„Korszerű felsőoktatási pedagógiai módszerek, törekvések” Konferencia előadások

A BCE Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja a Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet társszervezésében 2010 áprilisában rendezte meg a Korszerű felsőoktatási pedagógiai módszerek, törekvések című konferenciáját. A konferencia előadói és résztvevői egy régi kérdésre kerestek új válaszokat. A kérdés az volt, hogyan reagáljon a felsőoktatás az átalakuló társadalmi-gazdasági elvárásokra, milyen módszereket válasszon a digitális nemzedék hatékony oktatásához. A konferencia elsősorban a felsőoktatás azon vezetői, oktatói és kutatói körének szólt, akik a bolognai szakok felelőseiként, oktatóiként, szervezőiként érdekeltek az oktatás hatékonyságának növelésében. A lehetséges válaszokat négy területen kerestük: a felsőoktatás megváltozott intézményi szerepében, a digitális nemzedék hatékony tanulási környezetének kialakításában, a tanítási-tanulási folyamat pedagógiai-pszichológiai dimenzióiban, valamint a felsőoktatási intézmények elektronikus tanulásszervezési törekvéseiben.

Alkuegyensúlyok és stabil halmazok

A játékelmélet egy fontos kutatási területe a Nash-program, amely a kooperatív és nemkooperatív megoldáskoncepciók között próbál kapcsolatot teremteni. Dolgozatomban az egyik első kooperatív megoldást vizsgálom, a stabil halmazokat. Harsányi egy 1974-ben megjelent cikkében foglalkozott a témával, megfogalmazta a nehézségeket a stabil halmazok nemkooperatív játékokba ültetésével kapcsolatban, valamint megadta a játékok egy olyan részhalmazát, ahol ez probléma nem áll fenn. Ezen az osztályon a stabil halmazok előállnak úgy, mint egy nemkooperatív alkujáték egyensúlyi stratégiáinak fixpontjai. Ezt az alkujátékot változtatom meg, és megmutatom, hogy így már a hozzárendelési játékok (amelyek csak nagyon speciális esetben voltak a Harsányi-féle osztályban) stabil halmazai is előállnak egyensúlyként.

Lexikografikus allokációk a hozzárendelési játékokban

Két új lexikografikus allokációs eljárást vizsgálunk: a leximin és a leximax eljárásokat. Ezek abban hasonlítanak a jól ismert marginális allokációs eljáráshoz, hogy (i) a kifizetések meghatározása itt is a játékosok egy eleve adott prioritási sorrendjében történik; (ii) ha az eredmény egy mag-elosztás, akkor a kapott allokáció a magnak egy extremális eleme. A két új eljárás viszont nem a koalíciós értékekből állapítja meg az egyes kifizetéseket, hanem a mag-elosztásokra vonatkozó alsó, illetve felső korlátokat igyekszik, amennyire csak lehetséges, kielégíteni. Két f˝o kérdésre keressük a választ, néhány általános észrevételtől eltekintve főként a mindig nem üres maggal rendelkező hozzárendelési játékokra fókuszálva: (1) Mag-elosztást kapunk-e bármelyik játékos-sorrend esetén? (2) Megkapjuk-e mindegyik extremális mag-elosztást valamilyen játékos-sorrenddel?

Nagyobb változatosság, több profit. A termékvariánsok számának növelése mint a profitmaximalizálás eszköze

A tanulmány azt a kérdést vizsgálja egy duopólium modellben, hogy egy termelőnek érdemes-e lényegében ugyanazt a terméket több formában, differenciáltan piacra dobnia. A modell ebben a csupasz formájában csak igen korlátozott mértékben épít a játékosok közti interakciókra, egy egyszer˝u szimultán döntési folyamatot ábrázol, azt is statikus környezetben. Az elemzés azt mutatja, hogy a keresleti paraméterek bizonyos értékei mellett még akkor is érdemes új, az eddigiektől eltérő tulajdonságú, differenciált termék piacra vitele, ha annak ára nem tér el a már korábban bevezetett terméktől, és így annál önmagában nem tekinthet˝o nagyobb nyereséget biztosítónak. Az a tény, hogy egy vállalat több differenciált termékvariánst árusít, arra vezet, hogy a korábbi egyensúlyi helyzethez képest kedvezőbb pozícióba kerül, mint a versenytársa.

