A magyar kkv-k 21. századi banki finanszírozásának áttekintése és kiútkeresés a hitelválság csapdájából

Jelen cikk keretében arra vállalkoztunk, hogy bemutassuk és elemezzük a magyar kis- és középvállalati (kkv) szektor hitelfinanszírozásának 21. századi történetét (2000–2012). A banki/takarékszövetkezeti hiteltermékek azok a legalapvetőbb külső intézményes finanszírozási formák, amelyek képesek a kkv-k széles tömegeinek a finanszírozási igényét kielégíteni. A hitelek hozzáférhetőségének feltételei (mérték és fedezetigény kapcsolata, forrásszerzés idő- és adminisztrációs igénye) és az árai döntően befolyásolják a kkv-k jövedelmezőségét és üzleti lehetőségeit. Minél drágábban és kedvezőtlenebb feltételekkel hozzáférhetők a hitelek a kkv-k számára, annál kevesebb hitelügylet fog megvalósulni, ami azt eredményezi, hogy egyrészt bizonyos beruházásokat kénytelenek elhalasztani a kkv-k, másrészt napi operatív működésük finanszírozásának szűkössége miatt stagnáló-visszaeső üzletmenettel kell számolniuk. A kkv-k hitelfinanszírozásának története egyfajta tükörképe ezen vállalati szegmens jövőképének és üzleti bizalmának.

Őszinte pesszimisták? – A magyar kultúraszemélyiség a külföldiek percepciója szerint

Hazánk felsőoktatásának versenyképessége szempontjából egyre kiemelkedőbb szerepe van annak, hogy sikeresen jelenjen meg a nemzetközi piacokon, minél több nemzetközi diákot vonzzon Magyarországra és sikerüljön elégedettséget kiváltó teljesítményt nyújtani számukra, hogy elvigyék egyetemeink, főiskoláink jó hírnevét. A külföldi hallgatókban kialakult megítélést azonban befolyásolhatja az is, hogyan észlelik az adott kultúrát, amelyben vagy szakmai vagy turisztikai céllal hosszabb ideig tartózkodnak. Kutatásunk célja az volt, hogy felmérjük, hogy a külföldi megkérdezettek milyennek látják a magyar kultúra személyiségét legalább fél év nálunk töltött időszak után, és ez milyen hatással van a kultúránkkal szembeni attitűdjükre, értékelésükre. Cikkünk eredményei – egy online kérdőíves megkérdezésben részt vevő - 404 külföldi cserehallgató véleményét tükrözik, akik 2010 és 2013 között tanultak hazánkban. Az eredmények alapján elmondhatjuk, hogy a külföldi hallgatók a magyar kultúrát leginkább őszintének tartják, emellett meglehetősen erkölcsösnek, békésnek, humorosnak, becsületesnek és szorgalmasnak. Legkevésbé optimistának, perfekcionistának és jól szervezettnek érzékelnek bennünket. A látogatás céljától függően azonban más kultúraszemélyiség-jellemzők befolyásolják, hogy összességében milyen attitűd alakul ki bennük az adott kultúrával szemben.

A magyar kis- és közepes vállalkozások vezetőinek vállalkozói hajlandósága

Korábbi kutatások eredményei alapján a vállalkozói hajlandóság a vállalkozások egyik sikertényezőjének tekinthető. A vállalkozói hajlandóság magában foglalja a proaktív szemlélet alkalmazását, a kockázatvállalási hajlandóságot és az innovációs aktivitást. A magyar kis- és középvállalkozók esetében igazán érdekes ez a kérdés, hiszen a magyar vállalkozói kultúra csak a rendszerváltást követően, az 1990-es években kezdett el fejlődni, és még most is dominánsan jelen vannak azok a vállalkozók, akik kényszerítő tényezők, és kevésbé egy üzleti lehetőség vonzósága miatt kezdtek saját vállalkozásba. A szerzők a vállalkozói szellem vizsgálatára kvantitatív kutatást végeztek 200 KKV-vezető bevonásával. A kutatás során a Matsuno, Mentzner és Ozsomer (2002) által alkalmazott skálát használták. Az eredmények alapján a vállalkozói hajlandóságot vizsgáló skála megbízhatósága az elfogadható tartományon kívül esett, így az nem alkalmazható megbízhatóan a magyar vállalkozók vizsgálatára. A módszertani eltérések nem szignifikánsak, ami arra enged következtetni, hogy a skála validitására inkább a magyar és a nyugati országok vállalkozói kultúrája közötti eltérés van jelentős hatással. Ez az eltérés elsősorban a magyar vállalkozók sajátos szocializálódásával és szociokulturális hátterével magyarázható, ami jelentős hatással van gondolkodásmódjukra és a vállalkozói léthez való viszonyukra.

