Domináns vállalat versenyképességének hatása az ellátási láncban (Effects of competitiveness of the dominant company in the supply chain)

Beszállító, gyártó és vevő vállalatok alkotnak egy ellátási láncot. Optimális esetben a vállalatok integrált rendszerben működnek, az együttműködés bizal mi alapon nyugszik, így a közös stratégiai döntések révén versenyképes lesz a lánc. Az ellátási láncban lehet egy kulcsfontosságú vállalat, amelyik domináns hatalmi pozícióval rendelkezik. A kutatás célja, hogy feltárja a hatalommal rendelkező vállalat szerepét a partnercégek és az ellátási lánc versenyképességének alakulásában. A szakirodalom alapján a hipotézis feltételezi, hogy van kapcsolat a versenyképesség és a domináns vállalat szerepvállalása között. A szerzők elemzése primer kutatáson alapul, a kérdőív válaszait SPSS statisztikai kiértékeléssel végezték. Az eredmények azt mutatták, hogy a domináns vállalat versenyképességétől valóban függ a partnercégek versenyképessége. Szignifikáns kapcsolat megléte bizonyítja a hipotézist. A vizsgálatok kiemelik, hogy a verseny már egy szinttel feljebb, az ellátási lánc szintjén értelmezhető: globális ellátási láncok versenyeznek egymással. _____ Supplier, producer and buyer companies make up a supply chain. In an optimal case the companies are integrated, partnership rests on trust which results in common strategic decisions leading to competitiveness. Each supply chain has a key company with dominant power position. The objective of the research is to analyse how the company with power affects competitiveness of partner firms and the supply chain as a whole. Based on theories hypothesis assumes a link between competitiveness and power position and its influence. Methodology of the analysis is based on primary research; the authors used SPSS statistical analysis to evaluate the answers of questionnaire. Findings include that partner firms’ competitiveness rely on competitiveness of the company with dominant power position. Significant connections prove that the hypothesis is true. Results show that competitiveness is being moved up to supply chain level. Global supply chains compete with each other.

Az SAP-rendszer fejlesztése egy műanyag-feldolgozó vállalatnál (Development of SAP system in a plastic manufacturing company)

Az SAP-rendszernek a kontrollingszervezetek működésére gyakorolt pozitív hatása nem titok. A visszacsatolás lehetőségének biztosításával alkalom nyílik a szervezetek tevékenységének követésére, ellenőrzésére, felülbírálására. A logisztika mint az egész vállalatot átszövő rendszer, működésének nyomon követése is létfontosságúvá vált, hiszen összetettségéből kifolyólag jellegzetességei, színvonala az egész rendszerre hatást gyakorol. A logisztikai rendszer és folyamatainak figyelemmel kísérésére a logisztikai kontrollingrendszer nyújt megoldást, visszacsatolási pontjain keresztül. A műanyag-feldolgozó vállalat esetében a szervezeti SAP-rendszer logisztikai kontrollingterületének fejlesztésétől várják a szervezeti hatékonyság emelkedését és a jobb színvonal elérését. _____ Positive effect of the SAP system on the operation of controlling organisations has not been a secret. Opportunity of the feedback will be possible to track, control, override operation of the organisations. The logistic controlling system provides a solution through feedback points for monitoring the logistic system and processes. In the case of plastics manufacturing company the increasing of organisational efficiency and achievement of a better standard is anticipated from development of logistic controlling area of the organisational SAP system.

A lean menedzsment és a vállalati versenyképesség kapcsolata

A cikk a lean termelési eszközök alkalmazásának a vállalati szintű versenyképességre gyakorolt hatását vizsgálja. A versenyképességet a működőképesség, a változásképesség és a pénzügyi teljesítmény hármasán keresztül ragadja meg, és a vállalati versenyképességi index (VVI) segítségével számszerűsíti. A szerzők a Versenyképesség Kutató Központ felmérésének 2004-es és 2009-es adatbázisa elemzésével arra keresik a választ, hogy 1) kimutatható-e szignifikáns különbség a VVI értékében a lean és nem lean feldolgozóipari vállalatok között és 2) kimutatható-e szignifikáns különbség a VVI egyes összetevőiben (működőképesség, változásképesség és teljesítmény) a lean és nem lean feldolgozóipari vállalatok között. Az eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy a lean és nem lean vállalatok versenyképességi indexe közt hosszú ideje nincs szignifikáns különbség.

