Fenntartható fejlődés, élhető régió, élhető települési táj 3.

A TÁMOP „Fenntartható fejlődés, élhető régió, élhető települési táj” alprojektje négy tudományterület szakembereit fogta össze. Az eredmény három kötet, és bennük összesen negyvenhárom tanulmány. A Corvinus Egyetem négy karának, a Gazdálkodástudományi, a Közgazdaságtudományi, a Kertészettudományi és a Tájépítészeti Karok munkatársainak három éves kutatómunkáját tükrözik a kötetek, ami nyilván nemcsak a szerzők, hanem azoknak a műhelyeknek a szellemisége is, amelyekben a szerzők dolgoznak. Konferenciákon, műhelyvitákon csiszolódtak a tanulmányok, mégsem állíthatjuk, hogy mindegyikben letisztult, konszenzust jelentő álláspontokat fogalmaztak meg a szerzők. Különösen igaz ez a társadalomtudományi tanulmányokra, de a klímaváltozással foglalkozó határterületi írásokra is, ahol sokszor még a fogalmak jelentését illetően nem jutottak konszenzusra. Vannak szerencsésebb diszciplínák, például a kertészeti tudományok, amelyeknél reprodukálható eredményekről adhatnak számot a kutatók, és vannak tanulmányok, amelyek a művészetek, a táj- és település tervezés területére vezetnek el bennünket, de a művészeteket illetően is felesleges a konszenzust keresni.

Egyensúly és optimum. Tanulmányok Forgó Ferenc 70. születésnapjára

Forgó Ferenc a Budapesti Corvinus Egyetem tudóstanára, az egyetem Operációkutatás és Aktuáriustudományok tanszékének volt vezetője, a magyar operációkutatás jelentős alakja 70 éves. Kollégái, tanítványai ebből az alkalomból köszöntik őt ezzel a tanulmánykötettel, amelynek címe nem csak a Forgó Ferenc által művelt tudományterületeket idézi, hanem egyéniségének fontos vonásait is hordozza. A 28 szerző által jegyzett tanulmányok a játékelmélet, a makroökonómiai modellezés, a matematikai programozás alkalmazásai és a döntéselmélet területeit érintik, ezek mindegyikében valamilyen módon kapcsolatot találva Forgó Ferenc munkásságával.

Price of unsustainability. Economic impacts of climate change

Global problems, rapid and massive regional changes in the 21st century call for genuine long-term, awareness, planning and well focused actions from both national governments and international organizations. This book wishes to contribute to building an innovative path of strategic views in handling the diverse challenges, and more emphatically, the economic impacts of climate change. Although the contributors of this volume represent several approaches, they all rely on some common grounds such as the costbenefit analysis of mitigation and adaptation, and on the need to present an in-depth theoretical and practical dimension. The research accounted for in this book tried to integrate and confront various types of economics approaches and methods, as well as knowledge from game theory to country surveys, from agricultural adaptation to weather bonds, from green tax to historical experience of human adaptation. The various themes and points of views do deserve the attention of the serious academic reader interested in the economics of climate change. We hope to enhance the spread of good solutions resulting from world wide disputes and tested strategic decisions. WAKE UP! It is not just the polar bears' habitat that is endangered, but the entire human form of life.

Scenarios and roots of climate change

There have been more and more words about climate change and global warming in the last few decades. But what do we really understand them? Is it logic that the climate change derived by human behaviour or is it an independent process of nature that occurs no matter how we try to stop it? Is the climate change a global warming or global cooling method? We know for sure that something is changing around us and we heard a million times that if we exhaust the resources of the Earth than we will cause permanent and irreversible damage. In the first part of this chapter we will see the facts. There will be a few different perspectives from a few different institutions publication about the methodology of measurement on climate change. In the second part of the chapter we shall distinguish how big part of the changes may be the results of the human activities, or is it even possible to distinguish what causes the climate change. In the last part of this chapter the IPCC’s scenario will be explained on the case if the process of the climate change can not be stopped, or if human kind does not do anything for mitigation.

