Beszerzés az innováció támogatásában = Involving purchasing in innovation management

Számos hazai kutatás foglalkozik az innováció alacsony szintjével a hazai vállalatoknál. Az innováció nemzetközi szakirodalma a fejlődés egyik fő tendenciájaként emeli ki a nyitott innováció (open innovation), a korai bevonás (early involvement) és a párhuzamos fejlesztés gyakorlatát. Ezek a megoldások (kutatásunk szempontjából közelítve a beszerzés és a beszállító bevonása az innováció korai szakaszába) hatékonyabbá teheti az innovációs folyamatot, mivel erőforrásokat vonhat be feloldva az innováció előtti akadályokat. Tanulmányunk a beszerzés szerepét elemzi az innovációban, igyekszik feltárni azokat a motivációs illetve gátló tényezőket, amelyek ezt a szerepet erősíthetik vagy gátolhatják. Vizsgálatunk kiterjed a vállalaton belüli és a beszállítói környezetre is. Vizsgáljuk azt az eszközrendszert is, amellyel a beszerzés az innováció támogatni, elősegíteni tudja. ____ Literature on innovation management highlight the role of early supplier involvement, open innovation and parallel model of innovation. Collaboration within the company and with suppliers is a common part of these concepts which makes innovation process more effective. This paper aims to investigate those factors that promotes and hinders the involvement of purchasing and suppliers into the innovations process. Based on literature review and interviews this paper aims to structure the supporting factors and applicable tools.

A multinacionális vállalatok szerepe a hazai klaszterekben = The role of multinational companies in Hungarian clusters

A cikk azt a kérdést vizsgálja, hogy milyen szerepet töltenek be a multinacionális vállalatok leányvállalatai a hazai klaszterekben, milyen a kapcsolatuk a klasztertag kis- és középvállalatokkal többek között a közös innovációban, a tudásközvetítésben, a klaszterek reputációjának növelésében. A felderítő kutatás a témát a hazai klaszterfejlesztési program, a Pólus Program által életre hívott három, úgynevezett akkreditált klaszter menedzsereivel, a klasztertag multinacionális vállalatok (MNV-k) hazai leányvállalatainak képviselőivel és a klasztertag KKV-k vezetőivel készült interjúk alapján mutatja be. A téma relevanciáját a program által potenciálisan indukált együttműködési folyamatok adják, mivel a klaszterfejlesztési pályázati konstrukciók úgy lettek kialakítva, hogy a klasztertag KKV-knak érdemes legyen nagyvállalatot is bevonniuk a közös innovációs és kutatás-fejlesztési projektekbe. A kutatási eredmények alapján az MNV leányvállalatainak leginkább a globális trendek és standardok klaszterbeli elterjesztésében van meghatározó szerepük, illetve a KKV-k és leányvállalatok közötti üzleti kapcsolatok alakításában kiemelt szerepe van a klasztermenedzsment-szervezet tevékenységének. ----- Abstract: The paper focuses on the topic which deals with the role of subsidiaries of multinational companies (MNC’s) in Hungarian industrial clusters in the fields of common innovation, knowledge transfer, and increasing the cluster’s reputation. The findings of the paper are based on an explorative research. Interviews were made with cluster managers, representatives of MNC’s subsidiaries, leaders of small and medium size (SME’s) enterprises operating in three accredited clusters created by the Hungarian cluster development program, the Pole Program. The relevance of the topic is given by the Program, which has induced potential cooperation between MNC’s subsidiaries and domestic SME’s in cluster environment in a way so the members of the cluster – SME’s and subsidiaries – were driven to cooperate in common innovation and R+D projects. Our research results suggest that MNC’s subsidiaries in Hungarian clusters seem to play a key role in the dissemination of global industrial trends and standards between the cluster members. The national cluster management organization can also play a decisive role in shaping business relationship between MNC’s and SME’s.

Nemzetgazdasági versenyképesség: elmélet, mérés, esettanulmányok = Competitiveness of National Economies: Theory, Measurement, Case Studies

Műhelytanulmányunk a nemzeti versenyképesség vállaltokon túli dimenziójával kíván foglalkozni. A felgyorsult globalizáció korának világgazdasági környezetében, ahol a nemzetköziesedett nagyvállalatok rendelkeznek az erőforrások és a közvetlen beruházások jelentős része felett és az egyes regionális piacok folyamatai gyorsan áttevődnek más régiókra, a gazdaságpolitika és tágabb értelemben az állam mozgástere és feladata megváltozott. Ez az országokra nézve azt jelenti, hogy a stabil üzleti környezet megteremtésével és az emberi erőforrás illetve a technológiai infrastruktúra, mint háttérerőforrások fejlesztésével képesek hosszútávon megalapozni a gazdasági növekedést és felzárkózást, függetlenül attól, hogy az európai gazdasági integrációs környezetben valósítják-e meg mindezt. _____ The working paper examines the dimensions of competitiveness over the corporate level. The regional positions are changing quickly and the room for manoeuvre of the economic policy in national level is narrowed for attraction of business activities in the era of quickened globalisation. The countries compete for direct investments with the level of stability in business environment, the quality of human resource, the development of technological infrastructure. The development of background factors determines the economic growth.

