A karcsú (lean) elvek alkalmazásának tapasztalatai az egészségügyi folyamatok fejlesztésében (Experiences of the adaptation of lean management in the development of healthcare processes)

Az elmúlt néhány évben a külföldi sajtóban és szakmai publikációkban egyre többször jelenik meg a „lean egészségügy”, azaz a karcsú menedzsment alkalmazása az egészségügyben mint téma. Habár az ez irányú kutatások még nemzetközi szinten is csak legfeljebb a hajnalukon tartanak, Magyarországon még szinte teljes a sötétség. Ennek a cikknek az a célja, hogy egyrészről felhívja a kutatók, de még inkább a egészségügyi dolgozók, menedzserek figyelmét erre a menedzsmenteszközre és filozófiára, mely új lehetőségeket kínál, másrészről, hogy áttekintést adjon a területen végzett nemzetközi kutatások eredményeiről. A tanulmány ennek megfelelően alapvetően két részre bontható. Az első felében az egészségügyi szolgáltatások helyzetének rövid jellemzése után a karcsú menedzsment alapjait és az egészségügyi szolgáltatásokban való alkalmazásának eszményét mutatja be. A második fele ugyanakkor 16 esettanulmány elemzésén keresztül bemutatja, hogy meddig jutott a világ a „lean egészségügy” ideájának megvalósításában. _______ In the past few years “Lean Healthcare” – the adaptation of lean management into healthcare settings – turns up as a topic often and often in foreign press and the in the professional publications. Although researches at international level in this field are at best at their dawning, in Hungary the darkness is almost complete. This article aims at one side to draw researchers’ and even more healthcare employees’ and managers’ attention to this management tool and philosophy, which offers new possibilities. From the other side to provide an overview of the results of the researches conducted in this field. Reflecting this doubled aim the study is divided into two major sections. In the first part the situation of the health care providers is shortly described followed by the introduction of the basics of the lean management and the idea of applying it into healthcare services. While the second part of the study shows how far the World reached in realizing the idea of “Lean Healthcare” by analyzing 16 cases.

Nyugdíjrendszerek: magán vagy állami? Nyugdíjparadigma-irányzatok a finanszírozás szemszögéből

A tanulmány elsősorban európai gazdaságok nyugdíjrendszereinek helyzetét elemzi finanszírozási szempontból. Jelen cikkben egy korábban végzett OECD-országok közötti (Holtzer [szerk.] 2010), illetve egy európai országok közötti (Havran [2011]) elemzésre alapozva, az ott talált nyugdíjparadigmák által csoportosított, jellegzetes országcsoportokat vizsgálja. Az összegyűjtött nemzetközi statisztikákat felhasználva, összeveti a választott paradigmákat a számított (elvi) belső járulékkulcs mértékével. A közös paradigmavonásokat mutató, angolszász hagyományú skandináv, kontinentális, dél-európai és posztszocialista országokban a csoportokon belül finanszírozási különbségek is láthatók. A finanszírozás szempontjából három csoportot lehet találni: 1. Alacsony járadékkulcsos országok, ahol pénzügyileg elegáns megoldást alkalmaznak, de a szociális időskori jövedelemellátás funkciója sérülhet. 2. Közepes járadékkulcs, ahol van játéktér a paradigmák kialakításában, mert képesek működni, és az értékrendek, hagyományok szerint választanak szisztémát. 3. Magas járadékkulcs, ahol általában a gazdasággal is baj van, és a paradigmák változtatásával legfeljebb enyhíteni lehet a problémákon, ha a gazdasági-foglalkoztatási helyzet nem javul. A tanulmány nem a magán- és állami nyugdíjrendszerekben várható kifizetéseket hasonlítja össze, hanem a jelenleg fennálló, országos szintű kockázatokat és lehetőségeket veszi sorra.

