Hazai (hivatásos) sportvállalatok nemzetközivé válása

Az alábbi műhelytanulmány az ún. Hazai (hivatásos) sportvállalatok nemzetközivé válása címet viselő alkutatás vezetői összefoglalója. Bemutatja a vizsgált kutatási kérdéseket, azok versenyképességhez kapcsolódását, a kutatás módszertanát, majd ír a három elkészült tanulmányról, azok legfőbb eredményeiről. _______ The following study is the summary of the sub-research titled „Becoming the National (professional) sport companies international”. The case study introduces the examined research questions, their engagement to the competitiveness, and their research framework. The case study summarizes the three completed studies and the results of the studies.

Sportvállalatok külpiacra lépése - Elméleti alapok

A tanulmány célja, hogy megteremtse a kapcsolatot a sportgazdaságtan és a nemzetközi üzleti gazdaságtan között, felhívva a figyelmet a két terület metszetének jelentőségére. Azt állítjuk, hogy a sportszolgáltatások sajátosságai, az üzleti gazdaságtan fókuszában álló termeléstől való különbözőségük indokolttá teszi a sportvállalatok nemzetközivé válásának vizsgálatát. A tanulmány bemutatja a sportszolgáltatások néhány egyediségét, amelyek a nemzetközivé válás szempontjából is relevánsak, majd a nemzetközivé válás első logikai lépéseként megvizsgálja, hogyan és milyen okból lépnek külpiacra a sportszolgáltatást nyújtó cégek. Miután a sportvállalatok bevételei öt különböző piacról származnak, az egyes piacokon külön tárgyaljuk a nemzetközi terjeszkedés motivációit, és formáit. ----- Abstract: The aim of the study is to connect economics of sports with international business economics while enhancing the significance of the commonalities of the two disciplines. We found that the specialties of sport services, that are profoundly different from the production-centered business economics, highlight the importance of separate scientific analysis of the internationalization of sport companies. The study projects the characteristics of sport services that are relevant regarding the process of sports companies becoming international. Furthermore, it explores the first logical step of internationalization: the reasons of sports companies appearing on foreign markets. Since the revenues of sports companies flow from five different markets, we separately describe the motives and forms of international expansion on each market.

Leadership jellemvonások és lean menedzsment – elmélet és gyakorlat = Leadership attributes and lean management in theory and practice

A műhelytanulmány két kutatási kérdést vizsgál. Egyrészt kiemelt szakirodalom alapján megvizsgálja, hogy az elméleti ajánlások milyen vezetési stílust és vezetői stílusjegyeket fogalmaznak meg követendőnek egy lean vállalat számára. Másrészt megvizsgálja, hogy a lean menedzsment gyakorlatának alkalmazásában fejlettebb vállalatok vezetői valóban az irodalom által javasolt, kívánatosnak tekintett vezetői stílusjegyeket tekintik-e pozitívnak. Vizsgálatunkat a Versenyképesség Kutató Központ 2009-es kérdőívének adatbázisán végeztük el, melyben mintegy 300 vállalat négy vezetőjének válaszai állnak rendelkezésre. A rendelkezésre álló mintából mi az 50 fő feletti foglalkoztatottal rendelkező, feldolgozóipari vállalatokra fókuszáltunk, esetükben elemeztük a vezérigazgató és a termelésvezető által követendőnek, jónak tartott vezetői stílusjegyek alkalmazását. ----- Abstract: The working paper focuses on two connected research quesions: Ono ne hand based on selected literature it systematically looks at the ideal leadership style and connected leader attributes that help in transforming a company into a real lean organization. On the other hand the paper analyzes whether leaders of companies with more developed lean practice do or do not follow these leadership related suggestions formulated in the literature. The study uses the fourth round of the Hungarian Competitiveness Research Survey from 2009. The survey has 300 valid observations. Four different respondents in each company filled in questionnaires, all of them were top managers (CEO, marketing /sales, finance, production). Plants were quite different alongside the most important organizational dimensions (volume, number of employee, industry, ownership). Previous researches pointed out that lean management is more likely applied by larger manufacturer. Hence, this study is limited to the analysis of questionnaires filled in by producers that have more than 50 employees. We analyze the leadership styles of two managers, namely the CEO and production manager.

