Gazdasági versenyképességet támogató pályázatok eredményessége az NFT és az ÚMFT keretében = The effectiveness of grants supporting economic development under hungary's national development plans

A Budapesti Corvinus Egyetem kutatócsoportja által végzett kutatás során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében létrehozott, kis- és középvállalatok számára kialakított gazdaságfejlesztési pályázatok milyen hatékonysággal működnek. Hogyan volt képes a rendszer beépíteni az NFT Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) tapasztalatait az ÚMFT Gazdaságfejlesztési Operatív Programba (GOP). Továbbá, hogy maguk a kis- és középvállalatok miként értékelik ezen kiírásokat és milyen javaslatokat tennének az ilyen típusú pályázatok "felhasználóbaráttá" tételéhez. A kutatás 2009 márciusától 2009 decemberéig tartott. A kéziratot 2010 áprilisában zártuk. / === / In a research group of the Corvinus University of Budapest we aimed to answer the questions of efficiency and effectiveness of the economic development grants of the National Development Plan (2004-2006) and the New Hungarian Development Plan (2007-13) with the focus of small and medium sized enterprises (SME's). We tried to highlight the results of learning by doing of the first National Development Plan and how this practice was built into the second development plan. An emphasis was placed on the opinion of the SME's, how they evaluate the grants and what are their proposals to make the grant system more "user friendly".

A gazdasági teljesítmények vállalkozási mérettől függő jellemzői Magyarországon = Changing ownership and business structures in the Hungarian economy

A mögöttünk hagyott két évtizedben – tetszik, vagy sem – a magyar gazdaság 1992. évi mélypontról történő kilábalásában, majd új növekedési pályára állásában meghatározó szerepe volt a hazai forrásokat kiegészítő külföldi befektetéseknek. Ennek természetesen ára volt: a tevékenységi struktúra (termékszerkezet) módosulása, a tulajdonosi összetétel radikális átalakulása, a külgazdasági kapcsolatok irányultságának változása, a lakosság önfoglalkoztatási célú vállalkozásainak szaporodása, a gazdaságfejlesztés irányának és ütemének cikk-cakkos mozgása, az állami szerepkör fokozatos leépülése. Írásunk célja annak áttekintése, hogy a nemzetközi tőkeáramlás tendenciáinak módosulását követően – a Magyarországra érkező külföldi tőkebefektetések jelentős csökkenéséből fakadóan – a kizárólagos és többségi hazai tulajdonú szereplők (kiemelten a hazai közép- és kisvállalkozások) milyen mértékben lehetnek alkalmasak a kieső teljesítmények pótlására, illetve a gazdasági válság lecsengését követően milyen ütemű növekedést képesek biztosítani a magyar gazdaság számára. A válaszok nagy valószínűséggel az Új Széchenyi Terv szempontjából sem közömbösek. Az írást a szerkesztőség vitairatnak szánja és szívesen ad teret a témával kapcsolatos vélemények kifejtésének. / === / The economic performance during the transition period was characterized by the alternations of fulfilled hopes and unrealized expectations. The economic restructuring and changes in market relations took place during the first decade, while new – mostly foreign – investment groups entered the new market. As a result the economy was stabilized and was put on a new growth path. But after the millennium the foreign investment based economy development strategy was no more adequate. The new engine for the growth should have been the domestic small and medium enterprise sector (SME), but despite the subsidies this sector was not strengthened enough to take this role.

A multinacionális vállalatok szerepe a hazai klaszterekben (Roles of multinational enterprises in the Hungarian clusters)

A cikk azt a kérdést vizsgálja, hogy milyen szerepet töltenek be a multinacionális vállalatok leányvállalatai a hazai klaszterekben, milyen a kapcsolatuk a klasztertag kis- és középvállalatokkal többek között a közös innovációban, a tudásközvetítésben, a klaszterek reputációjának növelésében. A felderítő kutatás a témát a hazai klaszterfejlesztési program, a Pólus Program által életre hívott három, úgynevezett akkreditált klaszter menedzsereivel, a klasztertag multinacionális vállalatok (MNV-k) hazai leányvállalatainak képviselőivel és a klasztertag KKV-k vezetőivel készült interjúk alapján mutatja be. A téma relevanciáját a program által potenciálisan indukált együttműködési folyamatok adják, mivel a klaszterfejlesztési pályázati konstrukciók úgy lettek kialakítva, hogy a klasztertag KKV-knak érdemes legyen nagyvállalatot is bevonniuk a közös innovációs és kutatás-fejlesztési projektekbe. A kutatási eredmények alapján az MNV leányvállalatainak leginkább a globális trendek és standardok klaszterbeli elterjesztésében van meghatározó szerepük, illetve a KKV-k és leányvállalatok közötti üzleti kapcsolatok alakításában kiemelt szerepe van a klasztermenedzsment szervezet tevékenységének. / === / The paper focuses on the topic which deals with the role of subsidiaries of multinational companies (MNC’s) in Hungarian industrial clusters in the fields of common innovation, knowledge transfer, and increasing the cluster’s reputation. The findings of the paper are based on an explorative research. Interviews were made with cluster managers, representatives of MNC’s subsidiaries, leaders of small and medium size (SME’s) enterprises operating in three accredited clusters created by the Hungarian cluster development program, the Pole Program. The relevance of the topic is given by the Program, which has induced potential cooperation between MNC’s subsidiaries and domestic SME’s in cluster environment in a way so the members of the cluster – SME’s and subsidiaries – were driven to cooperate in common innovation and R+D projects. The author’s research results suggest that MNC’s subsidiaries in Hungarian clusters seem to play a key role in the dissemination of global industrial trends and standards between the cluster members. The national cluster management organization can also play a decisive role in shaping business relationship between MNC’s and SME’s.