Jeremie program, mint a magyar start-up ökoszisztéma életre hívója

A kockázati tőke kiemelt jelentősége széles körben elismert az innovatív, induló vállalkozások finanszírozásában. Nemzetközi szinten azonban a kockázati tőkebefektetések nagymértékben visszaestek a 2007-ben induló válság hatására. Ez a visszaesés a klasszikus, start-up vállalkozásokat finanszírozó kockázati tőkebefektetéseket erősebben érintette. Az állami hatóságok ezt felismerve, több ösztönző programot indítottak ezen befektetések elősegítésére. Az Európai Bizottság (EC) és az Európai Befektetési Bank (EIB) 2005. október indította el a Jeremie programot, a kis-és középvállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése céljából. A program számos finanszírozási lehetőséget nyújt, de a vissza nem térítendő támogatás nem tartozik a lehetséges eszközök közé. A térséget tekintve Magyarország rendelkezik a legtöbb kockázati tőkebefektetés kerettel. Magyarországon a Jeremie alapok megjelenését megelőzően kevés kockázati tőkebefektetés történt az innovatív, induló vállalkozásokba, a kis-és középvállalatok finanszírozását elsősorban a banki források, vissza nem térítendő támogatások, valamint az állami kockázati tőkealapok biztosították. A program I. szakaszának befektetési időszaka 2013. december 31-én zárul, így aktuálisnak tartjuk foglalkozni azzal, hogy milyen is az összetétele az alapok portfóliójának, milyen típusú cégeket tart most befektetésre alkalmasnak a kockázati tőkés piac. A Jeremie program hatásainak már valós jelei vannak elsősorban a start-up világban, hiszen az utóbbi néhány évben egy új jelenség van kialakulóban, az ún. „start-up ökoszisztéma”, mely hosszú távon mindenképpen fontos mozgatója lehet majd a gazdaságnak. Ezt az ökoszisztémát egyértelműen a Jeremie program hívta életre, melyről a fiatal egyetemistáktól kiinduló projektek, vállalkozások tanúskodnak leginkább. A Jeremie II. program 2013-as indulása ennek csak még inkább kedvez, hiszen itt kifejezetten a magvető, kezdeti fázisú projektek számára négy alap áll rendelkezésre forrásaival. Elegendő tőke áll rendelkezésre a piacon, a kérdés már csak az, hogy a keresleti oldalról rendelkezésre áll e majd megfelelő számú, kockázati tőkét elbírni képes befektetési lehetőség. A programmal nyitva áll a lehetőség a magyar KKV szektor megerősödésére, nemzetközi piacokon való megjelenésére és néhány társaság kitörésére, hogy a jövőben a nagy nemzetközi kockázati tőke és a magántőke alapok számára is vonzóvá váljon a magyarországi piac.

Systematic review and analysis of evidences on clinical efficacy and cost-effectiveness of biological drugs for the treatment of Ankylosing Spondylitis

Technology: Infliximab and comparator biological such as adalimumab, etanercept, golimumab. Conditions: Ankylosing spondylitis (AS) Issue: Infliximab is registered to be used in patients with AS. The aim of the Report is to evaluate the clinical efficacy and safety of infliximab and comparator biologicals for the treatment of adult AS. Methods: Systematic literature review and analysis as well as meta-analysis (direct and indirect comparison) of published randomised controlled clinical trials (RCT) were performed, all relevant health economics literature were identified ad analysed. Results: Clinical efficacy of biological therapies is based on good clinical evidences regarding to all clinical efficacy endpoints (ASAS20, ASAS40, ASAS 5/6, and BASDAI 50% response). Altogether, 22 trials are included in our meta-analysis, 12 infliximab, 3 adalimumab studies, 6 etanercept and 1 golimumab. Efficacy of biological treatments for the treatment of AS has been established by clinical scientific evidences, significant improvement at all outcomes considered was confirmed. According to the results of indirect comparison, there were no significant difference between biological treatments and placebo in terms of safety and tolerability endpoints. We found no significant difference between the clinical efficacy and safety of infliximab, adalimumab, etanercept and golimumab therapies. Cost-utility analysis of adalimumab and/or infliximab, etanercept and golimumab treatment for AS were performed in the UK, Canada, The Netherlands, Germany, Spain and France. There are no cost-utility studies from Eastern Central Europe. Implications for decision making: Efficacy of infliximab and comparator biologicals for the treatment of Ankylosing Spondylitis (AS) was proved by clinical evidence, significant improvement at all outcomes considered was confirmed. We found no significant differences in efficacy and safety of different biological treatments. Health economics results suggest that biological therapies are cost-effective alternatives for the treatment of AS in group of developed high income countries. There is a lack of health economics results in Central-Eastern European countries however these data are more and more required by governments and funders as part of the company economic dossiers.