A piacorientáció hatása a vállalati versenyképességre = The Impact of Market Orientation on Competitiveness

A tanulmány a piacorientáció és a versenyképesség összefüggését elemzi egy átfogóbb koncepcionális modell keretében, amely a piacorientáció szervezeti előzményeire, a piacorientáció egyes dimenziói és a vállalati teljesítmény közötti kapcsolatra, valamint a környezetből származó bizonytalanság moderáló hatásaira fókuszál. Ahhoz, hogy növeljük a tanulmány érvényességét, az elemzés során olyan változókat kontrolláltunk, amelyekről úgy véltük, hogy a piacorientáció mellett szintén befolyásolhatják a vállalatok versenyképességét, mint például a vállalati stratégia, illetve néhány releváns vállalati jellemző. Az eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a piacorientáció pozitív vagy semleges hatással van a vállalati versenyképesség különböző indikátoraira. Kutatásunk tehát nem támasztotta alá egyes, a válságidőszakokban készült tanulmányok következtetéseit, amely szerint gazdasági válság időszakában a piacorientáció gátolja a vállalatokat abban, hogy megfelelően reagáljanak a környezetben bekövetkezett változásokra. A piacorientáció eltérő dimenzióinak szerepe ugyanakkor átértékelődik a környezetből fakadó bizonytalanság egyes típusainak eltérő mértékű erősödésével. ----- Abstract: The study investigates the association between market orientation and corporate competitiveness in frame of a wider conceptual model that focuses on the organisational antecedents of market orientation, the relationship between the dimensions of market orientation and corporate performance and the moderating role of environmental uncertainty. To increase the validity of our study, we controlled other variables that had also been expected to influence competitiveness such as corporate strategy and some relevant characteristics of companies. Based on the results we can conclude that the effects of market orientation on the different indicators of competitiveness are either positive or neutral. Our research did not support the conclusions of previous studies which stated that in times of economic crisis market orientation inhibits companies to react to the changes of the environment in an appropriate way. The importance of the dimensions of market orientation however can change due to the diverse extent to which the different kinds of environmental uncertainty intensify.

Magyar tulajdonú vállalatok versenyképessége kínai piacokon = Hungarian Firms’ Competitiveness in China

E kutatás célja áttekinteni, hogy milyen jellegű gazdasági kapcsolatokkal, versenyképességgel, tapasztalatokkal rendelkeznek magyar tulajdonú vállalatok Kínában. Kína gazdasága globálisan meghatározó, s egyúttal Magyarország tíz legnagyobb külkereskedelmi partnere között van. A kutatás kiemelt kérdései (a) milyen okok, motivációk indítják el a hazai cégeket Kína felé; (b) milyen folyamat révén, hogyan, mennyi idő alatt, milyen ráfordításokkal zajlik le a kínai jelenlét előkészítése, megtervezése, majd pedig megvalósítása; (c) hogyan szerzik meg a vezetők a szükséges információkat (pl. lehetséges kínai társasági jogi formákról, lokációkról); (d) milyen eredményekkel zárul ez a folyamat és milyen tanulságokat szűrnek le a vezetők; (e) melyek a kínai piaci jelenlét, működés legfontosabb tapasztalatai. A fenti kérdésekre alapvetően öt hazai vállalati esettanulmány összegzése ad választ. De emellett jelen tanulmány része a releváns elméleti és gyakorlati szakirodalom feldolgozása, a kínai gazdasági környezet sokrétű bemutatása, a kínai és magyar gazdasági kapcsolatok statisztikai elemzése, külföldi benchmark adatok gyűjtése. _______ The goal of this research to review what kind of economic relations, competitiveness and experiences Hungarian-owned firms have in China. Chinese economy is globally determining, and – in addition – China is one of Hungary’s ten biggest foreign trade partners. The main topics and questions of the research are: (a) what causes and motives encourage domestic companies to turn to the Chinese markets; (b) what are the phases of the process, what are the required time and costs of the preparation, planning and realization of establishing the presence in China; (c) how Hungarian managers gather the information needed (concerning e.g. possible Chinese corporate legal forms, locations); (d) what are the typical results of these processes and the lessons learned and emphasized by the managers; (e) what are the most important experiences of the firms’ operation in China. Five case studies on Hungarian firms answer the above-mentioned questions. But moreover the elaboration of the relevant theoretical and practical literature, the detailed description of the Chinese economical environment, the statistical analysis of the Chinese-Hungarian economical relations and the collection of foreign benchmark data are as well parts of this study.