International cooperation against climate change: institutions, policies and their efficiency

In the 20th century nature of the world economy has started to change significantly, and the former state-centric constellation disappeared. Several development factors that induced the change are still active and nowadays we live in a much different world. The world economy consists of transnational networks; these complicated systems have a great impact on the world of states. The transnational actors’ (multinational corporations, non-governmental organizations etc) influence became very essential as they are able to mobilize the society, have high expertise (think tanks), but it is also important to note their financial strength and moral effects (norm entrepreneurs).

Climate change in game theory

The study provides an overview of the application possibilities of game theory to climate change. The characteristics of games are adapted to the topics of climate and carbon. The importance of uncertainty, probability, marginal value of adaptation, common pool resources, etc. are tailored to the context of international relations and the challenge of global warming.

Cost-benefit analysis of climate change – A methodological overview of recent studies

Global warming16 has already begun. Climate change has become a self-propelling and self-reinforcing process as a result of the externality associated with greenhouse- gas (GHG) emissions. Although it is an externality related to humankind, according to a number of unique features we should distinguish it from other externalities. Climate change is a global phenomenon in its causes and consequences. The long-term and persistent impacts of climate change will likely continue over centuries without further anthropogenic mechanism. The preindustrial (equilibrium) level of GHG concentration in the atmosphere cannot be restored since it is irreversible, but if we do not stabilise the actual level of atmospheric concentration, the situation will become much worse than it is now. Assessing the impacts of climate change requires careful considerations because of the pervasive uncertainties and risks associated with it.

Mitigation and adaptation to climate change

Climate change produces significant social and economic impacts in most parts of the world, thus global action is needed to address climate change. In this chapter, the different possibilities of mitigation are explored from different points of view, and analyse the possibilities of adaptation to climate change. First, substantial reduction of GHG emission is needed, on the other hand adaptation action must deal with the inevitable impacts. According to the assessment of the chapter, it is essential that coordinated actions be taken at an EU level. In our argumentation, a macroeconomic model is used for the cost- benefit analysis of GHG gas emissions reduction. The GHG emission structure is analysed on European and global level. Even in the case of a successful mitigation strategy there rest the long-term effects of climate change which will need a coherent adaptation strategy to be dealt with. Although certain adaptation measures already have been taken, these initiatives are still very modest, and insufficient to deal with the economic effects of climate change properly.

Carbon pricing: theory and practice

Carbon pricing policy is a fundamental humanly devised theoretical and practical cornerstone in the fight against climate change. It involves short term and long term policies, theoretical and practical considerations. A quantitative global stabilisation target range for the stock of greenhouse gases in the atmosphere is needed, because it is an important and useful foundation in the shaping of a comprehensive climate pricing policy. A global stabilisation target range is obviously a long term policy to control climate change and events ensuing excessive increase in temperature. Setting long term objectives in the fight against climate change are substantial in avoiding catastrophic consequences therefore short term policies, which aim advances in emission reductions, have to be consistent with the pre-defined long term stabilisation goals. Short term policy reaction means using price-driven instruments like taxes and tradable quotas. These instruments allow broad flexibility in the parameters of emission reduction, and provide opportunities and incentives wherewith the cost of mitigation and abatement can be kept down. Taxes and tradable quotas give the flexibility in how, where and when emission reduction can be accomplished thereby reaching agreements between states and companies may result an appropriate and environment-conscious emission scheme, that can fit into the long term objectives.

Climate change impacts on migration and labour market

Floods, droughts and monsoons have always disturbed human settlements, but there are more settlements now and more people in the world. Therefore, if a natural disaster happens, more will suffer than ever before. Moreover, climate in the past several decades has been greatly degraded by anthropogenic activity. In some cases, the chain of causality of human influence on the climate is direct and unambiguous (e.g. the effects of irrigation on local humidity), though there are instances where it is less clear. Presently, the scientific consensus (IPCC, 2007) on climate change is that human activity is very likely the cause for the rapid increase of global average temperatures, more generally known as global warming.

