Vállalati versenyképesség válsághelyzetben. Gyorsjelentés a 2009. évi kérdőíves felmérés eredményeiről

Ez a Gyorsjelentés a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetében működő Versenyképesség Kutató Központ által lebonyolított kérdőíves felmérés eredményeire támaszkodik. A felmérést 2009 áprilisa és novembere között bonyolítottuk le, a TÁRKI munkatársainak és a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóinak közreműködésével. 313 vállalat 1246 vezetőjét kérdeztük meg egy-egy terjedelmes kérdőívvel. Valamennyi vállalatnál az elsőszámú vezetőt, valamint a pénzügyi, a kereskedelmi és a termelési vezetőt kerestük meg, akiktől részben azonos, részben eltérő kérdésekre vártunk választ.

Vállalati jellemzők és összefüggéseik az EU-csatlakozás idején

Tanulmányunk a "Versenyben a világgal" kutatási program 2004. tavaszán készült felmérésének 301 fős vállalati mintáját elemzi. A munka elsődleges célja olyan vállalatcsoportok, kategóriák kialakítása volt, mely alapul szolgálhat a későbbi, különböző kutatók által készítendő elemzésekhez. Az előzetesen megfogalmazott elvárás az volt, hogy a kiválasztott jellemzők alapján egységes, minden kutató által azonosan értelmezett vállalatcsoportokat hozzunk létre. A tíz vizsgált jellemző egy része objektív, mérhető vagy egyértelműen besorolható szempontokra épül (pl. méret, tulajdonos, ágazat), míg mások a vállalatvezetők céljaihoz kapcsolódnak (piaci célok) illetve véleményükön alapulnak (pl. a változásokhoz való viszony, vagy a vállalati teljesítmény megítélése a versenytársakhoz képest). Tanulmányunkban bemutatjuk a minta jellemzésére kialakított kategóriákat, majd ezek alapján jellemezzük a Versenyképesség-kutatás 2004. évi felmérésében résztvevő vállalatokat. A tanulmány harmadik részében a kiválasztott jellemzők közötti kapcsolatokat, összefüggéseket vizsgáljuk, mely egyben az EU-csatlakozás idején a magyar gazdaságban működő vállalatok bizonyos jellemzőiről is képet ad.

Teljesítménymérés a stratégia szolgálatában - iparági tapasztalatok

Tanulmányunkban a teljesítménymérés stratégiát támogató szerepét vizsgáljuk magyar vállalati példákon keresztül. A teljesítménymérési rendszerekkel kapcsolatban számos elvárást fogalmaztak meg az elmúlt évtizedekben, a gyakorlat azonban azt bizonyítja, hogy az általános szempontokon túl a jó teljesítménymérési rendszer mindig egyéni, vállalatra szabott. Tanulmányunkban a teljesítménymérési gyakorlat értékelésére kialakított keret bemutatását követően négy hazai, különböző iparágban működő vállalat példáját tekintjük át, az elmúlt években az OTKA F030628 kutatási projekt keretében készült esettanulmányok alapján. Az esetek összevetése során célunk annak illusztrálása, hogy az iparági jellemzők, a versenyhelyzet, a stratégiai célok, a folyamatok jellege, az üzleti kapcsolatok jellemzői hogyan befolyásolják a teljesítményméréssel szembeni elvárásokat.

Megtakarítási típusok - egy adaptív-evolúciós megközelítés = Types of saving - an adaptive-evolutionary approach