A hazai vállalatok pénzügyi teljesítményének alakulása 1994 és 2009 között = The financial performance of Hungarian firms between 1994 and 2009

Kutatásunkban Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézete által az 1995 és 2010 között lebonyolított „Versenyben a világgal” kutatási program kérdőívei alapján a hazai vállalatok versenyképességét befolyásoló tényezőket vizsgáltuk. Eredményeink szerint a krízis hatására az adók versenyképességi jelentősége megnőtt, s – különösen a nagy visszaesést elszenvedőknél – gyakoribbak lettek a piac megőrzését célzó stratégiák. A válság hatását mélyítette, hogy a vállalatok devizakockázat-kezelése nem megfelelő, s a bankok sem tökéletesen szolgálják ki a vállalatok igényeit. Az utóbbi 10-15 esztendőben a késve fizetés egyre gyakoribb lett, s e trendet a válság csak erősítette. _____ Our paper investigates the factors influencing the competitiveness of the Hungarian enterprises based on the research questionnaires of the research program “Companies and competitiveness” of the Business Economics Department at Corvinus University of Budapest carried out between 1995 and 2010. Our results show that due to the crisis the role played by taxes in competitiveness has gained importance, and especially at firms suffering from heavy losses the strategies firstly aiming at keeping markets became more frequent. The effects of the global turndown have been amplified by the weak currency risk management of the Hungarian firms, and by the fact that the service provided by local banks is lagging behind expectations of the companies. During the last 10-15 years the late payment of receivables became more and more frequent in Hungary, a trend that has been even enforced by the depression.

A magyar vállalatok nemzetközivé válása = Internationalization of Hungarian Companies

A magyar vállalatok nemzetközivé válása kutatási alprojekt a hazai vállalatok nemzetközivé válásának tényeit, kiváltó tényezőit, valamint annak sikertényezőit kutatta. A kutatás keretében elkészült három műhelytanulmány eltérő nézőpontból és különböző módszerekkel vizsgálta a témát. A vezetői összefoglaló a tanulmányok módszereit és fő eredményeit foglalja össze. _______ Subproject of Internationalization of Hungarian Companies focused on the motivating factors, facts and key success factor of the process of becoming international. Three working papers were published in the present phase of the research program reviewing the subject from different aspects and with different methods. The present management summary summarizes the methods and main findings of the three working papers.

Vállalati versenyképesség és innováció = Firm competitiveness and innovation

A tanulmány bemutatja a „Versenyben a világgal 2009” kutatás alapján a hazai vállatok legfontosabb innovációs jellemzőit, az innovációs tevékenységre ható tényezőket és a vállalati versenyképesség és innováció közötti kapcsolatot. Eredményeink szerint kevés cég vesz részt innovációs együttműködésekben, s elsősorban a nagyobbak. Az állam szerepében (szabályozás, törvények, adóztatás) látják a vállalatok az innováció legnagyobb gátját. A külföldi tulajdonú cégek nagyobb arányban vezetnek be új termékeket, szolgáltatásokat, mint hazai versenytársaik. Az állami innovációs támogatások segítették a kooperációban folyó kutatások létrejöttét, s hozzájárultak az új termékek, szolgáltatások kifejlesztéséhez. Kutatásaink szerint az innovatív cégek versenyképesebbek. _____ This paper analyses the determinants of innovation activities and the impact of innovation on competitiveness, based on Hungarian firm level data. We find that low proportion of the companies take part in R&D collaborations, mainly the large ones. The legislation, regulations and taxation policy of the Hungarian government hampers firms’ innovation activities above all others. Foreign owned subsidiaries have a higher innovation performance than the Hungarian counterparts’. Innovation subsidies stimulate companies to participate in R&D collaboration and contribute to the firms’ higher innovation performance. According to our research innovative firms are more competitive.