A tudásmenedzsment fejlődési szakaszainak tettenérése a magyar üzleti tanácsadás piacán

A 2008-as gazdasági válság a menedzsmentdöntések homlokterébe helyezte a tudástőke-befektetéseket, aminek következtében a tudásmenedzsment szembetűnően dinamikus fejlődésnek indult. A fejlődés azonban globális szinten másfajta intenzitást mutat, mint Magyarországon. A szerző kutatása ezeket a különbségeket igyekszik feltárni a magyar üzleti tanácsadó cégek tudásmenedzsment-gyakorlatán keresztül. A fejlődéstörténetet három részre bontva vizsgálta: rendszer, stratégia és versenyképesség szintjén. A magyar vezetési tanácsadók tudásmenedzsment-gyakorlatáról megállapítható, hogy komoly szakmai munka folyik a vizsgált vállalatok mindegyikénél, azonban kivétel nélkül van még továbbfejlődési lehetőség a tudás menedzselésében.

Átmeneti ütemvesztés vagy a "közepes jövedelem csapdája" – kommentár a magyar gazdaságfejlesztési teendőkhöz

A magyar gazdaság legújabb, kedvező növekedési adatai nem feledtetik, hogy hosszabb távot tekintve, a megelőző időszakhoz – valamint az európai átlagnál dinamikusabb kelet-közép-európai térséghez – képest gyenge a növekedési teljesítmény. Az utóbbi évtized relatív ütemvesztésének értelmezéséhez és a követendő fejlesztéspolitika megalapozásához érdemes a magyar esetet a közepes jövedelmű országokra jellemző ütemlassulás kontextusába helyezni. A jelenleg alkalmazott gazdaságfejlesztési kormánypolitikák a feldolgozóipari termelés és azon keresztül a kivitel növelésére irányulnak, miközben a releváns nemzetközi tapasztalatok arra intenek, hogy a globális értéklánc nagyobb hozzáadott értékű tevékenységeit, különösen pedig az üzleti szolgáltatásokat kellene fejleszteni. Ezáltal növelhető lenne a reálbér, a jövedelmi szint, és kevésbé lenne kitéve a gazdaság a nemzetközi konjunktúra ingadozásainak.

A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról

Sok más fejlett országhoz hasonlóan Magyarországnak is szembe kell néznie az öregedő társadalom miatt fennálló problémakörrel, többek között a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kérdésével. Tanulmányunkban a Lee–Carter modell segítségével elemezzük a következő évtizedek statisztikai alapon várható demográfiai mutatóit, érzékeltetve ezzel a várható trendeket, és az ezek következtében felmerülő problémákat. A demográfiai elemzés során kapott eredményeket felhasználtuk egy nyugdíjmodell felállításához, hogy választ kapjunk arra, hogy a nyugdíjrendszer várhatóan mikor válik deficitessé adott feltételek mellett, amivel legfőbb célunk magának a problémának és a szükséges beavatkozás mértékének hangsúlyozása volt. A modellezés azt mutatta meg, hogy a nyugdíjrendszer a jelenlegi formájában – azt a jövőre is feltételezve – az általunk becsült jövőbeli népességi mutatókkal nem fenntartható, és a feltételezett paraméterekkel számolva egy évtized múlva deficitessé válik. A modell eredményeinek másik fő tanulsága a számszerű eredményeken túl az volt, hogy egyes intézkedések, illetve a gazdasági körülmények változása milyen hatással vannak a nyugdíjrendszer egyenlegére a vizsgált időszakban.

