Az innovációterjedés lehetőségei egy technológiai piacon (Opportunity of the innovation on a technologic market)

Az innovációterjedés vizsgálatának számos módszere ismert a szakirodalomban, a leggyakoribb a szociológiai alapú közelítés, melynek marketingvonatkozásait alapvetően Rogers (1962) dolgozta fel. Rogers elmélete kettős – egyrészt elméleti szegmentációt nyújt az innováció elfogadásához, másrészt bemutatja a sikeres innovációelfogadás tényezőit. Az elmélet további alkalmazása során egy viszonylag egységes, de – mint ahogy a szerzők 2005-ben végzett kutatásából kiderült – nem feltétlen valós kép alakult ki az egyes fogyasztói csoportokról. A legtöbb innovációs kutatás kvantitatív jellegű, amily eleve feltételezi, hogy pontosan ismerjük a probléma szerkezetét. Radikálisan új megoldások esetében azonban nem feltétlenül rendelkezünk ilyen ismeretekkel, s szükséges lehet egy feltáró kutatás elvégzése. A szerzők vizsgálatukban alapvetően kvalitatív kutatási technikákat alkalmaztak: a résztvevők megfigyelését, a strukturálatlan interjút, mélyinterjút egyaránt használták, és a felhasználók, illetve az érdekelt vállalatok széles körét vonták be a kutatásba. _____________ In their paper the authors study the user acceptance of a new innovation, wifi applications in a technologically less developed market with qualitative research techniques. They used Rogers’ framework of aspects of the diffusion of innovation, to explore whether those factors are traceable and have influence in the spreading of hotspot. Their objective was to explore the factors of diffusion of innovation in a less developed market, what the major possible success factors of introducing wifi solutions for operating hotspots. They found that current users show two separate groups: one group is the technology freak, trend follower innovators. The other group is also technologically well-educated more conservative – security sensitive professional users, innovators in the sense of using the new technology at the earliest stage, but hold negative attitudes towards the new application in question. This raises the question whether companies are to approach these innovators with differentiated strategy.

A jövő intelligens technológiai és menedzsmentkérdései-avagy semmilyen szél nem jó annak, aki nem tudja milyen kikötőbe tart (Managerial questions of the future intelligent technologies, or there is no good wind for those who do not know which port they want to sail)

Az elmúlt évtizedek felgyorsult technológiai fejlődése komoly kihívásokat jelent mind a cégeknek, mind az egyéneknek. Intézményesített „jövőkezelésre” és ennek menedzselésére van szükség. A szerzők tanulmányukban át kívánják tekinteni a jövőkutatás, a technológiamenedzsment, az innovációmenedzsment és egyéb megközelítések releváns alapjait, viszonyait és lehetséges integrációjukat. Be kívánják mutatni a meghatározó területeket és trendeket. Keresik azokat a menedzsment-alapkérdéseket, tanulságokat és dilemmákat, amelyek minden olyan vállalatnak érdekesek és hasznosak lehetnek, amelyek a fejlődő technológia lehetőségeit szeretnék kiaknázni, vagy csak egyszerűen szeretnének a követhetetlenül gyors fejlődésben talpon maradni. _____________ The fast pace technology development creates a serious challenge both for individuals and for companies. There is a concept which attempts to handle this challenge by “institutional future management”. In their paper the authors survey the relevant concepts of future studies, technology management and other areas, and explore their connections and integration possibilities. They also would like to introduce some key technology trends, and at the same time some basic managerial questions, dilemmas, conclusions which might have importance to those corporations which have to survive in an environment determined by accelerated technology based innovation.

Innováció és dinamizmus. Kölcsönhatás a rendszerek és a technikai haladás között = Innovation and dynamism. Reciprocal effect between systems and technical advance

