Gondolatok a nyelv gazdaságtanáról (Aktuális európai vonatkozások és az információs technológia forradalmának várható hatásai)

A globalizáció, a gyorsan bővülő nemzetközi gazdasági kapcsolatok és a sebesen fejlődő nemzetközi kommunikációs technológia eredményeként egyre intenzívebbé váltak az egyének, a gazdasági és nem gazdasági szereplők, valamint az országok, sőt a kontinensek közötti sok formában történő információs kölcsönhatások. Ilyen körülmények közepette a nyelvek különböző fajta nehézséget, azaz egyfajta szűk keresztmetszetet jelenthetnek e kölcsönhatások folyamatossága és egyértelműsége szempontjából,, ugyanis a kommunikáció legfontosabb eszközét – a saját nyelvet – egy másik nyelvvel kell mind a két irányban felváltani, azaz egyidejűleg minimum két nyelvet kell használni. Ez a körülmény szükségszerűen a többnyelvűség kialakulása, ennek erősítése felé vezet a legtöbb társadalomban, illetve országban.

Az innováció társadalmi felelőssége

A szerző kutatásának legfőbb eredménye egy új fogalom megalkotása: az innováció társadalmi felelőssége. Az innováció a gazdasági élet fontos és nélkülözhetetlen eleme. Ez az általános megközelítés jellemzi az innovációs folyamatok kutatását is. Nem vitatva az innovációk hasznosságának igazságát, ebben az írásban kiszélesíti ezt az általánosan használt és szigorúan korlátozott megközelítést. Tapasztalatai és kutatásainak eredményei szerint két új megközelítéssel gazdagítja az innováció fogalmát. Az első az innovációk feltétlen hasznosságával kapcsolatos. Az innovációk veszélyesek is lehetnek. Megemlítve az atombombát, a DDT rovarirtót vagy a szintetikus kábítószereket, világos lehet, hogy mit tart veszélyes innovációnak. Az innováció fogalmának értelmezésében egy további új területre utal. Nemcsak a gazdaságban, de a társadalmi élet egészében ismertek az innovációk. A szocializmus, ez a jelentős és végső soron sikertelen társadalmi innováció a legjelentősebb példa a sikertelen társadalmi innovációra. Napjainkban is találkozni lehet kétes hozadékú társadalmi innovációkkal. Írása néhány példát említ a mai veszélyes kimenetelű intellektuális kezdeményezésekből is.

The risk of adverse selection and its management in the process of venture capital investment (The experience of Hungarian investors)

Venture capitalists can be regarded as financers of young, high-risk enterprises, seeking investments with a high growth potential and offering professional support above and beyond their capital investment. The aim of this study is to analyse the occurrence of information asymmetry between venture capital investors and entrepreneurs, with special regard to the problem of adverse selection. In the course of my empirical research, I conducted in-depth interviews with 10 venture capital investors. The aim of the research was to elicit their opinions about the situation regarding information asymmetry, how they deal with problems arising from adverse selection, and what measures they take to manage these within the investment process. In the interviews we also touched upon how investors evaluate state intervention, and how much they believe company managers are influenced by state support.

A tudásmenedzsment fejlődési szakaszainak tettenérése a magyar üzleti tanácsadás piacán

A 2008-as gazdasági válság a menedzsmentdöntések homlokterébe helyezte a tudástőke-befektetéseket, aminek következtében a tudásmenedzsment szembetűnően dinamikus fejlődésnek indult. A fejlődés azonban globális szinten másfajta intenzitást mutat, mint Magyarországon. A szerző kutatása ezeket a különbségeket igyekszik feltárni a magyar üzleti tanácsadó cégek tudásmenedzsment-gyakorlatán keresztül. A fejlődéstörténetet három részre bontva vizsgálta: rendszer, stratégia és versenyképesség szintjén. A magyar vezetési tanácsadók tudásmenedzsment-gyakorlatáról megállapítható, hogy komoly szakmai munka folyik a vizsgált vállalatok mindegyikénél, azonban kivétel nélkül van még továbbfejlődési lehetőség a tudás menedzselésében.

