A környezeti képzés szerepe az egyetemisták környezeti tudatosságában - a BCE hallgatóinak példáján

Az OTKA 68647, „Fenntartható fogyasztás, a Környezettudatosság növelése az oktatásban” című alprojektje első fázisának keretében kérdőíves felmérést hajtottunk végre a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói körében. A kutatás célja annak megismerése volt, hogyan viszonyulnak a környezeti problémákhoz az egyetemisták, milyen környezettudatos tevékenységeket végeznek, milyen fogyasztói szokásokkal rendelkeznek, valamint magatartási formáikban mekkora szerepet játszik az egyetemen folyó környezeti képzés. A felmérés keretében 2008 őszén összesen 436 hallgatót kérdeztünk meg, méghozzá a hallgatók különböző csoportjait: környezeti specifikációjú III. és IV-V. éves hallgatókat, felsőbb éves, csak egy környezeti vonatkozású tárgyat hallgató tanulókat, valamint elsőéveseket, akik egy választható tárgy keretében ismerkedhettek meg a környezeti problémákkal és ezek környezetgazdaságtani megoldásaival. Feltételezésünk szerint a környezeti képzés mélysége szignifikáns hatással bír a fiatalok mindennapi viselkedésére nézve. A megkérdezettek fogyasztói magatartását leíró eredményeket két tanulmányban korábban már publikáltuk (l. Marjainé Szerényi et al., 2009 és 2010); jelen tanulmány kifejezetten a környezeti oktatásnak és nevelésnek az egyetemisták környezeti tudatosságában megnyilvánuló érzékelt hatásairól szól.

Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak

Az utóbbi évtizedekben a közgazdászképzésben háttérbe szorult a térbeli szemlélet jelentősége, pedig az információs társadalomban a gazdasági folyamatok már nem csak a fizikai térben, hanem a virtuális térben is tetten érhetők, régióról régióra változó életszínvonalat generálva. A tér digitális kiterjedése kölcsönhatásba kerül hagyományos fizikai környezetünkkel, ami még inkább amellett szól, hogy a közgazdász térszemlélet fontosságát e tanulmánykötettel kiemeljük. Tesszük ezt úgy, hogy a Corvinus Egyetem alapszakjainak hallgatóit szakonként szólítjuk meg egy-egy, számukra különösen releváns gazdaságföldrajzi témával. Ezáltal a többi magyarországi közgazdászképző intézmény szakjain tanuló hallgatók érdeklődését is felkelthetjük az új megközelítésű gazdasági térszemlélet iránt. Tartalomjegyzék: I. A népesség mint gazdaságföldrajzi tényező (Korompai Attila) - II. Városföldrajz (Jeney László) - III. Vidékföldrajz (Csatári Bálint) - IV. Településmarketing (Tózsa István) – V. Település- és területi tervezés (Forman Balázs – Szaló Péter) – VI. Földrajzi információs rendszerek és a Digitális Föld (Ferencz Viktória) – VII. Turizmusföldrajz (Kulcsár Dezső) – VIII. A világgazdaság új földrajza (Bernek Ágnes) – IX. A virtuális tér gazdasága (Mészáros Rezső – Jakobi Ákos) – X. A közlekedés földrajza (Jászberényi Melinda) – XI. Kereskedelmi földrajz (Sikos T. Tamás) – XII. A pénz földrajza (Forman Balázs) – XIII. Közigazgatási földrajz (Pálné Kovács Ilona) – XIV. Politikai földrajz (Kulcsár Dezső) – XV. Kultúrrégiók gazdaságföldrajza (Jeney László)

Szabadidősport-piacok Magyarországon (Leisure sport markets in Hungary)

Napjainkra a sport, a valamikori egyértelműen civil tevékenység összetett, folyamatosan változó és jelentős üzleti lehetőségeket rejtő iparággá fejlődött. Ebben az iparágban a hivatásos sport esetében öt piac működik: a fogyasztói piac, a játékos piac, a szponzori piac, a közvetítési jogok piaca és a merchandising piac. A szabadidősport esetében is azonosíthatók piacok. A szerző célja e piacok magyarországi működésének bemutatása, amit 31 kvalitatív mélyinterjúhoz kapcsolódó eredményei segítségével tesz meg _____ Sport, which was the activity of the civil sphere, has become a complex, continuously changing industry with significant business opportunities. In the case of professional sports there are five markets: consumer, player, sponsor, media (broadcasting) and merchandising markets. In the case of leisure sports the author can also identify different markets. The aim of this paper is to present these markets in Hungary with the help of the results of the author’s 31 qualitative in-depth interviews.