A posztszocialista átalakulással foglalkozó irodalom rendszerint az átmenet politikai, gazdasági és társadalmi oldalával foglalkozik, holott az elmúlt húsz évben fontos változások mentek végbe a technikai haladás terén is. A kapitalizmus egyik fő erénye a dinamizmus, a vállalkozás, az innovációs folyamat erős ösztönzése. Valamennyi (polgári célokra használt) forradalmian új terméket a kapitalista rendszer hozta létre, a szocialista rendszer legfeljebb katonai rendeltetésű új termékekkel tudott előállni. A cikk azt elemzi, hogy mennyiben magyarázható ez a mélyreható különbség a két rendszer veleszületett hajlamaival, alapvető tulajdonságaival. Az új termékek térhódítása (köztük a számítógép, a mobiltelefon, az internet, az információs-kommunikációs szféra radikális átalakulása) megváltoztatta az emberek mindennapi életét. Miközben sokan mindezt kedvező változásként élik meg, nem vesznek tudomást a kapitalista rendszer és a gyors technikai haladás közötti okozati összefüggésről. A kapitalizmusnak e fontos erényét a mikroökonómia szokványos oktatása sem világítja meg a diákok számára, és nem kap kellő hangsúlyt a vezető politikusok megnyilvánulásaiban sem. _________________ Literature on post-socialist transformation usually deals with the political, economic and social sides of it, although there have also been important changes in the field of technical advance in the last twenty years. One of capitalisms main virtues is the strong incentive it gives to dynamism, enterprise and the innovation process. Every revolutionary new prodŹuct (for civilian use) has been brought about by the capitalist system. The socialist system was capable at most of developing new military products. The article analyses how far this radical difference can be explained by the innate tendencies and basis attributes of the two systems. Our daily lives have been transformed by these new products (for instance, the sphere of information and communications by the computer, the mobile phone and the internet). While many people see all these as favourable changes, fewer discern the causal relation between the capitalist system and rapid technical progress. Yet the usual syllabus of microeconomics does not enlighten students on this important virtue of capitalism, which is not adequately emphasized in the statements of leading politicians either.

Vitás kreativitás – szakirodalmi áttekintés a kreativitás fogalmáról

A kreativitás fogalmát gyakran emlegetik a gazdasággal és a versenyképességgel összefüggésben. Ahhoz, hogy ezt a fogalmat kutatásaink során vizsgálni és lehetőség szerint mérni is tudjuk, elengedhetetlen, hogy megfelelően definiáljuk. Mi a tudományelméletben elfogadott, de nem szokványos módon fogunk hozzá a definiáláshoz, ugyanis első körben úgy határoljuk le a fogalmat, hogy számba vesszük, mit nem tartunk kreativitásnak. A közgazdászok számára legnagyobb kihívás egy, a gazdaság szempontjából is megfelelő kreativitás definíció megtalálása. Ugyanis jól látszik, – s tanulmányunkkal is ezt igyekszünk majd bizonyítani – hogy ahány szerző eddig foglalkozott a kreativitással, annyiféle definíció született rá (Nyström, 1983; idézi Iványi – Hoffer, 1999). ____ The concept of creativity is frequently mentioned together with the economy and competitiveness. In order to be able to examine and measure this notion during our research it is crucial to define it clearly. We set about the definition in a way that is accepted in scientific theory, but not usual, namely, first we border the notion by reviewing what we do not consider creativity. The greatest challenge for the economists is to find the definition that is appropriate from an economic viewpoint. It is apparent – and we will endeavor to prove this in our study – that there are as many definitions to creativity as authors who have dealt with it so far (Nyström, 1983, Iványi – Hoffer, 1999).

Vállalati versenyképesség és innováció = Firm competitiveness and innovation

A tanulmány bemutatja a „Versenyben a világgal 2009” kutatás alapján a hazai vállatok legfontosabb innovációs jellemzőit, az innovációs tevékenységre ható tényezőket és a vállalati versenyképesség és innováció közötti kapcsolatot. Eredményeink szerint kevés cég vesz részt innovációs együttműködésekben, s elsősorban a nagyobbak. Az állam szerepében (szabályozás, törvények, adóztatás) látják a vállalatok az innováció legnagyobb gátját. A külföldi tulajdonú cégek nagyobb arányban vezetnek be új termékeket, szolgáltatásokat, mint hazai versenytársaik. Az állami innovációs támogatások segítették a kooperációban folyó kutatások létrejöttét, s hozzájárultak az új termékek, szolgáltatások kifejlesztéséhez. Kutatásaink szerint az innovatív cégek versenyképesebbek. _____ This paper analyses the determinants of innovation activities and the impact of innovation on competitiveness, based on Hungarian firm level data. We find that low proportion of the companies take part in R&D collaborations, mainly the large ones. The legislation, regulations and taxation policy of the Hungarian government hampers firms’ innovation activities above all others. Foreign owned subsidiaries have a higher innovation performance than the Hungarian counterparts’. Innovation subsidies stimulate companies to participate in R&D collaboration and contribute to the firms’ higher innovation performance. According to our research innovative firms are more competitive.