A közelség szerepének újraértelmezése az innovatív üzleti kapcsolatokban (Rethinking the role of the proximity in the innovative business relationships)

Az innovatív vállalati kapcsolatokkal foglalkozó vizsgálatok sokasága az innovációs folyamatok „kettősségéről” ad számot. Egyrészt felértékelődött a térbeli közelség szerepe, emiatt az innovatív vállalkozások, intézmények térben koncentrálódnak, főleg a nagyvárosokban. Másrészt szerteágazó hálózatok jöttek létre a különböző országokban működő innovatív vállalatok, intézetek között, amelyek többsége a nagy távolságok ellenére is sikeres. Mindezen megfigyelések arra utalnak, hogy pontosítani kell a közelség és távolság üzleti szerepéről vallott ismereteket a változó globalizációs feltételekhez igazítva. A szerzők tanulmányukban áttekintik a térbeli közelség szerepének főbb jellemzőit az innovatív tevékenységeken alapuló vállalati együttműködések kialakulásában és fenntartásában. A hagyományos felfogások rövid ismertetése után a „hálózati közelség”, másképpen „kapcsolati közelség” (relational proximity) egyes típusait elemzik. Részletesen kitérnek a regionális klaszterek és a lokális innovatív miliő főbb jellemzőire, amelyek a térbeli és a kapcsolati közelségekből eredő előnyöket egyaránt hasznosítják. Ezek a mérvadó nemzetközi tapasztalatok itthon is alkalmazhatók az egyetemi és vállalati együttműködések, illetve a helyi gazdaságfejlesztési és vállalkozásfejlesztési programok kidolgozásakor. ________ Multiple studies of innovative business relations give an account about „the double character” of innovative processes. On the one hand, the role of proximity has been appreciated, for this reason, the innovative companies, institutes are concentrated in space, especially in big cities. On the other hand extensive networks have been established among innovative companies, institutes operating in the different countries, most of which are successful in spite of the long distance. All these observations suggest there is a need to clarify business skills on the role of proximity and distance, tailored to the changing conditions of globalization. In their study the authors review the role of the main features of spatial proximity in formation and maintenace of corporate cooperation based on innovative activities. After a brief description of traditional concepts certain types of „network proximity” otherwise relational proximity are analyzed. They cover main features of regional clusters and the local innovative environment which utilize advantages coming both from spatial and relational proximities. This leading international experience are applicable at home as well when elaborating academic and corporate cooperation resp. local development programs for the economy and corporations.

A projektek és a változtatások szerepelméleteinek összehasonlítása (Comparison of role concepts of projects and changes)

A szerzők jelen cikkükben a projektmenedzsment és a változásmenedzsment szakirodalmában olvasható szerepelméleteket hasonlítják össze. A hasonlóságok szembeötlőek, de nem nyilvánvaló, hogy az egyes definíciók pontosan miben egyeznek vagy térnek el egymástól. A két szakterület irodalmában nem találtak ilyen összehasonlító elemzést. Először összehasonlítják a projekt, az elsőfokú (morfostatikus) és a másodfokú (morfogenetikus) változás közkeletű definícióit, hogy körülhatárolhassák a közöttük lévő átfedéseket, ahol egyáltalán van értelme összevetniük a különböző szerepmeghatározásokat. Találnak közöttük átfedést, ahol a különböző szerepdefiníciók egyaránt érvényesek, így összehasonlíthatók egymással. A két szakterület szerepmeghatározásainak tartalmát elemezve teljes egyezések, részleges hasonlóságok és különbségek is találhatók. Legfontosabb megállapításuk az, hogy a tartalmi átfedések és kapcsolódások miatt mindkét szakterület oktatói, kutatói és gyakorlati művelői komoly haszonnal forgathatják a másik terület szerepelméleti szakirodalmát is. ________ This paper compares the role concepts which are in current use in project management and change management literature. The similarities are noticeable at first sight but it is not clear where the domains of the different definitions of the two management disciplines overlap and where they vary from each other significantly. The authors have not found such an interdisciplinary comparison in the literature of the two fields. At first, they compared the widely used definitions of project, first order (or morphostatic) and second order (or morphogenetic) changes to find the overlapping areas where it is reasonable to compare the different role definitions at all. They found an overlapping area where the different role definitions are all valid and the role theories can be compared. The typical project stakeholders are: project sponsor, project manager, project management team, project team, influencers, customer/user, performing organization etc. The typical change roles are: sponsor (initiating and sustaining), agent, target, advocate, facilitator etc. The authors found samenesses, similarities and differences alike between the two sets of roles. The most important conclusion is that the findings enable participants working on these types of activities to rely on both bodies of knowledge properly.

