A szervezet kockázati attitűdjének jelentősége a szerződéses kapcsolatokban (Significance of the organizational risk attitude on the contractual relations)

A tanulmány azt vizsgálja, milyen befolyással van a szervezetek kockázati attitűdje az általuk kötött szerződésre, elsősorban a projektszintű kockázatok megosztására. Esettanulmányként egy PPP-projekt szerződését használja fel, amely jól szemlélteti, hogy az eltérő kockázati magatartású szervezetek egymás közötti kockázatallokációja eltér az optimálistól. A konkrét esetben a közösségi aktor kerül kockázati aspektusból hátrányos helyzetbe. A vizsgálat eredménye, hogy meghatároz néhány kulcsparamétert, melyek a felek kockázati szempontból nyertes vagy vesztes pozícióját döntő módon befolyásolják. ___________ This paper examines the influence of the risk attitude of organizations on the contracts made by them, especially on allocation of the project level risk. A PPP project contract is used as a case study, because it illustrates expressively that the risk allocation between the concerned organiza tions with different risk attitudes differs from the optimal version. In this very case the public actor's position becomes disadvantageous. Specification some of the key parameters able to determine the winner or loser position of the risk taken parties is defined as the outcome of this study.

A CRM hazai gyakorlatának feltáró elemzése

A CRM-elnevezés alig két évtizeddel ezelőtt vált általánossá a marketing köznyelvben. Az azóta eltelt időszakban azonban óriási mértékű fejlődés ment végbe ezen a területen, elsősorban a beszállítói oldalon. A CRM technológiai, informatikai oldalát képviselő partnerek és az alkalmazásokat üzleti szemszögből értelmező tanácsadók egyre inkább összehangolódtak, és komplex, integrált rendszereket képesek ajánlani a vállalatoknak. A felhasználói oldalon azonban nem ennyire egyértelmű a kép. A CRM adaptálása a vállalatok által alkalmazott, szerteágazó eszközrendszerbe nem mindig egyértelmű, és ezekre eltérő gyakorlati megoldások születnek. A tanulmány arra törekszik, hogy feltárja azokat a faktorokat, amelyek a fent említett divergenciát okozzák, megértse azok hatásmechanizmusait és kísérletet tegyen olyan mintázatok kialakítására, amelyek jól leírják egy egyes vállalatcsoportok viszonyát a CRM-mel. A kutatás 20 feltáró interjúra épül, amely öt iparág Magyarországon (is) működő vállalatainak CRM-felelőseivel készült. Az eredmények azt jelzik, hogy a CRM vállalati gyakorlata mögött mind iparági, mind vállalati sajátosságok is megjelenhetnek, egyben számos fejlesztési lehetőség adódik a CRM eredményesebb felhasználása érdekében.

A proaktív marketing hatása a piaci teljesítményre válság idejében: hazai tanulságok

A 2008/09-es recesszió súlyosan érintette Európát, ugyanakkor ez a hatás eltérő mértékű volt az egyes országok tekintetében. A gazdasági válság soha nem tud "megfelelő időpontban" érkezni, Magyarországot azonban különösen törékeny állapotában érte el, amely egy hosszabb időszakra elnyúló kilábalási folyamathoz vezetett. A romló környezeti feltételek ugyanakkor az egyes vállalatok szintjén más és más reakciókat válthatnak ki, attól függően, hogyan észlelik az abból fakadó veszélyeket és lehetőségeket. A proaktív marketing azt a vállalati attitűdöt testesíti meg, amely során a döntéshozók a válságot lehetőségként kezelik, és ehhez igazítják marketingstratégiájukat. Jelen tanulmány célja, hogy hozzájáruljon a proaktív marketing hatását vizsgáló, a nemzetközi szakirodalomban egyre népszerűbb kutatási irányzathoz. A 173 vállalat marketing vezetőinek megkérdezésén alapuló kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy válság idején a proaktív marketing pozitív hatással van a piaci teljesítményre, ugyanakkor elsősorban a nagyobb méretű vállalatok képesek sikeresen implementálni az erre épülő stratégiákat, és alkalmazni az azt támogató eszközöket.