Demográfiai hatások és implicit hozamok kapcsolata a nyugdíjrendszerekben = The relationship of demographic effects and implicit returns in pension systems

E tanulmány központi témája a nyugdíjrendszerek implicit hozama. Az együtt élő nemzedékek figyelembevételével felépülő nyugdíjmodellekben kétféle implicit hozamot különböztetünk meg. A hosszmetszeti implicit hozamot valamely adott nemzedékhez tartozó, különböző években esedékes pénzáramlások alapján, a keresztmetszeti implicit hozamot pedig több, különböző nemzedék adott évben jellemző pénzáramlásai alapján számíthatjuk ki. A hosszmetszeti és keresztmetszeti implicit hozamok értékeit és a közük lévő összefüggéseket a tőkefedezeti, a névleges egyéni számlás és a hagyományos felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek egyszerű elméleti modelljeiben hasonlítjuk össze. A számításokhoz használt modellkeret fontos eleme a várható élettartam figyelembevétele. Az eredmények azt mutatják, hogy a maximális és a várható élettartam eltérésekor a hosszmetszeti és a keresztmetszeti implicit hozamok közötti összefüggések még egyszerű elméleti modellben is meglehetősen összetettek lehetnek. ____ The focus of this study is on the implicit returns of pension systems. Two types are analysed using an overlapping generations model: the calculation of longitudinal\" return is based on cash flows in different years belonging to a given generation, while cross-section\" implicit return is calculated in a given year with cash flows of multiple generations. Values and relationships of longitudinal and cross-section implicit returns are compared in simple theoretical models of fully funded\", notional defined-contribution\" and traditional pay-as-you-go\" pension systems. An important element of the theoretical model is the inclusion of an assumption about life expectancy. Model results point to the complexity of the relation between longitudinal and cross-section implicit returns, if expected and maximum life expectancy differ. The study maps and introduces these complex relationships.

Javaslat az optimális járadékfüggvényre

A tanulmány Simonovits András optimális járadékfüggvényt vizsgáló tanulmányaihoz kapcsolódik. Más eszközökkel, mint ő, szemléletesen bemutatom a hiperbolikus járadékfüggvény általa feltárt és leírt hibáit, majd ugyanezekkel az eszközökkel megmutatok egy egész függvénycsaládot, amelyek elkerülik ezeket a hibákat, s így eleget tesznek Simonovits optimális járadékfüggvényre megalkotott kritériumainak. Majd összehasonlítom ezeket a járadékfüggvényeket a tapasztalati halandóság alapján konstruáltakkal, mint olyanokkal, amelyeket a gyakorlatban alkalmazni szoktak, s megállapítom, hogy azok nagyon hasonlítanak a gyakorlati járadékfüggvényekre. Egyben kiterjesztem elemzésemet |az újonnan bevezetett szemléletes technikával| ezekre a gyakorlati járadékfüggvényekre is, s megállapítom, hogy ezek kismértékben, de tartalmazzák a hiperbolikus járadékfüggvények Simonovits által feltárt negatív tulajdonságait. Megmutatom, hogy használva az ezekhez nagyon hasonló, az optimális járadékfüggvény kritériumainak megfelelő függvénycsaládot, ezek a negatív tulajdonságok kiküszöbölhetőek, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a várható élettartam növekedése miatt, a historikus halandósági táblák nem alkalmasak a járadék-kalkulációra, ezek helyett projektáltakat kell alkalmazni. A projekció során viszont könnyen elvégezhető azok szükséges simítása, amivel azok optimális járadékfüggvénnyé tehetők. A tanulmány egyben bemutatja, hogy Simonovits a ,,biztosításmatematikai korrektség" nem szokásos fogalmát használja.

"Alfák és béták". Vita a népesség, a foglalkoztatás és a nyugdíj összefüggéseiről

A Közgazdasági Szemle a Nemzeti Fejlesztési Hivatal által támogatott Aktív társadalom rendezvénysorozat keretében 2005. február 10-én vitát rendezett a Corvinus Egyetemen Népesség, foglalkoztatás és nyugdíj címmel. A zsúfolásig megtelt nagy tanácsterem már a kezdés előtt izgalmas délutánt ígért, és akik eljöttek – a téma neves szakértői, akadémiai kutatók, egyetemi oktatók, újságírók és diákok, közel nyolcvanan –, nem is csalatkoztak ebben.