A turizmus magyar vonzerőiről (Hungarian tourist attractions)

A hazai turizmus gyakorlatával kapcsolatos vizsgálatok tapasztalatai nyomán az egri Eszterházy Károly Főiskola (EKF) turizmusmenedzsment-kurzusának oktatói célszerűnek ítélték a témára vonatkozó tananyag fejlesztését. A cikk szerzői azt remélik azonban, hogy az utóbbi munka egyes megállapításai minden, a gazdasági földrajz, a turizmus (idegenforgalom), a térségfejlesztés valamely szegmensével foglalkozó szakembernek, kiemelten: vezetőnek – s több más gazdasági ág illetékeseinek – az érdeklődésére számot tarthatnak, ezért ezekről jelen cikkben is beszámolnak. _____ In this article the authors reviewed first the different types of tourist attractions (destinations) and they analysed the common evaluation methods of their attractiveness (e.g. the possibilities and limits of the tourism statistics). Then they tried to display the existing information on the main Hungarian attractions and their attractiveness. In this study revealed that there exist no generally recognized list of the most visited attractions, and the real measures of their attractiveness are not known either. The authors emphasize that shaping a comprehensive concept on the above mentioned issue would highly contribute to the elaboration of a successful and achievable tourism strategy, thus it would be of great importance.

A magyar hallgatók vállalkozásindító szándékát befolyásoló tényezők modellje - Ajzen tervezett magatartás elméletének kiterjesztése (Model of the Hungarian students’ business start-up intention influencing factors – Extending of Ajzen’s Theory of Planned Behavior)

A vállalkozási tevékenység a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés egyik döntő tényezője. Ennek a jövőbeli kedvező alakulását a fiatalok mai attitűdjei határozzák meg. Ha be tudjuk azonosítani a legfontosabb tényezőket, amelyek a fiatalok vállalkozásindítási szándékát befolyásolják, el tudjuk dönteni azt is, mely területen lehet és érdemes beavatkozni annak érdekében, hogy minél több új, életképes vállalkozás szülessen. A cikk a GUESSS kutatási projekt magyarországi adatbázisának köszönhetően közel 6000 hallgató válaszait elemezve rendszerezi a felsőoktatásban résztvevők vállalkozásindítási szándékára ható legfontosabb tényezőcsoportokat. Első lépésben Ajzen tervezett magatartás elméletének alkalmazásával vizsgálja a vállalkozásindítási szándék alakítóit, majd további tényezők, így a felsőoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatások, a családi háttér és a demográfiai jellemzők bevonásával igyekszik minél pontosabban leírni a szándék alakulását. _____ Entrepreneurial activity is a decisive factor in the dynamics of job creation and economic growth. The future level of this activity highly depends on the attitudes of today’s youth towards this. If the most important factors influencing attitudes are identified and the entrepreneurial intentions towards entrepreneurship are determined, the fields of intervention targeting the creation of as many new and viable enterprises as possible can be defined. This article aims to systematise the most important factor groups that influence the decisions of students studying in higher education in terms of start-up activities and is based on the Hungarian database of the GUESSS research project, containing almost 6000 respondents. Firstly, it tests Ajzen’s Theory of Planned Behavior. Then such factors as supportive services provided by higher education institutions, family background and demographic factors are analysed in order to improve the explanatory power of the model.

Magyar egyetemi hallgatók vállalkozási attitűdjei és az attitűdöket befolyásoló tényezők elemzése a GUESSS-felmérés adatai alapján - Kik is akarnak ténylegesen vállalkozni? (Entrepreneurial attitudes of the Hungarian students and the analysis of the factors influencing attitudes based on the datas of GUESSS survey – Who want to undertake really?)

