeket, ha azok az általánosított hiperbolikus diszkontálási modellel való helyettesíthetőséget feltételezték. ____ Intertemporal choice is one of the crucial questions in economic modeling and it describes decisions which require trade-offs among outcomes occurring in different points in time. In economic modeling the exponential discounting is the most well known, however it has weak validity in empirical studies. Although according to psychologists generalized hyperbolic discounting has the strongest descriptive validity it is very complex and hard to use in economic models. In response to this challenge quasi-hyperbolic discounting was proposed. It has the most important properties of generalized hyperbolic discounting while tractability remains in analytical modeling. Therefore it is common to substitute generalized hyperbolic discounting with quasi-hyperbolic discounting. This paper argues that the substitution of these two models leads to different conclusions in long term decisions especially in the case of series; hence all the models that use quasi-hyperbolic discounting for long term decisions should be revised if they states that generalized hyperbolic discounting model would have the same conclusion.