Felsőoktatás-finanszírozás. Nemzetközi tendenciák és a hazai helyzet

A tanulmánykötet célja, hogy a magyar felsőoktatás finanszírozásának helyzetét nemzetközi háttér előtt mutassa be. A kötetben szereplő írások azonban, miközben a finanszírozás módjáról, tényeiről és lehetőségeiről szólnak, óhatatlanul érintenek a felsőoktatás gazdasági szerepével, szerkezetével, az esélyegyenlőséggel vagy a munkaerőpiaccal kapcsolatos gondolatokat is. A tanulmányokból kirajzolódó helyzetkép azt mutatja, hogy a felsőoktatás kiemelt stratégiai jelentőségét minden kormányzat elismeri ugyan, azonban az aktuálisan követett gazdaságpolitika gyakran hozza nehéz helyzetbe ezt a jövőnket hosszú távon meghatározó területet. Mivel az élethosszig tartó tanulás folyamatában az állampolgárok többsége érintetté válik a felsőoktatás valamely szegmensében, ezért könyvünk nemcsak a döntéshozóknak és a felsőoktatással foglalkozó szakembereknek szól, hanem a társadalom szélesebb rétegeinek érdeklődését is fel szeretnénk kelteni olyan kérdések iránt, hogy mennyit költsünk a felsőoktatásra és kutatásra, milyen forrásokból származzon ez az összeg, hogyan biztosítsuk a méltányos hozzáférést és hogyan részesüljünk egy hatékonyan működő felsőoktatás eredményeiből?

Felsőoktatás-finanszírozás Kelet-Közép-Európában

Kelet-Közép-Európa volt szocialista országainak felsőoktatási rendszerei sok tekintetben hasonló problémákkal küzdenek, hasonló folyamatok zajlottak le az elmúlt két évtizedben. Mindenhol nagymértékű expanziót figyelhettünk meg. A Bologna-típusú, háromciklusú képzési rendszerre (alap-, mester- és doktori szint) való áttérés is megtörtént. A szocialista múlt is közös, ez a finanszírozási rendszerre is hatással van: kimondva, kimondatlanul általános elvárás az ingyenes oktatás biztosítása, így nem jellemző az átfogó tandíjrendszer, az országok inkább hajlamosak kevesebb költségtérítéses hallgatóra nagyobb terheket hárítani. Alulfinanszírozottság, minőségi problémák – szintén közös gondok a térségben. A konkrét megoldások, finanszírozási módszerek természetesen ezzel együtt is különböznek az egyes országokban, ennek felmérése a tanulmány célja. Tanulmányom az Európai Unió tíz kelet-közép-európai tagállamát, valamint a csatlakozás előtt álló Horvátországot vizsgálja. Ezt egyrészt az indokolja, hogy ezek az országok hasonló fejlettségi szinten állnak (bár természetesen vannak különbségek), és hasonló politikai keretben működnek. Bármennyire is változatos ezeknek az államoknak a gazdasági vagy társadalmi képe, kisebbek a különbségek a csoporton belül, mint a térség Unión kívüli országaihoz (pl. Szerbia, Ukrajna, Fehéroroszország) viszonyítva.

Felsőoktatás-finanszírozás néhány fejlett országban

E tanulmány célja, hogy nagy vonalakban áttekintse négy fejlett ország – Anglia, Új-Zéland, Finnország és Németország – felsőoktatási rendszerét, különös tekintettel azok finanszírozási vonatkozásaira.

Miért van szükség európai szintű diákhitelrendszerre is?

A dolgozat címében feltett kérdés részletesebben kifejtve úgy szól, hogy van-e olyan részterülete a diákhitelezésnek, amit célszerűbb európai szinten, közösen megoldani mintsem hagyni, hogy az egyes tagállamok önálló hatáskörben birkózzanak meg vele. Képződhet-e ezen a területen, és ha igen, akkor miért ún. közösségi hozzáadott érték (community added value)? A szakirodalomban nincs egyértelmű útmutatás arra nézve, hogy egy adott tevékenység esetén hogyan kell meghatározni a közösségi hozzáadott értéket. Mindig figyelembe kell venni a feladat jellegéből adódó specialitásokat. Mindenesetre útmutatásként van néhány általános kérdés, amelyeken érdemes végigmenni: - Hogyan járulna hozzá egy új intézmény létrehozása a magasabb szintű Uniós politikák megvalósulásához? - Mi a legmegfelelőbb szintje az egyes feladatok ellátásának? - Milyen hatása lenne ennek az új intézménynek a meglévő intézményekre és rendszerekre? Ebben a tanulmányban ezeket a kérdéseket veszem sorra a diákhitelezéssel összefüggésben.