A felelős döntéshozatal tényezői

Ebben a tanulmányban részletesen bemutatjuk a 2009-es Versenyképesség felmérés etika és környezetvédelem vonatkozású témaköreit, valamint a vállalati interjúkon alapuló kutatásunk alapján a vállalati döntéshozatal azon jellemzőibe nyújtunk bepillantást, amelyek segítik, illetve gátolják a CSR és a fenntarthatóság vállalati érvényesülését. A vállalati etika és a vállalati környezetvédelem területein egyaránt egy-egy klasszikusnak számító intézmény, illetve rendszer terjedt el leginkább a vállalatok körében: az etikai kódex az etikai intézményesülés relatíve gyakori elemének számít, míg a környezetvédelmi eszközökre vonatkozó kérdéskörben a legjobb helyezést a minőségmenedzsment rendszer kapta. A felelős döntések hatótényezőinek vizsgálatakor azt tapasztaltuk, hogy szervezeti és egyéni jellemzők egyformán segítői és akadályai lehetnek a felelős vállalati működés terjedésének. Ugyanakkor azt is láttuk, hogy egy figyelemreméltó eszköztár a CSR explicit kifejeződéseként önmagában nem teremti meg az implicit felelősségvállalás terjedését, a reflektált, valamennyi vállalati döntésben mérlegelésre kerülő érintetti szempontok, morális, fenntarthatósági, felelősségi vonatkozások meglétét. ________ In this study we overview the findings of the Competitiveness Research Program in the fields of business ethics and environmental management, and we also introduce some of the results of our research on the Hungarian tendencies of corporate social responsibility based on qualitative research interviews. Both in the fields of business ethics and environmental management one dominant classic tool were identified. Code of conduct is the most prevailing instrument in the field of ethics and quality management still kept its popularity amongst the environmental management tools. It turned out that both organizational and individual characteristics can be enablers and burdens of the spread of corporate social responsibility. We also revealed that remarkable CSR initiatives and principles in a firm does not necessarily create the presence of implicit social responsibility, a reflexive decision making in the company that considers all stakeholders’ view and sustainability, ethical and responsibility issues.

Ellenőrzési aspektusok a vállalatok versenyképességének szemszögéből = Control aspects and competitiveness in business companies

Ez a műhelytanulmány a 2009-es versenyképesség kutatás során 317 vállalatra kiterjedő kérdőíves felmérés konkrét adataiból emeli ki az ellenőrzéssel, kontrollal összefüggő tényezőket és ezek eredményeit hasonlítja össze a hazai és nemzetközi szakirodalom ide vonatkozó elméleteivel. A kutatási kérdések arra irányulnak, hogy milyen részekből, feladatokból, tevékenységekből tevődnek össze a vezetők ellenőrzési feladatai, azok mikre terjednek ki, és mennyiben tekinthetők fejlettnek a versenyképes vállalatoknál. A műhelytanulmányban konkrétan a kontrolling eszköztár, a belső ill. pénzügyi ellenőrzés és kockázatkezelés, valamint a minőségirányítási sztenderdek, szabványok által megkövetelt ellenőrzési mechanizmusok vizsgálata történik a hazai, 50 főt meghaladó vállalkozások esetében. A műhelytanulmány a klasszikus kutatási jelentések sémájában készült, elméleti felvezetéssel és szakirodalmi áttekintéssel indít, majd második részében a konkrét versenyképesség adatbázis adatainak bemutatása történik a témában, végül összegzés, segítő szószedet és irodalomjegyzék zárja azt. _______ This workpaper is a report of controlmechanisms used by Hungarian companies. The latest stage of the Competitivness Research project started in 2009 during which data were collected from 317 Hungarian companies. Themes of this workpaper are controlmechanism, or controll-framework of the companies and connection between controlmechanism and competitiveness. Main elements of the research are: controlling aspects, internal and financial audits completed by managment including critical risks, audits according to ISO 9001:2008 standards or other standards, and the way these elements support or influence the competitiveness of the companies. The structure of this workpaper follows the common parts of other research reports. It begins with details of the theoretical background and presents main publications of the topic, than goes through several direct analisys and tests regarding the Hungarian competitiveness database of 2009. At the end the of the workpapaper a basic summary can be found with a glossary of explanations, and a bibliography of cited papers and publications.

