Tanulságok a gazdasági és monetáris unió számára a 2008-as világgazdasági válság kapcsán (Lessons for the Economic and Monetary Union from the 2008 global economic crisis)

Írásunkban a 2008-ban kitört világgazdasági válságnak a Gazdasági és Monetáris Unióra gyakorolt hatásait elemezzük. Tanulmányunkban rávilágítunk a Gazdasági és Monetáris Unió két olyan problémájára, amelyek a válság után váltak igazán nyilvánvalóvá. Egyrészt a görög államcsődveszély, illetve egyes, korábban jól teljesítő országok botladozása jelzi, hogy a Monetáris Unió intézményrendszere legalábbis hiányos. A másik kérdés összefügg az előzővel, és azon országok szemszögéből érdekes, amelyek csatlakozni kívánnak a GMU-hoz: felerősödtek azok a vélemények, amelyek a csatlakozás elhalasztása mellett foglalnak állást. Tanulmányunk második részében ezt a kérdést járjuk körbe. / === / In our paper we are analyze the effects of the economic crisis of 2008 on the Economic and Monetary Union. We are focusing on two core problems of the EMU which came to surface only after the outbreak of the crisis. First, we address the fiscal problems of Greece and other member states which performed well before the crisis. These problems show that there are major institutional shortcomings in the Monetary Union. The second question is connected to the first one and concerns the new member states of the European Union and their strategies to join the Euro zone. After the crisis more and more voices in the new member states suggest postponing EMU membership.

Gazdasági versenyképességet támogató pályázatok eredményessége az NFT és az ÚMFT keretében = The effectiveness of grants supporting economic development under hungary's national development plans

A Budapesti Corvinus Egyetem kutatócsoportja által végzett kutatás során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében létrehozott, kis- és középvállalatok számára kialakított gazdaságfejlesztési pályázatok milyen hatékonysággal működnek. Hogyan volt képes a rendszer beépíteni az NFT Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) tapasztalatait az ÚMFT Gazdaságfejlesztési Operatív Programba (GOP). Továbbá, hogy maguk a kis- és középvállalatok miként értékelik ezen kiírásokat és milyen javaslatokat tennének az ilyen típusú pályázatok "felhasználóbaráttá" tételéhez. A kutatás 2009 márciusától 2009 decemberéig tartott. A kéziratot 2010 áprilisában zártuk. / === / In a research group of the Corvinus University of Budapest we aimed to answer the questions of efficiency and effectiveness of the economic development grants of the National Development Plan (2004-2006) and the New Hungarian Development Plan (2007-13) with the focus of small and medium sized enterprises (SME's). We tried to highlight the results of learning by doing of the first National Development Plan and how this practice was built into the second development plan. An emphasis was placed on the opinion of the SME's, how they evaluate the grants and what are their proposals to make the grant system more "user friendly".

Modeling the fiscal impacts caused by climate change

Aim of the paper: The purpose is to gather the practices and to model the impacts of climate change on fiscal spending and revenues, responsibilities and opportunities, balance and debt related to climate change (CC). Methodology of the paper: The methodology will distinguish fiscal cost of mitigation and adaptation, besides direct and indirect costs. It will also introduce cost benefit analyses to evaluate the propensity of policy makers for action or passivity. Several scenarios will be drafted to see the different outcomes. The scenarios shall contain the possible losses in the natural and artificial environment and resources. Impacts on public budget are based on damage of income opportunities and capital/wealth/natural assets. There will be a list of actions when the fiscal correction of market failures will be necessary. Findings: There will be a summary and synthesis of estimation models on CC impacts on public finances, and morals of existing/existed budgeting practices on mitigation. The model will be based on damages (and maybe benefits) from CC, adjusted with probabilities of scenarios and policy making propensity for action. Findings will cover the way of funding of fiscal costs. Practical use, value added: From the synthesis of model, the fiscal cost of mitigation and adaptation can be estimated for any developed, emerging and developing countries. The paper will try to reply, also, for the challenge how to harmonize fiscal and developmental sustainability.