eBEST platform a KKV-klaszterek operatív és együttműködési folyamatainak támogatására (eBEST platform for supporting operational and cooperative processes of SME's clusters)

Az Európai Bizottság jelentése szerint a magyar kis- és középvállalkozások helyzete 2005 óta stagnál. Bár ezek a vállalkozások adják a magyar vállalkozások 99%-át, mégis a közbeszerzési, valamint a növekvő piacokhoz való hozzáférés terén számos akadállyal kerülnek szembe. Az eBEST projekten (Empowering Business Ecosystems of Small Service Enterprises to Face the Economic Crisis) belül kialakított platform olyan funkcionalitással bír, ami mindamellett, hogy lehetővé teszi a vállalkozások szervezett csoportokba, azaz ökoszisztémákba rendeződését, hozzá tud járulni a fogyasztói igények kielégítése érdekében létrejövő ellátási lánc, illetve egyedi folyamatok mentén fellépő információszerzési, kommunikációs vagy együttműködési akadályok lebontásához. ____ It is widely recognised that the most important factor for increasing the productivity of small companies is a deep adoption of computer-based applications and services. The FP7 SME eBEST project proposed a new operational environment specifically conceived for net worked small companies, supported by an advanced suite of ICT services, the eBEST platform. The paper aims at presenting the projects achievements that are validated by a number of company clusters of different EU countries and industry sectors. The general objectives of the eBEST project are attracting customers to work with the clustered companies, facilitating companies to collaborate with each other, and enabling associations to foster the devised innovation.

A zöldbeszerzés motivációs háttere (The motivational background of green purchasing)

A vállalatok zöldbeszerzési gyakorlatának különbözőségei számos kutatást indukáltak. Ezek a kutatások egyrészt motivációs, illetve gátló tényezők keresésével, másrészt racionális szakmai kritériumokkal magyarázzák a vállalati beszerzési gyakorlat eltéréseit. Ez a tanulmány a nemzetközi szakirodalmi háttér áttekintése után egy kérdőíves felmérés segítségével elemzi a zöldbeszerzési gyakorlat egyes tevékenységeit azzal a céllal, hogy a motivációs tényezők beszerzési tevékenységekre gyakorolt hatását mutassa. Eredménye, hogy kapcsolatot azonosít a válaszadó személyes motiváltsága és a vállalatának beszállítók kezelésére vonatkozó gyakorlata között. ____ Green purchasing practice of companies has indicated a number of research publications. These publications investigate drivers and barriers but rarely focus on how these motivational factors influence supplier management practice. The aim of this paper is to investigate this relationship. After presenting some literature results on motivation and identification of elements of green supplier management practice it will describe the research framework highlighting personal motivational attitudes. Survey results will be presented.

Miért választják a termelők a rövid ellátási láncokat?

Az esettanulmány célja, hogy azonosítsa azokat a tényezőket, amelyek a rövid ellátási láncokban – elsősorban a „hagyományos” és a termelői piacokon – részt vevő kisléptékű élelmiszertermelők árusítást meghatározó döntéseit befolyásolják. Jelen (nem reprezentatív) kutatás eredményei megerősítik azokat a korábbi megfigyeléseket, amelyek szerint a piacokat elsősorban a kisebb gazdálkodó szervezetek választják. Magyarország nagyvárosaiban a hagyományos és a termelői piacok eltérő gazdálkodói kört vonzanak: előbbi választásában a magasabb ár, az azonnali készpénzfizetés és a megszokások játszanak motiváló szerepet, míg utóbbi esetében e tényezők hatása kevésbé egyértelmű. A termelői piaci árusítás valószínűbb olyan gazdálkodóknál, akik nagyobb birtokmérettel, szélesebb termékválasztékkal és további beruházási tervekkel rendelkeznek. A választott piaci forma melletti hosszabb távú elköteleződésre a tapasztalatok alapján elsősorban inkább a hagyományost preferáló gazdálkodók hajlandók. A szövetkezeti tagság és (kisebb mértékben) az informális együttműködésekben (például gépcserében) történő részvétel, bár hatással van a piaci árusításra vonatkozó döntésekre, nem jellemző.

