"Lájk első látásra?" – Mi inspirálja a márkák kedvelését az online térben, kis vendéglátóhelyek esetében? ("Like at first sight?" – What inspires liking brands in online social media in the case of small catering establishments?)

A márkatulajdonosok számára elsődleges fontosságú, hogy feltérképezzék saját márkaközösségüket, ezáltal is elősegítve a közösségi fókuszú kommunikációs tevékenységüket. Különösen igaz ez a jellemzően kis- és középvállalati formában működő vendéglátóhelyek számára, ahol a közösségi média sokszor az egyetlen rendelkezésre álló marketingkommunikációs eszköz. Empirikus kutatásunkban fogyasztói narratívákat (n=151) elemzünk a tartalomelemzés módszertanával. A válaszadókat arra kértük, hogy írjanak kedvenc vendéglátóhelyükkel való kapcsolatukról az online térben. Elemzésünkben arra keressük a választ, hogy a márkaközösségek tagjai milyen belső indíttatásból kerültek kapcsolatba kedvenc vendéglátóhelyeikkel a közösségi platformokon. Az elsősorban fogyasztási élményekhez kötött kapcsolat online közösségi térbe való kiterjesztésére olyan belső motivációkat tártunk fel, mint a pragmatikusabb információközpontú indíttatások (pl. kizárólagos információk, naprakészség, vállalati ajánlatok, közösségimédia-specifikus tartalmakhoz való hozzáférés igénye), az érzelmi kötődés kifejezése (pl. nosztalgia, ismerősöknek való ajánlás, személyes érintettség), a társas befolyás (oldalak kedvelése mint kommunikációs tartalom, konformitás, önkifejezés), valamint a vállalati alapképességeken túlmutató egyéb tematikus kapcsolódások. ____ It is of primary importance for brand owners to map their own brand community, in order to stimulate their social-focused communication activity. This is especially true for typically small and medium-sized catering enterprises, where in most cases, social media is the only available marketing communications tool. In our empirical research, we analyze consumer narratives (n=151) with the methodology of content analysis. We asked the respondents to write about their relationship with their most preferred catering establishments in the online social sphere. In our research, we search for the inner intention by which members of brand communities got connected with their most preferred catering establishments on social platforms. We revealed such inner motivations for users extending a primarily experience (an consumption) based relationship to the online social sphere like rather pragmatic, information-focused intentions (e.g. exclusive information, timeliness, company offers, access claim for social media -specific contents), the expression of emotional binding (e.g. nostalgia, reference for acquaintances, personal involvement), social influence (the like as communication content, conformity, self-expression), and other thematic linkages beyond core company competences.

"Lájkolom őket, de ennék is náluk?" – Aktivitásra buzdító kis- és középvállalati közösségimédia-tevékenységek fogyasztói fogadtatása magyarországi vendéglátóhelyek példáján keresztül ("I like them, but would I eat at their place?" – Encouraging social media activities of small and medium-sized enterprises and their consumerreactions – the case of Hungarian catering establishments)

A vendéglátóipari egységek kommunikációjában fontos szerepe van a közösségi médiában való jelenlétnek. Hazánkban a leggyakrabban használt felület a Facebook, amely sok ilyen vállalkozás esetében kiemelt fontosságú, vagy akár az egyetlen reálisan elérhető marketingkommunikációs felület. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a felhasználók hogyan érzékelik a feléjük továbbított üzleti célú információkat a közösségi felületen, illetve hogy a fogyasztókra milyen mértékű aktivitás jellemző kedvenc vendéglátóipari egységük oldalán. Ennek céljából szubjektív fogyasztói narratívákat (n=151) elemzünk a kvalitatív tartalomelemzés módszertanával. A válaszadókat arra kértük, hogy írjanak kedvenc vendéglátóhelyükkel való kapcsolatukról az online térben. A "belájkolt" vendéglátóipari egységek felületeinek fogyasztók által észlelt aktivitása segítheti a vállalkozásokat abban, hogy alaptevékenységük elemeinek kommunikálásával, vagy akár ettől teljesen eltérő közösségi stratégiát használva pozicionálják márkájukat. A márkák tudatos tartalommenedzselése hozzájárulhat továbbá a felhasználók virtuális térben való hatékonyabb eléréséhez és bevonásához. ____ Presence in social media is an important element in the communication of catering establishments. The most frequently used platform in Hungary – that is extraordinarily important, or even the only reasonably accessible marketing communications platform for many catering companies – is Facebook. In our research, we analyse how users perceive the business-purposed information forwarded to them on the social media platform, and how intensive are the consumers’ activities on their most preferred catering establishment's site. For this purpose we analyse subjective consumer narratives (N=151) with the methodology of qualitative content analysis. We asked the respondents to write about the relationship with their most preferred catering establishment in the online sphere. Perceived activity of the "liked" catering establishment's platform could help enterprises to position themselves by communicating their core activities, or by using a totally different social strategy. Moreover, conscious content management of brands could contribute to reach and to engage users in the virtual sphere more efficiently.

The financial stability and access to financing of SMEs in Hungary

The present study was prepared within the framework of cooperation between the Competitiveness Research Centre, operating within the Institute of Business Economics of Corvinus University of Budapest, and the National Association of Entrepreneurs, based on a commission from the latter. Th e goal of the study was to survey the self-financing capabilities and borrowing opportunities of majority Hungarian-owned small and medium-sized enterprises (SMEs), and to identify potential problems. The results of the research revealed that the high proportion of owner’s equity in the financing structure is not due to difficulties with borrowing, but because enterprises that cover their fi nancing primarily from their own resources have other financing opportunities at their disposal. Although general satisfaction with banks shows a diminishing tendency, it can still be interpreted favourably. The majority of companies have not encountered serious borrowing difficulties. With regard to the system of competitive tenders, company managers have sensed some improvement, but general satisfaction is still lacking. Although the research results suggest that the primary obstacle to growth in 2013 was not the lack of credit or external funding, it is important to emphasize that start-ups, young enterprises and micro-enterprises, which struggle the most with financing worries, were not represented in the analysed database.

Succession in the Family Business: Need to Transfer the ‘Socio-Emotional Wealth’ (SEW)

Rather often we have to confront with the pessimistic views on the future of the family business. Contrary to these prognosis, the FB is not only present but also improving its position in the global economy and playing a key role in the European economy too. They represent 60 % of employment and more than 60 million jobs in the private sector. Among many internal challenges of FB in the five years’ time, the importance of the ‘company succession’ is increasing together with the renewing technology and ‘attracting the right sills/ talents’ (Global Family Survey, 2015). This article is focusing on the transfer of socio-economic wealth (SEW) as a key intangible asset within the intergenerational changes in the FB. The paper outlines the various concepts (narrow vs. broad) of the SEW and special attention is paid to the risk prone [taken] and risk adverse entrepreneurial attitudes. In this relation, the authors made distinction between the ‘opportunity’ and ‘necessity entrepreneurs’. Using empirical experiences based on multi-site company case studies in the three INSIST project countries, the various sub-sections are focusing on the transfer of the following key components of the SEW to the next generation: trust-based social-system, generic human values (i.e. openness, mutual respect, correctness, reliability, responsibility etc.) and ‘practice based – embedded collective knowledge’. Key lesson of this analysis is the following: transferring physical assets in the succession process seems to us less important than the transfer of the intangible one embedded in the company’s culture community. Further systematic national and international investigations – combining quantitative and qualitative research tools – are necessary to acquire more accurate picture on the impacts of transferring both intangible and tangible assets in the succession process in the FB.