105 resultados para Modell
Resumo:
Az intertemporális döntések fontos szerepet játszanak a közgazdasági modellezésben, és azt írják le, hogy milyen átváltást alkalmazunk két különböző időpont között. A közgazdasági modellezésben az exponenciális diszkontálás a legelterjedtebb, annak ellenére, hogy az empirikus vizsgálatok alapján gyenge a magyarázó ereje. A gazdaságpszichológiában elterjedt általánosított hiperbolikus diszkontálás viszont nagyon nehezen alkalmazható közgazdasági modellezési célra. Így tudott gyorsan elterjedni a kvázi-hiperbolikus diszkontálási modell, amelyik úgy ragadja meg a főbb pszichológiai jelenségeket, hogy kezelhető marad a modellezés során. A cikkben azt állítjuk, hogy hibás az a megközelítés, hogy hosszú távú döntések esetén, főleg sorozatok esetén helyettesíthető a két hiperbolikus diszkontálás egymással. Így a hosszú távú kérdéseknél érdemes felülvizsgálni a kvázi-hiperbolikus diszkontálással kapott eredményeket, ha azok az általánosított hiperbolikus diszkontálási modellel való helyettesíthetőséget feltételezték. ____ Intertemporal choice is one of the crucial questions in economic modeling and it describes decisions which require trade-offs among outcomes occurring in different points in time. In economic modeling the exponential discounting is the most well known, however it has weak validity in empirical studies. Although according to psychologists generalized hyperbolic discounting has the strongest descriptive validity it is very complex and hard to use in economic models. In response to this challenge quasi-hyperbolic discounting was proposed. It has the most important properties of generalized hyperbolic discounting while tractability remains in analytical modeling. Therefore it is common to substitute generalized hyperbolic discounting with quasi-hyperbolic discounting. This paper argues that the substitution of these two models leads to different conclusions in long term decisions especially in the case of series; hence all the models that use quasi-hyperbolic discounting for long term decisions should be revised if they states that generalized hyperbolic discounting model would have the same conclusion.
Resumo:
A tanulmány azt a kérdést vizsgálja egy duopólium modellben, hogy egy termelőnek érdemes-e lényegében ugyanazt a terméket több formában, differenciáltan piacra dobnia. A modell ebben a csupasz formájában csak igen korlátozott mértékben épít a játékosok közti interakciókra, egy egyszer˝u szimultán döntési folyamatot ábrázol, azt is statikus környezetben. Az elemzés azt mutatja, hogy a keresleti paraméterek bizonyos értékei mellett még akkor is érdemes új, az eddigiektől eltérő tulajdonságú, differenciált termék piacra vitele, ha annak ára nem tér el a már korábban bevezetett terméktől, és így annál önmagában nem tekinthet˝o nagyobb nyereséget biztosítónak. Az a tény, hogy egy vállalat több differenciált termékvariánst árusít, arra vezet, hogy a korábbi egyensúlyi helyzethez képest kedvezőbb pozícióba kerül, mint a versenytársa.
Resumo:
E cikkel az a célunk, hogy vitát provokáljunk, de legalább elgondolkodtassunk több kutatót is. Egy olyan – lehetőleg minél egyszerűbb – stilizált vállalatot igyekeztünk konstruálni, amelyben egyfelől explicit megjelennek a reálváltozók (működés, termelés, beruházás, készletezés, export, import), másfelől a modell önálló változóként tartalmazza egy vagy több ország inflációs rátáját, valamint az olyan természetüknél fogva nominális változókat, mint az árbevétel, a hitel, a számviteli eredmény, a cash flow, az árfolyamok és a kamatlábak. Az elvi kereteken belül különféleképpen modellezhetjük, miként hat az infláció a kamatlábakra és a devizaárfolyamokra. Ezen belül külön izgalmas kérdés, hogy teljesen semleges-e az infláció hatása, amennyiben azonos mértékben hat a bevételekre, kiadásokra, devizaárfolyamokra és a különböző futamidejű kamatlábakra. Függvénye-e a vállalat reálértéke az infláció szintjének és dinamikájának? Szimulációs modellünk megkísérli egyetlen dinamikus sztochasztikus számolási keretbe integrálni a pénzügyek különböző területein igen eltérő módon kezelt problémákat. Bemutatjuk, hogy a termelés, az infláció és a devizaárfolyamok jövőbeli volatilitása, valamint korrelációja miként befolyásolja a vállalat értékének eloszlását, illetve megvizsgáljuk a különböző finanszírozási formáknak a vállalati eredményességre és likviditásra gyakorolt hatását. Értékeljük továbbá a vállalat idő előtti bezárásának lehetőségét mint reálopciót.