Measuring Organisational Innovation – The Example of the European Community Innovation Survey (CIS)

In the last decade, non-technological and particularly organisational innovations have gained more and more importance and research focus. However, there is no consensus among the academic community either about the definition or about the broader theoretical and methodological foundations of this phenomena. In the present study the authors intend to partly improve this knowledge deficiency syndrome by analysing the most important theoretical contributions of organisational innovation and by reviewing the development in the methodological tools aimed to measure organisational innovation on a European level. By doing so, the authors will focus on the various waves of the Community Innovation Survey (CIS) as an employer-oriented and of the European Working Conditions Survey (EWCS) as an employee-oriented survey. Finally, they will formulate some remarks for further empirical research streams.

A tranzakciós költségek és a szabványosítás kapcsolata (Relationship between transaction costs and standardization)

Az elmúlt néhány évtizedben a szabványosítás terén igen komoly változások mentek végbe. Ugrásszerűen megnőtt a szabványok száma, és jelentősen átalakult a szabványosítás folyamata is. Ezzel párhuzamosan a téma gazdasági hatásaival foglalkozó kutatások száma is megsokszorozódott, ami elsősorban a hálózati externáliák irodalmának robbanásszerű gyarapodásának köszönhető. Jelen tanulmány – az elméletek fősodrától eltérően – a tranzakciós költségek elméletében (TKE) helyezi el a szabványosítást. A szabványok és a tranzakciós költségek kapcsolatáról már születtek korábban is tanulmányok, de ezek a szabványoknak a tranzakciós költségekre gyakorolt hatásaira fókuszáltak. A tanulmány ezzel szemben arra helyezi a hangsúlyt, hogy azonosítsa a tranzakciós költségeknek a szabványosításra gyakorolt hatásait. A kutatás célja, hogy olyan elméleti alapot adjon, amelyben a témakör átfogóan elemezhető. A fő kutatási kérdés az, hogy mitől függ az, hogy melyik mechanizmus kereteiben érdemes a szabványosítást lebonyolítani. ________ Significant changes have characterized the last few decades of standardization. The number of standards has dramatically increased and processes of standardization have also changed a lot. At the same time the amount of researches that are concerned with the economic impact of standardization has also multiplied due to the boom in the literature of network externalities. Unlike the mainstream, this paper places standardization in the theory of transaction cost economics. Although there are earlier papers that are concerned with the relationship between standards and transaction costs, these studies focus on the impact of standards on transaction costs. In contrast, this paper lays emphasis on the identification of the impact of transaction costs on standardization. This study aims to provide a theoretical basis for the comprehensive analyses. The main research question: What determines which coordination mechanism is used to evolve a standard?