Beszerzés az innováció támogatásában = Involving purchasing in innovation management

Számos hazai kutatás foglalkozik az innováció alacsony szintjével a hazai vállalatoknál. Az innováció nemzetközi szakirodalma a fejlődés egyik fő tendenciájaként emeli ki a nyitott innováció (open innovation), a korai bevonás (early involvement) és a párhuzamos fejlesztés gyakorlatát. Ezek a megoldások (kutatásunk szempontjából közelítve a beszerzés és a beszállító bevonása az innováció korai szakaszába) hatékonyabbá teheti az innovációs folyamatot, mivel erőforrásokat vonhat be feloldva az innováció előtti akadályokat. Tanulmányunk a beszerzés szerepét elemzi az innovációban, igyekszik feltárni azokat a motivációs illetve gátló tényezőket, amelyek ezt a szerepet erősíthetik vagy gátolhatják. Vizsgálatunk kiterjed a vállalaton belüli és a beszállítói környezetre is. Vizsgáljuk azt az eszközrendszert is, amellyel a beszerzés az innováció támogatni, elősegíteni tudja. ____ Literature on innovation management highlight the role of early supplier involvement, open innovation and parallel model of innovation. Collaboration within the company and with suppliers is a common part of these concepts which makes innovation process more effective. This paper aims to investigate those factors that promotes and hinders the involvement of purchasing and suppliers into the innovations process. Based on literature review and interviews this paper aims to structure the supporting factors and applicable tools.

Beszállítók és a beszerzés a vállalati innovációban = Role of purchasing in innovation management

A dolgozat a beszállítónak az innovációban játszott szerepével kapcsolatos irodalmat rendszerezi, egy olyan kutatási keret kialakítása érdekében, amely túltekint a beszállítók innovációban szűken értelmezett szerepén. A szakirodalom elsősorban a beszállítók termékinnovációban játszott szerepével foglalkozik, ugyanakkor a beszerzési feladatok között számos más beszállítói kapcsolat menedzsmentje is szerepel, amelyek indirekt módon, de jelentős hatással lehetnek a vállalati versenyképesség alakulására. Célunk, építve az irodalom elemzés eredményeire és a Versenyképesség Kutatás adatainak elemzésére egy olyan keret kialakítása, melynek során ez a szerep és az ehhez alkalmazható eszközrendszer feltárható. _______________ This paper provides a literature review in order to build a theoretic framework which describes a broadened role of purchasing in innovation management. Literature deals in detail with the role of suppliers in new product development, however the role of purchasing in this process seldom is in focus. Our paper highlights those supplier relationships, which in an indirect way, but also support innovation, and through new solutions promote competitiveness. Built on literature results and survey data of Competitiveness Research Program of CUB, our aim was to initiate a research framework, in which it is possible to describe purchasing role in innovation and which may support identifying the appropriate means to be used.

Az 1990-2000 között benyújtott magyar szabadalmi bejelentések környezeti hatásának idősoros elemzése (Time series analysis of environmental effects of submitted Hungarian patents between 1990 and 2000)

A szerző e kutatás keretében az 1990–2000 közötti időszak magyar intézményi és egyéni szabadalmi bejelentők, illetve jogosultak („szabadalmasok”) szabadalmainak környezeti hatását vizsgálja. Konkrétan az ebben az időszakban a Magyar Szabadalmi Hivatalnál benyújtott szabadalmi bejelentésekből elfogadott szabadalmakat tanulmányozza, a PIPACS adatbázisban található szabadalmi leírások alapján. A pozitív környezeti hatású szabadalmak száma, valamint az összes szabadalomhoz viszonyított aránya alapján von le következtetéseket a magyar környezeti innovációs tevékenységről, és ennek potenciális magyar környezeti hatásáról. A pozitív környezeti hatású szabadalmak összes megadott szabadalomhoz viszonyított aránya az időszakban 92%-os szignifikanciaszinten növekszik. _______

Az e-business kooperatív turisztikai adaptációja : "A kicsi, a szép esélyei hazánkban" (The cooperative touristy adoption of e-business: "The chances of small beautiful in Hungary")

