Mitigation and Adaptation to Climate Change

Climate change affects both economy and society in several ways throughout the world. Therefore, well-targeted global and regional actions must be taken. In this paper I assess the different options for climate change mitigation policies and analyse the possibilities of adaptation methods. I will focus on three aspects: cost-efficiency, innovation and flexibility.

Környezeti innovációk a hazai feldolgozóiparban (Environmental innovations in the Hungarian manufacturing industry)

A cikk a hazai feldolgozóipari vállalatok környezeti innovációs tevékenységét, annak mozgatórugóit vizsgálja. Felvázolja a témakörrel foglalkozó jelentősebb elméleteket, kutatásokat, illetve az ezek által azonosított, a környezeti innovációs tevékenységet befolyásoló tényezőket (pl. hatósági szabályozás, vállalatméret, környezeti stratégia stb.). A bemutatott kutatás egy kérdőíves felmérésen alapul, melyben közel 300 vállalat vett részt az elektronika, az élelmiszeripar, a gépipar, a járműipar és a vegyipar területéről. A vizsgálat célja a környezeti innováció különböző típusainak (csővégi, megelőző, termék; új, adaptált) differenciált elemzése, figyelembe véve mind a vállalat, mind a környezet jellemzőit. A vállalatok innovációs tevékenysége jelentősen különbözhet az egyes ágazatokban, illetve a különböző méretű cégek között – a cikk ezen eltérések vizsgálatára is kitér. ______ The article examines the environmental innovation activity of Hungarian manufacturing companies and its determinants. It provides a brief overview of the most important theories and recent empirical studies addressing the topic. The research presented is based on a questionnaire survey with the participation of nearly 300 firms from the chemicals, electronics, food, machines and vehicles sectors. The goal of the study is to identify differences in the determinants of the various types of environmental innovation (end-of-pipe, cleaner production, product; novel, adopted), with regard to both the characteristics of the environment and the companies themselves. Differences between firms of various sizes and industries are also a part of the analysis.

Innovációs verseny – Esélyek és korlátok

A hátunk mögött hagyott alig fél évtizedben korszakos trendek törtek meg, szilárdnak hitt intézmények roppantak össze, „cáfolhatatlan” igazságokat döntöttek romba a tények. Sok – korábban bevált – dolog porladt el körülöttünk, hogy helyet csináljon az újnak: új termékeknek, új szervezeteknek, új piacoknak és új gondolatoknak. E nagy erővel zajló kreatív romboláshoz nem lehet a szokott módon közelíteni. Az innováció ugyanis – amint e könyvből kiderül – maga is megújul, eddig nem ismert formákban jelenik meg. Az újításokat már nem feltétlenül a nagyvállalatok zárt kutatólaboratóriumaiban készítik elő, Bangladestől a kollégiumi szobákig a legváratlanabb helyeken bukkannak fel jelentős találmányok. Az innováció szülőhelye, éltető közege egyre inkább a világháló. A glóbuszon mindent magával sodró innovációs verseny zajlik, és hazánk egyre nehezebben tartja a lépést a versenyfutásban. 2001-ben a Nature, a tekintélyes brit tudományos magazin „A 20. századot Budapesten kreálták” címmel jelentetett meg cikket, listába szedve mindazokat a Budapesten született felfedezéseket, amelyek megváltoztatták az emberi történelmet. Mi történt a múlt század közepétől mostanáig, hogy ma már az innovációs lemaradásunkat kell magyarázni? A szerzők erre a kérdésre keresik a választ. A széles körű irodalom átpásztázása és a könyvben bemutatott empirikus kutatás egyaránt azt a célt szolgálja, hogy kirajzolódjanak az innovációt mozgató erők, és kiderüljön az is, hogy milyen feltételek mellett lehetne azokat a növekedés serkentésére kiaknázni.