A tudományterületi sajátosságok következményei a kutatásban, az oktatásban és a felsőoktatási intézmények vezetésében (The consequences of disciplinary difference on teaching, research and institutional management of higher education)

A szerző tanulmányában vizsgálja a tudományterületek különbségeinek következményeit az oktatásban, a kutatásban és a felsőoktatási intézmények irányításában. A tanulmány első felében a tudományterületek episztemológiai és közösségi különbségeit tárgyalja Becher és Trowler (2001) népszerű kategorizálása alapján. A tanulmány második felében a tudományszerveződésre, a publikációs gyakorlatra, a doktori képzésre, az oktatás céljára és formáira, a diákok tudásképére, valamint a menedzsmentfelfogásra gyakorolt hatást mutatja be. A konklúzióban egyrészt a minőség- és teljesítményértékelési rendszerek differenciált megközelítésének szükségességére hívja fel a figyelmet, másrészt arra, hogy a Bologna-rendszer és az élethosszig tartó tanulás erősödésének következményeként egy-egy mesterszakon nemcsak a hallgatóság háttere, előismerete lesz sokszínű, hanem a tudásról alkotott képe is. Ez újfajta oktatói szerepeket és oktatási megközelítéseket tesz szükségessé. ________ In the article the consequences of disciplinary difference on teaching, research and institutional management is examined. In the first part of the paper the epistemological and sociological differences of scientific disciplines are summarized based on the popular typology of Becher and Trowler (2001). In the second part the influence of differences on organisation of sciences, publication practices, PhD studies, the goal and form of teaching, students’ conception of knowledge as well as on the understanding on management and leadership are discussed. In the conclusions, attention is drawn on the necessity of differentiation in quality and performance management processes. Another conclusion is that new roles for teachers and approaches for teaching is required if students’ conception of knowledge become more heterogeneous which is the result of result of life long learning and Bologna-reform.

A felhő alapú számítástechnika használata a köz- és üzleti szférában

A felhőalapú számítástechnika lényege, hogy a felhasználónak nem szükséges komoly, szervezeten belüli informatikai infrastruktúrával rendelkeznie. Az ilyen, az internetről érkező szolgáltatásoknak persze több más szempont alapján is csoportosítható jellemzője lehet. A köz- és üzleti szféra számára költségcsökkentést, adatvédelmet, hatékonyságnövekedést és szervezetikultúra-változást, versenyképesség-növekedést jelent. A technológia elterjedését hátráltató tényezők technikai és humán eredetűek lehetnek. A felhőalapú technológia használatának gyakorisága az Európai Unióban országonként és méretkategóriánként eltérő az üzleti szférában. A magyar közszférában számos új szolgáltatás érhető el napjainkban.

A magyar közigazgatást kutatók tudományok láthatósága

Az alábbi cikkben a szerzők bemutatják a tudománymetria fogalmát, a tudományos teljesítmény mérőeszközeinek típusait, a tudományos láthatóságot biztosító eszközöket és a tudományos publikációk keresésének a módját. Továbbá megismerhetjük a magyar közigazgatással foglalkozó kutatók publikációinak számszerűsített mennyiségét, minőségét és hatását. Részletes ismertetésre kerül a korszerű kutatói közösségi médiák, Open Journal System és a repozitórium használata, ami együttesen javíthatja a kutatók tudományos láthatóságát.

Hatékony szervezeti megújulás: a technológiai és menedzsmentinnovációk szerepe

Az elmúlt évtizedekben jelentősen bővült az innovációról szóló szakirodalom. A többnyire technológiai innovációról szóló munkák után azonban kutatók megállapították, hogy a technológiai innováció hatásfoka menedzsmentinnováció nélkül alacsony. Hazánkban több tízezer cég számára is előnyt jelenthet ennek a tudományos eredménynek a gyakorlati alkalmazása. A cikkben a szerzők arra a kérdésre keresik a választ, hogy a technológiai innovációk bevezetése során milyen jellegzetes akadályok jelentkezhetnek a vállalat vezetése előtt, és ezeket miként írhatjuk le vezetéstudományi nézőpontból. A kutatást a szerzők esettanulmányos módszerrel, több szintű megközelítéssel végezték egy hazai gépipari vállalatban történő megfigyelés, dokumentumelemzés és mélyinterjúk segítségével. A vizsgálat során megállapították, hogy a technológiai innovációk bevezetését egy szervezeti átalakításnak kell megelőznie ahhoz, hogy az általa elérni kívánt hatékonyságnövekedés valóban megvalósuljon. Ennek érdekében intenzív szervezetközi kapcsolatokra és változásvezető szakember bevonására van szükség.