A hazai kis - és középvállalatok teljesítményét befolyásoló stratégiai orientációk (The effect of strategic orientations on the performance of Hungarian SMEs)

A szerzők 300 magyar kis- és középvállalatot (KKV) tartalmazó mintán vizsgálják a különböző stratégiai orientációk teljesítményre gyakorolt hatását. Ismeretes, hogy a gazdasági környezet változása erősítheti (stimulálhatja), illetve korlátozhatja e kapcsolat szorosságát. Az eredmények alapján elmondható, hogy a modellben alkalmazott stratégiai orientációk közül elsősorban a vállalkozói orientáció és mérsékelt módon az ügyfélkapcsolati orientáció hat pozitívan a KKV-k teljesítményére. Megerősítést nyert az a sejtés, hogy a piaci és az innovációra irányuló orientáció akkor értékelődik fel, ha a környezetben turbulens (gyakran előre jelezhetetlen) erők hatnak. / === / The authors examine the effect of different strategic orientations on business performance on a sample of 300 small and medium sized enterprises (SME) in Hungary. It is widely known that the competitive environment might stimulate or hinder the relationship between strategic orientations and business performance. The results show that out of six strategic orientations the entrepreneurial orientation has the strongest effect on SME performance. Customer relationship orientation is also responsible for the performance development of SMEs, although to a lesser extent. Furthermore, it has been reinforced that market and innovation orientation takes its importance if there are turbulent forces in the environment.

A korlátolt felelősségű társaság tagjait megillető individuális és kisebbségi jogok szabályozása és joggyakorlata = Minority and individual rights in Ltd.

A tanulmány a magyar kis- és középvállalkozások társasági formájában a Kft-ben elemzi az individuális és csoportos jogokat. Az optimális társasági jogi szabályozásban két egymással ellentétes elvnek egyszerre kell érvényesülni. Érvényesülni kell annak az elvnek, amely szerint a nagyobb tőkével rendelkező nagyobb kockázatot vállalók nagyobb befolyással rendelkeznek a társaság ügyeiben, de érvényesülni kell annak az elvnek is, hogy a kisebb tőkével rendelkező társasági tagok nem kerülhetnek kiszolgáltatott helyzetbe. A kisebb tulajdonosok megfelelő védelme elősegíti a társaságok tőkevonzó képességét. A tanulmány földolgozza az individuális és kisebbségi jogok bírósági gyakorlatát. ----- The paper examines individual and group rights in small and medium-sized enterprises (Ltds). In case of an optimal business law regulation two contradictory principles should be considered in the same time. The first principle states that members who take more risk by investing more capital should have more influence over the company’s affairs. However, according to the second principle, minority shareholders can not suffer unfair prejudice. Proper protection of minority shareholders may facilitate the company’s capital-attractive ability. The paper reviews court practice routines on individual and minority rights.

Bizonytalanság, stratégia és teljesítmény – Kvalitatív kutatás innovatív kis- és középvállalatok vezetői körében (Uncertainty, strategy and performance – Qualitative research in innovative SMEs)

