Beyond the crisis: prospects for emerging Europe

This paper assesses the impact of the 2008-09 global financial and economic crisis on the medium-term growth prospects of the countries of central and eastern Europe, the Caucasus and Central Asia, which began an economic transition about two decades ago. We use crosscountry growth regressions, putting special emphasis on a proper consideration of the crisis and robustness. We find that the crisis has had a major impact on the within-sample fit of the models used and that the positive impact of EU enlargement on growth is smaller than previous research has shown. The crisis has also altered the future growth prospects of the countries studied, even in the optimistic but unrealistic case of a return to pre-crisis capital inflows and credit booms.

Az európai gazdasági kormányzás előtt álló kihívások. A hármas tagadás lehetetlensége (Challenges of European economic governance. The impossible trinity of denial.)

Az európai gazdasági integráció folyamata olyan kényszerhelyzetekben formálódott a múltban, amelyek a közgazdaságtudományban jól ismert lehetetlen háromság alapján is leírhatók. Az Európai Monetáris Rendszer a rögzített árfolyam-mechanizmusra és önálló jegybanki politikára épített, korlátozva a tőkemozgásokat. A Gazdasági és Monetáris Unió ugyanakkor a tőke szabad áramlásával és az árfolyamok visszavonhatatlan rögzítésével felszámolta a tagállami szintű jegybanki autonómiát. Az euróövezet működése egyszersmind arra a háromszoros tagadásra épül(t), hogy 1. nem lehetséges az euróövezetből való kilépés, 2. nem engedélyezett a kimentés és 3. nem kerülhet sor államcsődre. A 2008-ban Európát is elérő pénzügyi és gazdasági válság azonban elemi erővel mutatott rá e hármas tiltás tarthatatlanságára. A gazdasági kormányzás körül kibontakozott viták így jól közelíthetők a három tiltó szabály egyidejű érvényesülése lehetetlenségének bemutatásával, számba véve az egyes opciók költségeit és lehetséges hasznait. / === / The process of economic integration in the EU has been shaped by the well-known theorem of the impossible trinity. Accordingly, the European Monetary System was built upon a mix of a fixed exchange-rate regime and an autonomous monetary policy, thereby constraining capital mobility. In launching the EMU project, the EU countries decided to fix national currencies irrevocably and maintain full capital mobility, in exchange for delegating their monetary policy upwards to a supranational level. The introduction of the Euro zone, however, has simultaneously meant denial of the following three elements: (1) exit, (2) bail-out, and (3) default. Nevertheless, the 2008–9 financial and economic crisis has demonstrated mercilessly that these three pillars are incompatible with each other. So the current debates on reshaping economic governance in the EU can be modelled by introducing the “impossible trinity of denial”, concentrating on the benefits and the costs of each option.

Várható világpolitikai tendenciák 2012-ben = Global political trends 2012

A 2012-es év várhatóan nem hoz radikális változást a világgazdaságban és a világpolitikában, meglepetésekkel azonban számolni kell. A gazdasági válság hatását nemcsak Európában, hanem azon kívül is érzékeljük, a válság rányomja bélyegét az érintett államok belpolitikájára és nemzetközi kapcsolataira. Az Egyesült Államok meghatározó tényező marad 2012-ben, még akkor is, ha ezt néhányan vitatják. A BRIC államok kimagasló mutatóik ellenére sem vonhatják ki magukat a válság hatása alól. 2012-ben az Egyesült Államok új védelmi stratégiát adott ki, amelyben egyértelműen kimutathatók a háborúk következményei. Az Al Kaida terrorszervezet ugyan jelentősen meggyengült, de a dzsihádizmussal továbbra is számolni kell, főként a válságkörzetekben. ______________ The year 2012 will probably not bring radical changes in the global economy and world policy. However, one should count on surprises. The results of the economic crisis are felt not only in Europe but outside Europe as well and it will have an effect on the domestic politics and on the international connections of the respective countries. The United States will remain a determinant factor in 2012 as well, although even if some dispute this observation. The BRIC states, in spite of theirs outstanding economic achievements, cannot avoid the detrimental effects of the crisis. As for security policy, the USA delivered a new defence strategy in 2012 that summarises the consequences of the wars. Although Al-Qaida lost its strength remarkably, one has to count on jihadism mainly in crisis areas.