A válság hatása a vállalatok marketingtevékenységére = The Impact of Financial Crisis on Marketing Activities of Hungarian Companies

A tanulmányban azt elemeztük, hogy a vizsgált vállalatok a válságra milyen marketingválaszokat gondoltak megfelelőnek. Ennek megválaszolásához a „Versenyben a világgal” kutatási program 2009-ben készült felmérésének 300 vállalatra kiterjedő mintáját elemeztük, amelyet szakértői interjúkkal egészítettünk ki. A tanulmány alapozó részében elemeztük a nemzetközi trendeket és megoldásokat. A marketingben a válaszok helyessége ugyanis annak alapján ítélhető meg, hogy milyen mértékben képes a vállalat a fogyasztók dinamikusan alakuló igényeit formálni vagy azoknak megfelelni oly módon, hogy figyelembe veszi a környezet sajátosságait. A vizsgált vállalatok válságkezelő stratégiája ad-hoc jellegűnek mondható, nem illeszkedik az addigi stratégiai irányokhoz vagy az addig folytatott marketingstratégiához. A legnépszerűbb válságkezelő marketingeszközök az új piacok keresése, az akciózás és a költségcsökkentés. Közepesen népszerű a más média használata, a termékinnováció, az árcsökkentés, valamint a reklámkiadások csökkentése. A legkevésbé kedvelt eszközök pedig a marketingtevékenység kiszervezése, a termékválaszték vagy a termékminőség csökkentése. A választott eszközök típusai alapján három stratégiai irány határozható meg, az alternatív utak keresése, az ármérséklés, valamint a beszűkülés. A megkérdezett vállalatok 39,9%-a beszűkülő stratégiát, 30,4%-a az alternatív és ármérséklő stratégiák kombinációját, míg 29,7% egyik stratégiát sem preferálja. A választás azonban a legtöbb esetben inkább ad-hoc jellegűnek, mint tudatosan átgondolt stratégiának tűnik, mivel a választott irány nem függ a vállalat addigi marketingtevékenységétől vagy az addig hangsúlyosnak vélt jellemzőktől és versenyelőnyöktől. ________ In this study the marketing responses of the companies were analyzed, which were involved in the Competitiveness Research Program survey carried out during 2009 among 300 companies, combined with expert interviews. A literature review proceeded the empirical part. The capability of dynamic adaptation to consumer needs defines the right strategy in marketing. In our analysis we mainly found ad-hoc adaptation to handling the crisis that has little connection to firms’ previous strategic directions or their marketing strategy. The most popular crisis management tools include the search for new markets, promotions, and cost reductions. New media, product innovation, price reductions and lower advertising is less followed by companies. The least frequent reactions include outsourcing and reducing product quality. Based on the above three directions emerge. 39,9 % of the companies contract, 30,4 % use a combination of price reduction and alternative strategies and the remaining subset has formulated no strategy. The strategic directions show little correlation to previous practices or to the core competitive advantages.

Az ellátási lánc tudatos folyamat- és kockázatmenedzsmentjének hatás a teljesítményre

Az ellátási lánc menedzsmentje jól ismert és régóta tanulmányozott területe a menedzsment tudománynak. Jelen tanulmány célja, hogy egy olyan modell létezését igazolja, amely szerint egy ellátási láncban az információ menedzsmentje, az anyagi áramlások koordinációja és költségek és a teljesítmény kontrollja elengedhetetlen a teljes lánc magas szintű teljesítményéhez, és ezt a kockázatmenedzsment eszközök alkalmazásával tovább lehet növelni. Az ellátási lánc menedzsment eszközök támogatják a partnerek közötti információ megosztást (pl. EDI), az anyagi áramlások kisimítását (pl. folyamatos feltöltés, cross-docking). A költség és teljesítmény menedzsment eszközök alkalmazásának célja pedig hogy feltárják, hogy a költségek és hasznok miként oszlanak meg, merülnek fel az egyes ellátási lánc szereplők között. Ezeket az eszközöket akár vállalati, akár ellátási lánc szinten alkalmazzák, a végső cél a teljes ellátási lánc teljesítményének a növelése. Az ellátási lánc teljesítményét úgy határozzuk meg, mint az érték, amely a végső vevő számára keletkezett valamint a profit, amit az ellátási lánc partnerek realizáltak. Habár a vállalatok és az ellátási láncok különféle eszközöket alkalmazhatnak, hogy menedzseljék különböző folyamataikat, az a mód, ahogy szembenéznek a felmerülő kockázatokkal – fakadjanak akár a rendszerből magából, vagy a környezetből - és kezelik azokat, alapvető hatással bír a végső teljesítményre, így a versenyképességre is. A bemutatott kutatási modellel azt a kapcsolatot szeretnénk igazolni, amely feltevéseink szerint az ellátási láncban alkalmazott, a különféle alapfolyamatok menedzsmentjére valamint a kockázat menedzsmentjére használt eszközök és a realizált teljesítmény között van. _______ Supply chain management is a well-known and intensely studied field of management science. Our aim is to construct and test a model which summarises that besides the tools adapted to manage information flow, materials flow and costs and performance in supply chains to achieve high overall performance, managing risks is also inevitable. Supply chain management tools are to improve the efficiency of information sharing between supply chain participants (e.g. EDI) and to smooth materials flow carried out by the parties in collaboration (e.g. continuous replenishment, cross-docking). Cost management and performance assessment tools aim to explore the costs and profit realised by the cooperating companies as well as the entire supply chain. All the tools adapted either at a company or on supply chain level, strive to enhance the overall performance of the supply chain. The performance of a supply chain can be assessed by the value created for the end consumer and by the profit the partners realise. However, companies and supply chains adopt tools to manage the different flows, the way they face and handle risks coming either from the system or from the surrounding environment have a key influence on the performance achieved and consequently on competitiveness, too. When constructing the research model we try to find and verify the linkage between the tools supply chains use for coordination and for managing risks and the performance achieved.