A magyar minimálbér-szabályozás és hatása a foglalkoztatásra, különösen 2000-től napjainkig (Minimum-wage regulation in Hungary and its impact on employment, with particular respect to the 2000’s)

Noha az 1990-es évek első felében felbomlott az akadémiai közgazdászok sok évtizeden át örök érvényűnek hitt közmegegyezése a minimálbér szükségképpen negatív foglalkoztatási hatásáról, a túlságosan magas minimálbért minden közgazdász foglalkoztatáscsökkentő hatásúnak jósolja. Tanulmányunkban a magyar minimálbér-szabályozást e hatás szempontjából vizsgáljuk és értékeljük. / === / Although the long-held view of an unambiguously negative employment effect of a binding minimum wage was challenged by empirical findings in the early 1990’s, it is unanimously predicted that if the minimum wage is set too high it will bring about adverse employment effects. Accordingly, our study starts from an evaluation of the magnitude of the Hungarian minimum wage, i.e., of how it relates to minimum wage rates elsewhere, and of how it has developed through time. Next we inspect the main features that characterize the Hungarian system of minimum wage regulation. Theoretical views on the potential employment effect of minimum wage regulation are then surveyed and contrasted to empirical findings. The study concludes by policy recommendations. To sum up the main strand of arguments, we try to demonstrate that even though Hungary’s minimum wage, if assessed by its ratio to average and/or median full-time earnings, does not appear particularly high by international standards, it might rightly be regarded as unreasonably high in light of Hungary’s excessively low relative rate of employment among the least schooled. This diagnose should become particularly evident once one takes into account that, in sharp contrast to established rules elsewhere, a significantly higher wage floor is in effect for those with lower secondary schooling. Abolition of this legally guaranteed premium over the minimum wage as well as more moderation in minimum wage adjustments are thus highly recommended.

Munkapiac keresési súrlódásokkal (Job seeking on the labour market, with frictions)

A munkapiac különleges piac, jellegzetességeinek köszönhetően számos modell elemzi. Ezek közül a legismertebbek a keresési-párosítási modellek, amelyek több egymáshoz kapcsolódó kérdéskör vizsgálatára is alkalmasak. A modellcsalád által megmagyarázható munkapiaci jelenségek széles köre, a belőlük levonható következtetések, a modellek magyarázóképességéről folytatott vita egyaránt hozzájárult, hogy a modellek kidolgozói 2010-ben közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesültek. Modelljük kiterjeszti a munkanélküliség természetes rátájának elméletét, képes a jóléti intézkedések és intézményrendszer beépítésére. A szerző e modellek elméleti előzményei, valamint egy alapmodell ismertetése után felvázolja az újabb generációs modellek alapvonásait, a hatékonyságelemzések tanulságait, az állami intézkedések vizsgálatának lehetőségeit, valamint a Shimer-kritika alapjait. / === / The labor market is a specialized market with characteristics that have produced several different models for analysing it. One of the best known is the search and matching model, which is suitable for analysis of several related issues. The broad range of labour market phenomena that can be described by this family of models, the conclusions to be drawn from them, and the debate on their explanatory capability have all contributed to the fact that three economists who made important contributions to developing them - P. A. Diamond, D. T. Mortensen and C. A. Pissar-ides - were awarded the Nobel Prize in Economics in 2010. The DMP model named after them expands the theory of the natural rate of unemployment and is capable of integrating the analysis of welfare measures and institutions. This paper follows up on the contribution of the Nobel Prize winners by examining the theoretical preliminaries of these models, a basic search and matching model, and by looking at the typical characteristics of a new generation of models, the lessons of efficiency analyses, the possibility of investigating the role of policy measures, and the foundations of Shimer's critique.

Az ipari parkok szerepe a kínai - magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztésében (Industrial parks in the development of Hungarian – Chinese economic relations)

A kínai-magyar gazdasági kapcsolatoktól mindenki sokat várt eddig, de viszonylag kevés növekedési hatást sikerült elérnie Magyarországnak a dinamikusan felemelkedő kínai gazdaságból. A tanulmány azt vizsgálja, hogy az ipari parkok, logisztikai bázisok terén mi teheti vonzóvá Magyarországot az EU piacát megcélzó kínai vállalatok számára, illetve milyen gazdasági lehetőségek rejlenek az ipari parkok hálózatában ahhoz, hogy a kínai növekedési dinamika valamennyire érvényesüljön a magyar gazdaságban is. / === / Most of the economic and political actors in Hungary have expected high benefits from the Chinese – Hungarian economic relations, but only moderated growth impact has been imported from the dynamic emerging Chinese economy. The study surveys the potentials of industrial parks and logistic bases whether how much they can add to the attractiveness of Hungary toward the Chinese companies targeting the single market of the EU, and what range of economic opportunities is exploitable in the network of industrial parks for having the Chinese growth dynamics to prevail particularly in the Hungarian economy.