Gondolatok az egyensúlyról a játékelméletben

A tanulmány a Nash egyensúly és a korrelált egyensúly interpretációjával, a racionalitással való kapcsolatával és a Nash egyensúly axiomatikus megalapozásával foglalkozik. Problémákat vet fel, kételyeket fogalmaz meg és válaszokat keres. Foglalkozik többek között a lineáris duopólium Nash egyensúlyának iterált dominancia alapján történő meghatározásával, a visszafele indukció és a Nash egyensúly konzisztencia alapon való axiomatizálásának analógiájával. A korrelált egyensúly iterálásának a lehetőségét a gyáva nyúl játékon mutatja be, és a korrelált egyensúly Aumann-féle interpretációjának egy módosításával is foglalkozik. A problémák felvetése és a válaszok már egy bevezető játékelméleti kurzusban is hasznosíthatók.

Duopólium részben állami tulajdonú vállalattal

A piaci szabályozás egyik lehetséges eszköze, hogy az állam egy oligopol piacon egyik versenyző vállalatban megszerzett részesedésén keresztül terelje a piacot a kívánt irányba, a társadalmi jólét növelése érdekében. Ebben a tanulmányban egy Bertrand-Edgeworth típusú versenykörnyezetben vizsgáljuk meg a részben állami tulajdonú vállalat lehetséges jólétnövelő hatását. Választ keresünk arra a kérdésre is, hogy mekkora legyen az állam optimális részesedése az általa részben irányított vállalatban.

Rethinking Kyoto Compliance from a Consumption-Based Perspective.

Environmental consequences of international trade are quite relevant for climate change policy. Apparent decoupling of GHG emission and GDP growth, observed in several European countries, is partly due to the increasing dislocation of manufacturing industries from the developed world to emerging economies. Consequently, decoupling is coupled with increasing GHG emission embodied in imported products from these nations. The article scrutinises the GHG emission embedded in Hungarian import of Chinese products. It argues that a stagnating GHG emission observed in Hungary is intertwined with hidden GHG export to China that takes place through trading of goods. Objective evaluation of compliance status with Kyoto targets would require a consumption-based accounting of GHG emissions rather than a production-based one, unless we accept facing a BIG problem at global level.

A közlekedés fenntarthatósága – közösségi közlekedés jövője

Közlekedésszakmai berkekben általános vélemény, hogy az egyéni közlekedés növekedési ütemének megállítása, vagy legalábbis mérséklése akkor valósítható meg, ha a közösségi közlekedés attraktivitása elér egy olyan szintet, amikor az egyéni közlekedéssel szemben megfelelő alternatívát nyújt. Minél többen veszik igénybe a közösségi közlekedést, annál inkább csökkennek a negatív környezeti hatások, így a zsúfoltság, a levegő szennyezése, a torlódás, a földterület felhasználása, a balesetek száma, a zajhatás. A közösségi közlekedés akkor lehet vonzó, ha az szabályozott verseny feltételei közepette működik, fenntartható és a mobilitás-menedzsment formálja a jövőjét.

A közigazgatás jövőképe

A tanulmány az internet alapú infokommunikációs technológia lehetőségeit próbálja felvázolni elsősorban az igazgatási ügyfélszolgálatban. Ennek térbelisége a posztinternetes háromdimenziós virtuális környezetben érhető tetten, amely egyúttal a jövő távolságok nélküli világát igazolja vissza a közigazgatási ügyfélszolgálat példáján. Itt is igaz Enyedi György látszólag örökérvényű megállapítása: aki rajta van a hálózaton, az a központban van akkor is, ha fizikailag több száz kilométerre van a központtól. Aki pedig nincs rajta a hálózaton, az végtelen távolságra kerül a központtól akkor is, ha fizikailag a központban van.

Forgatókönyvek készítése a hazai, lakossági hasznosítású IKT lehetséges jövőire

A lakossági fogyasztású IKT trendekről adok egy áttekintést, kitérve a globális és a hazai trendekre. Az eszközoldal bemutatása után a hazai fiatalok információs és kommunikációs technológiai eszközökkel kapcsolatos preferenciái alapján a humán tényező szerepére helyezem a hangsúlyt. A második fejezetben a forgatókönyvek készítésének fontosságát fejtem ki, és folyamatábráját szemléltetem. Végezetül a korábban felvezetett humán és a technológiai oldal beépítését emelem ki az infokommunikációs forgatókönyvek készítése szempontjából és további kutatási irányokat jelölök ki.