A vállalkozóvá válás meghatározó tényezőinek kutatása szakmai berkekben leginkább a Szent Grál keresésére emlékeztet: már lassan azt sem tudjuk, hogy egyáltalán léteznek-e ilyen tényezők. A kutatást nehezítik a többnyire önbevallásos kérdésekre adott torzított válaszok, a szóba jöhető tényezők számossága és a vállalkozói motivációk heterogenitása a különböző demográfiai karakterisztikákkal rendelkező népesség körében. Az egyetemi hallgatók körében némileg egyszerűbb a vizsgálat, hiszen ez egy relatíve homogén minta. Ugyanakkor itt a leginkább áttételesek a hatások, és ráadásul nem a tényleges vállalkozóvá válás, hanem többnyire csak a szándékok tesztelhetők. A vállalkozóvá válás szándékát Bandura társadalmi megismerés-elmélete, Shapero elmozduláselmélete és az Ajzen-féle tervezett magatartás elmélet alapján felállított koncepcionális modell keretén belül vizsgálják és elemzik a szerzők. Arra keresik a választ, hogy az egyes vállalkozói tulajdonságok, az egyetemi környezeti tényezők és a családi háttér hogyan hatnak a vállalkozóvá válásra. A teszteléshez a 21 országra kiterjedő 2011-es GUESSS-felmérésből a magyar egyetemi/ főiskolai hallgatók 5224-es erősségű mintáját használták fel. A multimoniális regressziós vizsgálat eredményei megerősítik, hogy a vállalkozói tulajdonságok és a családban levő vállalkozó megléte mellett a vállalkozói oktatás is pozitívan befolyásolják a vállalkozásindítási szándékot. A klaszterelemzés rámutatott arra, hogy a vállalkozói szándékok, az erre ható tényezők, továbbá a választott szak és más demográfiai tényezők szempontjából a hallgatók meglehetősen heterogének. _______ The search for the determining factors to become an entrepreneur is something like searching for the Holy Grail: After many decades we do not even know if these factors exist or not. The research is difficult because the questionnaires are self esteem, the potential influential factors are numerous, and the motivations do vary across the different cohorts of population. It is easier to conduct a survey amongst university students since this sample is relatively homogenous. At the same times, the determining factors to become an entrepreneur cannot be really tested; the authors can examine mostly the attitudes and the intentions. The conceptual model of entrepreneurial intentions, developed in the paper, based on Bandura, Shaper and Ajzen. The paper is testing eight hypotheses about the influential factors of entrepreneurial intentions such as entrepreneurial traits, the university environment, and the family background. For testing the hypothesis they use a sample of 5224 Hungarian students from the GUESSS 2011 survey. According to the multinomial regression, entrepreneurial intentions are positively influenced by certain entrepreneurial traits, entrepreneur in the family, and entrepreneurship courses at the higher education institutions. The cluster analysis results underline the heterogeneity of the students in terms of entrepreneurial intentions, gender, and the major field of studies

A 20. századi magyar vezetőképzés, vezetés- és szervezéstudomány története

Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok támogatásával működő kutatócsoportunk azt a célt tűzte maga elé, hogy a 20. századi magyar vezetés- és szervezéstudomány történetét dolgozza fel, beágyazva azt a korszak társadalom és gazdaságtörténetébe. E komplex feladat teljesítése során interdiszciplináris műhelyünkben közgazdász és történész kollégák dolgoztak együtt a kérdéskör feltárásán. Jelen kötet kutatói közösségünk egyik részkutatásának hároméves munkája eredményeit tartalmazza. Az összegző és résztanulmányok a vezetés- és szervezéstudomány magyarországi történetét, a szakma fejlődését, felsőoktatásban és vezetőképzésben való intézményesülését mutatják be, elhelyezve mindezt a társadalom- és gazdaságtörténet, illetve a nemzetközi tendenciák kontextusában. Reményeink szerint kutatásunk eredményei által nem csupán e tudományterületről tudunk meg többet, de alaposabb ismereteket szerezhetünk gazdaság és politika, gazdaság és társadalom változó viszonyairól is a vizsgált időszak Magyarországán.

A magyar közigazgatást kutatók tudományok láthatósága

Az alábbi cikkben a szerzők bemutatják a tudománymetria fogalmát, a tudományos teljesítmény mérőeszközeinek típusait, a tudományos láthatóságot biztosító eszközöket és a tudományos publikációk keresésének a módját. Továbbá megismerhetjük a magyar közigazgatással foglalkozó kutatók publikációinak számszerűsített mennyiségét, minőségét és hatását. Részletes ismertetésre kerül a korszerű kutatói közösségi médiák, Open Journal System és a repozitórium használata, ami együttesen javíthatja a kutatók tudományos láthatóságát.

A magyar différance

A tanulmányban a szerző arra tesz kísérletet, hogy Magyarországnak az euró bevezetésével kapcsolatos halogató magatartását egy rendszerszemléletű megközelítésen keresztül értelmezze. A makrogazdasági (in)stabilitás kérdését interdiszciplináris megközelítéssel tárgyalja, amelynek során olyan területek releváns ismereteire támaszkodik, mint a fejlődéstan, az új politikai gazdaságtan, a pszichológia és a komplexitás tudománya. Fő következtetése az, hogy az euró bevezethetőségének egyik peremfeltétele a politikai-társadalmi-gazdasági rendszerbe, mint innovációs ökoszisztémába injektált pótlólagos bizonytalanság mérséklése, amin keresztül a vázolt magyar attitűd is megtörhető.