A hazai kis - és középvállalatok teljesítményét befolyásoló stratégiai orientációk (The effect of strategic orientations on the performance of Hungarian SMEs)

A szerzők 300 magyar kis- és középvállalatot (KKV) tartalmazó mintán vizsgálják a különböző stratégiai orientációk teljesítményre gyakorolt hatását. Ismeretes, hogy a gazdasági környezet változása erősítheti (stimulálhatja), illetve korlátozhatja e kapcsolat szorosságát. Az eredmények alapján elmondható, hogy a modellben alkalmazott stratégiai orientációk közül elsősorban a vállalkozói orientáció és mérsékelt módon az ügyfélkapcsolati orientáció hat pozitívan a KKV-k teljesítményére. Megerősítést nyert az a sejtés, hogy a piaci és az innovációra irányuló orientáció akkor értékelődik fel, ha a környezetben turbulens (gyakran előre jelezhetetlen) erők hatnak. / === / The authors examine the effect of different strategic orientations on business performance on a sample of 300 small and medium sized enterprises (SME) in Hungary. It is widely known that the competitive environment might stimulate or hinder the relationship between strategic orientations and business performance. The results show that out of six strategic orientations the entrepreneurial orientation has the strongest effect on SME performance. Customer relationship orientation is also responsible for the performance development of SMEs, although to a lesser extent. Furthermore, it has been reinforced that market and innovation orientation takes its importance if there are turbulent forces in the environment.

Ökoszisztéma-szolgáltatások nagyságrendi becslése vízgyűjtő szinten a vízkörforgást leíró vízháztartási jellemzők alapján

Az írás célja, hogy rámutasson: egy táj természetitőke-ellátottsága meghatározható annak vízháztartási alapfolyamatai alapján. Az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelésének a tájhasználati különbségekből érdemes kiindulnia, ehhez nyújt első lépésben közelítést a természetitőke-ellátottságról nyerhető információ. A cikk gondolatmenete a Kárpát-medence területére alkalmazza a Millennium Ecosystem Assessment (MEA) és a The Economics of Ecosystems and Biodiversity (TEEB) kutatások során kialakított elemzési keretet, a ökoszisztéma-szolgáltatások és a természeti tőke szemléletmódját. Az alkalmazott példa segítségével továbblép a természeti tőke értelmezésében, rámutat annak szoros kapcsolatára a kis-vízkör táji folyamatával. Ez a kapcsolat lehetőséget nyújt arra, hogy egy táj vízháztartási folyamatairól rendelkezésre álló információk alapján elhelyezzük a táj jelenlegi, megvalósított állapotát a természeti adottságaiból fakadó, potenciális természetitőke-szinthez képest. A Tisza magyarországi vízgyűjtőjére alkalmazva a vízháztartás alapú összevetést kiderül, hogy a jelenlegi természetitőke-szint a megújuló természeti erőforrások biztosította potenciál felén áll. A szélsőséges vízháztartási helyzetek gyakoribbá válása jelentős részben ezen alacsony természetitőke-szintből fakadó hiányjelenség, és emellett nagyok a helyzetből fakadó haszonlehetőség-költségek (elszalasztott lehetőségek) is. E kedvezőtlen helyzetből a területhasználat differenciálását lehetővé tevő és azt egyben igénylő tájfenntartási-szolgáltatások (vízkárelhárítás, területi vízgazdálkodás) alkalmazkodásán keresztül lehet továbblépni. Ezt az elkerülhetetlen folyamatot akkor lehet a legolcsóbban véghezvinni, ha mind a területhasználat, mind az azt kiszolgáló tájfenntartási rendszerek alkalmazkodása során figyelembe veszik a természetitőke-szint emelésének követelményét.

A monetáris politika hatása a magyar gazdaságra. Elemzés strukturális, dinamikus faktormodellel

A monetáris politika magyar gazdaságra gyakorolt hatásait vizsgáló strukturális, dinamikus faktormodell számos makrogazdasági és ágazati idősor együttes tanulmányozását teszi lehetővé, így az eddigi idősoros elemzéseknél gazdagabb képet nyújt a monetáris transzmisszióról. A modell kvalitatív következtetései általában összhangban állnak a korábbi, VAR modelleken alapuló elemzésekkel, ám erősebbnek tűnnek a monetáris politika munkapiacra, illetve lakossági fogyasztásra gyakorolt hatásai. Az általunk vizsgált modell szerint a makrogazdasági folyamatokat 2000 óta elsősorban a kereslet ingadozásai határozták meg. A monetáris politika hosszabb távon szisztematikusan reagál a gazdaságot ért sokkokra, a meglepetésszerű monetáris politikai lépések szerepe mérsékelt.