The financial stability and access to financing of SMEs in Hungary

The present study was prepared within the framework of cooperation between the Competitiveness Research Centre, operating within the Institute of Business Economics of Corvinus University of Budapest, and the National Association of Entrepreneurs, based on a commission from the latter. Th e goal of the study was to survey the self-financing capabilities and borrowing opportunities of majority Hungarian-owned small and medium-sized enterprises (SMEs), and to identify potential problems. The results of the research revealed that the high proportion of owner’s equity in the financing structure is not due to difficulties with borrowing, but because enterprises that cover their fi nancing primarily from their own resources have other financing opportunities at their disposal. Although general satisfaction with banks shows a diminishing tendency, it can still be interpreted favourably. The majority of companies have not encountered serious borrowing difficulties. With regard to the system of competitive tenders, company managers have sensed some improvement, but general satisfaction is still lacking. Although the research results suggest that the primary obstacle to growth in 2013 was not the lack of credit or external funding, it is important to emphasize that start-ups, young enterprises and micro-enterprises, which struggle the most with financing worries, were not represented in the analysed database.

The Impact of Proactive Strategies on Market Performance in Economic Downturn: the Case of Hungary

Recession in 2008/09 affected almost all the European countries seriously but some of them were hurt to greater extent. The timing of economic downturns can never be appropriate but it found Hungary at the time when it was in a vulnerable condition leading to a prolong struggle to find the way out. However, each company’s own experience and approach in crisis can differ from what the whole economy would explain. This study aims to contribute to the emerging research field regarding the concept of proactive marketing. We investigated the relationship between approach to crisis as an opportunity and market performance. Based on a survey of 173 companies we demonstrated that proactive marketing can lead to better performance but larger companies have the advantage of implementing this strategy more successfully.

EU-s források a vállalkozások tőkeellátottságának javítására - A JEREMIE Kockázati Tőkeprogram (EU funds to improve the capitalization of the companies – JEREMIE Venture Capital Program)

A hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) tőkeellátottságának javítása meghatározó szerepet játszik fejlődésük előmozdításában. Jelen tanulmány az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében a vállalkozások rendelkezésére álló pénzügyi eszközök közül a kockázati tőke működését mutatja be. A fejlődésük növekedési ciklusában járó cégek mellett a korai életszakaszukban járó, innovatív tevékenységet folytató, gyors növekedésre képes, de forráshiányos vállalkozások finanszírozásában nyújthat segítséget Magyarországon a 2010-ben elindult JEREMIE Kockázati Tőkeprogram. Az állami és a privát tulajdonban levő piaci szereplők hazánkban újnak mondható együttműködése révén megvalósuló program a magyar kockázatitőke-piac kínálati oldalának bővítését szolgálja, abban az alsó (döntően az 1-1,5 millió EUR/tranzakció alatti) szegmensben, ahol a tisztán piaci alapon működő befektetők korlátozottabb szerepvállalása figyelhető meg, és így a piacon hiány jelentkezik. Az EU-s támogatások ezen új típusú felhasználási formája színesíti és kibővíti a vállalkozások számára elérhető pénzügyi eszközök körét és volumenét, fokozottabb mértékben érvényesül a piaci szemlélet, hiszen verseny van a forrásokért, és verseny van a források kihelyezését végző pénzügyi közvetítő szervezetek között is, mindezek mellett további magánforrások bevonását biztosítja, ösztönzőleg hat a cégek működésére, és a visszaforgó rendszer biztosítja a fenntarthatóságot, a források későbbi újbóli felhasználását is. _______ To improve the capitalization of the domestic small and medium-sized enterprises (SMEs) has a decisive role in promoting development. This study presents the operation of venture capital from the available business financial instruments of the New Széchenyi Plan. In Hungary the JEREMIE Venture Capital Program, which launched in 2010, can help in financing of the rapidly growth, innovative, early life stage companies besides the development cycle of growth companies. This program with new cooperation between the stateowned and private companies enlarge the supply-side of the Hungarian venture capital market, at that the bottom (mostly in the 1 to 1.5 million EUR / transaction below) segment, where can be observed the limited role of the purely market-based investors, and thus there is a shortage in the market. These new type application form of the EU supports enriches and expands the scope and volume of the available financial instruments for the enterprises, the market orientation prevails more broadly, because there is a competition for resources and there is a competition between the resources allocation financial intermediaries,in addition ensures further private resources.