Rules-based economic governance in the European Union: A reappraisal of national fiscal rules.

The economic and financial crisis of 2007/2009 has posed unexpected challenges on both the global and the regional level. Besides the US, the EU has been the most severely hit by the current economic crisis. The financial and banking crisis on the one hand and the sovereign debt crisis on the other hand have clearly shown that without a bold, constructive and systematic change of the economic governance structure of the Union, not just the sustainability of the monetary zone but also the viability of the whole European integration process can be seriously undermined. The current crisis is, however, only a symptom, which made all those contradictions overt that were already heavily embedded in the system. Right from the very beginning, the deficit and the debt rules of the Maastricht Treaty and the Stability and Growth Pact have proved to be controversial cornerstones in the fiscal governance framework of the European Economic and Monetary Union (EMU). Yet, member states of the EU (both within and outside of the EMU) have shown an immense interest in adopting numerical constraints on the domestic level without hesitation. The main argument for the introduction of national fiscal rules was mostly to strengthen the accountability and credibility of national fiscal policy-making. The paper, however, claims that a relatively large portion of national rules were adopted only after the start of deceleration of the debt-to-GDP ratios. Accordingly, national rules were hardly the sole triggering factors of maintaining fiscal discipline; rather, they served as the key elements of a comprehensive reform package of public budgeting. It can be safely argued, therefore, that countries decide to adopt fiscal rules because they want to explicitly signal their strong commitment to fiscal discipline. In other words, it is not fiscal rules per se what matter in delivering fiscal stability but a strong political commitment.

Centre-periphery tensions regarding Central and Eastern Europe

Security issues have played an important role in widening the European Union with eight Central and Eastern European economies. The time since have proved these concerns to be correct. The present North-South tension within the Euro-zone highlights even more the West-East tensions inherent in the international relations since the Eastern enlargement. Various divisions – political and economic alike – have already been felt throughout the whole period of 2004-20122 (Balázs, J.1985, 1993, 1995, 1996). The worldwide economic crisis of 2008, however, has revealed even more the hidden tensions in these relations. The political events after the 2010 election in Hungary, those in Romania in 2012, the continuous anti-EU declarations of the Czech president present ample evidence to the fact: the enlargement has been based more on political wishes and will than on firm economic reasoning. The outcome is constant struggle between the parties to keep face and save the state of the European Union. Ongoing political and economic struggles around Greece, Portugal and Spain are other forms of fundamental problems within the European Union. It is worthwhile, hence to study the almost forgotten centre – periphery relations in this respect.

Worker remittances and the global preconditions of ‘smart development’

With the growing environmental crisis affecting our globe, ideas to weigh economic or social progress by the ‘energy input’ necessary to achieve it are increasingly gaining acceptance. This question is intriguing and is being dealt with by a growing number of studies, focusing on the environmental price of human progress. Even more intriguing, however, is the question of which factors of social organization contribute to a responsible use of the resources of our planet to achieve a given social result (‘smart development’). In this essay, we present the first systematic study on how migration – or rather, more concretely, received worker remittances per GDP – helps the nations of our globe to enjoy social and economic progress at a relatively small environmental price. We look at the effects of migration on the balance sheets of societal accounting, based on the ‘ecological price’ of the combined performance of democracy, economic growth, gender equality, human development, research and development, and social cohesion. Feminism in power, economic freedom, population density, the UNDP education index as well as the receipt of worker remittances all significantly contribute towards a ‘smart overall development’, while high military expenditures and a high world economic openness are a bottleneck for ‘smart overall development’.

