A lean menedzsment és a vállalati versenyképesség kapcsolata

A cikk a lean termelési eszközök alkalmazásának a vállalati szintű versenyképességre gyakorolt hatását vizsgálja. A versenyképességet a működőképesség, a változásképesség és a pénzügyi teljesítmény hármasán keresztül ragadja meg, és a vállalati versenyképességi index (VVI) segítségével számszerűsíti. A szerzők a Versenyképesség Kutató Központ felmérésének 2004-es és 2009-es adatbázisa elemzésével arra keresik a választ, hogy 1) kimutatható-e szignifikáns különbség a VVI értékében a lean és nem lean feldolgozóipari vállalatok között és 2) kimutatható-e szignifikáns különbség a VVI egyes összetevőiben (működőképesség, változásképesség és teljesítmény) a lean és nem lean feldolgozóipari vállalatok között. Az eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy a lean és nem lean vállalatok versenyképességi indexe közt hosszú ideje nincs szignifikáns különbség.

Beszállítófejlesztés és lean beszállítófejlesztés = Supplier development and lean supplier development

A tanulmány általános áttekintést ad a beszállítófejlesztésről. A szakmában elterjedt fogalmak, a meghatározó koncepcionális keretek, az ajánlott szervezeti megoldások és az eredményes megvalósítást támogató és gátló tényezők számba vétele arra szolgál, hogy tág kontextusban értelmezhessük a lean beszállítófejlesztést. A lean beszállítófejlesztés intézményesített szervezeti rutinok halmazát jelenti – a japán autóipari nagyvállalatok gyakorlata alapján. Egyszerre van jelen az ad hoc problémamegoldás és a folyamatorientált, tág és stratégiai beszállítófejlesztés. A kulcsbeszállítók állnak a középpontban. A beszállítókkal való együttműködésben a bilaterális kapcsolatok (beszerző-beszállító) és a multilaterális kapcsolatok (beszerző és beszállítók csoportja) is fontos szereppel bírnak. A tevékenységek megvalósításában több tucat alkalmazott főállásban vesz részt. Ezek az alkalmazottak a beszerző vállalat termelési rendszerének, működési filozófiájának is szakértői. A globális nagyvállalatoknál – adott régióban is – több osztály, esetenként egymástól függetlenül is foglalkozik a beszállítók fejlesztésével. A sikeres megvalósítást és részvételt, elköteleződést támogatja, hogy az ösztönzési rutinok is formalizáltak és intézményesítettek (pl. hatalmi kérdések, elért haszon megosztása, partnerek felelőssége). _____ Our study reviews supplier development (SD) and lean supplier development literature. The first part gives an overview about general SD and related definitions, conceptual frameworks, organisational settings and supporting/impeding factors influencing the success of SD efforts. The second part of the study positions lean supplier development in this general SD context. Lean SD is built on sets of institutionalized organisational routines – based on daily practice of Japanese automotive companies. Lean SD contains of different SD approaches. It is pervaded by both ad hoc problem solving activities and process-focused, wide and strategic approaches at the same time. The efforts are focused on key suppliers. The SD is organised through bilateral (purchaser firm and supplier firm) and multilateral (purchaser firm and supplier firms) relations. At global automotive companies more dozens full time employees work on SD. These employees are expert of the production system and operating philosophy of the purchaser company. Global firms – even in a particular geographical area – have usually more departments responsible for SD. Eventually these departments work independently from each other. To achieve the expected performance improvement and real involvement and commitment it is critical to formalize and institutionalize routines influencing motivation as well (eg., power, gain sharing, responsibilities).

A lean tudás átadásának gyakorlatai multinacionális hálózatokban

A cikk azt vizsgálja, hogyan áramoltatják a lean menedzsmenttel kapcsolatos tudást a multinacionális vállalatok hálózataikban, azaz a vállalati központ és az egyes leányvállalatok között, illetve a leányvállalatok egymás között. Mivel a lean tudás megosztásával kapcsolatos irodalom még gyerekcipőben jár, kutatási módszerként az esettanulmány-alapú kutatást választották a szerzők. 12 interjú alapján három leányvállalatnál készítettek esettanulmányt. Feltáró kutatásukban 13 tudásmegosztási gyakorlatot azonosítottak. A megosztott tudás jellege, az érintettek és a megosztás gyakorisága alapján osztályozták őket. Kutatásuk rámutat arra, hogy a felső vezetők bevonása a lean tudás megosztásába rendkívül fontos. Ezek a vezetők egyfajta információs ügynök szerepet játszanak (gyűjtik és megosztják a jó gyakorlatokkal kapcsolatos információkat) és iránymutatást adnak a leányvállalati szintű lean erőfeszítéseknek. Kutatásuk további eredménye, hogy a lean fejlődése korántsem egyenes vonalú. A lean hálózati szintű egységes értelmezésének kialakítása alapvető ebben a fejlődési folyamatban. A globális lean tudásközpontnak döntő szerepe van az egységes értelmezési keret kialakításában.