Resumo:
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer finanszírozása pusztán a demográfiai folyamatok következtében is jelentős terhet ró majd a költségvetésére, amin a különböző parametrikus és paradigmatikus nyugdíjreformok enyhíthetnek. A reformok azonban hosszú távon olyan viselkedési, munkakínálati reakciókat válthatnak ki, amelyek alapvetően változtatják meg a költségvetési hatásokat. Az 1999 és 2009 között Magyarországon megfigyelhető átlagos munka- és nyugdíjkorprofilok bemutatása után arra tettünk kísérletet, hogy mikroökonómiai alapon határozzuk meg néhány alapvető parametrikus nyugdíjreformnak a férfiak életciklus-munkakínálatára gyakorolt hatását. A modell paramétereit a magyar gazdaság 1999 és 2009 közötti jellemzőinek megfelelően kalibráltuk. Eredményeink szerint a helyettesítési ráta csökkentése, a nyugdíjkorhatár emelése és a svájci indexálás árindexálásra cserélése összességében számottevően növeli az egyes képzettségi csoportok munkakínálatát, s a fiatalabb korosztályok javára csoportosítja át az életciklus-munkakínálatot, míg a nyugdíj kiszámításához figyelembe vett évek számának megváltoztatása nem hoz jelentős aggregált hatást, és nem jár a munkakínálat korcsoportok közötti átcsoportosításával. ____ Financing the social-security pension system will weigh heavily on the government budget in developed countries, merely through the projected demographic processes. The burden could be eased by various parametric and paradigmatic pension reforms, but in the long run such reforms may trigger behavioural, labour-supply responses, which may alter the budgetary effects fundamentally. Having described the average work and pension profiles in Hungary between 1999 and 2009, the authors use a microeconomic approach in an attempt to assess the effect of certain parametric pension reforms on the life-cycle labour supply of males. The parameters for the model were calibrated for the characteristics of the Hungarian economy. The results show that decreasing the replacement rate, increasing the retirement age and replacing Swiss indexation of pensions by price indexation cause a considerable increase in the labour supply of all education-level groups, whereas changing the number of years considered in computing pensions does not have a significant aggregate effect. While introducing price indexation increases the labour supply of all cohorts by the same amount, the other reforms reallocate the life-cycle labour supply, mainly towards younger age-groups.
Resumo:
A Közgazdasági Szemle márciusi számában Telcs és szerzőtársai [2013] a felvételizők preferenciái alapján új megközelítést javasolt a felsőoktatási intézmények rangsorolására. Az alábbi írás új szempontokat biztosít ezen alapötlet gyakorlati megvalósításához. Megmutatja, hogy az alkalmazott modell ekvivalens az alternatívák egy aggregált páros összehasonlítási mátrix révén végzett rangsorolásával, ami rávilágít a szerzők kiinduló hipotéziseinek vitatható pontjaira. A szerző röviden áttekinti a hasonló feladatok megoldására javasolt módszereket, különös tekintettel azok axiomatikus megalapozására, majd megvizsgálja a Telcs és szerzőtársai [2013] által alkalmazott eljárásokat. Végül említést tesz egy hasonló megközelítéssel élő cikkről, és megfogalmaz néhány, a vizsgálat továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatot. _____ In the March issue of Közgazdasági Szemle, Telcs et al. suggested a new approach to university ranking through preference ordering of applicants. The paper proposes new aspects to the implementation of this idea. It is shown that the model of these is equivalent to the ranking of alternatives based on paired comparisons, which reveals the debatable points in their hypotheses. The author reviews briefly the methods proposed in the literature, focusing on their axiomatic properties, and thoroughly examines the procedures of Telcs et al. [2013]. The paper presents an article which applied a similar approach and suggests some improvements to it.