A közgazdaságtanban az ágensalapú modellezés egyik alkalmazási területe a makro ökonómia. Ebben a tanulmányban néhány népszerű megtakarítási szabály létét feltételezve adaptív-evolúciós megközelítésben endogén módon próbálunk következtetni e szabályok relatív életképességére. Három különböző típusú ágenst vezetünk be: egy prudens, egy rövidlátó és egy, a permanensjövedelem-elméletnek megfelelően működőt. Rendkívül erős szelekciós nyomás mellett a prudens típus egyértelműen kiszorítja a másik kettőt. A második legéletképesebbnek a rövidlátó típus tűnik, de már közepes szelekciós nyomásnál sem tűnik el egyik típus sem. Szokásos tőkehatékonyság mellett a prudens típus túlzott beruházási tendenciát visz a gazdaságba, és a gazdaság az aranykori megtakarítási rátánál magasabbat ér el. A hitelkorlátok oldása még nagyobb mértékű túlzott beruházáshoz vezethet, a hitelek mennyiségének növekedése mellett a tőketulajdonosok mintegy "kizsákmányoltatják" magukat azokkal, akiknek nincs tőkejövedelmük. A hosszú távú átlagos fogyasztás szempontjából a három típus kiegyensúlyozott aránya adja a legjobb eredményt, ugyanakkor ez jóval nagyobb ingadozással jár, mint amikor csak prudens típusú háztartások léteznek. ____ Agent-based modelling techniques have been employed for some time in macroeconomics. This paper tests some popular saving rules in an adaptive-evolutionary context of looking at their relative survival values. The three types are prudent, short-sighted, and responsive to the permanent-income hypothesis. It is found that where selection pressure is very high, only the prudent type persists. The second most resilient seems to be the short-sighted type, but all three coexist even at medium levels of selection pressure. When the efficiency of capital approaches the level usually assumed in macroeconomics, the prudent type drives the economy towards excessive accumulation of capital, i. e. a long-term savings rate that exceeds the golden rule. If credit constraints are relaxed, this tendency strengthens as credit grows and capital-owners seem to allow themselves to be exploited" by workers. From the angle of average consumption, the best outcome is obtained from a random distribution of types, although this is accompanied by higher volatility.

Merre vezessen a magyar kapitalizmus útja? Látkép Ronald Coase világítótornyából = Which course for Hungary s capitalism? A view from Ronald Coase s lighthouse

A tanulmány - amely Coase és az új intézményi közgazdaságtan alapján keresi a címbeli kérdésre adható választ - a kapitalizmus alapvető interakciós formájaként a kölcsönösen előnyös cserét azonosítja, amely az emberi együttműködés megnyilvánulása. A gazdasági fejlődés feltétele e kooperáció költségeit csökkentő társadalmi játékszabályok, intézmények kialakítása. A jól működő kapitalizmus intézményi rendje sűrű és sokrétű, a részleteit tekintve időben és térben igen változó, jelentős részben nem állami, hanem magáneredetű. Ez a rend nem tervezhető meg, és jelenlegi tudásunk alapján nem is érthető meg konzisztens, összefüggő rendszerként. A magyar gazdaság fejlődési célját ezért nem lehet nemzetgazdasági szintű rendszerként vagy modellként megfogalmazni. A tényleges feladat az intézményi rend középszintű elemeinek fokozatos, kísérletező változtatása, figyelembe véve a már létező intézményi környezet történetileg adott, helyhez és időhöz kötött sajátosságait. De az intézményi "barkácsolásnak" mindvégig szem előtt kell tartania a kapitalizmus alapelvét: az önkéntes, kölcsönösen előnyös tranzakciók támogatását. _____ The study draws on Coase s lighthouse" of new institutional economics in addressing this question. It identifies mutually beneficial exchange, a manifestation of human cooperation, as the underlying form of interaction in capitalism, while stressing that economic development depends on creating social rules of the game (institutions) that decrease the costs of exchange. The institutional order of well-functioning capitalism is thickly woven with many features, often of private rather than public (legal or political) origin. Details vary greatly in time and space. Such an order cannot be planned, and with current knowledge, it cannot be seen as a consistent system. So the goal in Hungary s economic development should not be defined as a system or model for a national economy. It should set out to change intermediate-level institutions in gradual, experimental ways that pay heed to the time and space-bound idiosyncrasies of existing ones. Moreover institutional tinkering" should observe capitalism s basic institutional principle: facilitation of voluntary, mutually beneficial transactions.

A projektalapú szervezetek piaci pozíciói a tipikus projektpiaci szegmensben az empirikus vizsgálatok tükrében

A szerző egy korábbi tanulmánya (Görög, 2013b) a projektteljesítési stratégiára vonatkozó projektvezetési szakirodalom alapján, tehát elméleti megfontolásokra alapozva, azonosította a projektpiac tipikus szegmensének alapvető sajátosságait, valamint ugyanígy levezette az ebben a piaci szegmensben működő projektalapú szervezetek piaci pozícióit alapvetően meghatározó tényezőket. A szerző ebben a tanulmányában az így feltárt sajátosságok és a piaci pozíciót determináló tényezők empirikus igazolására elvégzett kutatási eredményeit mutatja be.