Villamosenergia-árak a liberalizált rendszer keretei között

A végfogyasztói villamosenergia-árak folyamatosan az érdeklődés középpontjában állnak. Vizsgálatukat most kettős szemszögből kívánjuk elvégezni: egyrészt az árak kialakulásának keretéül szolgáló villamosenergia-szektor jellemzőinek vizsgálatával, másrészt az árstruktúra áttekintésével. A célunk: összefoglalni a liberalizáció utáni rendszerben az árakkal kapcsolatos, általunk legfontosabbnak tartott problémákat. Ennek megfelelően a cikk első része a jelenlegi modell kialakulásával és jellemzőivel foglalkozik, kitérve a jelen helyzetnek az árakra gyakorolt, általános hatásaira. A második rész röviden bemutatja a végfelhasználói ár elemeit és azok jellemzőit, majd csokorba fogja az ezekkel kapcsolatban leginkább aktuálisnak és fontosnak tartott problémákat. A cikk végén mutatjuk be a témával kapcsolatos észrevételeket és javaslatokat.

The solution-seeking behavior of small Hungarian enterprises between 2006 and 2010

This paper describes the results of an investigation into the finance-related innovative ability of Hungarian micro, small and medium sized enterprises (SMEs) by using two datasets (from 2006 and 2010). The author explored SMEs’ levels of openness to new financial solutions and identified features which influence their innovative solution-seeking behavior. Additionally, changes in innovation between 2006 and 2010 were analyzed according to the SME sector and whether there is a correlation between having an active solution seeking attitude and business performance was examined. The findings show that shared/multiple ownership in businesses (having interests in different enterprises simultaneously) has a significant positive effect on flexibility and innovative ability. However, the size of the business, industrial sector, type of ownership and market of the SME also have some effect. Furthermore, the hypothesis that an active solution-seeking attitude increases after-tax performance per employee was confirmed.

Mennyire önállóak a fiatal felnőttek vásárlásaikban? A családi környezet befolyásának vizsgálata fiatal felnőtt gyermekek vásárlására

A kutatás célja annak a vizsgálata, hogy milyen befolyást gyakorol a család a fiatal felnőttek vásárlására. A kutatás elméleti alapját a családi kommunikációs minta vizsgálata jelenti, ahol a fő kutatás kérdés annak a megértése, hogy a felnőtt gyermek és a családja közötti kommunikációs interakciók hogyan befolyásolják a felnőtt gyermek vásárlásait mobiltelefonkészülék és szolgáltató választás esetében. A családi kommunikációs mintázatot két dimenzióban, a társas- és fogalmi orientáció alapján értékeltük Eredményeink szerint a fiatal felnőttek önállóbbak a mobiltelefonkészülék választásában, mint a szolgáltató melletti döntés esetében. Továbbá a kutatás feltárta, hogy a vizsgált célcsoportban a kevésbé fogalmi orientált családok felnőtt gyermekei rendelkeznek nagyobb önállósággal vásárlásaikban.

A mobiltelefon piackutatási alkalmazásának lehetőségei

Jelen cikk a mobiltelefon piackutatási alkalmazásában rejlő lehetőségeket értékeli, bemutatva a módszer előnyei és hátrányait, valamit szekunder információk alapján összegzi a korábbi alkalmazások tapasztalatait csak a kvantitatív megkérdezésekre korlátozva.

A családi fészekben élő fiatal felnőttek és fogyasztói döntéseik (In the family nest living young adults and their consumer decisions)

Fiatal felnőttek nagyarányú jelenléte a szülői háztartásokban nemcsak Magyarországon és Európában jellemző, de a fejlett ipari országokban általánosan megfigyelhető jelenség. Az Európai Unióban élő 18–34 év közötti fiatalok 46%-a él együtt legalább egyik szülőjével, a magyar fiatalok esetében hasonló az arány. A fiatalok kitolódó felnőtté válása azt is jelenti, hogy a szülők egyre későbbi időponttól kezdve rendelkeznek szabadabban idejükkel és anyagi forrásaikkal, a fiatal felnőttek döntései pedig részben szüleik részvételével történik. Jelen cikk arra keresi a választ, hogy a szülői fészekben élő vagy a szüleiktől részben függő fiatalok milyen döntési mintákkal rendelkeznek, illetve vásárlási döntéseikben mennyire önállóak. A kérdés vizsgálatát a szülői háztól függő egyetemista fiatalok körében végzett kérdőíves megkérdezés segítségével a szerzők elemezték, és arra is lehetőségük volt, hogy a családtagok által írt rövid esszék segítségével a kérdést több oldalról vizsgálják meg. Eredményeik szerint a szülői háztól függő fiatal felnőttek önálló döntésre képes, sok esetben szakértő fogyasztók, döntéseik önállóságát azonban a termékkategória, a családdal való kapcsolattartás gyakorisága, a családforma és a nemi szerepek is befolyásolják. ____ High ratio of adult children is still living in their parents’ home. This is a significant phenomenon that can be observed in Hungary and throughout Europe, while influences living trends globally. In the EU, 46% of youth between 18-34 years live with at least one of their parents and this same statistic holds true in the case of Hungary. This postponement of adulthood allows parents to enjoy more free time and have higher disposable income from later in life. The young adults, however, in the household make their consumer decisions under parental control. The purpose of this study is to explore the decisionmaking styles of young adults and their independence from their parents in shopping-related decision-making through a literature review and primary study. The survey focused on university students who are dependent on their parental home and short essays were also collected from family members of the target group in order to gain a more complex view on this phenomenon. According to the results the following conclusion can be made: young adults living in their parents’ home are competent consumers with individual decisions, in addition, they are consumer experts within the family in many cases. However, their independent shopping-related decision-making is influenced by product category, frequency of connection to the family home, family form and also sex role orientations.

