A 20. századi magyar vezetőképzés, vezetés- és szervezéstudomány története

Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok támogatásával működő kutatócsoportunk azt a célt tűzte maga elé, hogy a 20. századi magyar vezetés- és szervezéstudomány történetét dolgozza fel, beágyazva azt a korszak társadalom és gazdaságtörténetébe. E komplex feladat teljesítése során interdiszciplináris műhelyünkben közgazdász és történész kollégák dolgoztak együtt a kérdéskör feltárásán. Jelen kötet kutatói közösségünk egyik részkutatásának hároméves munkája eredményeit tartalmazza. Az összegző és résztanulmányok a vezetés- és szervezéstudomány magyarországi történetét, a szakma fejlődését, felsőoktatásban és vezetőképzésben való intézményesülését mutatják be, elhelyezve mindezt a társadalom- és gazdaságtörténet, illetve a nemzetközi tendenciák kontextusában. Reményeink szerint kutatásunk eredményei által nem csupán e tudományterületről tudunk meg többet, de alaposabb ismereteket szerezhetünk gazdaság és politika, gazdaság és társadalom változó viszonyairól is a vizsgált időszak Magyarországán.

A magyar közigazgatást kutatók tudományok láthatósága

Az alábbi cikkben a szerzők bemutatják a tudománymetria fogalmát, a tudományos teljesítmény mérőeszközeinek típusait, a tudományos láthatóságot biztosító eszközöket és a tudományos publikációk keresésének a módját. Továbbá megismerhetjük a magyar közigazgatással foglalkozó kutatók publikációinak számszerűsített mennyiségét, minőségét és hatását. Részletes ismertetésre kerül a korszerű kutatói közösségi médiák, Open Journal System és a repozitórium használata, ami együttesen javíthatja a kutatók tudományos láthatóságát.

A magyar différance

A tanulmányban a szerző arra tesz kísérletet, hogy Magyarországnak az euró bevezetésével kapcsolatos halogató magatartását egy rendszerszemléletű megközelítésen keresztül értelmezze. A makrogazdasági (in)stabilitás kérdését interdiszciplináris megközelítéssel tárgyalja, amelynek során olyan területek releváns ismereteire támaszkodik, mint a fejlődéstan, az új politikai gazdaságtan, a pszichológia és a komplexitás tudománya. Fő következtetése az, hogy az euró bevezethetőségének egyik peremfeltétele a politikai-társadalmi-gazdasági rendszerbe, mint innovációs ökoszisztémába injektált pótlólagos bizonytalanság mérséklése, amin keresztül a vázolt magyar attitűd is megtörhető.

Generációs különbségek a magyar médiafogyasztásban

Tanulmányunkban egy 2015 áprilisi, 18 évnél idősebb internetezők körében végzett kutatás eredményeit mutatjuk be. A kutatás fókuszában a fiatalok (18-29 évesek) médiafogyasztási, internetezési és egyéb kapcsolódó szokásainak vizsgálata állt, illetve annak összevetése a 30-39 évesekével, valamint a 40 évesekével és annál idősebbekével. A kutatás eredménye szerint mind az érdeklődési körök, mind az információs csatornák használatában sajátos generációs különbségek figyelhetők meg idehaza. Bár a közösségi oldalakon összességében hasonló tényezőket tartanak fontosnak a különböző életkori csoportokba tartozó netezők, vannak eltérések abban, hogy a közösségi oldalak melyik funkcióját preferálják jobban. Az okostelefon birtoklásban, használatban, app-letöltésben, illetve használatban is érdemi generációs különbségeket találtunk.

Merre vezessen a magyar kapitalizmus útja? Látkép Ronald Coase világítótornyából = Which course for Hungary s capitalism? A view from Ronald Coase s lighthouse