Resumo:
A szerző kutatásában azt vizsgálja, hogy az értékesítés területén dolgozó munkatársak piaci megfigyeléseit milyen mértékben képesek beépíteni a marketingvezetők a menedzsmentmunkába. Az értékesítési munkatársak piaci megfigyelései mindig naprakészek, ráadásul jelentősebb ráfordítás nélkül hozzáférhetők. A marketing- és a sales munkatársak közötti hagyományosan konfliktusokkal terhelt kapcsolat miatt azonban a vállalatok sokszor mégsem aknázzák ki a piaci tájékozódásnak ezt a lehetőségét. A nagyvállalati mintán empirikusan tesztelt modell szerint a menedzserek azon képessége, hogy felhasználják a vállalaton belül rendelkezésre álló információkat, alapvetően nem egyéni, hanem szervezeti képesség. Azok a menedzserek, akik olyan cégeknél dolgoznak, ahol a vállalati továbbképzések során más részlegek munkájába is bekapcsolódhatnak, nagyobb mértékben támaszkodnak a munkatársak piaci megfigyeléseire döntéseik meghozatala során. _____ The author examines in her research that to what extent marketing leaders can build market experience of sales employees into the management activity. Because of the traditionally problematic relationship between marketing and sales employees, companies do not exploit this opportunity of market orientation. According to the model tested on a big corporation sample, the capacity of managers to use information available within the company is basically not an individual but organisational capacity.
Resumo:
Az országimázs tudatos alakítása már évtizedek óta a turisztikai szakemberek érdeklődésének középpontjában áll, nem tisztázott azonban, hogy a tevékenységük hatékonyságának mérése milyen módszerekkel végezhető el. Jelen tanulmány azt mutatja be, hogy az országimázs mérése, valamint a legújabb megközelítés, az országmárkázás hatékonyságának vizsgálata hogyan valósítható meg, figyelembe véve a turisztikai desztinációmenedzsment szempontjait is. Az országimázs és dimenzióit, valamint az országmárka tényezőit a desztináció értékeléssel az ún. országérték Modell (Country Equity Model – CEM) kapcsolja össze, mely jó értelmezési keretet ad az egyesek területek közös vizsgálatának. A változókra lebontott összefüggések jó segítségül szolgálhatnak mindazon, a turisztikai desztinációmendzsment területén tevékenykedő szakembernek, akik az egyes tényezők egymásra való kölcsönhatása mellett az emberek fejében lévő összetett képet is szeretnék megérteni.
Resumo:
Az alábbi cikk az értékpapírszámtan és portfóliókezelés területén gyakran felbukkanó, népszerű, úgynevezett arbitrált árfolyamok modelljének alapfeltevéseivel és legfontosabb tételeivel foglalkozik. A pénzügyi számításokról, befektetésekről, portfóliókezelésről szóló tankönyvben többnyire egy-egy fejezet vagy részfejezet foglalkozik e témával, általában a Markowitz-modell, a hozam-variancia diagramok és a CAPM (tőkepiaci árfolyamok modellje) tárgyalása után. Mindezen témák, fogalmak és levezetések azonban nagyon gyakran teljesen összekeverednek az APT fogalmaival, emiatt az olvasótól óriási energiát igényel a modell lényegének megértése, az előbbi témákkal való összefüggések és főleg a különbségek azonosítása. A szerzők azoknak szeretnének segíteni, akiket az APT témaköre komolyabban érdekel, továbbá mindazoknak, akik valamilyen hasonló modellel a gyakorlatban, például portfóliókezelő szoftvereknél vagy empirikus vizsgálatokban találkoznak.