Géniuszok párharca. Milton Friedman és J. M. Keynes vitája Tim Congdon és Robert Skidelsky előadásában = War of the geniuses. The debate between Milton Friedman and J. M. Keynes as presented by Tim Congdon and Robert Skidelsky

Tavaly ünnepelte a közgazdász-társadalom Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász születésének századik évfordulóját. A jubileumi megemlékezésnek különös aktualitást ad, hogy a 2008 óta tartó pénzügyi világválság hátterében ismét fellobbant a 20. századi közgazdaságtan két meghatározó irányzata - a Friedman nevével fémjelzett monetarizmus és a Keynes és követői által követett keynesizmus - közötti vita. E szerteágazó vitasorozat egyik "gyöngyszeme" két nemzetközileg ismert és elismert közgazdász, Tim Congdon és Robert (Lord) Skidelsky, összecsapása a Standpoint hasábjain 2009-ben. A szerző megmutatja, hogy a vita valójában nem a pénz fontosságáról vagy a mennyiségi pénzelmélet igazságáról folyt, hanem egyrészt egy sokkal elvontabb fogalomról: a bizonytalanság közgazdasági szerepéről, másrészt gyakorlati, gazdaságpolitikai kérdésekről: a monetáris és a fiskális politika lehetséges hatékonyságáról. A máig is tartó vitában "az inga többször kilengett", hol a keynesiánusok, hol a monetaristák javára, de még semmi nem dőlt el. ____ Last year economists marked the centenary of the birth of genius among them, Milton Friedman. The commemoration was especially topical because the world financial crisis that erupted in 2008 has brought sharply into focus again the old division in 20th-century economics between monetarism and Keynesianism. One highlight in this series of disputes was the 2009 clash between two internationally known and appreciated economists Tim Congdon and Robert (Lord) Skidelsky in the columns of Standpoint. The central element in the discussion is the role of money: what kind of economic policy to pursue, monetary or fiscal, to pull troubled economies out of crisis. The question closely resembles a decisive dilemma for Keynes in the 1930s. Though Keynes turned against some basic propositions of neoclassical economics, he never challenged the importance of money to the functioning of the economy, or the validity of the quantity theory of money. The author argues here that the issue is not about the formal category of money or demand for it, but about the far deeper economic concept of the role of uncertainty in economics. Another aspect concerns the relative efficiency of various kinds of economic policy, i. e. the strengths and weaknesses of monetary and fiscal policies.

What is the Future of Strategic Management?

The history of planning and creating strategies has a past of over half a century. Throughout this lifetime period we have witnessed both the evolution of theory and practice. The MBA study books in the last-third of the 20th century have with predilection exhibited this very process as a complex of monetary centered budget planning, forecast-based planning, strategic planning and strategic management. There might be a controversy existing about the naming, characteristics and timing of these different sections but there is an accordance that the changes that we have taken place in the last decade as a whole without a doubt can be derived from these very changes in the business environment or in some outstanding cases (like 9/11) they can be acknowledged as the ability of corporate foreseeing and the ability to adapt to the vision of the future. The main purposes of the research is to provide a summarized picture about the changing process of this procedure during last decades as far as the planning and creating strategies are concerned and also their milestones and periods. Try to explore and systemize the very aspects of these changes. The happenings of the first decade of the new millennium are outstandingly interesting if we consider their real effect on the theory and practice of strategic management. Let us remember the euphoria around the year 2000, the predictions of „new technologies”, „new economy”, „new organization” and „new leadership”. We have implied before on the destruction of the twin towers of the World Trade Center which meant a new era, a new quality of international terrorism and its consequences (Afghanistan, Iraq). But the „product” of this decade is the strategic aim that companies focus on, which is the social responsibility regarding the unavoidance of the effects of climate change on the long run. During the research the big question has risen concerning how did the science of strategic management do as far as the predictions of the global monetary and economic crisis are concerned? And also its solutions this very science has to offer in order to handle and get over the crisis. Does it conclude from the answers given to the questions that a change in paradigms are necessary, a new quality is needed or may be we have come to a new crossroad of the development process that will take over strategic management? (...)