Környezeti kritériumok a beszállítóértékelésben = Green aspects of supplier evaluation

A környezeti szempontok figyelembe vétele egyre gyakoribb mind a szakirodalomban, mind a vállalati gyakorlatban. Ezt mutatja az is, hogy egyre növekszik a zöld szempontokat feldolgozó tanulmányok és szakcikkek száma. Emellett a kutatók egyre több környezeti kritériumot magukba foglaló, összetett módszertant dolgoznak ki az optimális beszállító kiválasztásához. A tanulmány célja, hogy bemutassa, illetve rendszerezze a zöld szempontokat a beszállítóértékelésben, illetve rámutasson arra, hogy mekkora eszköztár áll már most rendelkezésre a vállalatok részére, amennyiben nem csak hagyományos kritériumokat kívánnak felhasználni a beszállítóik értékelésekor. Foglalkozik azzal, hogy melyek azok a fő motivációk, amelyek miatt érdemes a vállalatoknak zöld szempontokat integrálniuk a beszállítóértékelő rendszerükbe. A kutatás alapján az derült ki, hogy nem csak a törvényi előírások a fő mozgatórugók a vállalatoknál, hogy beszállítóikat környezeti szempontból is mérjék. Ugyanakkor egyelőre a vállalatok leginkább a környezeti menedzsment rendszer meglétét vizsgálják a beszállítóiknál és kevés egyéb a szakirodalomban már megjelent zöld szempontot vesznek figyelembe. Ugyanez vonatkozik a módszertanra is, hiszen a vállalati gyakorlatból az derült ki, hogy kevésbé használják a szakirodalomban kidolgozott, összetett módszereket, hanem sokkal inkább a könnyen mérhető, kevesebb szempontot magukba foglaló eszközöket alkalmazzák. _______ Environmental criteria became more and more prevalent in the past not only in the literature but also in the companies practice. This is shown by the growing numbers of articles about green criteria. Alongside this, researchers are creating more and more methodologies for the selection of suppliers which contains environmental criteria. The purpose of this paper is to present and structure green criteria and to point out what a great selection of methodologies are available for the companies if they want to use not only the traditional criteria but environmentals too. Besides, in this research I present the most common motivations which can cause the introduction of green criteria in supplier evaluation. It was found that not the governmental requirements are the only motivations for companies. However, for the present, companies use mostly for green criteria the environmental management system if it is introduced at their suppliers or not and do not consider more, altough they are available in the literature. The same statement is appertain to the methodologies because it was found that companies rather than using the complex, elaborated ones, they search for the easily measurable methodologies which contains less criteria.

Vállalati jellemzők és összefüggéseik

Milyen összefüggések figyelhetők meg a különböző vállalati jellemzők, a vállalatok mérete, tevékenysége, tulajdonosi köre, teljesítménye és más jellemzői között a mai magyar gazdaságban? Kutatásunkban a „Versenyben a világgal” kutatási program 2013-ban készült felmérésének 300 vállalatra kiterjedő mintáját elemeztük, a résztvevő vállalatok kiválasztott jellemzőit és e jellemzők összefüggéseit vizsgálva. A nyolc vizsgált jellemző egy része objektív, mérhető vagy tényszerű szempontokra épül (pl. vállalatméret, tevékenység), mások a vállalatvezetők véleményén alapulnak (pl. a változásokhoz való viszonyulás, a vállalati teljesítmény megítélése a versenytársakhoz képest, a válság észlelése). A munka célja egyben olyan vállalatcsoportok, kategóriák kialakítása volt, melyek alapul szolgálnak a különböző kutatók további elemzéseihez, és a kiválasztott jellemzők alapján egységesen értelmezett vállalatcsoportok jellemzőinek vizsgálatához.

An Exploratory Study on the Role of Familiarity in Product Evaluations

There is growing interest among researchers working in the areas of product-country image effects, and more generally international consumer behaviour, in the potential relationship between consumers’ familiarity with, and evaluation of, products from various countries. We use data from a consumer survey in Hungary to attempt an initial exploration of this relationship. The data support findings from earlier similar studies but also suggest that affective considerations may be playing a considerable role in the evaluations of domestic products, and that the relationship of familiarity with product evaluations may vary significantly from country to country and may not be as strong as previously thought.

Ligák nemzetköziesedése a hivatásos sportban

Kutatási projektünk fő célkitűzése az volt, hogy megvizsgáljuk, milyen összefüggések találhatók az üzleti alapú sportligák működése és a nemzetköziesedés folyamata között. A kutatás jelen szakaszában alapvetően tudományos és iparági irodalmak feldolgozására épül munkánk, kiegészítve azt sportüzleti szakértőkkel készített interjúk elemzésével. A kutatás későbbi fázisában esettanulmány módszertannal fogunk több kiválasztott ligát részletesebben elemezni. Előzetes eredményeink megerősítették a nemzetköziesedés elméleti megközelítésének relevanciáját az üzleti sportligák működésére vonatkozóan. Az elemzés eredményeképpen stratégiai csoportokat azonosítottunk, amelyek segítségével a nemzetköziesedés üzleti lehetőségei közvetlenebbül elemezhetők. A nemzetköziesedés folyamatának további kibontakozásával az üzleti működés elemeinek térnyerése várható a sportligákban. Az ezekből fakadó lehetőségek és fenyegetések a ligák üzleti stratégiájában kiemelt teret követelnek, a folyamatot helyenként lassító kulturális és makrogazdasági sajátosságok dacára. A ligák üzleti egységként való értelmezése az üzleti volumen potenciálját növeli az adott sportág számára. Munkánk eredetisége a sportüzleti, sportgazdaságtani irodalmaknak a nemzetközi vállalatgazdaságtan elméleti megközelítéseivel való szintetizálásában jelentkezik, keretet adva a ligák üzleti stratégiáját megalapozó gazdasági elemzések jövőbeli munkájának. Relevanciája különösen erős a kelet-közép-európai térségben, ahol az üzleti működés elfogadottsága még nem vitán felül álló.