Innováció, adaptáció és imitáció. Az új közszolgálati menedzsment

Az Új Közszolgálati Menedzsment (NPM) az elmúlt harminc évben megvalósult közmenedzsmentreformok áttekintése után egyértelműen az uralkodó reform-irányzatnak tekinthető. A nemzetközi szervezetek, így többek között az OECD és az Európai Unió, teljes mellszélességgel támogatták az NPM reformok bevezetését, e kísérletek többsége azonban fájdalmas kudarccal végződött. Mára világossá vált, hogy az NPM nem csodaszer, de kevés tudományos igényű elemzés született arról, hogy mitől is függ az NPM reformok sikere. A szerző jelen könyvében e kérdés megválaszolására vállalkozik. Az új intézményi közgazdaságtan elméleteit felhasználva rávilágít az irányzat intézményi meghatározottságára. A kérdés a gyakorlati szakemberek és a politikusok számára is releváns, hiszen a közmenedzsment reformok sikeres megvalósítása az ő döntéseiken is múlik, ezért nem mindegy, hogy milyen tényezőket vesznek figyelembe ezek meghozatala során. A szerző arra a következtetésre jut a könyvben feltárt összefüggések alapján, hogy a társadalom tagjai által követett normarendszer és a kultúra befolyásolja leginkább az NPM reformok bevezetésének sikerességét. A könyv egyik fő üzenete, hogy a magyar társadalomtól eltérő kultúrával, tradíciókkal és hagyományokkal rendelkező országokban sikeresen alkalmazott közmenedzsment reformok másolása nagy valószínűséggel kudarccal végződne hazánkban.

Kis- és középvállalatok innovációs tevékenysége a válság idején – hálózatok szerepe (Innovation of small and medium-sized enterprises in times of crises – The role of networks)

A hálózati megközelítés alapján a vállalatok nem izoláltan működő szervezetek. A kis- és középvállalkozások számára a hálózatok, a partnerkapcsolatok jelentős támogatást képesek biztosítani a növekedés, a tanulás és az innovációs tevékenység során. A szerző a hálózati, partneri kapcsolatok szerepét a válság idején vizsgálta, kvalitatív kutatás keretében. A tanulmány fontos megállapítása, hogy nem kizárólag a hálózatban rejlő lehetőségek, hanem a korábban biztos partneri kapcsolatok megszűnése is indukálhat innovációt a válság idején, valamint a biztonság, a tartalék-erőforrások megléte esetén lassabb a piaci reagálás, kevésbé kerül előtérbe a változás, s főként az innovációs tevékenység ______ Based on the network perspective companies are not isolated organizations. Networks and partnerships mean a significant support for SMEs in growth, learning and innovation. The author examines the role of networks and partnerships during the crisis, in a qualitative research. An important result of the paper is that not only the opportunities in networks but also the decomposition of prior secure relationships can induce innovation during the crisis. Moreover in case of safety and slack resources the reaction is slower, change and innovation come to the front less.

Bizonytalanság, stratégia és teljesítmény – Kvalitatív kutatás innovatív kis- és középvállalatok vezetői körében (Uncertainty, strategy and performance – Qualitative research in innovative SMEs)

A szerző kvalitatív kutatási módszerekkel vizsgálja a kis- és középvállalatok (kkv-k) innovatív tevékenységeinek korlátait és lehetőségeit. A vizsgálat tárgyai (legalább) Magyarország szintjén új terméket vagy szolgáltatást nyújtó kkv-k, melyek határozott növekedési szándékkal rendelkeznek. Az eredmények egységes vizsgálati keretben, 41 vezető véleménye alapján születtek meg, három területre fókuszálva: (1) a környezeti bizonytalanság megítélése, (2) a szervezet követett stratégiája, kettős képessége, kiaknázó és felderítő tevékenysége, és (3) a versenyképes teljesítménycélok, konfigurációk. A cikk a kutatás lépéseit részletesen bemutatja, fontos eredményének tekinthető, hogy rámutat arra, hogy a kutatási és fejlesztési, valamint az innovatív tevékenységek legfontosabb gátja leginkább a vezetési és szervezési képességek és a stratégiai gondolkodás hiányára vezethető vissza a kis- és középvállalkozásokban. ______ The author conducted a qualitative research on the innovation potential of small and medium size enterprises (SMEs). SMEs with new products and services and with growth orientation are in the focus of the research. The standardized research design is based on 41 owner managers’ responses. It is focusing on 3 main areas: (1) environmental uncertainty, (2) the strategy followed by the organization, its ambidextrous capability, exploitative and explorative behavior, and (3) competitive performance and configurations. The paper describes a qualitative research design in detail. The main finding of the research is that the lack of managerial skills and strategic thinking inhibit SMEs to conduct innovation as well as to engage in research and development activities.