Az egyetemi vállalkozói ökoszisztémába ágyazott közösségi finanszírozás

A közösségi finanszírozás a pénzügy, a technológia és a vállalkozás nexusába ágyazva katalizálhatja a – regionális és egyetemen belüli – helyi vállalkozói ökoszisztémát, hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, innovációhoz és munkahely-teremtéshez. Az egyetemeken keletkező vállalkozói és innovációs potenciál szempontjából a hallgatói, oktatói és alumni startup-ok, valamint a K+F kapacitás számára nyújthat alternatív finanszírozási módot az ún. crowdfunding. A szerzők célja, hogy a vállalkozói ökoszisztémák és a közösségi finanszírozás fontosabb vonásait bemutatva feltárják a közös keresztmetszeteket, interakciókat, továbbá átgondolják egy ilyen platform implementációs lehetőségeit a Pécsi Tudományegyetemen.

Interactive foresight on the Hungarian SMEs

Purpose – The aim of this study is to present a concept of interactive foresight process, its theoretical and methodological considerations and a foresight exercise concerning the development of knowledge economy in the Central Hungarian Region. Design/methodology/approach – A methodology of interactive foresight process for creating regional future concepts is developed, which is based on a specific meaning of integral futures and uses online solutions, too. Findings – Personal meetings with small and medium enterprise (SME) stakeholders and the works of interactive communications with feedbacks within and among stakeholder groups was organized around the research homepage. The networking created the interconnection and the feedbacks between the stakeholders and the futurist group in the process of shaping regional future ideas. The online networking is running. Research limitations/implications – The low number of stakeholders can limit the validity and acceptance of futures ideas created by this process. Practical implications – The developed interactive foresight process can also be applicable at different organizational levels and in different fields for shaping shared future ideas. Social implications – Application of interactive foresight process can contribute to the development of anticipatory democracy. Originality/value – A theoretically based interactive foresight process has been developed in which stakeholders can participate not only interactively in the foresight process but they can implement the achievements in their enterprising activity as well. The participants were interested in foresight and cooperative during the whole process because they learned the use of foresight tools through collective solution of practical tasks which were important for them.

Interaktív előretekintés a közép-magyarországi régió KKV-inak jövőjéről

Tanulmányunk célja, hogy bemutasson egy olyan interaktív előretekintési eljárást, amelyet egy kutatási alprojekt keretében kezdtünk el fejleszteni. Az interaktív előretekintés elképzelését az elméleti és a gyakorlati jövőkutatás kölcsönös kapcsolatát magában foglaló integrált jövőkutatás, a nyitott előretekintés és a nyitott innovációt megvalósító "élő laboratórium" gondolatköréből merítettük. Felfogásunkban az interaktív előretekintés a különböző típusú résztvevők olyan élő hálózata, amely összekapcsolja a résztvevők közötti személyes és az online jövőformáló tevékenységeket. Ezt a koncepciót egy előretekintési esettanulmányban valósítottuk meg, amely a Közép-Magyarországi Régió KKV-inak lehetséges gazdasági jövőinek feltárásával foglalkozik. Az első eredmények azt mutatják, hogy a résztvevő KKV-k jövőorientáltsága közepes mértékű, a vállalkozók nem gondolják azt, hogy az innováció csodafegyver a gazdasági válság legyőzésében és az üzleti siker elérésében. Azt viszont határozottan megfogalmazzák, hogy az emberi erőforrás képzettségének az üzleti szempontú kihasználása fontosabb, mint az innováció a KMR tudásgazdasága felé mutató jövők formálásában. Minthogy az innovatív előretekintési eljárásunk új szociális technológiát képvisel, ezért annak eredményeit meg kell ismertetnünk elméleti és gyakorlati szakemberek széles körével. Várjuk a kritikát és a további stakeholderek részvételét az interneten folyamatosan működő kutatási honlapunkon.