Parametrikus nyugdíjreformok és életciklus-munkakínálat (Parametric pension reforms and life-cycle labour supply)

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer finanszírozása pusztán a demográfiai folyamatok következtében is jelentős terhet ró majd a költségvetésére, amin a különböző parametrikus és paradigmatikus nyugdíjreformok enyhíthetnek. A reformok azonban hosszú távon olyan viselkedési, munkakínálati reakciókat válthatnak ki, amelyek alapvetően változtatják meg a költségvetési hatásokat. Az 1999 és 2009 között Magyarországon megfigyelhető átlagos munka- és nyugdíjkorprofilok bemutatása után arra tettünk kísérletet, hogy mikroökonómiai alapon határozzuk meg néhány alapvető parametrikus nyugdíjreformnak a férfiak életciklus-munkakínálatára gyakorolt hatását. A modell paramétereit a magyar gazdaság 1999 és 2009 közötti jellemzőinek megfelelően kalibráltuk. Eredményeink szerint a helyettesítési ráta csökkentése, a nyugdíjkorhatár emelése és a svájci indexálás árindexálásra cserélése összességében számottevően növeli az egyes képzettségi csoportok munkakínálatát, s a fiatalabb korosztályok javára csoportosítja át az életciklus-munkakínálatot, míg a nyugdíj kiszámításához figyelembe vett évek számának megváltoztatása nem hoz jelentős aggregált hatást, és nem jár a munkakínálat korcsoportok közötti átcsoportosításával. ____ Financing the social-security pension system will weigh heavily on the government budget in developed countries, merely through the projected demographic processes. The burden could be eased by various parametric and paradigmatic pension reforms, but in the long run such reforms may trigger behavioural, labour-supply responses, which may alter the budgetary effects fundamentally. Having described the average work and pension profiles in Hungary between 1999 and 2009, the authors use a microeconomic approach in an attempt to assess the effect of certain parametric pension reforms on the life-cycle labour supply of males. The parameters for the model were calibrated for the characteristics of the Hungarian economy. The results show that decreasing the replacement rate, increasing the retirement age and replacing Swiss indexation of pensions by price indexation cause a considerable increase in the labour supply of all education-level groups, whereas changing the number of years considered in computing pensions does not have a significant aggregate effect. While introducing price indexation increases the labour supply of all cohorts by the same amount, the other reforms reallocate the life-cycle labour supply, mainly towards younger age-groups.

Systematic review and analysis of evidences on clinical efficacy and cost-effectiveness of biological drugs for the treatment of Ankylosing Spondylitis

Technology: Infliximab and comparator biological such as adalimumab, etanercept, golimumab. Conditions: Ankylosing spondylitis (AS) Issue: Infliximab is registered to be used in patients with AS. The aim of the Report is to evaluate the clinical efficacy and safety of infliximab and comparator biologicals for the treatment of adult AS. Methods: Systematic literature review and analysis as well as meta-analysis (direct and indirect comparison) of published randomised controlled clinical trials (RCT) were performed, all relevant health economics literature were identified ad analysed. Results: Clinical efficacy of biological therapies is based on good clinical evidences regarding to all clinical efficacy endpoints (ASAS20, ASAS40, ASAS 5/6, and BASDAI 50% response). Altogether, 22 trials are included in our meta-analysis, 12 infliximab, 3 adalimumab studies, 6 etanercept and 1 golimumab. Efficacy of biological treatments for the treatment of AS has been established by clinical scientific evidences, significant improvement at all outcomes considered was confirmed. According to the results of indirect comparison, there were no significant difference between biological treatments and placebo in terms of safety and tolerability endpoints. We found no significant difference between the clinical efficacy and safety of infliximab, adalimumab, etanercept and golimumab therapies. Cost-utility analysis of adalimumab and/or infliximab, etanercept and golimumab treatment for AS were performed in the UK, Canada, The Netherlands, Germany, Spain and France. There are no cost-utility studies from Eastern Central Europe. Implications for decision making: Efficacy of infliximab and comparator biologicals for the treatment of Ankylosing Spondylitis (AS) was proved by clinical evidence, significant improvement at all outcomes considered was confirmed. We found no significant differences in efficacy and safety of different biological treatments. Health economics results suggest that biological therapies are cost-effective alternatives for the treatment of AS in group of developed high income countries. There is a lack of health economics results in Central-Eastern European countries however these data are more and more required by governments and funders as part of the company economic dossiers.