A multinacionális vállalatok szerepe a hazai klaszterekben = The role of multinational companies in Hungarian clusters

A cikk azt a kérdést vizsgálja, hogy milyen szerepet töltenek be a multinacionális vállalatok leányvállalatai a hazai klaszterekben, milyen a kapcsolatuk a klasztertag kis- és középvállalatokkal többek között a közös innovációban, a tudásközvetítésben, a klaszterek reputációjának növelésében. A felderítő kutatás a témát a hazai klaszterfejlesztési program, a Pólus Program által életre hívott három, úgynevezett akkreditált klaszter menedzsereivel, a klasztertag multinacionális vállalatok (MNV-k) hazai leányvállalatainak képviselőivel és a klasztertag KKV-k vezetőivel készült interjúk alapján mutatja be. A téma relevanciáját a program által potenciálisan indukált együttműködési folyamatok adják, mivel a klaszterfejlesztési pályázati konstrukciók úgy lettek kialakítva, hogy a klasztertag KKV-knak érdemes legyen nagyvállalatot is bevonniuk a közös innovációs és kutatás-fejlesztési projektekbe. A kutatási eredmények alapján az MNV leányvállalatainak leginkább a globális trendek és standardok klaszterbeli elterjesztésében van meghatározó szerepük, illetve a KKV-k és leányvállalatok közötti üzleti kapcsolatok alakításában kiemelt szerepe van a klasztermenedzsment-szervezet tevékenységének. ----- Abstract: The paper focuses on the topic which deals with the role of subsidiaries of multinational companies (MNC’s) in Hungarian industrial clusters in the fields of common innovation, knowledge transfer, and increasing the cluster’s reputation. The findings of the paper are based on an explorative research. Interviews were made with cluster managers, representatives of MNC’s subsidiaries, leaders of small and medium size (SME’s) enterprises operating in three accredited clusters created by the Hungarian cluster development program, the Pole Program. The relevance of the topic is given by the Program, which has induced potential cooperation between MNC’s subsidiaries and domestic SME’s in cluster environment in a way so the members of the cluster – SME’s and subsidiaries – were driven to cooperate in common innovation and R+D projects. Our research results suggest that MNC’s subsidiaries in Hungarian clusters seem to play a key role in the dissemination of global industrial trends and standards between the cluster members. The national cluster management organization can also play a decisive role in shaping business relationship between MNC’s and SME’s.

Marketing és vállalatközi kapcsolatok - Kutatócsoport zárótanulmány

Tanulmányunkban a Marketing és Vállalatközi kapcsolatok kutatócsoport 2011-ben készült műhelytanulmányainak legfontosabb eredményeit mutatjuk be. Kutatásaink központi témája a vállalati versenyképesség, illetve annak vizsgálata, hogy a vállalatok tevékenységének egyes területei hogyan járulnak hozzá a vállalatok versenyképességének növeléséhez. Elemzéseink a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézete Versenyképesség Kutató Központja által vezetett „Versenyben a világgal” kutatási program nagyszabású kérdőíves felmérésén alapulnak, amely során 300 vállalat vezetőit kérdeztek meg 2009-ben. Eredményeink közül kiemeljük, hogy a piacorientáció szintje a vizsgált vállalati körben az átlagosnál valamivel jobb, azonban a marketingkoncepció jobb megvalósítása érdekében a vállalatoknak a versenytárs-orientációjukat kellene elsősorban erősíteniük. Fontos következtetése a kutatásnak a vezető vállalatok gyakorlatának feltérképezése, e kategóriát egy összetett teljesítménymutató alapján alakítottunk ki. Eredményeink szerint a vezető vállalatok a piacorientáció mértékében, a márkázásban, a disztribúció kiterjedtségében, valamint változatosságában, a marketing erőforrásokban és képességekben és a vállalati hálózatban betöltött pozíció terén erősebbek az átlagosan teljesítőktől és/vagy a lemaradóktól. ----- Abstract: In this research paper we present the most important results of the research papers prepared by the research group „Marketing and Interfirm Relationship” in 2011. The central theme of our research papers is corporate competitiveness. We investigate the ways the different activities of firms contribute to the increase of their competiveness. Our analyses are based on a large scale survey carried out by the Competitiveness Research Center of Corvinus University Of Budapest, in which 300 company executives were surveyed in 2009. Among our results we highlight that market orientation of Hungarian firms is little above the average in our sample, however a better implementation of the marketing concept would require a stronger emphasis on competitor orientation. An important conclusion of our research is the description of the practice of leading companies, a category created in terms of a complex performance measurement. Our results suggest that leading companies show a higher level of market orientation, a more sophisticated branding practice, a more extended distribution system with a higher degree of variablity, stronger marketing resources and capabilities and a stronger position in the firm’s network than companies with average performance and/or laggards.