A nemzetgazdasági versenyképesség sportszakmai és gazdasági aspektusai = Sport and economic aspects of competitiveness on national level

Tanulmányunk a gazdasági versenyképességgel, kiemelten annak nemzetgazdasági szintű vetületével és a sport esetében történő értelmezésével foglakozik. A gazdasági versenyképesség esetén kiemelten kezeljük az IMD és a WEF versenyképességi rangsorait, a sport esetén pedig szétválasztjuk a hivatásos és a szabadidősportot. A hivatásos sport esetén bemutatjuk a sportszakmai versenyképességet indikáló és a sportszakmai versenyképességre hatással lévő gazdasági és társadalmi mutatókat egyaránt. Összehasonlítási csoportot képeztünk, amelyben Magyarország és a környező országok szerepelnek és a komparatív elemzés kiterjed a gazdasági és a sportszakmai versenyképességre, valamint a sportszakmai versenyképességre ható gazdasági és társadalmi tényezőkre egyaránt. A sportszakmai versenyképességet az olimpiai érmek számával és azok pontértékével mérjük, amit az olimpiák teljes történelmére és az elmúlt 20 év különböző szakaszaira egyaránt vizsgálunk, míg a gazdasági és társadalmi tényezőket csak a mondanivalónk szempontjából legrelevánsabb évekre, az új évezredre vizsgálunk. A hivatásos sporttal kapcsolatos versenyképességi kérdésekből azt a következtetést vontuk le, hogy Magyarország történelmi sportszakmai eredményességének fenntartását a jelen gazdasági és társadalmi tényezők nem igazolják, sőt az elmúlt időszak visszaesését támasztják alá és a Londoni olimpián való szereplésünkkel kapcsolatban inkább az összehasonlítási csoporton belüli további visszacsúszást, mintsem az eredmény javulását támogatják. A tanulmányban azt állítjuk, hogy egyéni, vállalati és makrogazdasági versenyképességet is javíthat a szabadidősport. Mikro szinten, majd makrogazdasági szinten elemeztük a szabadidősport hatásait, valamint próbáltunk választ keresni arra a kérdésre, hogy hogyan válhat az egyén, a vállalat és végső célként a gazdaság versenyképesebbé a fizikai aktivitás által. A kevesebb betegség és egészségügyi kiadás, vagy éppen a kedvezőbb várható élettartami mutatók mellett termelékenység-növekedés, a versenyképességi rangsorokban pedig előkelőbb helyezések érhetők el. ______ Our paper tackles the concept of competitiveness in the national level and interprets it also in the field of sport as well. In the economics field we focus on the competitiveness rankings of IMD and WEF and in the sport field we differentiate between professional and leisure sport. In the case of professional sport we introduce the measures of sport competitiveness and its influencing economic and social factors as well. We have made a peer group which contains Hungary and its neighboring countries and the comparative study tackles the sport competitiveness and the influencing economic and social factors as well. We measure sport competitiveness with the Olympic medal count and the medals point value, which is counted in the whole Olympic history, and different phases of the last 20 years. The economic and social factors are compared only in the new millennia as this is the most relevant time frame of this study. From the competitiveness analysis of professional sport we concluded that the maintenance of Hungary’s historical sport successes is not proved by nowadays economic and social factors, however they support the past years decline. These factors also indicate that in London (2012)we would rather slip one more position back in the peer group, than rise again from our ashes. In our opinion leisure sport could enhance the competitiveness of individuals, companies, and economy also. We analysed the effects of leisure sport on the microeconomic and macroeconomic level, and tried to find answer to that question how could be individuals, companies, and economy more competitive through leisure sport. Besides less illness and health care expenditures, longer life expectancy, productivity growth, countries could be well placed in competitiveness’ rankings.

Fontosság-teljesítmény illeszkedés a termelési stratégiában és hatása az üzleti teljesítményre – statikus megközelítés