Teaching economics in Hungary after the crisis

In the wake of the economic crisis, a question arises increasingly often: what is the role of economic culture in overcoming the crisis? Since the mid-2000s, leaders of developed countries have kept pointing out that fostering political and economic education is a driver of growth and development. Curricula are being overhauled; new modules are appearing in the study programmes of secondary schools, colleges, and university-level undergraduate courses; significant curriculum developments have been launched at the world’s leading universities in the last few years. Hungarian higher education cannot exclude itself from this process.

The mission and culture of the corporation

The economic crisis has brought a new situation also for the Hungarian economic policy, as neoliberalism as the main trend in economic thought is no longer valid. This phenomenon cannot be reduced to be a mere macroeconomic course shift, as an entire economic philosophy and approach has lost its relevance. One consequence of this is the need for a thorough revision of the theory and practice of business management, along with the re-evaluation of the notion and position of the corporation. Our study aims to contribute to this theoretical reformation, presenting that social values derived from psychological and sociological findings such as human motivational theories or trust are fundamental elements of the 21st century corporate model. To point to this, we use the ideological correspondences, while proving that our national research on corporate theory and even rather its application are far behind the 21st century requirements and lack even the Western view of the 20th century.

Az átalakuló globális pénzügyi szabályozórendszer kérdései = Dilemmas of the changing global financial regulation system

Erősődő igény van a jelenlegi sokoldalú nemzetközi felügyeleti rendszer reformjára úgy, hogy az a nemzeti gazdaságpolitikák nemzetközi hatásait is figyelembe vegye. Ehhez át kell reformálni a jelenlegi globális pénzügyi szabályozási rendszert, de ki kell alakítani a nemzeti gazdaságpolitikák egymásra hatásának koordinációját is. Ide tartozik a globális külső sokkok csillapítására szolgáló anti-ciklikus finanszírozás, a nemzetközi adózási együttműködés fokozása, a nemzetközi adósságfinanszírozás tökéletesítése, vagy a globális fizetésieszköz-tartalékok és a fizetési rendszer viszonya. Ez utóbbi területen az SDR kiterjedtebb használatának feltételeit kell kimunkálni. A jelenlegi globális intézmények – WTO, Nemzetközi Valutaalap, Világbank – alapos megújítása elkerülhetetlen. A globális gazdasági koordináció intézményi kereteinek kidolgozása viszont még várat magára. A G20-ak csoportja – bár fontos reformokat kezdeményezett –, nem tekinthető a világgazdasági egyensúlytalanságok megoldása letéteményesének. A cél csak olyan globális intézményi struktúra lehet, amely egyaránt képes a világ nagy számú gazdaságai közötti koordinációs feladatok megoldására, s a döntések végrehajtásának kikényszerítésére. / === / The present multilateral international surveillance system needs to be reformed with an eye on international repercussions of national economic policies. The present global financial architecture, the coordination of interplays of national economic policies must be modified. An anti-cyclical financing capable of absorbing global external shocks, strengthening of international tax cooperation, improving international debt financing or the relations between global financial reserves and the global payment system might be part and parcel of this process. A more extended use of SDR could be worked out. Reforms of the present global institutions – the WTO, the IMF, the World Bank – cannot be avoided any further. Institutional frameworks of global economic coordination mechanism have still not been worked out. The Group of 20 (G-20) cannot be seen as the sole player in fighting world economic disequlibria. A global institutional system is envisaged, which is able to implement economic coordination among national economic units and to enforce the implementation of decisions taken. At present there is no global institution dealing with coherence and consistency of global issues. Reforming present institutions and/or designing new ones are possible options. The basis for such an international coordination must involve general acceptance of principles, transparent implementation, and enforcement of decisions taken.