Versenyképesség és export – vállalati szintű kvalitatív és kvantitatív kutatási eredmények összevetése

Az exportálást és az exportáló vállalatokat a nemzetközi gazdaságtan és a versenyképesség szakterületei egyaránt kutatási témájuknak tekintik. A nemzetközi üzleti gazdaságtan a vállalati teljesítményekre összpontosít, s elsősorban kvalitatív eszköztárat használ. A versenyképesség inkább a nemzetgazdasági szintű kérdésekre fókuszál és a kapcsolódó kutatásokban a kvantitatív módszerek dominálnak. E cikk egyik újdonsága, hogy e kétféle kutatási módszer eredményeit összeveti ugyanazon vállalati mintára támaszkodva. A szerzők megvizsgálják, hogy az exportorientált hazai KKV-k teljesítménye hogyan értékelhető a vállalati pénzügyi teljesítmények mintázatai alapján, és milyen következtetések adódnak az eredményekből a vállalati és a nemzetgazdasági versenyképességre. Eredményeik szerint az exportintenzív KKV-k a kimagasló teljesítményű magáncégek közé tartoznak, és ebben a kiváló menedzsment, valamint a folyamatos tanulás és az innováció is közrehat. Ugyanakkor jó teljesítményt más módon és a hazai piacokon is el lehetett érni, s a kivitel önmagában nem volt garancia a kiválóságra.

Törpékből óriások? – Kelet-közép-európai elektronikai multik

A közép- és kelet-európai régióból viszonylag későn, a kilencvenes évek vége felé kezdtek a helyi tulajdonban levő vállalatok külföldön befektetni, ennek ellenére már vannak viszonylag jelentős helyi multinacionális vállalatok. A cikk a kelet-közép-európai, helyi tulajdonban levő elektronikai multinacionális vállalatokat vizsgálja. A téma érdekességét az adja, hogy a vizsgált iparágban kiemelkedően erős a verseny, magas a tőke- és K+F-intenzitás, így ennek megfelelően kevéssé várjuk, hogy a régiós vállalatok számottevő külföldi közvetlentőke-befektetéseket valósítsanak meg. A cikk az egyik első elemzés a közép- és kelet-európai régió helyi tulajdonban levő elektronikai multinacionális vállalatainak vizsgálatában. A tanulmány a kifelé irányuló elektronikai közvetlentőke-befektetések makro- és vállalati adatain, és más, az "Emerging Markets Global Players" projekt adatbázisából származó információkon alapul. A cikk felépítése a következő: a rövid elméleti hátteret és a vonatkozó irodalmat bemutató részeket a cikkben használt módszertant ismertető fejezet követi. Ezután következik a makroadatok elemzése, majd ennek alapján a régió elektronikai multinacionális vállalataira vonatkozó mikroszintű adatok bemutatása és vizsgálata. Az utolsó rész tartalmazza a legfontosabb következtetéseket és a lehetséges további kutatási irányok rövid ismertetését.

Exportáló vállalataink sokszínűsége

A kutatás az exportáló vállalatok heterogén jellegét mutatja be a vállalati versenyképességi kutatás 2013, 2009, 2004 és 1999-es adatbázisának elemzésén keresztül. A kutatás fő módszertani eleme a K-középpontú klaszterelemzés, ahol az exportteljesítmény mércéi jelentették a klaszterképzés tényezőit. A klaszterelemzés négy klasztert azonosított: "stabil növekedők", "stagnálók", „fejlődő exportálók” és a "kismértékű" exportálók csoportját. A vállalatok pénzügyi teljesítményének elemzése során a klaszterek között szignifikáns jövedelmezőségi különbséget lehetett kimutatni, általánosságban elmondható, hogy a többségi külföldi tulajdonban levő vállalatok jövedelmezősége magasabb, ugyanakkor a legsikeresebb exportáló vállalatcsoporton belül statisztikailag nem lehetett kimutatni a külföldi tulajdonú vállalatok magasabb jövedelmezőségét. A magas exportintenzitással rendelkező "stabil növekedő" és "stagnáló" vállalatok összehasonlítása során a szerző arra a következtetésre jutott, hogy a jobb exportteljesítmény és a magasabb jövedelmezőség hátterében jobb működési jellemzők és jobb menedzsmentképességek állnak.