A vállalatméret szerepe a termelésben – A mérési módszer hatása

A szerzők cikkükben feltárják a vizsgált vállalatok mérete, termelésben alkalmazott gyakorlataik és a termelés során elért teljesítményük kapcsolatát. Részletes irodalomfeldolgozásuk eredménye arra utal, hogy a méretet, illetve annak kategorizálását a különböző kutatók következetlenül végezték, és ennek is köszönhetően vegyes eredmények születtek a méret szerepével kapcsolatban. Az ellentmondásos eredményekből kiindulva egy többoldalú, sokváltozós statisztikai módszertant alkalmaztak. Ennek eredményei azt mutatják, hogy a méretnek nincs közvetlen hatása a teljesítményre, viszont az egyes gyakorlatok használatát jelentősen befolyásolja. Nem bizonyult igaznak az a közkeletű feltevés sem, hogy a méret moderátorként befolyásolja az egyes termelési gyakorlatokkal elérhető teljesítményt.

Vállalatközi kapcsolatok és a versenyképesség összefüggései: Projektzáró tanulmány

Tanulmányunk a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyben a világgal c. kutatási program Vállalatközi kapcsolatok c. projektjének zárótanulmánya, amely a projekt keretében készült résztanulmányok szintézise. Kutatásunkban a vállalatközi kapcsolatokat elemeztük, a kapcsolatokat motiváló tényezőkre, s a kapcsolatok értékelésére, a vállalatvezetők által értékesnek tartott jellemzők elemzésére helyezve a hangsúlyt, majd a kapcsolatokat támogató teljesítménymérési eszközöket vettük röviden górcső alá. Összességében a vállalatok többsége a megbízhatóságot, kiszámíthatóságot tartja a leginkább fontos, alapvető értéknek mind a vevői, mind a beszállítói kapcsolatok tekintetében. A tanulmány második kérdéscsoportja a vállalati működés egyes területeinek sajátosságaival foglalkozott. Az elemzésben megvizsgáltuk, hogy a vállalatközi kapcsolatok egyes területein, a disztribúciós, logisztikai, export, banki kapcsolatok, e-business, stratégiai szövetségek, önkormányzatokkal való kapcsolatok valamint a vevőkiszolgálás terén, milyen jellegű kapcsolatokat építenek a vállalatok, ezek milyen fontossággal bírnak, és hogyan befolyásolják őket a vállalati alapjellemzők (méret, tulajdonviszonyok), Eredményeink szerint a vállalatközi kapcsolatokat leginkább a vállalati méret befolyásolja, kisebb mértékben a tulajdonosi háttér. Végül pedig a vállalati hálózatok szerepét elemeztük.

Vállalatközi kapcsolatok az EU-csatlakozás idején

A tanulmányunk fókuszában a vállalatközi kapcsolatok állnak. Az üzleti vállalkozások sikerét saját teljesítményük mellett üzleti partnereik (beszállítóik, alvállalkozóik, közvetítőik, megrendelőik, vevőik) teljesítménye, s a velük való kapcsolat eredményessége és hatékonysága egyaránt befolyásolja. Kutatásunkban a Versenyképesség-kutatás 2004. évi felmérésének eredményei alapján vizsgáltuk a vállalatközi kapcsolatok jellemzőit. A hosszú távú vállalati kapcsolatok általános jellemzését követően a kapcsolatok értékelésében megnyilvánuló vállalati szemléletmódot elemezzük. Az üzleti kapcsolatok megítélésében, a kapcsolódó elvárások megjelenésében, a vállalatvezetők szemléletmódjában észlelhető eltéréseket vizsgáljuk a harmadik fejezetben, különböző vállalati jellemzők (pl. méret, tulajdonos, teljesítmény) alapján kialakított csoportok véleményét összevetve. Végül a vevő-szállító kapcsolatokat támogató teljesítménymérési és –menedzsment eszköztárat értékeljük: mennyiben alkalmasak a vállalataink által használt információs rendszerek, kontrolling jelentések, s elemzési eszközök e kapcsolatok kezelésének támogatására – összevetve nemcsak az általános elvárásokkal, hanem az érintet kérdések vállalatvezetők által észlelt jelentőségével.

Motivations Behind Sustainable Purchasing

Sustainability issues in purchasing are receiving greater attention. Literature is rapidly growing, with several research programs being initiated to investigate the topic. This study presents the results of a research project which aims to reveal and structure the motivating forces leading companies to make efforts in sustainability purchasing and the means used to attain achievements in some fields of sustainability. Results presented in the literature are scattered in terms of the fields of sustainability: most of the studies focus only on green or corporate social responsibility issues and there is a lack of exploratory models. Sustainability in purchasing is addressed in a comprehensive way including green, social responsibility and corporate growth issues. After presenting the results of a literature review, theoretical development was undertaken to create a framework in which it is possible to describe the means of sustainability applied and the motivating forces behind them. This framework serves as the basis for an empirical investigation among Hungarian companies. Empirical results confirm the usefulness of the theoretical framework: the number and the characteristics of sustainability activities were determined by the particular types of motivation – to avoid negative effects, to achieve compliance with expectations and to attain positive effects.