A termelési stratégia kutatásának mindig meghatározó területe volt, hogy miként tud a termelési stratégia hozzájárulni a vállalat termelési és üzleti teljesítményéhez. A kapcsolódó szakirodalom áttekintése alapján amellett érvelünk, hogy a termelési stratégia javítása érdekében a vállalatoknak egyaránt figyelembe kell venniük, hogy a) egy adott termelési képesség mennyire fontos a vevő számára és b) a vállalat hogyan teljesít az adott területen a versenytársakhoz képest. E két szempontot összekapcsolva ckkünk a fontosság-teljesítmény elemzést használja, ami a korábbi tanulmányoknál kifinomultabb operacionalizálást tesz lehetővé. A vizsgálathoz egy 21 országra kiterjedő, 725 vállalat adatait tartalmazó nemzetközi adatbázist használunk. Az eredmények azt sugallják, hogy a fontosság-teljesítmény logika javasolt alkalmazása jelentősen képes hozzájárulni az üzleti teljesítményhez. Tanulmányunk gyakorlati útmutatóval is szolgál a termelési stratégia döntéshozóinak arra, hogy miként érdemes a termelésfejlesztési projektek közül választani úgy, hogy ezáltal üzleti teljesítményüket is javítani tudják. ______ A key area of operations management research has always been the determination of how manufacturing strategy can contribute to a firm’s operational and business performance. After reviewing relevant literature, we argue that in improving manufacturing strategy, both the importance for the customer of a particular manufacturing capability and the firm’s current performance relative to competitors must be considered. Consequently, our research builds upon an importance-performance analysis approach, which allows for a more refined operationalization of the concept of importance-performance fit than previous studies. To investigate the link between importance-performance fit and business performance, we use an international sample of 725 manufacturing companies from 21 countries. The results of our analysis suggest that improvement decisions that follow the proposed importance-performance logic can significantly contribute to the firm’s business performance. Our study also offers practical guidance for manufacturing strategy decision makers on how to prioritize between improvement projects to positively contribute to business performance.

A közösségi versenyképesség elméleti keretei = Analytical framework to study competitiveness of communities