Resumo:
Áttekintésünkben a korrupció formális mikroökonómiai és játékelméleti modelljeire összpontosítunk. A korrupciós jelenségek sokszínűsége az egységes modellkeret hiányát implikálja, ami a korrupció univerzális definíciójának hiányában olykor tisztázatlan fogalomhasználathoz vezet a szakirodalomban. Ez megnehezítheti a modellek feltételrendszerének és következtetéseinek egyértelmű összevetését. A klasszikus megközelítés szerint a korrupt viselkedés megfelelő bérrendszer kialakításával (egyfajta hatékonysági bér megfizetésével), valamint a büntetések maximalizálásával szüntethető meg. Számos kutatás hívja fel azonban a figyelmet ezen ösztönzők visszás hatásaira (magasabb kenőpénzek és kontraszelekció). Noha a korrupció hatékony voltát támogató érvek nem plauzibilisek, egy második legjobb világban a korrupció teljes megszüntetése sem feltétlenül optimális. A korrupció által okozott költségek a bürokrácia minőségétől és centralizáltságától egyaránt függnek. Több modell támasztja alá azt a megfigyelést, hogy a korrupcióellenes intézkedések hatásossága rendkívül alacsony lehet, ha a korrupció ársadalmi beágyazottsága magas. Ez kedvezőtlen esetben állandósult és önfenntartó korrupcióhoz vezethet, ami a társadalmi normák kiemelt szerepére hívja fel a figyelmet.
Resumo:
A tanulmány a központi kormányzat koordinációs politikájának jellemző mintázatait vizsgálja. A vizsgálat fókuszában a magyar kormányzati szférában újonnan bevezetett koordinációs eszköz, a kormányablak, mint egyablakos ügyfélszolgálati modell tanulmányozása áll. A kutatás empirikus bázisát a kormányzati és közigazgatási kulcsszereplőkkel készített kvalitatív interjúkból és a dokumentumelemzésből származó adatok analitikus vizsgálata adja. A szerző a tanulmányban szemügyre veszi a kormányzati koordináció gyakorlatát Magyarországon, elemzi, hogy ez mennyire tér el más országokétól. ____ The paper examines, on the basis of qualitative interviews and documentary analysis, the emerging patterns of government policy coordination in Hungary. The focus of the paper is on a recent case of innovative policy coordination measure introduced by the Hungarian government: the newly established “Government Windows”, the one-stop-government initiative. The paper investigates such questions as what the main characteristics of the coordination traditions in Hungary are, what are the specific structural features of the newly established governmental coordination instruments, and how do they differ from of other countries’ similar experiences.
Resumo:
A tanulmány arra keresi a választ, hogy a megújuló alapú áramtermelők támogatása csökkentőleg hathat- e a villamos energia nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árára. Ez utóbbi tartalmazza a megújulók támogatásának összegét is. Számos elméleti cikk rámutatott arra, hogy nemcsak a nagykereskedelmi árak, hanem a kiskereskedelmi villamosenergia-árak is csökkenhetnek a drágább, megújuló alapú áramtermelők támogatása révén. A tanulmány során egy villamosenergia-piacokat szimuláló modell segítségével modellezi a szerző, hogy a különböző mennyiségű szélerőművi és fotovoltaikus kapacitás támogatása hogyan hat a magyarországi nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árakra. _____ Impact of the Hungarian renewable based power generation on electricity price The aim of this paper is to answer the question whether the support of renewable power generation could decrease the wholesale and retail electricity prices. The latter one includes the support of renewables. Several studies point out that not only the wholesale, but the retail electricity prices could decrease when supporting the more expensive, renewable power generation. A model, which simulates the electricity markets, is used in order to analyse the impact of different level of wind and photo voltaic power generator support fee on Hungarian wholesale and retail electricity prices.
Resumo:
Die Vielfalt von möglichen wirtschaftlichen Konsequenzen von Banksolvenzproblemen trägt auch dazu bei, dass wissenschaftliche Fragen über die Eigenkapitalregulierung im Bankensektor schon seit einigen Jahren ziemlich intensiv diskutiert werden. Die Effekte von Eigenkapitalregulierung können sich auf zahlreiche Weise zeigen, zum Beispiel ist ein Effekt auf das Kreditzinsniveau auch nicht auszuschließen. Um diesen potenziellen Zusammenhang, an den die frühere Literatur noch nicht fokussierte, klarer analysieren zu können, wird in der vorliegenden Studie ein theoretisches Modell präsentiert, in der eine Verbindung zwischen einem optimalen Bankkreditzinsniveau und der Eigenkapitalregulierung existiert. Die Optimalität von Kreditzinsniveaus wird aus zwei Aspekten betrachtet: als Optimalitätskriterien werden Gewinnmaximierung und Maximierung von Solvenzwahrscheinlichkeit verglichen. Aufgrund der Ergebnisse kann darauf geschlossen werden, dass diese zwei optimale Kreditzinsniveaus nicht identisch sind und unterschiedlich von Eigenkapitalregulierung beeinflusst werden. Nach theoretischen Ergebnissen ist es möglich, dass im Falle einer Erhöhung des Eigenkapitals bei gleichbleibenden Bankeinlagen das gewinnmaximierende Optimum sich nicht ändert, während das zu der Maximierung der Solvenzwahrscheinlichkeit gehörende Optimum sich verringert.