A sikeres növekedés és innováció feltételei (The condition of successful growth and innovation)

Kutatásukban a szerzők a sikeres innovációs-növekedési stratégiák beazonosítására törekedtek két dimenzió mentén: növekedési erőfeszítés és innovációs erőfeszítés. A sikert mint a radikális innováció piaci bevezetéseként definiálták. A szakirodalom áttekintése és kvalitatív kutatási eredményeink alapján azt találták, hogy a siker feltételei a következők: (1) „felkészültség”, azaz biztos szakmai tudás (know-what); a (2) „gyakorlás”, azaz a folyamatok tökéletes ismerete (know-how); a (3) „tehetséggondozás”, azaz a megfelelő kapcsolati tőke a hiányzó képességek, erőforrások és információk megszerzéséhez (know-who); és végül a (4) „tehetség”, azaz kreativitás, magas asszociációs készség, és innovatív ötletek. A vezető feladata annak felismerése, hogy mikor szükséges lassítania a szervezetre nehezedő növekedési nyomáson. A nyugalmi időszakban továbbra is fontos az innovációs képességek fejlesztése. Következetesen fel kell ismernie, hogy mikor lesz nagyobb a szétaprózott erőforrások és a megosztott figyelem költsége, mint a potenciális hozadéka. _______ In present research the successful innovation-growth strategies are identified along two dimensions: growth effort and innovation effort. The success is defined as the introduction to the market of a radical innovation. After reviewing the literature and conducting a qualitative research, authors found that the threshold condition of success are the followings: (1) “preparation”, that is expertise (know-what); (2) “practice”, that is deep understanding of processes (know-how); (3) “talent support”, that is access to missing resources; and finally (4) “talent”, that is creativity, innovative idea, and high association capability. This is the role of the manager to decide when the organizational growth should be slowed down. While the development of innovation capability is still important in times of slow growth periods, the manager must recognize that the cost of divided attention and fragmented resources is higher, than the potential return of the innovation.

Formalizált rugalmasság – a kettős képesség kialakulása egy középvállalatban (Formalized adaptability: the development of ambidexterity in a medium-sized enterprise)

Az empirikus kutatás azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy a hazai innovatív, növekedésorientált kis- és középvállalkozásokat milyen tényezők támogatják és segítik abban, hogy egyszerre legyenek képesek kiválóan teljesíteni jelenlegi piacaikon, miközben radikális innovációikon keresztül biztosítják a szervezet hosszú távú növekedési pályáját. A kutatás kvalitatív, feltáró, egyéni interjúkra épülő esettanulmányos módszertan keretein belül 14 vezetői interjúra, helyszíni megfigyelésre és széles körű dokumentumelemzésre épül. Az eredmények alapján a kettős képességű szervezetek teljesítményét egy hat, egymással összefüggésben lévő elemből álló modell határozza meg, melynek részei a felsővezetői decentralizáció, menedzsmentkontroll, vezetői szerepek és identitás, feladat- és hatáskörök, motivációs rendszer és a menedzsmenttudás színvonala. _______ The empirical research seeks the answer to the question what kind of factors support and help the innovative, growth-oriented Hungarian SMEs to both have the ability to operate at an excellent level in their current markets and to ensure the long-term growth path of the organization through radical innovations. The research applies qualitative, interview-based methodology. The dataset consists of 14 interviews with managers from different organizational level of the examined company, on-site observation and document-analysis. The main contribution of the article is a model that includes the influential structural and contextual factors of organizational ambidexterity, which are decentralization, management controlling, leader roles and identity, functions and authorities, motivation system and level of management knowledge.

Tudás és menedzsment – Tudásmenedzsment. 7. európai tudásmenedzsment-konferencia, Budapest

A Budapesti Corvinus Egyetem adott otthont 2006 szeptemberében az évente megrendezett Európai Tudásmenedzsment Konferenciának, melynek megrendezésében az egyetem részéről az Információrendszerek tanszék dolgozói vettek részt. A tudásmenedzsment mint téma az 1990-es évektől kezdődően jelenik meg egyre markánsabban a menedzsment és informatikai tudományterületeken. A tudás mint az erőforrások kezelésére irányuló törekvés ugyanakkor évezredek-évszázadok óta jelen van a gazdasági és politikai gondolkodásban.

A tudás termelői? Az Európai Unió kormányainak és nagyvállalatainak hozzájárulása a tudásgazdaság létrehozásához

Az 1990-es évek eleje óta tudományos értekezések és kormányzati tervezetek szerzői egyre inkább a tudásban, annak létrehozásában, használatában és cseréjében vélik felismerni a gazdasági növekedés és társadalmi fejlődés legfontosabb forrását. Mindezek ellenére az európai nagyvállalatok innovációs, kutatási-fejlesztési aktivitása, kutatási-fejlesztési költségvetése nem tükrözi ezt a felismerést. Ugyanez vonatkozik az Európai Unió és a tagállamok kormányainak politikai nyilatkozataira is: csaknem tíz évvel a Lisszaboni Stratégia meghirdetése és évről évre történő megerősítése után az EU-tagállamok többsége nem tudott érdemleges előrelépést tenni az innováció, a kutatás-fejlesztés terén. Az Európai Uniónak nemhogy nem sikerült "a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává válnia", de az elmúlt tíz év során tovább mélyült az innovációs szakadék az Európai Unió tagállamai és a globális gazdaság leginnovatívabb országai között.