Maguk urai – a magyar vállalkozó lelkialkata (A magyarországi kisvállalkozók értékvilágának néhány jellemzője) Their own bosses – The character of the Hungarian entrepreneur (Some aspects of the value system of small entrepreneurs in Hungary)

The study uses the value test developed by Shalom Schwartz to examine the value system of Hungarian entrepreneurs. First, the dataset of the last wave of the European Social Survey is used to define those value orientations which generally distinguish entrepreneurs from the rest of society in Europe. Second, the prevalence of these ‘entrepreneurial values’ in the general populations of various countries, and Hungary in particular, is explored. Third, using compatible data from a survey of 300 Hungarian small entrepreneurs, the value orientations that distinguish them from other European entrepreneurs and Hungarian non-entrepreneurs are examined. Multivariate regression analyses allow us to draw a nuanced value-portrait of the typical Hungarian entrepreneur. The main conclusion is that although Hungarian small entrepreneurs share the ’core values’ of entrepreneurs in Europe, they are less adventurous and less materialist, but held personal freedom and human relations especially dear.

Versenyképes stratégiák Magyarországon 1992 és 2010 között = Corporate Strategies, Configurations in Hungary between 1992 and 2010

Az empirikus kutatás fókuszában a vállalatok közvetlen versenytársaihoz képest realizált teljesítményei alapján képzett teljesítményértékelési dimenziók, és azok alapján képzett vállalati stratégiai archetípusok, konfigurációk azonosítása, leírása áll. A konfigurációs iskola módszertanát felhasználva azonosítom az empirikus kutatások során a vállalati stratégiák archetípusait. A kutatás 1992 és 2010 közötti Magyarországi adatsorok felhasználásával, több mint 1200 felsővezetői vélemény alapján készült. A válaszok alapján a vállalatok teljesítményét 7 egymástól független dimenzió mentén különíthetjük el, melyek alapján különböző vállalati stratégia típusok azonosíthatók. A műhelytanulmányben a gyakorlati tapasztalatok alapján, konkrét ajánlások kerülnek megfogalmazásra a kiemelkedő vállalati teljesítmény elérése érdekében. _______ The identification and description of the strategic archetypes (configurations) are the focus of the empirical research. I identify and describe the archetypes of the adaptation strategies by using the methodology of the configuration school. The dataset of the research consists of more than 1200 CEO’s responses from Hungary between 1992 to 2010. Based on the responses, corporate performance has 7 independent dimensions, and they are suitable to identify and descripe different strategic archetypes. Based on the results, the article has practical advices how to deliver superior corporate performance.

Fontosság-teljesítmény illeszkedés a termelési stratégiában és hatása az üzleti teljesítményre – dinamikus megközelítés

A cikk célja a termelési stratégia dinamikájának vizsgálata a termelési versenytényezők fontosság-teljesítmény illeszkedése szempontjából. Az empirikus elemzéshez két nemzetközi adatbázist használtunk fel. Eredményeink alapján a magas szintű üzleti teljesítmény elérése érdekében a vállalatoknak agilis stratégiát kell kialakítaniuk, és gyorsan kell reagálniuk a vevői igények változására. A versenytényezők fontosságának és teljesítményének megfelelő illeszkedésére törekvő vállalatok nagyobb valószínűséggel érnek el jobb üzleti teljesítményt. A fontosság-teljesítmény illeszkedés javításának longitudinális elemzése támogatja mind az egymásra épülő képességek, mind pedig az átváltások elméletét, azaz összességében az integrált modellt. _________ This paper aims to explore the dynamics of manufacturing strategy from the perspective of the importance-performance fit of manufacturing competitive factors. For the empirical research two different international databases are used. Results of our study suggest that in order to reach high business performance, manufacturing companies need to develop agile strategies and react quickly to changes in customer preferences. Companies aiming to maintain a proper importance-performance fit of competitive factors are more likely to reach higher business performances. The longitudinal analysis of importance-performance fit improvement provides support for both the cumulative capabilities and the trade-off theory, i.e. the integrative model.