A hazai kis- és közepes vállalatok szociokulturális beállítódása a hofstede-dimenziók mentén = The socio-cultural attitudes of the Hungarianc small and medium enterprises along the Hofstede dimensions

A kis- és közepes vállalkozások (KKV-k) kutatása viszonylag új, és emiatt meglehetősen feltáratlan terület, bár a megjelenő tudományos cikkek és eredmények száma és minősége évről évre jól érzékelhetően nő (Collinson – Shaw, 2001). A KKV-kutatások igen fontos sajátossága továbbá, hogy kifejezetten interdiszciplináris terület, megközelíthető a menedzsment, az innovációkutatás, a marketing, a szervezetszociológia, de akár a pszichológia felől is. Több kutatás is felveti a szociokulturális háttér jelentőségének kérdését KKV-k esetében. A szerzők kutatásuk során kvantitatív felmérést végeztek 200 vállalkozó körében a Hofstedeskála (Hofmeister et al., 2008) felhasználásával, melynek eredményeként kiderült, hogy a KKV-vezetők beállítódása jelentősen különbözik mind a hazai nagyvállalati vezetőktől, mind az általános lakosságtól. Jelen tanulmányunkban bemutatjuk azokat a Hofstede-dimenziókat, amelyek mentén karakteres különbségek jelentkeztek a vállalkozók és a nagyvállalati vezetők, valamint a társadalom összessége között. Az eredmények alapján határozottan kirajzolódnak olyan „vállalkozói” gondolkodásmódbeli sajátosságok, mint a nagyobb versenyszellem, a közvetlenebb, kevésbé hierarchikus működési stílus, a rendkívül erős, rövid távú orientáció, valamint a kockázatvállalás rendhagyóan alacsony foka. _____ Although there has been an increasing academic attention towards small and medium-sized enterprises, it is still a novel research area with a number of unanswered questions. It is also an especially interdisciplinary field as it can be approached from various viewpoints such as management, innovation, marketing, organization sociology or even psychology. Different academic disciplines have studied the influence of socio-cultural factors and concluded that they are relevant aspects of entrepreneurial activity. This paper presents the results of the authors’ quantitative research which aimed at finding patterns in the software of the minds of SME managers where they applied Hofstede’s cultural scale (Hofmeister et al., 2008). Drawing upon data from 200 Hungarian SMEs, the results indicate they have different attitude and way of thinking compared to large company managers and to the general Hungarian population. This paper points out the relevant Hofstede dimensions where significant differences have been revealed. The main finding of the study is that managers of small and medium businesses have a special mindset which can be characterized with higher level competitiveness, more direct and less hierarchic operation, extremely high level of short term orientation and low level of risk taking

Államcsődök. Tények és alapfogalmak újragondolva

Államcsődökre jóval többször és több helyen került sor, mint ahogyan azt gondolnánk – nem csak Dél-Amerikában, nem csak katonai puccsok után, nem csak idegen devizában, nem csak nagyon magas adósság/GDP arány mellett. Lényegében csupán egy dolgot állíthatunk biztosan: az az állam fog mindig minden adósságszolgálati kötelezettségének eleget tenni, amelyiknek nincsen adóssága. Ebben a tanulmányban egyrészt arra a kérdésre kaphatunk választ, hogy milyen szempontok szerint lehet és érdemes rendszerezni az államcsődöket. Másrészt rávilágítok arra is, hogy a szokásos államcsőd-definíciók ugyan kényelmesek, de elfedik azt a tényt, hogy az államoknak nem csak hitel típusú kötelezettségei vannak; és amíg az egyéb kötelezettségek teljesítése nem áll le, addig az államcsődöket nem pusztán a fizetési képesség, hanem a fizetési készség hiánya is, a két probléma együtt okozza. _____