Beszállítófejlesztés és lean beszállítófejlesztés = Supplier development and lean supplier development

A tanulmány általános áttekintést ad a beszállítófejlesztésről. A szakmában elterjedt fogalmak, a meghatározó koncepcionális keretek, az ajánlott szervezeti megoldások és az eredményes megvalósítást támogató és gátló tényezők számba vétele arra szolgál, hogy tág kontextusban értelmezhessük a lean beszállítófejlesztést. A lean beszállítófejlesztés intézményesített szervezeti rutinok halmazát jelenti – a japán autóipari nagyvállalatok gyakorlata alapján. Egyszerre van jelen az ad hoc problémamegoldás és a folyamatorientált, tág és stratégiai beszállítófejlesztés. A kulcsbeszállítók állnak a középpontban. A beszállítókkal való együttműködésben a bilaterális kapcsolatok (beszerző-beszállító) és a multilaterális kapcsolatok (beszerző és beszállítók csoportja) is fontos szereppel bírnak. A tevékenységek megvalósításában több tucat alkalmazott főállásban vesz részt. Ezek az alkalmazottak a beszerző vállalat termelési rendszerének, működési filozófiájának is szakértői. A globális nagyvállalatoknál – adott régióban is – több osztály, esetenként egymástól függetlenül is foglalkozik a beszállítók fejlesztésével. A sikeres megvalósítást és részvételt, elköteleződést támogatja, hogy az ösztönzési rutinok is formalizáltak és intézményesítettek (pl. hatalmi kérdések, elért haszon megosztása, partnerek felelőssége). _____ Our study reviews supplier development (SD) and lean supplier development literature. The first part gives an overview about general SD and related definitions, conceptual frameworks, organisational settings and supporting/impeding factors influencing the success of SD efforts. The second part of the study positions lean supplier development in this general SD context. Lean SD is built on sets of institutionalized organisational routines – based on daily practice of Japanese automotive companies. Lean SD contains of different SD approaches. It is pervaded by both ad hoc problem solving activities and process-focused, wide and strategic approaches at the same time. The efforts are focused on key suppliers. The SD is organised through bilateral (purchaser firm and supplier firm) and multilateral (purchaser firm and supplier firms) relations. At global automotive companies more dozens full time employees work on SD. These employees are expert of the production system and operating philosophy of the purchaser company. Global firms – even in a particular geographical area – have usually more departments responsible for SD. Eventually these departments work independently from each other. To achieve the expected performance improvement and real involvement and commitment it is critical to formalize and institutionalize routines influencing motivation as well (eg., power, gain sharing, responsibilities).

Szállítmányozás és vámtanácsadás - felelősség komplex logisztikai szolgáltatásért

Vámhatárt átlépő árutovábbítás esetén szükségképpen merül fel az áru (küldemény) vámjogi helyzetének rendezése. Az árutovábbítással kapcsolatos komplex logisztikai szolgáltatások nyújtására vállalkozó szállítmányozóval szemben ezért gyakran piaci elvárás az, hogy az áru vámjogi helyzetének rendezésében közreműködjék. Erre a gyakorlatban rendszerint kétféle konstrukció keretében kerül sor: a szállítmányozó harmadik személlyel vámügynöki szerződést köt, vagy ő maga jár el a megbízó vámképviselőjeként. A jelen írás a két konstrukció közötti felelősségi jogi eltéréseket kívánja röviden vázolni.

Aligning supplier evaluation with manufacturing competitive priorities. Results of an international survey in manufacturing and assembly industries

The aim of our research is to investigate a company’s purchasing and manufacturing competitive priorities jointly in order to uncover any relationships between them and also their effect on the supply chain tools implemented by the company. We assume that the supplier selection criteria of the companies reflect the true goals of the purchasing function and we take the purchasing function’s point of view to examine the aforementioned relationships. We use a multinational database for our empirical analysis which contains almost 700 companies from 20 countries and data that were acquired in 2009. We identified four different clusters which reflect a different level of supply chain tool implementation.