Tanulmányunk célja a versenyképesség közösségi beágyazottságának elemzéséhez alkalmas elemzési keretek bemutatása és a versenyképesség fogalmának elemzése a fogalom intézményi, normatív tartalma szempontjából. Célunk a közösségi versenyképesség fogalmának és az ezt elemezni képes megközelítés kidolgozása. A feladat kettős: 1. A versenyképesség értelmezése a döntések közösségi keretei szempontjából 2. A közösségi keretek versenyképességre gyakorolt hatásának elemzése Ennek érdekében a tanulmány első fejezetében az egyéni döntést meghatározó tényezőket és az egyéni döntések jövőbeli interakciók környezetére gyakorolt hatását elemző keretet vázoljuk fel. Megközelítésünk szerint az egyéni döntést négy tényező határozza meg. a közösségi környezet, a természeti környezet, s személyes jellemzők és az interakciós partnerek. Az ez alapján születő döntések formálják a jövőbeli döntési környezetet. A döntések hatásának elemzéséhez a környezetre gyakorolt hatások értékelését orientáló fogalomra van szükség. Elemzésünk esetében ez a fogalom az értékteremtés, amit a következőképp határozunk meg: az értékteremtő tevékenységek során valaki arra törekszik, hogy saját személyes céljait a másokkal való kölcsönösen előnyös együttműködések lehetőségeinek bővítésével, hozamainak növelésével szolgálja. A második fejezetben az egyéni döntések közösségi kereteit és az egyéni döntések közösségre gyakorolt hatását elemezzük részletesen. A formális és informális intézmények világát, a közösségi magatartásokat szabályozó normák és konvenciók rendszerét a következő öt – a valóságban gyakran keveredő - alapelemre bontjuk értékrend, konvenció, közösségi szabály, hivatalos előírás, egyének közötti megállapodás. Ezek közül a magánszereplők együttműködésének az érintett szereplők által módosítható intézményi elemeinek (konvenció, megállapodás) alkalmazkodása a leggyorsabb, a közösség egészét irányító formális intézmények a status quo iránti elfogultságuk miatt lomhábbak, míg a közösség életét informálisan befolyásoló normák a legstabilabb intézményi elemek. A közösségek változása általában lassú, legtöbbször nem szándékolt hatások következménye. Mindezek mellett a közösségi intézmények tudatos alakításában komoly szerepe van (1) a konvenciókat megújító intézményi innovátoroknak, (2) a szerződéses formulákon módosító vállalkozóknak és (3) a hivatalos előírások formálásába bekapcsolódó politikai szereplőknek politikai vállalkozóként, tisztviselőként, vagy közéleti résztvevőként. A harmadik fejezetben a versenyképesség fogalmát elemezzük, és ez alapján határozzuk meg a közösségi versenyképesség fogalmát. Megvizsgáljuk, milyen feltevésekkel él a fogalom a közösségi környezettel kapcsolatban, illetve milyen normatív elemei vannak a definíciónak. A vizsgálathoz a versenyképesség fogalmának egy lecsupaszított változatát használtuk. E szerint a versenyképesség valaki képessége értékteremtő módon bekapcsolódni a gazdasági munkamegosztásba úgy, hogy tevékenysége relatív hozama nem csökken. Az elemzés alapján a versenyképesség a közösségi környezet következő hét elemére épül: 1. A közösség tagjainak és a tagság tartalmának meghatározottsága; 2. a potenciális együttműködő felek közös múltja, jövője, konvenció- és normarendszere; 3. A gazdasági együttműködés intézményeinek (csere, vállalkozás, tulajdon, szerződés) működőképessége; 4. Az értékteremtés normatív koncepciója és az arra épülő részleteiben meghatározott, és részleteiben is közösségi legitimációval bíró szabályrendszer; 5. Az innovációt támogató és a kellően rugalmas értékrend és közösségi szabályok. 6. A gazdasági munkamegosztás igényeihez részleteiben és változásával is igazodó konvenciók, hivatalos előírások és szerződések; 7. A közösségi környezet tudatos alakításával foglalkozó szereplők (közösségi innovátorok, vállalkozók és politikai szereplők) motivációja és lehetősége a hozamok relatív szintjének tartását támogató intézményi környezet karbantartásában. A versenyképesség fogalmának intézményi elemzése rámutat, hogy a fogalom gazdag értéktartalommal és határozott közösségi intézményrendszer-képpel rendelkezik. A közösségi versenyképesség ez alapján a versenyképesség fogalmába kódolt közösségi környezetként határozható meg. A kutatás következő lépése a közösségi versenyképesség meghatározása, az azt befolyásoló mechanizmusok feltárása és javítását támogató elemzési eszközök, gyakorlati segédletek kidolgozása. Ezen feladatok előkészítése érdekében a tanulmány mellékletében két történelmi esettanulmányt mutatunk be, röviden áttekintjük a téma szempontjából releváns irodalom főbb eredményeit és bemutatunk egy praktikus alkalmazásra szánt normatív elemzési eszközt, mellyel az elemezhető, hogy az állami lépések mennyire bátorítják az értékteremtő vállalkozást. _________ This paper (1) introduces an analytical framework to study the impact of the community on competitiveness and (2) analyses the institutional and normative content in the concept of competitiveness. The goal is to elaborate an approach that supports the definition and analysis of the ‘competiveness of community’. This task has two main parts: 1. interpretation of competiveness from social choice perspective 2. assessing the impact of social settings on the competiveness of a community The first chapter of the study draws up an analytical framework to study the social factors of individual decisions and their impact on the environment of future interactions. We focus on four main factors that shape setting of future interactions: social environment, natural environment, personal characteristics and partners in interactions. We use the concept of value creation to assess the impact of individual decisions on these factors. The second chapter discusses the social factors of individual decisions and the impact of individual decisions on the community. Institutions are conceptualized as value systems, conventions, community rules, official rules and contracts in the study. The conventions and contracts can accommodate to the changes of environment more smoothly, formal institutions are less flexible due to their bias toward status quo. Informal rules and value systems resists change more frequently. The formation of social environment is usually slow and based on unintended effects. Altogether (1) innovators who revise social conventions, (2) entrepreneurs who reshape contracts and (4) political entrepreneurs who formulate formal rules have influential roles on the institutional setting. The third chapter discusses the social assumptions included into the definition of competitiveness and we give a definition for the competiveness of communities. A simplified definition of competitiveness is used for this analysis: competiveness is someone’s ability and motivation to participate in the economic division of labor in a way that is based on value creation and maintains the relative return of activities. Our analysis reveals that competitiveness assumes the following features of the community: 1. Defined membership of community: who are the members and what does membership mean. 2. Common past, future, convention and norm system of the potential participants of interactions 3. Functionality of institutions that facilitate division of labor (exchange, entrepreneurship, property, contract) 4. Existing normative concept on value creation and social accepted rules that govern interactions 5. Value system and rules that promote innovation 6. Conventions, official norms and contracts that fits to economic division of labor in a detailed and dynamic way 7. Motivation and potential of actors who shape social environment consciously to maintain institutions in order to sustain the relative return of economic activities This analysis shows that the concept of competitiveness assumes well established values and detailed expectations on institutional settings. Followingly, competiveness of community can be defined with these criteria of social environment. Two historical case studies and the draft of a policy oriented toolkit demonstrate the applicability of the introduced approach in the appendix. The core findings of the literature are also reviewed there.

A hazai vállalatok elektronikus beszerzés iránti nyitottsága = E-procurement Responsiveness of the Hungarian Companies’

