Környezeti kritériumok a beszállítóértékelésben = Green aspects of supplier evaluation

A környezeti szempontok figyelembe vétele egyre gyakoribb mind a szakirodalomban, mind a vállalati gyakorlatban. Ezt mutatja az is, hogy egyre növekszik a zöld szempontokat feldolgozó tanulmányok és szakcikkek száma. Emellett a kutatók egyre több környezeti kritériumot magukba foglaló, összetett módszertant dolgoznak ki az optimális beszállító kiválasztásához. A tanulmány célja, hogy bemutassa, illetve rendszerezze a zöld szempontokat a beszállítóértékelésben, illetve rámutasson arra, hogy mekkora eszköztár áll már most rendelkezésre a vállalatok részére, amennyiben nem csak hagyományos kritériumokat kívánnak felhasználni a beszállítóik értékelésekor. Foglalkozik azzal, hogy melyek azok a fő motivációk, amelyek miatt érdemes a vállalatoknak zöld szempontokat integrálniuk a beszállítóértékelő rendszerükbe. A kutatás alapján az derült ki, hogy nem csak a törvényi előírások a fő mozgatórugók a vállalatoknál, hogy beszállítóikat környezeti szempontból is mérjék. Ugyanakkor egyelőre a vállalatok leginkább a környezeti menedzsment rendszer meglétét vizsgálják a beszállítóiknál és kevés egyéb a szakirodalomban már megjelent zöld szempontot vesznek figyelembe. Ugyanez vonatkozik a módszertanra is, hiszen a vállalati gyakorlatból az derült ki, hogy kevésbé használják a szakirodalomban kidolgozott, összetett módszereket, hanem sokkal inkább a könnyen mérhető, kevesebb szempontot magukba foglaló eszközöket alkalmazzák. _______ Environmental criteria became more and more prevalent in the past not only in the literature but also in the companies practice. This is shown by the growing numbers of articles about green criteria. Alongside this, researchers are creating more and more methodologies for the selection of suppliers which contains environmental criteria. The purpose of this paper is to present and structure green criteria and to point out what a great selection of methodologies are available for the companies if they want to use not only the traditional criteria but environmentals too. Besides, in this research I present the most common motivations which can cause the introduction of green criteria in supplier evaluation. It was found that not the governmental requirements are the only motivations for companies. However, for the present, companies use mostly for green criteria the environmental management system if it is introduced at their suppliers or not and do not consider more, altough they are available in the literature. The same statement is appertain to the methodologies because it was found that companies rather than using the complex, elaborated ones, they search for the easily measurable methodologies which contains less criteria.

Vállalati jellemzők és összefüggéseik

Milyen összefüggések figyelhetők meg a különböző vállalati jellemzők, a vállalatok mérete, tevékenysége, tulajdonosi köre, teljesítménye és más jellemzői között a mai magyar gazdaságban? Kutatásunkban a „Versenyben a világgal” kutatási program 2013-ban készült felmérésének 300 vállalatra kiterjedő mintáját elemeztük, a résztvevő vállalatok kiválasztott jellemzőit és e jellemzők összefüggéseit vizsgálva. A nyolc vizsgált jellemző egy része objektív, mérhető vagy tényszerű szempontokra épül (pl. vállalatméret, tevékenység), mások a vállalatvezetők véleményén alapulnak (pl. a változásokhoz való viszonyulás, a vállalati teljesítmény megítélése a versenytársakhoz képest, a válság észlelése). A munka célja egyben olyan vállalatcsoportok, kategóriák kialakítása volt, melyek alapul szolgálnak a különböző kutatók további elemzéseihez, és a kiválasztott jellemzők alapján egységesen értelmezett vállalatcsoportok jellemzőinek vizsgálatához.

An Exploratory Study on the Role of Familiarity in Product Evaluations

There is growing interest among researchers working in the areas of product-country image effects, and more generally international consumer behaviour, in the potential relationship between consumers’ familiarity with, and evaluation of, products from various countries. We use data from a consumer survey in Hungary to attempt an initial exploration of this relationship. The data support findings from earlier similar studies but also suggest that affective considerations may be playing a considerable role in the evaluations of domestic products, and that the relationship of familiarity with product evaluations may vary significantly from country to country and may not be as strong as previously thought.

Ligák nemzetköziesedése a hivatásos sportban

Kutatási projektünk fő célkitűzése az volt, hogy megvizsgáljuk, milyen összefüggések találhatók az üzleti alapú sportligák működése és a nemzetköziesedés folyamata között. A kutatás jelen szakaszában alapvetően tudományos és iparági irodalmak feldolgozására épül munkánk, kiegészítve azt sportüzleti szakértőkkel készített interjúk elemzésével. A kutatás későbbi fázisában esettanulmány módszertannal fogunk több kiválasztott ligát részletesebben elemezni. Előzetes eredményeink megerősítették a nemzetköziesedés elméleti megközelítésének relevanciáját az üzleti sportligák működésére vonatkozóan. Az elemzés eredményeképpen stratégiai csoportokat azonosítottunk, amelyek segítségével a nemzetköziesedés üzleti lehetőségei közvetlenebbül elemezhetők. A nemzetköziesedés folyamatának további kibontakozásával az üzleti működés elemeinek térnyerése várható a sportligákban. Az ezekből fakadó lehetőségek és fenyegetések a ligák üzleti stratégiájában kiemelt teret követelnek, a folyamatot helyenként lassító kulturális és makrogazdasági sajátosságok dacára. A ligák üzleti egységként való értelmezése az üzleti volumen potenciálját növeli az adott sportág számára. Munkánk eredetisége a sportüzleti, sportgazdaságtani irodalmaknak a nemzetközi vállalatgazdaságtan elméleti megközelítéseivel való szintetizálásában jelentkezik, keretet adva a ligák üzleti stratégiáját megalapozó gazdasági elemzések jövőbeli munkájának. Relevanciája különösen erős a kelet-közép-európai térségben, ahol az üzleti működés elfogadottsága még nem vitán felül álló.

Versenyképesség és export – vállalati szintű kvalitatív és kvantitatív kutatási eredmények összevetése

Az exportálást és az exportáló vállalatokat a nemzetközi gazdaságtan és a versenyképesség szakterületei egyaránt kutatási témájuknak tekintik. A nemzetközi üzleti gazdaságtan a vállalati teljesítményekre összpontosít, s elsősorban kvalitatív eszköztárat használ. A versenyképesség inkább a nemzetgazdasági szintű kérdésekre fókuszál és a kapcsolódó kutatásokban a kvantitatív módszerek dominálnak. E cikk egyik újdonsága, hogy e kétféle kutatási módszer eredményeit összeveti ugyanazon vállalati mintára támaszkodva. A szerzők megvizsgálják, hogy az exportorientált hazai KKV-k teljesítménye hogyan értékelhető a vállalati pénzügyi teljesítmények mintázatai alapján, és milyen következtetések adódnak az eredményekből a vállalati és a nemzetgazdasági versenyképességre. Eredményeik szerint az exportintenzív KKV-k a kimagasló teljesítményű magáncégek közé tartoznak, és ebben a kiváló menedzsment, valamint a folyamatos tanulás és az innováció is közrehat. Ugyanakkor jó teljesítményt más módon és a hazai piacokon is el lehetett érni, s a kivitel önmagában nem volt garancia a kiválóságra.