Humán tér-kép. A humán és fejlesztéspolitikai tényezők földrajza Magyarországon

I. fejezet Bevezetés: a kreativitás földrajzi eloszlása II. fejezet A kreativitás térszerkezeti változása Magyarországon az ezredforduló után III. fejezet Fejlesztéspolitika térben és időben: az Európai Unió fejlesztési célú támogatásai Magyarországon – 2004-2015 IV. fejezet Magyarország deviancia-térképe területi előrejelzésekkel

Innovatív e-egészségügyi megoldások – A jövő internetes technológiái a távmonitoringozásban

Az egészségügyi szektor, különösen a közép- és kelet-európai országokban számos kihívással küzd; a képzett munkaerő elvándorol, a társadalom gyorsan öregszik, a finanszírozás nehézkes. Emiatt központi szerephez jut a prevenció és a páciensek egészségügyi állapotának monitorozása. Az e-egészségügy kiemelt fejlesztési területe a 2015-ös Egészségügyi Ágazati Stratégiának is. Ezeket a feladatokat a jövő internetes technológiái (Future Internet Solutions) nagymértékben támogathatják, jelentősen kitágítva a hagyományos kezelés határait. Olyan új, innovatív megoldások jelennek meg az egészségügyben, mint a betegek távmonitorozása az infokommunikációs eszközök által kínált költséghatékony infrastruktúra igénybevételével. Ez a cikk az e-egészségügyi megoldások kihívásait, környezetét elemzi jogi, biztonsági, gazdasági, társadalmi szempontból, valamint röviden bemutatunk egy a jövő internetes technológiájára építő tudásalapú, távmonitorozó megoldást is.

The Dialectics of Modernity - Recognizing Globalization. Studies on the Theoretical Perspectives of Globalization

The volume The Dialectics of Modernity - Recognizing Globalization. Studies on the Theoretical Perspectives of Globalization is the product of a work of that quarter of the century, which has been continuing, since 1989 up today, the true beginning of the globalization. Therefore, because that concept was not existing at that time, the work is not yet directed, in the first years, on the globalization itself. As it can be seen, this concept pushed through only in the second half of the nineties, when the concept could also be already statistically revealed in the world press. How a group of researchers from Hungary was enquirying during the nineties, according to partners of conversation at home and abroad, with whom one could talk about how the new world emerging with 1989 can actually be described, is a long story, the theory of which consists in the fact, that we apparently live in a world, where the most part of the people, even worse, even most of the intellectuals are hardly interested in how this one really looks like. On looking for partners, the circle of the authors of this volume was created. In Hungary, we quickly reached our limit (which much later did not prevent us from appearing, such as if we had always been living in the theoretically worked globalization). The French group around Jacques Poulain reacted the fastest way (and later around Francois de Bernard, with his particularly valuable homepage www.mondialisations.org), not much later the contact with the Russian colleagues around Alexandr Shumakov was created, in which Encyclopedia of the Globalization our contribution could already appear in 2003. On these traces, we came to the productive relationship with Leonid Grinin and Andrey Korotayev. Finally, we mention the Fürstenfeld's initiative, founded since 2009 with Melitta Becker's help in the framework of the Centre for the Interdisciplinary Research in this Austrian city. A relevant part of the author inside this book participated from the beginning in the work of the group. The individual contributions to this volume are linked together by a common interest in knowledge. This is the theoretical view of the phenomenon of the globalization. From the beginning, it was not further defined or limited to certain approaches, particularly an independent theory of the globalization was not intended. We started from the fact, that every legitimately revealed theoretical approach can contribute legitimately to a later theory of the globalization. In this way, the further contacts with Nico Stehr and the members of the Dresden group for the investigation of the security problems arose, mainly with Ernst Woit. Hegel defined the philosophy as the flight of the Owl of Minerva, which "begins its flight only with the falling twilight". Through the theoretical investigation of the globalization always becoming interdisciplinary, we wanted by no means to debate about this incomparable aphorism. We simply started from the conviction, that a new reality should not remain without any description.

The Impact of Project Manager on Project Success – The Case of ICT Sector

The project management literature on project success is rich. Numerous papers focus on the evolution of the understanding of project success, identification of success criteria and critical success factors. Critical success factors increase the potential for achieving project success, while project success can be evaluated with the help of success criteria. Although the interrelationships between critical success factors and success criteria are rarely analyzed, yet there is a strong demand for it. The aim of this paper is twofold. One of the aims is to identify the impact of one of the critical success factors, the project manager’s project management attitude on project success. The other aim is to highlight the interrelationship between the project manager’s personal characteristics and project management attitude and leadership style, which are three critical success factors. These aim to address the shortcoming mentioned above, which is considering the lack of the interrelationships between critical success factors and success criteria. The research outcomes are drawn from qualitative field research at the Hungarian subsidiaries of multinational companies operating in the ICT sector.