A racionális kisvállalati gazdálkodás tényezői, 2006-2010 (Factors in rational operation of small business, 2006-2010)

A tanulmány a hazai kis- és középvállalati szektorban 2006-ban elvégzett, majd 2010-ben megismételt kérdőíves felmérések eredményei alapján igyekszik bemutatni a racionális vállalati gazdálkodás sajátosságait. Vizsgálatunk fő kérdése, hogy e szektor vállalkozásainak gazdálkodását milyen tényezők teszik ésszerűvé, s hogy a 2006-2010 között eltelt időszakban milyen változások figyelhetők meg a gazdálkodói magatartásuk alakulásában. Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy a mai napig megtalálhatók a kisvállalkozói - háztartási szemléletű, megélhetésorientált - gazdálkodás nyomai, de a racionális gazdálkodás általunk használt mutatói szerint e vállalkozások körében szakszerűbbé vált a gazdálkodás. Ebben a folyamatban szerepet játszott a gazdasági válság, amely által előidézett helyzethez kénytelenek voltak alkalmazkodni a kis- és közepes vállalkozások: felismerték, hogy célravezetőbb a hatékonyság és a költségek szempontjából a racionális pénzpiaci magatartás követése, s ezzel összhangban a válság miatti zavarok elhárítására kiadáscsökkentő eszközök alkalmazása. A kis- és közepes vállalkozások gazdálkodásával kapcsolatos racionális döntések előmozdításában elsősorban a korszerű pénzügyi ismereteknek és a szakmai tudásnak van szerepe. / === / The study seeks to identify the attributes of rational business operation, using a questionnaire survey of small and medium-sized firms made in 2006 and a repeat of it in 2010. The main questions addressed are what factors contribute to rational operation in the firms in the sector and what changes over the 2006-10 period can be discerned in business behaviour. The findings show that traces of small business-style operation (a household or livelihood orientation) could still be found, but the indicators of rationality employed in the survey show that the operation of the firms became more rational. A role in the process was played by the economic crisis, which forced small and medium-sized businesses to adapt: they recognized that it was better from the point of view of efficiency and costs to follow rational money-market behaviour, and in line with that, use spending-reduction tools to evade the disturbances of the crisis. The main factors behind the shift towards rational decision-making in the running of small and medium-sized firms are up-to-date financial information and professional expertise.

A vállalatok árképzési gyakorlata a versenyképesség szolgálatában (The pricing practice of corporates and the competitiveness)

A marketing-szakirodalom szerint az ár az egyik legfontosabb marketingeszköz, és a vállalati versenyképesség értelmezésében is meghatározó szerepe van. A megfelelő árképzés kialakítása ugyanakkor összetett folyamat, amely önmagában is külön képességnek tekinthető, és kell befektetést igényel. A szerző az elemzés során így arra volt kíváncsi, hogy a vezető, azaz a versenyképes vállalatok árazási gyakorlata mutat-e eltéréseket, és, ha igen, melyek azok a területek, amelyek leginkább összefüggnek az eredményességükkel. A háromszáz hazai vállalatra kiterjedő kutatás során azt találta, hogy a vezető vállalatok valamelyest másképp tekintenek az ár szerepére és szignifikánsan magasabb árszínvonalon értékesítenek. Ez nagyobb mozgásteret enged számukra, a versenytársak árkihívásaira így könnyebben tudnak árakciókkal válaszolni. Árképzési céljaikban azonban kevésbé mutatkoznak különbségek, mert számukra is kihívást jelent a válság, és nekik is több szempontnak kell egyszerre megfelelniük. Az árak meghatározásánál azonban több tényezőt vesznek figyelembe és jobban támaszkodnak a vevőkről szerzett információkra. ______________ According to the marketing literature the price is one of the most important marketing tools and it plays a dominant role in the interpretation of corporate competitiveness, as well. The appropriate pricing, however, a complex process that can be regarded as a distinct capability and it requires sufficient investment itself. In this analysis the author enquired if the pricing practice of the leading, that is, the most competitive companies has a different profile, and if yes, which areas are associated with the success of them. Based on the survey of 300 domestic organisations he found that the leading companies consider the role of price in a slightly different way and they price their products or services significantly higherthan the others. This let them some space to manoeuvre and they can react with price promotions when the competitors challenge them with price activities. Regarding the pricing objectives the author couldn’t identify differences. The leading companies are also affected by the economic crisis and they have to match many expectations at the same time but they take more factors into consideration when they set their prices and more likely use customer information.