A cikk legfontosabb megválaszolandó kérdése: Milyen esélyekkel és milyen szükséges lépésekkel indulhatnak a nemzetközileg kevéssé ismert hazai célállomások és vállalkozásaik a turisztikai piac globális versenyében, melynek egyre jelentősebb színterét az internet adja? A turisztikai piacon az internet piacalakító hatása és az individualista, élmény, és értékközpontú kereslet megjelenése olyan változásokat indított el az elmúlt közel húsz évben, melyek befolyásolva a szereplők erőviszonyait a fejlődés lehetőségét hordozzák a regionális célállomások, a kevéssé ismert desztinációk számára. Mindezen trendek egyúttal kihívást jelentenek, mivel élesítik a versenyt, és megújulásra ösztönzik a globálisan ismert desztinációkat is, valamint számos nehézség megoldására késztetik a több szempontból hátrányban szenvedő vidéki régiókat. A cikkben ismertetendő kutatás célja az, hogy egy best practice-ként ismert osztrák és három hazai eset alapján felderítse azon tényezőket, melyek a desztinációfejlesztés kezdeti lépésétől az e-business sikeres adaptációjához, a desztinációmenedzsment-rendszerek bevezetéséhez és működtetéséhez vezetnek. __________ The main question of the paper: What kind of steps should the Hungarian less-known destinations take to meet the challenges of the global competition increasingly taking place on the internet? The trends of “new tourism” – driven by post-materialistic values –, and the growing role of internet in touristy activity have formed new conditions and changed the balance of forces in the touristy market. These two trends hand in hand have intensified the competition: on the one hand force global destinations to renew, on the other hand give great but challenging possibilities for regional destinations in comparative disadvantage. The aim of the paper is to identify the success-factors of adopting e-business solution called destination management system in the regional, undeveloped areas starting destination management from zero position. For this purpose case studies were examined by analyzing Hungarian regional destinations’ development and making a benchmark analysis through an Austrian best practice.

Innovációs láncok falun. Két falusi esettanulmány a gazdasági újítások terjedéséről (Rural innovation chains. Two examples for diffusion of rural innovations)

Megközelítésemben az "innovációs lánc" olyan társadalmi kapcsolathálót jelent, ahol a kapcsolat tartalma egy gazdasági újítás átadása. Dolgozatom fõ kérdése az, hogy egy településen kialakult társadalmi hálózat szerkezete hogyan befolyásolja az innovációk átvételének útját és terjedési sebességét. __________ A chain of innovation is a social network, defined by offering or adopting an economic innovation. The main hypothesis is that the diffusion of rural innovations and the changes of life-style of the peasants (generally: the growth of market economy) do not necessarily restructure or destroy local networks, but in some cases they will be reinforceed.

Fogalmi kapaszkodók a kkv-k innovációs gyakorlatában

A szerzők cikkükben a hazai innovációfinanszírozási szabályozás alapfogalmi, terminológiai vizsgálatára vonatkozó kutatásaik fő megállapításait mutatják be. Azokat az eredményeket, amelyek elsősorban a témakör vonatkozó alapismereteinek összegyűjtésére, rendszerezésére irányultak. Vagyis céljuk, az innováció és kapcsolódó fogalmainak áttekintése az alkalmazás szempontjából. Kutatásuk tisztázó jellege iránytűként szolgálhat a gazdasági szakemberek számára, valamint figyelemfelhívásként a jogszabályalkotók felé.

A vállalati környezeti innovációs tevékenység háttere – elméleti áttekintés

Ebben a tanulmányban a környezeti innováció kérdéskörének elméleti alapjait tekintjük át. A szakirodalom – különböző tudományos irányzatokból kiindulva – számos olyan tényezőt azonosít, amelyek hatással vannak a vállalatok környezeti innovációs tevékenységére. A környezetgazdaságtani megközelítés a hatósági szabályozást, az evolúciós közgazdaságtan a környezeti tényezők szerepét, az erőforrás-alapú vállalatelmélet pedig a vállalat belső jellemzőit állítja középpontba. Fontos meglátásokkal szolgál továbbá a környezeti stratégia irodalma, amely rávilágít arra, hogy a vállalat környezeti kérdésekkel kapcsolatos magatartását erőteljesen formálják a döntéshozók vélekedései is, vagyis az, hogyan értékelik a környezetvédelemmel kapcsolatos kockázatokat, illetve üzleti lehetőségeket. Az átfogó elméleti áttekintés, a lehetséges befolyásoló tényezők azonosítása egyszersmind alapot ad a vállalatok környezeti innovációs tevékenységének empirikus vizsgálatához, amivel tanulmányunk foglalkozik.