Resumo:
A szerző tanulmányában arra a kérdésre keresi a választ, milyen értéklánc mentén alakul át a piackutatásból származó információ marketingtudássá; mitől függ, hogy a kutatási tanulmány csak egy újabb „papírkupac”, vagy a vezetői döntéstámogatás hasznos eszköze lesz. Eredményei szerint a piackutatások akkor épülnek be hatékonyan a marketing információs rendszerbe, ha a marketingvezető bízik a piackutatóban, és jó minőségűnek tartja az elkészült piackutatást. A döntéshozók nagyobb valószínűséggel tanulnak azokból a piackutatásokból, amelyek egy konkrét kérdés, probléma megoldását segítik, mint az általánosabb, piacleíró tanulmányokból. A szerző többváltozós matematikai-statisztikai modell felállításával azonosítja azokat a változókat, amelyek leginkább magyarázzák piackutatások eltérő mértékű felhasználását. A modellt egy 2003-ban végzett, hazai nagyvállalatokat reprezentáló kérdőíves felmérés mintáján empirikusan teszteli.
Az állami támogatás hatása a projektfinanszírozásra erkölcsi kockázat és pozitív externáliák mellett
Resumo:
Elméletben és gyakorlatban is tisztázatlan az a kérdés, hogyan hat az állami támogatás a vállalkozó viselkedésére és ezen keresztül a gazdasági növekedésre. Abban viszonylag nagy az egyetértés, hogy az állam jelenléte a finanszírozásban rontja az ösztönzőket, de abban már megoszlanak a vélemények, hogy ha figyelembe vesszük az externális hatásokat, akkor az állami támogatások hatásainak eredője nem válik-e mégis pozitívvá. Számos szerző foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy az egyes támogatási formák (visszatérítendő/vissza nem térítendő, kezdeti/utólagos, feltételes/feltétel nélküli) közül melyik az optimális. Mi egy háromszereplős (állam, vállalkozó, magánfinanszírozó) modell keretében megmutatjuk, hogy egyszeres erkölcsi kockázat és pozitív externáliák mellett az állami támogatás értéket teremt, sőt a helyesen megtervezett támogatási rendszer nem rontja, hanem kifejezetten javítja az ösztönzőket, ezáltal nem kiszorítja, hanem katalizálja a magánfinanszírozást. A konkrét támogatási forma megválasztása azonban semleges, mivel optimumban ugyanazt a jóléti hatást lehet elérni mindegyikkel. Kivétel ez alól a minden esetben visszatérítendő állami hitel, mert annak semmiféle gazdaságélénkítő hatása nincs a modell keretei között.
Resumo:
A cikkben egy nemesnyárültetvény őszi lombszíneződésének kutatását összegezzük, mellyel előkészítjük egy – a 21. században várható éghajlatváltozás hatására bekövetkező lombszíneződés-változást elemző – fenológiai modell építését. Bemutatjuk a kutatásba vont taxon (Populus X canadensis) kiválasztásának szempontjait, valamint a vizsgálati helyszín (Tiszaroff) kijelölésének fontosabb ismérveit. Áttekintjük a szabadon hozzáférhető adatokat szolgáltató szenzorokat és a lombszínre vonatkozó, korábban publikált, különböző mérőszámokat. A MODIS-szenzor három kiválaszott színcsatornájára építve újabb lombszíneződési mérőszámokat alkotunk, és ezeket kiértékeljük abból a szempontból, hogy várhatóan mennyire alkalmazhatóak az őszi lombszíneződés jövőbeli fenológiai eltolódásának és megváltozásának modellezése során.