Még egyszer a "rendszerparadigmáról". Tisztázás és kiegészítések a posztszocialista régió tapasztalatainak fényében = About the system paradigm once again: Clarification and additions in the light of experiences in the post-socialist region

A paradigma kifejezést Thomas Kuhn honosította meg a tudományfilozófiában: így nevezte el azt a sajátos szemléletmódot, ahogyan egy kutatási irányzat rátekint vizsgálata tárgyára. Azonos paradigmát használó kutatók hasonló kérdésekre keresik a választ, hasonló módszereket és fogalmakat alkalmaznak. A szerző 1999-ben publikált cikkében vezette be a "rendszerparadigma" kifejezést, amely a társadalomban működő rendszereket helyezi a vizsgálat középpontjába. A tanulmány a posztszocialista átalakulás során szerzett tapasztalatok alapján fejleszti tovább a korábbi cikkben kifejtett elméleti gondolatokat. Az első rész a szocialista és a kapitalista rendszert hasonlítja össze; leírja fő jellemzőiket, majd megállapítja, hogy Észak-Korea és Kuba kivételével az egykori szocialista országokban meghonosodott a kapitalista rendszer. A második rész a politikai-kormányzati formák szerint tipologizálja a kapitalizmus változatait. Három markáns típust különböztet meg: a demokráciát, az autokráciát és a diktatúrát. Huntington a demokratizálás harmadik hullámáról írt. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy ez a hullám elapadt, a 47 posztszocialista ország lakosságának mindössze egytizede él demokráciában, a többiben autokrácia vagy diktatúra uralkodik. A harmadik rész Magyarországra alkalmazza a kialakított fogalmi és elemzési apparátust: itt kapitalizmus van, a politikai-kormányzati forma autokrácia - lényeges közös jellemzők mutathatók ki más kapitalista országokkal, illetve más autokráciákkal. Ez összefér azzal a felismeréssel, hogy egyes - nem alapvető jelentőségű - vonások egyediek, "hungarikumok", különböznek minden más ország tulajdonságaitól. _____ The expression paradigm, introduced into the philosophy of science by Thomas Kuhn for the way a research trend views the subject examined, denotes a case where researchers pursue similar questions by similar methods with similar concepts. The author introduced the expression system paradigm" in a 1999 article centred on the systems operating in society. This paper takes those theoretical ideas further, based on experience in the post-socialist transformation. The first part compares the socialist and capitalist systems and their main features, establishing that all former socialist countries but North Korea and Cuba have embraced the capitalist system. The second adds a typology of the varieties of capitalism by politico-governmental form, marking three types: democracy, autocracy and dictatorship. Huntington writes of a third wave of democratization, which this study concludes has ceased. Democracy reigns in only 10 per cent of the 47 post-socialist countries, autocracy or dictatorship in the others. The third part applies this conceptual and analytical framework to Hungary, where capitalism prevails, with autocracy as its politico-governmental form. It shows strongly similar features to other capitalist countries and other autocracies. This is compatible with recognizing that some features of less than fundamental importance are specific to Hungary and differ from those elsewhere.

A Nemzetközi Valutaalap szerepe a Nyugat-Balkánon

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az 1980-as évektől kezdődően nyújt technikai, illetve pénzügyi segítséget a térség államai (korábban Jugoszlávia) számára. Aktív szerepet játszott az államok gazdasági átalakulása során, igyekezett támogatni gazdasági reformjaikat annak érdekében, hogy működő piacgazdaságokat hozzanak létre, biztosítsák makrogazdasági egyensúlyukat, ráálljanak egy fenntartható gazdasági növekedési pályára. A tanulmány célja, hogy egyrészt elemezze ezen országok makrogazdasági helyzetét és rávilágítson arra, hogy milyen problémákkal szembesülnek napjainkban, másrészt bemutassa az IMF szerepét a régióban, a térség országainak (Horvátország, Szerbia, Macedónia, volt Jugoszlávia, Montenegró, Albánia, valamint Bosznia-Hercegovina) átalakulásában, válságkezelésében.