Tudásmenedzsment az üzleti stratégia szolgálatában

A MOL 1999-ben indította el tudásmenedzsment- (TM) tevékenységeit egy holisztikus TM-stratégia kidolgozásával és elfogadásával. A TM-stratégia rövid távon kívánt eredményeket felmutatni, ez a gyakorlatban főként informatikai eszközök alkalmazását jelentette. A vezetés figyelme a kezdeti sikerek után a TM témája iránt fokozatosan csökkent. A MOL üzleti stratégiájának megvalósítása részeként Közép-Európában akvizíciókat hajtott végre. A MOL Csoport bővülése ismét a felszínre hozta a TM szükségességét. A TM-stratégiát megújították, a tevékenységeket felülvizsgálták. A TM-tevékenységek legfontosabb iránymutatója a MOL 2006–2010 üzleti stratégiája lett. Az eset illusztrálja, hogy a TM-tevékenységek értékarányos volta szükséges a vezetés támogatásának elnyeréséhez és megtartásához.

Az egyetemi technológiatranszfer szerepe az innovációs folyamatokban (The role of academic technology transfer in innovation processes)

A cikk ismerteti az egyetemi technológiatranszfer általános jellemzőit, majd egy, a világ minden táját érintő kitekintés segítségével röviden taglalja Magyarország és a Budapesti Corvinus Egyetem jelenlegi helyzetét az akadémiaiipari kapcsolatok fejlődésével és hatékonyságával kapcsolatban. Az eszmefuttatás a hazai és a nemzetközi szakirodalom eredményeit összefoglalva kísérletet tesz a technológiatranszfer definíciójának és folyamatának leírására, bemutatja az egyetemi technológiatranszfer jelentőségét az innovációs hálózatok szempontjából, majd felvázolja a következő Európai Uniós programozási időszak innovációval kapcsolatos legfontosabb hazai kihívásait.

The solution-seeking behavior of small Hungarian enterprises between 2006 and 2010

This paper describes the results of an investigation into the finance-related innovative ability of Hungarian micro, small and medium sized enterprises (SMEs) by using two datasets (from 2006 and 2010). The author explored SMEs’ levels of openness to new financial solutions and identified features which influence their innovative solution-seeking behavior. Additionally, changes in innovation between 2006 and 2010 were analyzed according to the SME sector and whether there is a correlation between having an active solution seeking attitude and business performance was examined. The findings show that shared/multiple ownership in businesses (having interests in different enterprises simultaneously) has a significant positive effect on flexibility and innovative ability. However, the size of the business, industrial sector, type of ownership and market of the SME also have some effect. Furthermore, the hypothesis that an active solution-seeking attitude increases after-tax performance per employee was confirmed.

Heterogenitás és technikai hatékonyság - a magyar specializált szántóföldi növénytermesztő üzemek esete = Heterogeneity and technical efficiency - the case of Hungary's specialized arable crop production units

A cikkben paneladatok segítségével a magyar gabonatermesztő üzemek 2001 és 2009 közötti technikai hatékonyságát vizsgáljuk. A technikai hatékonyság szintjének becslésére egy hagyományos sztochasztikus határok modell (SFA) mellett a látens csoportok modelljét (LCM) használjuk, amely figyelembe veszi a technológiai különbségeket is. Eredményeink arra utalnak, hogy a technológiai heterogenitás fontos lehet egy olyan ágazatban is, mint a szántóföldi növénytermesztés, ahol viszonylag homogén technológiát alkalmaznak. A hagyományos, azonos technológiát feltételező és a látens osztályok modelljeinek összehasonlítása azt mutatja, hogy a gabonatermesztő üzemek technikai hatékonyságát a hagyományos modellek alábecsülhetik. _____ The article sets out to analyse the technical efficiency of Hungarian crop farms between 2001 and 2009, using panel data and employing both standard stochastic frontier analysis and the latent class model (LCM) to estimate technical efficiency. The findings suggest that technological heterogeneity plays an important role in the crop sector, though it is traditionally assumed to employ homogenous technology. A comparison of standard SFA models that assumes the technology is common to all farms and LCM estimates highlights the way the efficiency of crop farms can be underestimated using traditional SFA models.