Value creation and appropriation through the Hungarian SME’s food chain

Value creation is the result of the continuous innovation activity of the entrepreneur, which is carried out mainly in form of open innovation among the agri-food SMEs. However value creation is not the ultimate goal of the enterprises. They are more interested in increased appropriation of the created value. Although the value creation (innovation) is very well explored and cultivated area of research, there are some voids in the field of agriculture and food industry: the behavioural aspect of open innovation is very rare. The value capturing is even much less studied, therefor our research approach is largely explorative one. Data are drawn from a survey carried out in Hungary among the agri-food SMEs in 2014. We use Structural Equation Modelling as well as ordered probit and semi-non parametric ordered probit models for analysing the data. Our results show that there is positive relationship between the knowledge sharing with chain partners and the innovativeness. We could explore that size of the firm, absorptive capacity and openness to foreign trade ambiguously affects value capturing. However trust in chain partners, reciprocity in knowledge sharing with chain partners and willingness to cooperate with buyers positively influence the appropriation of the created value.

A vezetőképzések szerepe a gazdasági versenyképességben

Magyarországon a rendszerváltás után a vezetők részére kidolgozott továbbképzések, tanfolyamok és tréningek szinte önálló képzési ágazattá nőtték ki magukat, amelyben a szolgáltatói oldalon a graduális programokat is kínáló felsőoktatási intézmények, a nyugatról érkező nemzetközi cégek leányvállalatai vagy képviselői, illetve a hazai tréningcégek és magániskolák egyaránt megjelentek. A sokszereplős, de gyengén szabályozott piacon a tanulni vágyók számára egyre nehezebbé vált a minőségi, valós szakmai és néha személyiségfejlődést is biztosító képzések beazonosítása. Az alábbiakban a szerző kísérletet tesz rá, hogy a teljesség igénye nélkül összegyűjtsön néhány olyan szempontot és kritériumot, amely támpontot adhat a képzési programok értékeléséhez. A cikkben az előbbiek mellett szó esik a keresleti oldal differenciált mivoltáról is, ami meghatározza, hogy az azon belül elkülöníthető két főcsoport számára mely programok lesznek megfelelőek.

Tradition, innovation and reform in local development. Conference proceedings

Understanding Local Development as the interaction of a complex mosaic of measures, resources and actors requires having an interdisciplinary perspective.‘Local’ means small-scale, focused, and within reach - one would suggest -, while comparing or understanding inter-regional dynamics (putting what we mean by ‘locality’ on the global map) is what brings into sight traits, which can be treated as universal, typical or individual. The sections of the conference tackled this kaleidoscope of themes that has evolved around tradition, innovation and reform, with roots in both academia and policy-making connected to entrepreneurship, governance, economic and social structure, the labor market and human capital.

Tervező művész(ek) a közgazdászképzésben

A DESIGNKOMMUNIKÁCIÓ egy olyan kapcsolatteremtési szemléletet képvisel amely HÍD-ként jelenik meg a különböző diszciplínák és diskurzusok, a társadalom és a gazdaság jelenségei között. A módszerével valós idejű kapcsolatot lehet teremteni oktatás, kutatás és vállalkozás között. A felsőoktatásban való részvétel egy üzleti területen dolgozó szakember számára evidenciává vált, ugyanakkor a minél sokrétűbb és minél több szakmai gyakorlat gyors megszerzésének igénye felülírja a mai marketing felsőoktatás megszokott gyakorlatát: a hallgatók a nappali-tagozatos egyetemista lét és főállású munkahely között lavíroznak. Az IDŐ kíméletlenül befolyásolja életünket, de legfőképpen az Y és Z generáció számára okoz sokszor nehezen kezelhető problémákat. A multitasking generáció olykor túlzottan fájdalmasan éli meg, hogy tanulnia kell a munka rovására és dolgoznia kell a tanulás rovására, hiszen az időfaktor nem mindig multitasking kompatibilis. Cikkünkben e dilemmát feloldó designkommunikációs módszertanra épülő oktatási koncepciót és hallgatói visszajelzésekkel illusztrált eddigi tapasztalatainkat mutatjuk be.

Bekössük? Ne kössük? – avagy a hálózatelmélet alkalmazása a karbantartás-menedzsmentben