Új vektoriális betegségek megjelenésének lehetősége, és a már őshonos betegségek jelentőségének növekedése a klímaváltozás következtében. A XXI. század egészségügyi és hadászati biztonságát fenyegető hazardok

Az ízeltlábúak által terjesztett fertőző betegségek egyre emelkedő mértékben jelentenek majd veszélyt Európa mérsékelt övi lakosságának egészségi állapotára nézve. A klímaváltozás következtében meghosszabbodó vegetációs időszak, és az emelkedő átlaghőmérséklet a már jelen lévő betegség (Pl. Lyme), és számos, a lakosság számára új, meleg égövi betegség megtelepedését, vagy újra megjelenését okozhatja, mint amilyen például a leishmaniasis vagy a malária. A jövőben nem csak a civil lakosság egészségi állapotát, de a hadsereg személyi állományának egészségét és a hadműveletek biztonságát is veszélyeztethetik a vektoriális megbetegedések. _____ Emerging vectorial diseases threaten the population of the temperate areas of Europe. Due to climate change the increasing seasonal mean temperatures and the prolongation of the potential activity period of arthropod vectorial organisms will enhance the importance of the tick-borne diseases (eg. Lyme disease) and will facilitate the expansion of new or re-emerging vectorial diseases, such as leishmaniasis or malaria. These serious vectorial diseases can cause notable hazard not only for citizens but for the personnels and may endanger the safety of the operations, too.

A prosztatarák gazdasági terhe nagy betegregiszterek alapján (The economic burden of prostate cancer. A systematic literature overview of registry-based studies)

INTRODUCTION: Prostate cancer, the most frequent malignant disease in males in Europe, accounts for a great proportion of health expenditures. AIM: A systematic review of registry-based studies about the cost-of-illness and related factors of prostate cancer, published in the last 10 years. METHOD: A MEDLINE-based literature review was carried out between January 1, 2003 and October 1, 2013. RESULTS: Fifteen peer-reviewed articles met the criteria of interest. In developed countries radiotherapy, surgical treatment and hormone therapy account for the greatest per capita costs. In Europe early stage tumours (4-7000 €, 2006), while in the USA metastatic prostate cancer (19 900-25 500 $, 2004) was associated with highest per capita expenses. In Europe the greatest costs incurred within the initial treatment (6400 €/6 months, 2008), while in the USA within the end-of-life care (depending on age: 62 200-93 400 $, 2010). CONCLUSIONS: Despite public health importance of prostate cancer, the cost-of-illness literature from Europe is relatively small.

Comparative efficacy and safety of biosimilar infliximab and other biological treatments in ankylosing spondylitis: systematic literature review and meta-analysis.

OBJECTIVES: To compare the efficacy and safety of infliximab-biosimilar with other biological drugs for the treatment of active ankylosing spondylitis (AS). METHODS: Systematic literature review for randomized controlled trials (RCTs) with adalimumab, etanercept, golimumab, infliximab and infliximab-biosimilar in AS was performed and indirect meta-analysis (Bayesian mixed treatment comparison) was carried out. The proportion of patients reaching 20 % improvement by the assessment of Spondyloarthritis International Society response criteria (ASAS20) at weeks 12 and 24 was used as efficacy endpoints, and the occurrence of serious adverse events at week 24 was applied to compare the safety of the biologicals. RESULTS: Altogether, 13 RCTs, identified by the systematic literature search, were included in the analysis. Results on the ASAS20 efficacy endpoint were reported for week 12 in 12 RCTs involving 2,395 patients, and for week 24 in 5 RCTs comprising 1,337 patients. All the five biological agents proved to be significantly superior to placebo. Infliximab showed the highest odds ratio (OR) of 7.2 (95 % CI 3.68-13.19) compared to placebo, followed by infliximab-biosimilar with OR 6.25 (95 % CI 2.55-13.14), both assessed at week 24. No significant difference was found between infliximab-biosimilar and other biological treatments regarding their efficacy and safety. CONCLUSIONS: This is the first study which includes a biosimilar drug in the meta-analysis of biological treatments in AS. The results have proven the similar efficacy and safety profile of infliximab-biosimilar treatment compared to other biologicals.

Efficacy and safety of infliximab-biosimilar compared to other biological drugs in rheumatoid arthritis: a mixed treatment comparison.