A tanulmány - amely Coase és az új intézményi közgazdaságtan alapján keresi a címbeli kérdésre adható választ - a kapitalizmus alapvető interakciós formájaként a kölcsönösen előnyös cserét azonosítja, amely az emberi együttműködés megnyilvánulása. A gazdasági fejlődés feltétele e kooperáció költségeit csökkentő társadalmi játékszabályok, intézmények kialakítása. A jól működő kapitalizmus intézményi rendje sűrű és sokrétű, a részleteit tekintve időben és térben igen változó, jelentős részben nem állami, hanem magáneredetű. Ez a rend nem tervezhető meg, és jelenlegi tudásunk alapján nem is érthető meg konzisztens, összefüggő rendszerként. A magyar gazdaság fejlődési célját ezért nem lehet nemzetgazdasági szintű rendszerként vagy modellként megfogalmazni. A tényleges feladat az intézményi rend középszintű elemeinek fokozatos, kísérletező változtatása, figyelembe véve a már létező intézményi környezet történetileg adott, helyhez és időhöz kötött sajátosságait. De az intézményi "barkácsolásnak" mindvégig szem előtt kell tartania a kapitalizmus alapelvét: az önkéntes, kölcsönösen előnyös tranzakciók támogatását. _____ The study draws on Coase s lighthouse" of new institutional economics in addressing this question. It identifies mutually beneficial exchange, a manifestation of human cooperation, as the underlying form of interaction in capitalism, while stressing that economic development depends on creating social rules of the game (institutions) that decrease the costs of exchange. The institutional order of well-functioning capitalism is thickly woven with many features, often of private rather than public (legal or political) origin. Details vary greatly in time and space. Such an order cannot be planned, and with current knowledge, it cannot be seen as a consistent system. So the goal in Hungary s economic development should not be defined as a system or model for a national economy. It should set out to change intermediate-level institutions in gradual, experimental ways that pay heed to the time and space-bound idiosyncrasies of existing ones. Moreover institutional tinkering" should observe capitalism s basic institutional principle: facilitation of voluntary, mutually beneficial transactions.

A magyar vállalkozók személyiségjegyei és azok kapcsolata a vezetői stílussal és a piacorientációval

A vállalkozók vezetői tulajdonságainak és személyiségének vizsgálata kifejezetten interdiszciplináris kutatási terület. A mai dinamikus és globális környezet kihívásai közepette a szervezetek sikeres menedzseléséhez jó vezetői kvalitásokkal rendelkező vezetőkre van szükség Ez a kutatás a hatékony vezetési stílusra jellemző személyiségtípusok azonosításával foglalkozik és vizsgálja a személyiségtípus és a vezetési stílus, valamint a piacorientáció kapcsolatát. A kutatások alapján vannak bizonyos személyiségtulajdonságok, amelyek jellemzőek a sikeres vezetőkre. A Myers-Briggs Type (MBTI) skála nagyon népszerű mérőeszköz a menedzserek kognitív tulajdonságainak vizsgálatára. A szerzők kutatása az első, amely a magyar SME-vállalkozók és menedzserek személyiségtípusait vizsgálja az MBTI-skála segítségével. Kutatási eredményeik alapján a magyar SME-vállalkozókra és menedzserekre az extrovertált személyiségtípus a jellemző és a többségük az ESTJ, ENTJ, ESTP és az ENTP-kategóriákba tartozik. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy a személyiségtípusoknak szignifikáns hatása van a vezetési stílusra és a vállalkozás piacorientációjára is.

A Public Sector Scorecard alkalmazása a hivatásos sportban – magyar esettanulmány

A sporteredmények hagyományosan központi szerepet töltenek be a hivatásos sporttal foglalkozó vállalatok teljesítménymérésében, emellett az üzleti siker és az érintettek bevonásának minősége, mint tényezők szintén kezdenek teret nyerni. A sporteredmények piaci bevételeket hozhatnak, amennyiben a szurkolók elégedettségét váltják ki, és további beruházásokat tesznek lehetővé a sportsiker érdekében (pl. több forrás lesz új játékosok szerződtetésére és magasabb bérekre). A sportvállalatok vezetői azzal a kihívással néznek szembe, hogy megértsék az összetett kapcsolatot a pályán és az azon kívül nyújtott teljesítmény között, azonosítva a kritikus sikertényezőket a stratégiai célok elérése érdekében. Korábbi publikációinkban javasoltuk a Balanced Scorecard alkalmazását hivatásos sportvállalatoknál. Ebben az írásunkban megvizsgáljuk a Public Sector Scorecard alkalmazásának lehetőségét, amely egy alkalmas keretet adhat a hivatásos sportvállalatok stratégiai szemléletű vezetéséhez. Felhívjuk a figyelmet a lehetőségekre és kihívásokra e rendszer bevezetése kapcsán egy részletes esettanulmány segítségével, amely egy hivatásos magyar kézilabdaklubra vonatkozik. Következtetésünk arra irányul, hogy e modell alkalmas a hivatásos sportvállalatok stratégiai szemléletű vezetésének támogatására oly módon, hogy segítségével kiegyensúlyozhatók az érintetti elvárások, mind a sportsikerek, mind az érintettek bevonása, mind az üzleti siker vonatkozásában.