A szerző kvalitatív kutatási módszerekkel vizsgálja a kis- és középvállalatok (kkv-k) innovatív tevékenységeinek korlátait és lehetőségeit. A vizsgálat tárgyai (legalább) Magyarország szintjén új terméket vagy szolgáltatást nyújtó kkv-k, melyek határozott növekedési szándékkal rendelkeznek. Az eredmények egységes vizsgálati keretben, 41 vezető véleménye alapján születtek meg, három területre fókuszálva: (1) a környezeti bizonytalanság megítélése, (2) a szervezet követett stratégiája, kettős képessége, kiaknázó és felderítő tevékenysége, és (3) a versenyképes teljesítménycélok, konfigurációk. A cikk a kutatás lépéseit részletesen bemutatja, fontos eredményének tekinthető, hogy rámutat arra, hogy a kutatási és fejlesztési, valamint az innovatív tevékenységek legfontosabb gátja leginkább a vezetési és szervezési képességek és a stratégiai gondolkodás hiányára vezethető vissza a kis- és középvállalkozásokban. ______ The author conducted a qualitative research on the innovation potential of small and medium size enterprises (SMEs). SMEs with new products and services and with growth orientation are in the focus of the research. The standardized research design is based on 41 owner managers’ responses. It is focusing on 3 main areas: (1) environmental uncertainty, (2) the strategy followed by the organization, its ambidextrous capability, exploitative and explorative behavior, and (3) competitive performance and configurations. The paper describes a qualitative research design in detail. The main finding of the research is that the lack of managerial skills and strategic thinking inhibit SMEs to conduct innovation as well as to engage in research and development activities.

"Lájk első látásra?" – Mi inspirálja a márkák kedvelését az online térben, kis vendéglátóhelyek esetében? ("Like at first sight?" – What inspires liking brands in online social media in the case of small catering establishments?)

A márkatulajdonosok számára elsődleges fontosságú, hogy feltérképezzék saját márkaközösségüket, ezáltal is elősegítve a közösségi fókuszú kommunikációs tevékenységüket. Különösen igaz ez a jellemzően kis- és középvállalati formában működő vendéglátóhelyek számára, ahol a közösségi média sokszor az egyetlen rendelkezésre álló marketingkommunikációs eszköz. Empirikus kutatásunkban fogyasztói narratívákat (n=151) elemzünk a tartalomelemzés módszertanával. A válaszadókat arra kértük, hogy írjanak kedvenc vendéglátóhelyükkel való kapcsolatukról az online térben. Elemzésünkben arra keressük a választ, hogy a márkaközösségek tagjai milyen belső indíttatásból kerültek kapcsolatba kedvenc vendéglátóhelyeikkel a közösségi platformokon. Az elsősorban fogyasztási élményekhez kötött kapcsolat online közösségi térbe való kiterjesztésére olyan belső motivációkat tártunk fel, mint a pragmatikusabb információközpontú indíttatások (pl. kizárólagos információk, naprakészség, vállalati ajánlatok, közösségimédia-specifikus tartalmakhoz való hozzáférés igénye), az érzelmi kötődés kifejezése (pl. nosztalgia, ismerősöknek való ajánlás, személyes érintettség), a társas befolyás (oldalak kedvelése mint kommunikációs tartalom, konformitás, önkifejezés), valamint a vállalati alapképességeken túlmutató egyéb tematikus kapcsolódások. ____ It is of primary importance for brand owners to map their own brand community, in order to stimulate their social-focused communication activity. This is especially true for typically small and medium-sized catering enterprises, where in most cases, social media is the only available marketing communications tool. In our empirical research, we analyze consumer narratives (n=151) with the methodology of content analysis. We asked the respondents to write about their relationship with their most preferred catering establishments in the online social sphere. In our research, we search for the inner intention by which members of brand communities got connected with their most preferred catering establishments on social platforms. We revealed such inner motivations for users extending a primarily experience (an consumption) based relationship to the online social sphere like rather pragmatic, information-focused intentions (e.g. exclusive information, timeliness, company offers, access claim for social media -specific contents), the expression of emotional binding (e.g. nostalgia, reference for acquaintances, personal involvement), social influence (the like as communication content, conformity, self-expression), and other thematic linkages beyond core company competences.

The financial stability and access to financing of SMEs in Hungary

The present study was prepared within the framework of cooperation between the Competitiveness Research Centre, operating within the Institute of Business Economics of Corvinus University of Budapest, and the National Association of Entrepreneurs, based on a commission from the latter. Th e goal of the study was to survey the self-financing capabilities and borrowing opportunities of majority Hungarian-owned small and medium-sized enterprises (SMEs), and to identify potential problems. The results of the research revealed that the high proportion of owner’s equity in the financing structure is not due to difficulties with borrowing, but because enterprises that cover their fi nancing primarily from their own resources have other financing opportunities at their disposal. Although general satisfaction with banks shows a diminishing tendency, it can still be interpreted favourably. The majority of companies have not encountered serious borrowing difficulties. With regard to the system of competitive tenders, company managers have sensed some improvement, but general satisfaction is still lacking. Although the research results suggest that the primary obstacle to growth in 2013 was not the lack of credit or external funding, it is important to emphasize that start-ups, young enterprises and micro-enterprises, which struggle the most with financing worries, were not represented in the analysed database.