OBJECTIVE: The aim of this meta-analysis was to compare the efficacy and safety of infliximab-biosimilar and other available biologicals for the treatment of rheumatoid arthritis (RA), namely abatacept, adalimumab, certolizumab pegol, etanercept, golimumab, infliximab, rituximab and tocilizumab. METHODS: A systematic literature review of MEDLINE database until August 2013 was carried out to identify relevant randomized controlled trials (RCTs). Bayesian mixed treatment comparison method was applied for the pairwise comparison of treatments. Improvement rates by the American College of Rheumatology criteria (ACR20 and ACR50) at week 24 were used as efficacy endpoints, and the occurrence of serious adverse events was considered to assess the safety of the biologicals. RESULTS: Thirty-six RCTs were included in the meta-analysis. All the biological agents proved to be superior to placebo. For ACR20 response, certolizumab pegol showed the highest odds ratio (OR) compared to placebo, OR 7.69 [95 % CI 3.69-14.26], followed by abatacept OR 3.7 [95 % CI 2.17-6.06], tocilizumab OR 3.69 [95 % CI 1.87-6.62] and infliximab-biosimilar OR 3.47 [95 % CI 0.85-9.7]. For ACR50 response, certolizumab pegol showed the highest OR compared to placebo OR 8.46 [3.74-16.82], followed by tocilizumab OR 5.57 [95 % CI 2.77-10.09], and infliximab-biosimilar OR 4.06 [95 % CI 1.01-11.54]. Regarding the occurrence of serious adverse events, the results show no statistically significant difference between infliximab-biosimilar and placebo, OR 1.87 [95 % CI 0.74-3.84]. No significant difference regarding efficacy and safety was found between infliximab-biosimilar and the other biological treatments. CONCLUSION: This is the first indirect meta-analysis in RA that compares the efficacy and safety of biosimilar-infliximab to the other biologicals indicated in RA. We found no significant difference between infliximab-biosimilar and other biological agents in terms of clinical efficacy and safety.

Gyógyszerek terjedésének vizsgálata Cox-regresszióval

A szerzők célja azon tényezők azonosítása, amelyek szignifikánsan befolyásolják új, innovatívnak számító készítmények terjedési folyamatát. A gyógyszercégek számára a terjedési folyamat ismerete a marketing-költségvetés célirányos elköltése miatt fontos. Ezen túl, a tényezők ismerete költséghatékonyabb egészségügyi gazdálkodást és pontosabb gyógyszerhasználati előrejelzést tehet lehetővé, valamint segíthet a terjedési folyamat felgyorsításában is. Tanulmányukban a két legsikeresebb orális antidiabetikum terjedési folyamatát veszik górcső alá. A túlélési analízis eszköztárába tartozó semi-paraméteres modellek az új gyógyszerek elfogadásáig eltelt időtartamra ható tényezők szakszerű vizsgálatát teszik lehetővé, amelyek közül választásunk Cox regressziós modelljére esett. A Cox-modellt alkalmazva mind az Eucreas, minda Janumet gyógyszerek esetében négy olyan változót azonosítottak, amelyek szignifikánsan befolyásolták az új gyógyszer felírásának az esélyét. Mindkét készítmény esetében szignifikáns változónak bizonyult a felírt gyógyszermárkák száma, illetve az inzulinos kezelésben részesülő betegek aránya. A kapott összefüggések javarészt összhangban vannak a hasonló nemzetközi kutatások eredményeivel.

Doctor-Patient Knowledge Transfer: Innovative Technologies and Policy Implications

The aim of this study was to empirically investigate the barriers in doctor-patient communication and knowledge transfer and the role of innovative technologies in overcoming these barriers. We applied qualitative research methods. Our results show that patients extensively use information sources, primarily the Internet before the visits. Patients regularly apply a self-diagnosis regarding their diseases. This implies several risks as many of them are not able to properly interpret the found information and at the same time the information might not be reliable. To overcome these risks efforts are required within the fields of technology developments for making web sites more reliable and improvement of the health culture of patients, as well. Our research identified the most significant barriers of doctor-patient communication including limited time, the patients’ distress, inadequate health culture and prior knowledge, as well as poor communication skills of some clinicians. Technology might help clinicians to use their limited time more effectively. In the long term, innovative technology solutions might take over some tasks of the health care personnel if they provide reliable health information adapted to the patient’s health, emotional and psychosocial status. Barriers of access to the new technology should be identified and addressed otherwise it would increase the already existing knowledge gap between patients and doctors.