A hálózatelmélet eredményeit egyre szélesebb körben alkalmazzák mind a természettudományok, mind a társadalomtudomány területén. Ez a korszakalkotó elmélet eddig talán a menedzsment területén vált a legkevésbé ismertté, pedig a vezetéstudományban is lépten-nyomon hálózatokkal találkozunk. Elég csak a klaszterhálózatokra, az ellátási láncokra, vagy éppen a cikkben szereplő termelési rendszerek hálózatos jellemzésére gondolni, melyek kezelésére a hálózatelmélet egy új megközelítési lehetőséget biztosít. A hálózatkutatás egyik legfontosabb kérdése a hálózatok stabilitása, robusztussága. Fontos kérdés, melyet csak néhány éve sikerült megválaszolni, hogy mely hálózati struktúrák azok, melyek jobban ellenállnak a véletlen meghibásodásnak, vagy éppen egy külső támadásnak. Mindazonáltal arra a kérdésre, miszerint milyen hálózati struktúrával, ún. hálózati topológiával rendelkező rendszereket lehet könnyebben, gyorsabban vagy hatékonyabban karbantartani, mindezidáig nem érkezett válasz. Ugyanakkor ez a kérdés mind a termelőrendszerek tervezésénél, mind pedig a karbantartás ütemezésénél kulcsfontosságú tényező. A szerző tanulmányában arra keresi a választ, hogyan lehet a termelőrendszerek megtervezésekor az eltérő hálózattípusok tulajdonságait felhasználni a meghibásodási kockázat és karbantartási hatékonyság optimalizálása érdekében. A komplex karbantartási feladatok priorizálására egy mátrixtervezési modellt javasol. Ennek segítségével bemutatja, hogyan lehet kritikus termelőrendszerek és villamosközmű-hálózatok meghibásodási kockázatát csökkenteni. A javasolt módszer a karbantartási vezetők számára lehetőséget nyújt a vállalati karbantartási projektportfóliók hatékonyabb menedzselésére.

Sustainability, creativity and innovation in project management – Model development for assessing organizational performance through projects

Today a number of studies are published on how organizational strategy is developed and how organizations contribute to local and regional development through the realization of these strategies. There are also many articles dealing with the success of a project by identifying the criteria and the factors that influence them. This article introduces the project-oriented strategic planning process that reveals how projects contribute to local and regional development and demonstrates the relationship between this approach and the regional competitiveness model as well as the KRAFT concept. There is a lot of research that focuses on sustainability in business. These studies argue that sustainability is very important to the success of a business in the future. The Project Excellence Model that analyses project success does not contain the sustainability criteria; the GPM P5 standard consists of sustainability components related either to the organizational level. To fill this gap a Project Sustainability Excellence Model (PSEM) was developed. The model was tested by interviews with managers of Hungarian for-profit and non-profit organizations. This paper introduces the PSEM and highlights the most important elements of the empirical analysis.

Are you ready for a tender project? – Analysis of organisational project management maturity in the Austrian-Hungarian border region

Are you ready for a tender project? – Analysis of organisational project management maturity in the Austrian- Hungarian border region. Since the 1990s the European Union has paid more and more attention to subsidising cross-border development. It is understandable that different funding from proposal sources is particularly important for the border area, especially to those of utmost importance that support co-operation and rural development. Therefore, they could become a driving force for development. The authors’ research analyses the organisational project management maturity of the projects implemented in the frame of the Austria-Hungary Cross-border Cooperation Programme 2007-2013 (AT-HU). Analysing this kind of organisation is an important issue, since the new call for proposals are open in 2016 and the results of this study may provide a self-evaluation opportunity to organisations that need to know if they are ready or mature enough for a new tender project. The aim of this study was twofold. First of all, those indicators that could be used to analyse the project management maturity of implementing organisations in the AT-HU programme were identified. Based on the empirical research these are the project experience accumulated by the organisation, the internal processes operating at the institution and the professional background. Secondly, factors that can affect this project management maturity were explored and we determined five influencing area: the organisational structure, culture, project managers motivation and the typical and important competences.

Future Possibilities, Social Challenges and Adaptation Requirements of Industrial Progress

The paper addresses the technological change that is currently happening in industry. First, a review of the global trends that impact industrial developmentsis made, then a summary ofexpanding intelligent technologies and their systems. The report describes in detail the concept of Industry 4.0 and its major technology-related aspects. At the end of the paper, a summary of social consequences is addressed, especially concerning generational concerns connected to the current change in industrial technology. The purpose of the study is to raise some special aspects and considerations in the given subject.

Interpreting innovation – in another way

Innovation helps to uncover the future social and economic possibilities. Subsequently familiarising with innovation processes, mapping those involved in innovation and researching the relations and influencing factors is becoming more and more valuable. The authors carried out innovation research in three middle-sized and small towns in Hungary on the basis of a request by a municipality among enterprises involved in the intelligent specialisation strategic program. In the course of the research the role of regional universities, the relationship between organisations involved in social innovation and the researched enterprises, as well as traditional innovation areas were dealt with. The innovation performance of enterprises in all three regions are – despite smaller differences – around the Hungarian average. The presence of a university in the region can be felt, however, it does not remarkably influence the innovation potential of enterprises. It seemed that outside the traditional links to chambers of commerce and industry there were no other civic protagonists in the processes of creating knowledge, and even the relations are rather loose, or mediocre. In the wake of these results, the authors formulated specific suggestions for improving the economic and social possibilities of the involved regions by establishing innovative environments.