A Versenyképesség Kutató Központ 2004-ben a „Versenyben a világgal 1995-97.” kutatási program és az 1999-es vállalati versenyképességi kérdőíves felmérés hagyományait folytatva, valamint azok tapasztalataira építve egy hároméves kutatási programot kezdett el „Versenyben a világgal 2004-2006 − Gazdasági versenyképességünk vállalati nézőpontból” címmel. A kérdőíves felmérés nyomán létrejött adatbázist elemeztük hasonló témában 2005-ben. A korábbi eredményeken okulva, a kérdőív-elemzés kiterjesztésével azt kívántuk felmérni, hogy az elektronikus beszerzés iránti nyitottság növekedett-e hazánkban, illetve milyen egyéb összefüggések fedezhetők fel a beszerzési szervezet, a beszerzés vállalati kapcsolatai, valamint az elektronikus beszerzés értelmezésében az egyes válaszadóknál. A kutatás továbbra is eltér a hagyományos megoldásoktól, azaz nem kívánja vizsgálni a hazai vállalati honlapok elterjedtségét, azonban a korábbiaktól eltérően több információ-technológiával kapcsolatos információt kíván a válaszadóktól. A cél, tehát belső vállalati folyamatok, vevő-szállító kapcsolatok, az informatikai háttér elektronikus beszerzéssel való kapcsolatának feltárása és következtetéseink levonása volt annak érdekében, hogy megtudjuk milyen hatékonyságnövelési lehetőséget hordoz az elektronikus beszerzés és a hazai információs társadalmi fejlettség figyelembe vételével mennyire nyitottak erre a beszerzők és a pályázók egyaránt. Az elektronikus beszerzés és versenyképesség kapcsolata különösen a 2000-es éves eleje óta foglalkoztatja a kutatókat. Vita az elektronikus beszerzés beszerzési költségre gyakorolt hatásában, valamint a kormányzati politika által gyakorolt hatás jellegében van, melyet a közbeszerzés mint speciálisan szabályozott beszerzési tevékenység és az e-beszerzés kapcsolatára fejt ki. A vállalatok versenyképességének és az elektronikus beszerzés folyamatosan bővülő és fejlődő eszközrendszerének kapcsolata azonban nem kérdéses, ezt kutatási eredményeink is megerősítik. _________ The Competitiveness Research Center based on the experience of the „ In Global Competition 1995-1997” research programme and continuing the company competitiveness survey (1999) has begun a three-year research programme with the following title: „In Global Competition 2004-2006” Our economic competitiveness, company point of view”. We had analyzed a database generated on the basis of a questionnaire survey with a similar theme in 2005. Drawing the lessons from earlier researches and expanding the questionnaire examination, we now seek to find out how far receptiveness to electronic procurement has increased in Hungary and what other relations can be observed in responses concerning the interpretation of procurement organizations, the corporate aspects of procurement and electronic procurement. The new research project continues to differ from traditional solutions insofar as it does not intend to examine the currency of corporate web pages, but, in contrast to earlier practice, it does want responders to provide information on IT technology. The objectives are thus to understand how electronic procurement relates to corporate processes, purchaser-supplier relations and IT base, and to see what opportunities of increasing efficiency there are in electronic procurement and how far procurers and bidders are open to this at the level of information society development in Hungary. Researchers have focused on the relation between electronic procurement and competitiveness since the early 2000s. What is debated is how electronic procurement influences procurement costs, and how government policies influence the relation between public procurement as a specially regulated procurement activity and electronic procurement. The relation between corporate competitiveness and the continually increasing means of electronic procurement is beyond doubt, evidenced by our research findings.

Az e-businesstől az online reklámozásig a versenyképesség tükrében

A „Versenyben a világgal” c. kutatási program 2009-es adatfelvételének két fő aspektusát vizsgálja a tanulmány. Az egyik az e-business / elektronikus kereskedelem területe, a másik a marketing, azon belül is online megoldások területe. Az infokommunikációs technológiák alkalmazása teszi lehetővé a vállalatok számára, hogy online jelenlétükkel és aktivitásukkal hatékonyabbá vagy épp sikeressé tegyék működésüket. Dolgozatunkban azt vizsgáljuk, hogy az egyes iparágak milyen mértékben használják az online marketing és az elektronikus kereskedelem eszközeit. Úgy véljük, hogy fontos hozadéka tanulmányunknak a két terület kérdéskörének kritikája és újrastrukturálására tett javaslatunk a kérdőív szintjén. A kutatásunk eredményei alapján elmondhatjuk, hogy a hazai vállalatok többsége használ valamilyen csatornát vagy eszközt működése során, de az eszközök megoszlása korántsem egyenletes. Míg egyes iparágak változatos megoldásokat használnak, mások szerényebb eszközkészlettel dolgoznak. Megállapításainkat ugyanakkor óvatosan kell kezelni, mivel a mintában a termelő vállalatok felülreprezentáltak voltak, elsősorban a kereskedő és különféle szolgáltató ágazatok rovására. Kvalitatív interjú segítségével vizsgáltunk két vállalatot, hogy megértsük az egyes eszközök (akár online marketing, akár e-kereskedelmi) használata és kerülése mögött álló lehetséges okokat. ________ In our study, we explore two aspects of the program titled „Competing with the world”, conducted in 2009. The field of e-business / e-commerce and online marketing is addressed. Application of info communication technologies through online presence make companies capable of a more competitive and more effective functioning. We examine the extent of use of online marketing and e-commerce tools in various industries. We believe that our critical approach and recommendations based on the structure and textual form is an important increment of our study in the reform and amendment of future research questionnaire. Based on our research, we might pronounce that majority of Hungarian companies use some kind of online channel or tool, however, distribution is not uniform. Some industries work with richer, more diverse tool sets; others use only a single channel or tool. However, we must be careful with our statement, due to the composition of the sample: manufacturing companies were overrepresented in the sample at the expense of commercial and different supplier industries. We examined two different companies through qualitative interviews to understand the reasons behind the use or avoidance of different tools (online marketing and e-business as well).