Fogyasztóvédelmi intézményrendszerek és lakossági megítélésük Európában

A tanulmány a fogyasztóvédelem témakörének egy kevésbé kutatott területével, a fogyasztóvédelmi intézményrendszerek feltérképezésével, lakossági megítélésével foglalkozik. Magyarország, az Egyesült Királyság és Németország fogyasztóvédelmi intézményrendszerének bemutatásán keresztül ismerteti az Európában jellemző három intézményi struktúratípust. Bemutatja az állami fogyasztóvédelmi támogatások gyakorlatát. Európai viszonylatban elemzi a működő intézményrendszerek lakossági megítélését, kapcsolatot feltételezve az egyes uniós országokban fogyasztóvédelemre fordított állami támogatási összegek nagysága, valamint a fogyasztóvédelmi intézményekbe vetett bizalom és a működésükkel kapcsolatos elégedettség szintje között.

A gazdasági kamarák szolgáltatásainak szerepe a vállalkozásfejlesztésben - BOKIK esettanulmány

Hazánk uniós csatlakozását megelőzően nagy hangsúlyt kapott a politikai és az üzleti szint közti úgynevezett köztes (mezo) szféra tevékenységének vizsgálata, melynek szereplői a gazdasági kamarák is. Az empirikus felmérés készítésének kettős magyarázata van: egyrészt ismét előtérbe kerültek e szervezetek, mert az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentéséhez szükség lenne a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részének, a köztestületi formában működő gazdasági kamarák által történő ellátására. Másrészt a gazdasági kamarák stratégiája („ha a kamara nem lehet mindenkié, akkor legyen rang az odatartozás”) magában foglalja a személyes törődés igényét is, tehát folyamatosan vizsgálni kell, hogy a tagok milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe, és ez alapján szükséges-e változtatni, fejleszteni ezeket. A felmérés eredményeképpen egy új, komplexebb szolgáltatási rendszer kerülhet kialakításra, mely alapján a kamarának lehetősége nyílik személyre szabottabb szolgáltatások kialakítására.

Önkormányzati elektronikus ügyvitelszervezés és -fejlesztés egy esettanulmány tükrében

A tanulmány bemutatja a magyar közigazgatásszervezés-tudomány értékeire alapozottan elvégzett egyfajta „közigazgatási BPR” kialakításának menetét, eredményeit. A mai követelményeknek megfelelően megkísérli az ügyvitel tartalmának meghatározását, megjelöli az infokommunikációs technológiák hatékony alkalmazásának alapelemeit. Erre alapozva bemutat egy európai uniós pályázati támogatással, a települések széles körű összefogásával megvalósított működő projektet (IKeR-Integrált Kistérségi e-Közigazgatási Rendszer). Szól a számítógépes rendszer segítségével folyó hivatali ügyvitelszervezésről-fejlesztésről, az IKT-eszközök célirányos felhasználásáról a közigazgatás korszerűsítésében.

Tudásáramlás és tanulás egy hagyományos iparágban

Gazdasági jelentőségük ellenére kevés vizsgálat foglalkozik a hagyományos iparágakban az új tudás teremtésével, terjedésével és alkalmazásával, valamint ezek iparági és regionális innovációs teljesítményre gyakorolt hatásaival. Számos megközelítés közül, a differenciált tudásbázisok elmélete egyszerre ad magyarázatot a tudásáramlás iparág-specifikus és térbeli jellemzőire, és ily módon a hagyományos iparágak sajátos tudásáramlási mintázataira. Jelen tanulmány célja kettős. Egyrészt a differenciált tudásbázisok elméletének bemutatása, másrészt annak egy hagyományos iparágban, a kecskeméti nyomdaiparban történő alkalmazása, a vállalkozások innovációhoz köthető tudásáramlási jellegzetességeinek feltárása. A kutatás három kérdésre épül: (1) melyek az új tudás fő forrásai, (2) kik a fő együttműködő partnerek a tudásszerzés és -átadás során, (3) milyen területi szinten történik a tudásáramlás? Az eredmények alapján elmondható, hogy míg a kecskeméti nyomdaiparban az innovatív vállalkozások a közvetlen és közvetett, gyakran térségen kívüli tudásforrások kombinációjára támaszkodnak, addig nem innovatív társaik jellemzően a helyi, egyszerű tudásforrásokra építenek.