A környezeti innovációk mozgatórugói a hazai feldolgozóiparban – egy vállalati felmérés tanulságai

Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább a tudomány és a politikai döntéshozók figyelmének középpontjába került. Ennek megfelelően az EU-ban és Magyarországon is rendszeresen készülnek részletes felmérések a vállalati szféra innovációs tevékenységéről, melyekben újabban már megjelenik az innováció környezeti dimenziója is. Olyan felmérés azonban, mely kimondottan a környezeti innovációt állította volna vizsgálódásainak középpontjába, még nem készült Magyarországon. Ez pedig már csak azért is rendkívül fontos, mivel a rendelkezésre álló adatok alapján Magyarországon tetemes a lemaradás az innovációs teljesítményt illetően. A hazai innovációs politika egyre tudatosabb erőfeszítéseket tesz a felzárkózás érdekében – mindenképpen érdemes megismerni, hogyan lehetne ezeket az erőfeszítéseket egyszersmind hatékonyan a javuló környezetminőség szolgálatába is állítani. A szakirodalom számos olyan tényezőt azonosít, amelyek befolyásolhatják a vállalatok környezeti innovációs tevékenységét. Ezeket részletesen áttekintettük (Zilahy és Széchy, 2012), az alábbiakban pedig egy empirikus kutatás segítségével vizsgáljuk hatásukat a hazai feldolgozóipari vállalatok körében. A kutatás kérdőíves felmérés eredményein alapul, amelyben közel háromszáz – méretét és működési helyét tekintve sokszínű – vállalat vett részt a vegyipar, az élelmiszeripar, a gépipar, a járműipar és az elektronikai ipar területéről. A környezeti innovációs tevékenységgel kapcsolatban vizsgált tényezők a vállalat erőforrásai és képességei (méret, anyagi, emberi erőforrások stb.), a különböző érintettek ösztönző ereje (hatóságok, tulajdonosok, vevők stb.), a környezeti innováció gazdasági hatásaival kapcsolatos vélekedések és a vállalat környezeti hatásainak szerepe. A felmérés adatait statisztikai módszerekkel: gyakorisági és kereszttáblás elemzésekkel, korrelációszámítással elemezzük. A mozgatórugókkal kapcsolatos változók szerkezetét klaszterelemzéssel tárjuk fel, együttes szerepük bemutatására pedig a logisztikus regresszió módszerét alkalmazzuk.

Tanulás és innováció – Elméleti dilemmák és gyakorlati nézőpontok (Learning and innovation – Theoretical dilemmas and practical point of views)

A tanulmány egy nemrég lezárt TÁMOP-kutatás keretébe illeszkedik.1 A kutatás célja, hogy átfogó képet nyújtson az innovációról, tisztázza az innovációval kapcsolatos fogalmakat, bemutassa az innovációs trendeket és – egy empirikus felmérés nyomán – számot adjon arról, hogy ezek hogyan jelentkeznek Magyarország sajátos viszonyai között. Az innovációs fogalomkör megvilágításához hozzátartozik a tanulás és az innováció kapcsolatának tisztázása. Bár a témáról a menedzsment-szakirodalomban számtalan mű jelenik meg, a szerző saját diszciplináris elkötelezettségének megfelelően közgazdasági nézőpontból igyekszik megközelíteni a problémakört. Végül megkísérli Magyarországot elhelyezni a tanulás nemzetközi térképén. _______ This research aims to provide a comprehensive view on innovation, to clarify innovation concepts, to present innovation trends, and – based on an empirical survey – to give an account about how they appear specific conditions of Hungary. The refining of innovation category includes clarification of the relationship between learning and innovation. While many works have been published in this topic of management literature, the author in accordance his own disciplinary engagement tries to approach the problem area from economic point of view. Finally he attempts to place Hungary on the international map of learning.

Mitigation and Adaptation to Climate Change

Climate change affects both economy and society in several ways throughout the world. Therefore, well-targeted global and regional actions must be taken. In this paper I assess the different options for climate change mitigation policies and analyse the possibilities of adaptation methods. I will focus on three aspects: cost-efficiency, innovation and flexibility.