A beszerzés helye és szerepe a kis és középvállalatok gyakorlatában = The role of purchasing in small and medium sized companies

A tanulmány a szakirodalom azon egyre szélesedő részéhez járul hozzá, amely a kis és középvállalatok gyakorlatával, sajátosságaik vizsgálatával foglalkozik. Egy speciális aspektust emel ki, mely a hazai nagyvállalati működésben jelentős fejlődésen ment keresztül azzal, hogy a KKV-k beszerzési sajátosságainak megismerését célozza meg. Az áttekintő kép kialakításához a nemzetközi szakirodalomban elérhető empirikus eredményeket és a BCE-n folyó Versenyképesség Kutatás kérdőíves adatbázisának válaszait dolgozza fel. Olyan kérdéseket emel ki, mint a beszerzés szerepe a KKV-k működésében és az azt befolyásoló tényezők illetve a beszerzési gyakorlat sajátosságai. _________ Small and medium sized enterprises play an important role in every economy. This article aims to contribute to the growing number of literature focusing on SMEs management practice. It highlights a management field, which has gone through a significant development in large companies’ practice as it investigates the purchasing and supplier management related issues. The overview is based on a review of literature and the analysis of the survey database of Competitiveness Research of CUB. It highlights such topics as the role of purchasing in SMEs, factors influencing the perceived importance and the purchasing practice of SME-s.

Fenntarthatóság a beszerzésben = Sustainable purchasing

Tanulmányunk a fenntarthatóság beszerzésben való értelmezésével kapcsolatos vizsgálatához szeretne hozzájárulni. A Versenyképesség Kutatás korábbi fázisában a fenntarthatóság beszerzésben való megjelenésével, lehetséges értelmezéseivel, tartalmi elemeivel, azok strukturálásával és azokkal a motivációs tényezőkkel foglalkoztunk, mely a kezdeményezések hátterében állt. Az akkori eredményekre építve szeretnénk a témát folytatni. Áttekintjük a szakirodalom legutóbbi elemzésünk óta született eredményeit és azt szeretnénk vizsgálni, hogy az eltelt idő alatt milyen irányokban folytak a kutatások. Az áttekintésen túl kiemelünk egy-egy olyan területet, amelyek mélyebb elemzése relevánsnak tekinthető, így előremutató lehet. Az első az etika beszerzésben való értelmezése, itt fontos output a fogalmak értelmezése, áttekintése a nemzetközi szakirodalom tapasztalatai alapján, a kutatás egy másik vonulataként szeretnénk azt is vizsgálni, hogy a kutatási eredményekből és a gyakorlati problémákból kiindulva hogyan építhető a matematikai eszköztár segítségével olyan modell, mely gyakorlati relevanciával is bír. _________ This paper aims to provide an overview of the developments in the literature on sustainable purchasing. This serves as the basis of the elaboration of new research topics in the field. Based upon the literature results investigations in two topics are presented. First the issue of purchasing ethics will be investigated, with the aim to identify the effects of developments of purchasing management to ethics in purchasing. Second a new methodology to assess the effect of green criteria to the purchasing decision will be presented.

Vezetési és döntési rendszerek a versenyképesség szolgálatában - Összefoglaló a Vezetési és döntési rendszerek kutatócsoport munkájáról = Management and decision making systems supporting competitiveness

A „Vezetési és döntési rendszerek” alprojekt kutatói a döntéshozatal minőségének és a versenyképességnek a kapcsolatát vizsgálták. Alapkérdésünk az volt, hogy mely vállalatok a sikeresebbek, azok, amelyek a döntéshozatali közelítésmódok közül a szigorúan racionális, analitikus gondolkodást, felfogást favorizálják, vagy inkább a kreativitást ösztönző és középpontba állító, a kreatív döntéshozatali és vezetési stílust követő cégek. Azt tapasztaltuk, hogy a vállalatok menedzsmentjének egyre többször kell megbirkóznia vészhelyzetekkel és azok következményeivel. Az üzleti döntések és az üzleti teljesítmény, az üzleti siker kapcsolatának vizsgálatára külön kutatási irányt jelöltünk meg. A felelős döntéshozatal témakörében a mi kutatásunk a konkrét döntéseket helyezte előtérbe, amely új közelítésmódot jelent. Ugyanis nem csak specifikus CSR gyakorlatokkal foglalkoztunk, hanem konkrét vezetői döntésekben vizsgáltuk meg a CSR és a fenntarthatóság elemeit. ______ Within the framework of the “Management and decision-making systems” subproject we investigated the link between the quality of decision making and competitiveness. Our basic question was the following: which companies are more successful, those who are strictly follow the rational/analytical way of decision making or the others who mainly focus on creative decision making and creative management. We found that nowadays the company managements more often face to crisis situations and their consequences. We initiated a focused research on the relationship of the business decision making, business performance and business success. When we did research in the field of the responsible decision making we focused on concrete decision cases, that was a brand new approach. We have not analyzed the CSR practice, but identified CSR and sustainability elements in concrete management decisions.