Vállalati értékteremtés vizsgálata az iparági teljesítmény tükrében

Az átfogó és összehasonlító teljesítménymérés szükséges bemeneti feltétele a vállalati értékteremtés vizsgálatának. A szerzők tanulmányukban célul tűzték ki, hogy egy általános keretrendszert állítanak fel a vállalati értékteremtés vizsgálatához, figyelembe véve a vállalati versenyképesség pénzügyi aspektusait. A megvalósításhoz releváns külföldi szakirodalmakat és a témára vonatkozó korábbi kutatásaikat használják fel. Bemutatnak egy elemzési keretet, amelynek alapjait a teljesítménymérés nemzetközileg elfogadott pénzügyi mutatószámai képezik. A módszertant a magyar élelmiszeripari feldolgozó ágazat egy speciális részterületén tesztelik a válság utáni időszak éves beszámolóit felhasználva. A mintát az iparági koncentráció alapján olyan vállalatok alkotják, amelyek magas árbevétellel és diverzifikált termékszerkezettel rendelkeznek. A komplex és összehasonlító teljesítményértékelésen túl a kiemelkedő versenyképességű társaság esetében vállalati szabad cash flow-alapú és reálopciós értékteremtés becslést is végeznek. Fő kutatási kérdésük, hogy a vizsgált iparági minta alapján a kiváló pénzügyi teljesítménnyel rendelkező vállalat esetén kimutatható-e vállalati értékteremtés is.

Beszállítófejlesztés és lean beszállítófejlesztés = Supplier development and lean supplier development

A tanulmány általános áttekintést ad a beszállítófejlesztésről. A szakmában elterjedt fogalmak, a meghatározó koncepcionális keretek, az ajánlott szervezeti megoldások és az eredményes megvalósítást támogató és gátló tényezők számba vétele arra szolgál, hogy tág kontextusban értelmezhessük a lean beszállítófejlesztést. A lean beszállítófejlesztés intézményesített szervezeti rutinok halmazát jelenti – a japán autóipari nagyvállalatok gyakorlata alapján. Egyszerre van jelen az ad hoc problémamegoldás és a folyamatorientált, tág és stratégiai beszállítófejlesztés. A kulcsbeszállítók állnak a középpontban. A beszállítókkal való együttműködésben a bilaterális kapcsolatok (beszerző-beszállító) és a multilaterális kapcsolatok (beszerző és beszállítók csoportja) is fontos szereppel bírnak. A tevékenységek megvalósításában több tucat alkalmazott főállásban vesz részt. Ezek az alkalmazottak a beszerző vállalat termelési rendszerének, működési filozófiájának is szakértői. A globális nagyvállalatoknál – adott régióban is – több osztály, esetenként egymástól függetlenül is foglalkozik a beszállítók fejlesztésével. A sikeres megvalósítást és részvételt, elköteleződést támogatja, hogy az ösztönzési rutinok is formalizáltak és intézményesítettek (pl. hatalmi kérdések, elért haszon megosztása, partnerek felelőssége). _____ Our study reviews supplier development (SD) and lean supplier development literature. The first part gives an overview about general SD and related definitions, conceptual frameworks, organisational settings and supporting/impeding factors influencing the success of SD efforts. The second part of the study positions lean supplier development in this general SD context. Lean SD is built on sets of institutionalized organisational routines – based on daily practice of Japanese automotive companies. Lean SD contains of different SD approaches. It is pervaded by both ad hoc problem solving activities and process-focused, wide and strategic approaches at the same time. The efforts are focused on key suppliers. The SD is organised through bilateral (purchaser firm and supplier firm) and multilateral (purchaser firm and supplier firms) relations. At global automotive companies more dozens full time employees work on SD. These employees are expert of the production system and operating philosophy of the purchaser company. Global firms – even in a particular geographical area – have usually more departments responsible for SD. Eventually these departments work independently from each other. To achieve the expected performance improvement and real involvement and commitment it is critical to formalize and institutionalize routines influencing motivation as well (eg., power, gain sharing, responsibilities).