Climatic effects on the phenology of geophytes

Nowadays, the scientific and social significance of the research of climatic effects has become outstanding. In order to be able to predict the ecological effects of the global climate change, it is necessary to study monitoring databases of the past and explore connections. For the case study mentioned in the title, historical weather data series from the Hungarian Meteorological Service and Szaniszló Priszter’s monitoring data on the phenology of geophytes have been used. These data describe on which days the observed geophytes budded, were blooming and withered. In our research we have found that the classification of the observed years according to phenological events and the classification of those according to the frequency distribution of meteorological parameters show similar patterns, and the one variable group is suitable for explaining the pattern shown by the other one. Furthermore, our important result is that the dates of all three observed phenophases correlate significantly with the average of the daily temperature fluctuation in the given period. The second most often significant parameter is the number of frosty days, this also seem to be determinant for all phenophases. Usual approaches based on the temperature sum and the average temperature don’t seem to be really important in this respect. According to the results of the research, it has turned out that the phenology of geophytes can be well modelled with the linear combination of suitable meteorological parameters

Comparative analysis of the relationship between phenological phenomena and meteorological indicators based on insect and plant monitoring

Climate change is one of the biggest environmental problems of the 21st century. The most sensitive indicators of the effects of the climatic changes are phenological processes of the biota. The effects of climate change which were observed the earliest are the remarkable changes in the phenology (i.e. the timing of the phenophases) of the plants and animals, which have been systematically monitored later. In our research we searched for the answer: which meteorological factors show the strongest statistical relationships with phenological phenomena based on some chosen plant and insect species (in case of which large phenological databases are available). Our study was based on two large databases: one of them is the Lepidoptera database of the Hungarian Plant Protection and Forestry Light Trap Network, the other one is the Geophytes Phenology Database of the Botanical Garden of Eötvös Loránd University. In the case of butterflies, statistically defined phenological dates were determined based on the daily collection data, while in the case of plants, observation data on blooming were available. The same meteorological indicators were applied for both groups in our study. On the basis of the data series, analyses of correlation were carried out and a new indicator, the so-called G index was introduced, summing up the number of correlations which were found to be significant on the different levels of significance. In our present study we compare the significant meteorological factors and analyse the differences based on the correlation data on plants and butterflies. Data on butterflies are much more varied regarding the effectiveness of the meteorological factors.

Indication strength of coenological similarity patterns based on genus-level taxon lists and prevalence distribution

Several methods and indicators can be used to evaluate the coenological state of a given habitat, the ones which can be created simply, quickly, standardizably and reliably and which can be used to exactly quantify the state of a given habitat in point of numbers can be of outstanding practical importance in ecology. One possible method is the examination of the genera which can be found in a given habitat in great abundance and have little number of species and various ecological characteristics. For this purpose one of the most appropriate groups is that of ground-dwelling oribatid mites (Acari: Oribatida). In our research, joining the bioindication methodological project of the “Adaptation to Climate Change” Research Group of the Hungarian Academy of Sciences, the indication strength of genus-level taxon lists and the effects of the main pattern-generating factors creating similarity patterns were analysed with the help of data series on oribatid mites collected by us and originating from literature. Our aim was to develop a method with the help of which the difference expressed with distance functions between two oribatid mite genus lists originating from any sources can correspond to spatial and temporal scales. Our results prove that these genus lists are able to express the spatial distance of the habitats. With the help of this base of comparison changes in disturbed or transformed habitats can be expressed by means of oribatid mite communities, with spatial and temporal distances.

Seasonal change of oribatid mite communities (Acari, Oribatida) in three different types of microhabitats in an oak forest

Oribatid mites are one of the most abundant groups of the ground-dwelling mesofauna. They can be found in almost every terrestrial habitat all over the world and they are characterized by great species richness and great number of individuals. In spite of that not enough is known about their behaviour on community level and their spatial and temporal pattern in different habitats of the world. In our present study the seasonal behaviour of oribatid mite communities was analysed in three types of microhabitats in a temperate deciduous forest: in leaf litter, soil and moss. Samples were collected at a given site in a year and a half and the oribatid mite communities living there were studied on genus level along with the changes of meteorological factors characteristic of the area. The results show that corresponding to similar previous researches, the communities in our study do not have a seasonally changing, returning pattern either. Based on this, we can conclude that climatic differences and differences in other seasonally changing factors between the seasons do not have a significant role in the annual change of communities. Besides that we discovered that the communities of the three microhabitats are not completely the same. It is the oribatid mite community of the moss which differs mostly from communities in the leaf litter and in the soil. Our study calls attention among others to the fact that compositional changes of the oribatid mite communities living all over the world and their causes are unclear to date.