A piacorientáció hatása a vállalati versenyképességre = The Impact of Market Orientation on Competitiveness

A tanulmány a piacorientáció és a versenyképesség összefüggését elemzi egy átfogóbb koncepcionális modell keretében, amely a piacorientáció szervezeti előzményeire, a piacorientáció egyes dimenziói és a vállalati teljesítmény közötti kapcsolatra, valamint a környezetből származó bizonytalanság moderáló hatásaira fókuszál. Ahhoz, hogy növeljük a tanulmány érvényességét, az elemzés során olyan változókat kontrolláltunk, amelyekről úgy véltük, hogy a piacorientáció mellett szintén befolyásolhatják a vállalatok versenyképességét, mint például a vállalati stratégia, illetve néhány releváns vállalati jellemző. Az eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a piacorientáció pozitív vagy semleges hatással van a vállalati versenyképesség különböző indikátoraira. Kutatásunk tehát nem támasztotta alá egyes, a válságidőszakokban készült tanulmányok következtetéseit, amely szerint gazdasági válság időszakában a piacorientáció gátolja a vállalatokat abban, hogy megfelelően reagáljanak a környezetben bekövetkezett változásokra. A piacorientáció eltérő dimenzióinak szerepe ugyanakkor átértékelődik a környezetből fakadó bizonytalanság egyes típusainak eltérő mértékű erősödésével. ----- Abstract: The study investigates the association between market orientation and corporate competitiveness in frame of a wider conceptual model that focuses on the organisational antecedents of market orientation, the relationship between the dimensions of market orientation and corporate performance and the moderating role of environmental uncertainty. To increase the validity of our study, we controlled other variables that had also been expected to influence competitiveness such as corporate strategy and some relevant characteristics of companies. Based on the results we can conclude that the effects of market orientation on the different indicators of competitiveness are either positive or neutral. Our research did not support the conclusions of previous studies which stated that in times of economic crisis market orientation inhibits companies to react to the changes of the environment in an appropriate way. The importance of the dimensions of market orientation however can change due to the diverse extent to which the different kinds of environmental uncertainty intensify.

A versenyképesség aktuális kérdései a pénzügyekben - Összefoglaló a pénzügyi kutatócsoport munkájáról = Current issues of competitiveness - Summary on the work of the Finance research team