Szervezeti kultúra típusok a magyar vállalatok körében

A kutatás megkíséreli feltárni, hogy a magyar szervezetek besorolhatók-e olyan kisebb csoportokba, amelyek jól megragadható, homogén szervezeti kultúrával rendelkeznek. A kutatás során a GLOBE (Global Leadership and Organizational Behavior Effectiveness) kutatási módszerére építve többváltozós statisztikai eljárások segítségével három szervezeti kultúra klasztert (piacorientáltak, közszolgálatiak, tradicionálisak) sikerült elhatárolni. A három klaszter vállalatai szignifikánsan különböznek a legtöbb szervezeti kultúra változó mentén.

A magyar kisvállalkozások tipizálásának lehetőségei az elmúlt évtized hazai kutatásainak tükrében

A kis- és közepes méretű vállalkozások világszerte nagyon színes képet mutatnak, többnyire a kereskedelemben, a szolgáltató szektorban működnek, de jelentős a szerepük a mezőgazdaságban is. Számos tanulmány születik világszerte a vállalkozásokról, azok piaci szerepéről, típusairól. Többnyire a statisztikák megelégszenek a méret, tevékenység, foglalkoztatás, adófizetés, jogi forma, régió vagy település szerinti tipizálással, de a kutatók számos egyéb szempontot figyelembe véve vizsgálják a kkv-szektort. E tanulmány célja összefoglalni az elmúlt másfél évtized hazai vállalkozás kutatásainak főbb csoportképző ismérveit és elemzési szempontjait.

A KKV-szektor gyakorló számviteli szakembereinek a pályakezdő számvitelesek kompetenciáira vonatkozó értékelése

A szerzők tanulmányukban nemzetközi kitekintés után a magyar számviteli szakemberek kompetenciáinak vizsgálatát mutatják be. Kutatásuk célja a számviteli képzés tartalmi és módszertani továbbfejlesztése érdekében a számviteli szakemberekkel szemben támasztott kompetenciák feltérképezése és a hiányzó kompetenciák feltárása. A nemzetközi kutatásoktól eltérően a pályakezdő számviteli szakemberek hiányzó kompetenciáinak felmérését, a magyar számvitelképzés jellemzőit figyelembe véve, a három legjellemzőbb képzési szintre az ügyintézőkre, a mérlegképes könyvelőkre és a diplomás pályakezdő számviteli szakemberekre vonatkozóan külön-külön végezték el. A kutatási hipotézisek bizonyítása alapján fejlesztési irányokat fogalmaznak meg a számviteli szakemberképzés számára.

Az információrendszerek sikere a magyar nagyvállalatoknál – A marketingmenedzser perspektívája

E kutatásban a szerzők azt vizsgálják, milyen tényezők határozzák meg leginkább, hogy a nagyvállalatok marketingmenedzserei hasznosnak tartják-e az általuk használt információrendszereket. A marketingmenedzserek két éven belül várhatóan nagyobb informatikai büdzsé fölött fognak rendelkezni, mint informatikus kollégáik, mégis nagyon keveset tudunk arról, milyen szempontok alapján alkotnak véleményt az információrendszerekről. A kutatásban az információrendszer sajátosságai mellett környezeti és szervezeti tényezők hatásait vizsgálták. Elméleti modelljüket 304 magyar vállalatból álló mintán tesztelték. Eredményeik szerint a magyar és külföldi tulajdonú vállalatoknál dolgozó marketingmenedzserek hasonló mértékben tartják hasznosnak az információrendszereket. Valamennyi cég esetében a rendszer felhasználóbarát jellege befolyásolja leginkább az észlelt hasznosságot. A környezeti és szervezeti sajátosságok súlya azonban eltér a magyar és külföldi cégeknél. A külföldi tulajdonú vállalatoknál a marketingmenedzserek véleményét a szervezeti sajátosságok, például a szociális kapcsolatok és a szervezeti elkötelezettség befolyásolják, míg a magyar vállalatoknál a külső környezeti tényezők vannak hatással.