Fontosság-teljesítmény illeszkedés a termelési stratégiában és hatása az üzleti teljesítményre – statikus megközelítés

A termelési stratégia kutatásának mindig meghatározó területe volt, hogy miként tud a termelési stratégia hozzájárulni a vállalat termelési és üzleti teljesítményéhez. A kapcsolódó szakirodalom áttekintése alapján amellett érvelünk, hogy a termelési stratégia javítása érdekében a vállalatoknak egyaránt figyelembe kell venniük, hogy a) egy adott termelési képesség mennyire fontos a vevő számára és b) a vállalat hogyan teljesít az adott területen a versenytársakhoz képest. E két szempontot összekapcsolva ckkünk a fontosság-teljesítmény elemzést használja, ami a korábbi tanulmányoknál kifinomultabb operacionalizálást tesz lehetővé. A vizsgálathoz egy 21 országra kiterjedő, 725 vállalat adatait tartalmazó nemzetközi adatbázist használunk. Az eredmények azt sugallják, hogy a fontosság-teljesítmény logika javasolt alkalmazása jelentősen képes hozzájárulni az üzleti teljesítményhez. Tanulmányunk gyakorlati útmutatóval is szolgál a termelési stratégia döntéshozóinak arra, hogy miként érdemes a termelésfejlesztési projektek közül választani úgy, hogy ezáltal üzleti teljesítményüket is javítani tudják. ______ A key area of operations management research has always been the determination of how manufacturing strategy can contribute to a firm’s operational and business performance. After reviewing relevant literature, we argue that in improving manufacturing strategy, both the importance for the customer of a particular manufacturing capability and the firm’s current performance relative to competitors must be considered. Consequently, our research builds upon an importance-performance analysis approach, which allows for a more refined operationalization of the concept of importance-performance fit than previous studies. To investigate the link between importance-performance fit and business performance, we use an international sample of 725 manufacturing companies from 21 countries. The results of our analysis suggest that improvement decisions that follow the proposed importance-performance logic can significantly contribute to the firm’s business performance. Our study also offers practical guidance for manufacturing strategy decision makers on how to prioritize between improvement projects to positively contribute to business performance.

A desztináció menedzsment szerepe a desztinációs versenyképességben – Hazai és dán tapasztalatok tükrében = The role of destination management in the destinations’ competitiveness – Hungarian and Danish experiences

A desztináció menedzsment valamennyi desztinációs versenyképesség modell középponti eleme, és „csodaszerként” jelenik meg, különösen azokban az országokban, amelyek a desztináció menedzsment eszközrendszerét a közelmúltban vezették be, annak érdekében, hogy a desztinációk lépést tudjanak tartani a versenytársaikkal, mint ahogyan ez hazánkban is történt. Jelen tanulmány alapját a témában írt PhD Értekezésem (Sziva, I. (2010)) adja, amelynek fókuszában a desztinációs versenyképesség értelmezése, az ex ante oldali tényezők feltárása állt. A téziskutatás során feltárt tényezők, és a Bírálóim konstruktív fejlesztési javaslatai a téma továbbkutatására ösztönöztek. Mindezért tartottam elengedhetetlennek, hogy a tézisemben összefoglalt hazai és osztrák kutatások legfontosabb eredményeit további nemzetközi színtéren, ezúttal Dániában vizsgáljam, jelen esetben a fókuszt a desztináció menedzsment tényezőire, és annak kiemelt kontextusaira helyezve. Jelen tanulmány legfontosabb célja az, hogy egyrészt összefoglalást adjon a desztináció menedzsment szerepéről a desztinációs versenyképesség elméleti megközelítéseit tekintve. Továbbá, hogy a hazai tapasztalatok összevetésre kerüljenek a szakértői interjúk során megismert dán tapasztalatokkal és további kutatási irányok kerüljenek meghatározásra. Ezúton szeretném megköszönni dániai kutatásom interjú-alanyainak részvételét és a Budapesti Corvinus Egyetem TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 projekt keretében nyújtott támogatását! _________ Destination management is the central element of the model concerning destinations’ competitiveness, and appears as „wonder medicine”, particularly in those countries, where the tools of destination management was introduced in the near past, as it happened in Hungary. The baseline of this study is given by my PhD Dissertation (Sziva, I. (2010)), which was focusing on interpretation and the ex ante factors of destinations’ competitiveness. The factors identified during my thesis research, and the constructive recommendations of my Reviewer gave the motivation for further analysis. That is why was it important to make further researchers based on the results identified in the Hungarian and Austrian cases of my thesis research, and add further international, this time Danish context to the research, by focusing on destination management among the factors of competitiveness. The aim of the article is to give a summary about the theoretical approach of destination management and compare the Hungarian experiences with that of the results of the Danish research based on experts’ interviews. Hereby I would like to thank my interviewees their participation, and the support of Corvinus University Budapest in the framework of TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 project.