A pénzügy kutatócsoport a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 azonosítójú projektjében igen szerteágazó elemzési munkát végzett. Rámutattunk, hogy a különböző szintű gazdasági szereplők megnövekedett tőkeáttétele egyértelműen a rendszerkockázat növekedéséhez vezet, hiszen nő az egyes szereplők csődjének valószínűsége. Ha a tőkeáttételt eltérő mértékben és ütemben korlátozzák az egyes szektorokban, országokban akkor a korlátozást később bevezető szereplők egyértelműen versenyelőnyhöz jutnak. Az egyes pénzügyi intézmények tőkeallokációját vizsgálva kimutattuk, hogy a különféle divíziók közt mindig lehetséges a működés fedezetésül szolgáló tőkét (kockázatot) úgy felosztani, hogy a megállapodás felmondás egyik érintettnek se álljon érdekében. Ezt azonban nem lehet minden szempontból igazságosan megtenni, így egyes üzletágak versenyhátrányba kerülhetnek, ha a konkurens piaci szereplők az adott tevékenységet kevésbé igazságtalanul terhelték meg. Kimutattunk, hogy az egyes nyugdíjpénztárak befektetési tevékenységének eredményességére nagy hatással van a magánnyugdíjpénztárak tevékenységének szabályozása. Ezek a jogszabályok a társadalom hosszú távú versenyképességére vannak hatással. Rámutattunk arra is, hogy a gazdasági válság előtt a hazai bankok sem voltak képesek ügyfeleik kockázatviselő képességét helyesen megítélni, ráadásul jutalékrendszerük nem is tette ebben érdekelté azokat. Számos vizsgálatunk foglalkozott a magyar vállalatok versenyképességének alakulásával is. Megvizsgáltuk a különféle adónemek, árfolyamkockázatok és finanszírozási politikák versenyképességet befolyásoló hatását. Külön kutatás vizsgálta a kamatlábak ingadozásának és az hitelekhez kapcsolódó eszközfedezet meglétének vállalati értékre gyakorolt hatásait. Rámutattunk a nemfizetés növekvő kockázatára, és áttekintettük a lehetséges és a ténylegesen alkalmazott kezelési stratégiákat is. Megvizsgáltuk azt is, hogy a tőzsdei cégek tulajdonosai miként használják ki az osztalékfizetéshez kapcsolódó adóoptimalizálási lehetőségeket. Gyakorlati piaci tapasztalataik alapján az adóelkerülő kereskedést a befektetők a részvények egy jelentős részénél végrehajtják. Külön kutatás foglakozott a szellemi tőke hazai vállalatoknál játszott szerepéről. Ez alapján a cégek a problémát 2009-ben lényegesen magasabb szakértelemmel kezelték, mint öt esztendővel korábban. Rámutattunk arra is, hogy a tulajdonosi háttér lényeges hatást gyakorolhat arra, ahogyan a cégek célrendszerüket felépítik, illetve ahogy az intellektuális javakra tekintenek. _____ The Finance research team has covered a wide range of research fields while taking part at project TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005. It has been shown that the increasing financial gearing at the different economic actors clearly leads to growth in systematic risk as the probability of bankruptcy climbs upwards. Once the leverage is limited at different levels and at different points in time for the different sectors, countries introducing the limitations later gain clearly a competitive advantage. When investigating the leverage at financial institutions we found that the capital requirement of the operation can always be divided among divisions so that none of them would be better of with cancelling the cooperation. But this cannot be always done fairly from all point of view meaning some of the divisions may face a competitive disadvantage if competitors charge their similar division less unfairly. Research has also shown that the regulation of private pension funds has vital effect on the profitability of the investment activity of the funds. These laws and regulations do not only affect the funds themselves but also the competitiveness of the whole society. We have also fund that Hungarian banks were unable to estimate correctly the risk taking ability of their clients before the economic crisis. On the top of that the bank were not even interested in that due to their commission based income model. We also carried out several research on the competitiveness of the Hungarian firms. The effect of taxes, currency rate risks, and financing policies on competitiveness has been analysed in detail. A separate research project was dedicated to the effect of the interest rate volatility and asset collaterals linked to debts on the value of the firm. The increasing risk of non-payment has been underlined and we also reviewed the adequate management strategies potentially available and used in real life. We also investigated how the shareholders of listed companies use the tax optimising possibilities linked to dividend payments. Based on our findings on the Hungarian markets the owners perform the tax evading trades in case of the most shares. A separate research has been carried out on the role played by intellectual capital. After that the Hungarian companies dealt with the problem in 2009 with far higher proficiency than five years earlier. We also pointed out that the ownership structure has a considerable influence on how firms structure their aims and view their intangible assets.