Internationalisation (Transnationalisation) of the Enterprise Sector

As part of a wider research program we analysed the theoretical framework and the recent developments of the process of internationalisation (transnationalisation) of the small- and mediumsized enterprises generally in the European Union and with a specific view on Hungary and Spain. We tried to highlight the trends and barriers of internationalisation. We carried out document analyses, interviews, analyses of statistical databases and an own data collection with online survey.

Az ökológiai lábnyom ökonómiája

Örömmel és büszkeséggel adjuk közre a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntarthatósági Indikátorok Kutatóközpontjának első kötetét, amely az ökológiai lábnyomhoz kapcsolódó kutatásainkat foglalja össze. Az ökológiai lábnyomot lehet szeretni vagy kritizálni, de kevés kutató közömbös iránta. Jellemzően nagy lelkesedéssel vagy kritikai dühvel közelít hozzá a tudomány és a szakpolitika, és csak ritkán teszik fel azt a kérdést, hogy melyek azok a kérdések, amelyek jól megválaszolhatóak a segítségével, és melyek azok a kérdések, ahol alkalmazása sarlatánság vagy bűn. Lelkesedést és kritikát félretéve objektíven állíthatjuk, hogy az ökológiai lábnyom mind a laikusok között, mind pedig a tudományos világban terjed. Épp olyan népszerű a Google-on és Facebookon, mint a tudományos világban − A Web of Science-en vagy a Google-on végzett felméréseink azt mutatják, hogy míg több kompozit indikátor napja –HDI, ISEW GPI, ESI ¬− leáldozóban van, addig az ökológiai lábnyomra történő hivatkozások száma rendületlenül nő, még a legigényesebb, impakt faktoros tudományos közleményekben is. Ha többet nem is, de azt mindenképpen igazolja népszerűsége, hogy ez az indikátor „tud” valamit, amit az elődei nem tudtak, versenytársaihoz képest használhatóbbnak mutatkozott egyes problémák megválaszolására. Lehet tehát szeretni vagy nem szeretni, az igazi kérdés az, mely problémákat célszerű e mutató felhasználásával megközelíteni. E kötet reményeink szerint ebbe az irányba mutat. A kötet tanulmányainak túlnyomó része egy 1000 fős reprezentatív felmérés eredményeire támaszkodva mutatja be a magyar lakosság ökológiai lábnyomát, és annak összefüggéseit különböző gazdasági, társadalmi és pszichológiai tényezőkkel. Ezeket mintegy három elméleti fejezet fogja keretbe, melyek az ökológiai lábnyom elméletével és kritikájával, az energialábnyom csökkentése során tapasztalható visszapattanó hatással, illetve az ökológiai lábnyom−eltartóképesség dinamikájával foglalkoznak a Meadows-modellekből vett asszociációra támaszkodva. A kutatás „mellékterméke” egy ökológiai lábnyom kalkulátor, amely összhangban van a Global Footprint Network adataival és metodikájával, a reprezentatív felmérés eredményeire támaszkodva hoztuk létre, és konzisztens a KSH fogyasztási statisztika adataival is. Ebben a minőségében az országban egyedülálló.

Analysis of operational risk of banks – catastrophe modelling

Nowadays financial institutions due to regulation and internal motivations care more intensively on their risks. Besides previously dominating market and credit risk new trend is to handle operational risk systematically. Operational risk is the risk of loss resulting from inadequate or failed internal processes, people and systems or from external events. First we show the basic features of operational risk and its modelling and regulatory approaches, and after we will analyse operational risk in an own developed simulation model framework. Our approach is based on the analysis of latent risk process instead of manifest risk process, which widely popular in risk literature. In our model the latent risk process is a stochastic risk process, so called Ornstein- Uhlenbeck process, which is a mean reversion process. In the model framework we define catastrophe as breach of a critical barrier by the process. We analyse the distributions of catastrophe frequency, severity and first time to hit, not only for single process, but for dual process as well. Based on our first results we could not falsify the Poisson feature of frequency, and long tail feature of severity. Distribution of “first time to hit” requires more sophisticated analysis. At the end of paper we examine advantages of simulation based forecasting, and finally we concluding with the possible, further research directions to be done in the future.

Spillovers from Foreign Direct Investment in Central and Eastern Europe. An index for measuring a country’s potential to benefit from technology spillovers

In the paper, we construct a composite indicator to estimate the potential of four Central and Eastern European countries (the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia) to benefit from productivity spillovers from foreign direct investment (FDI) in the manufacturing sector. Such transfers of technology are one of the main benefits of FDI for the host country, and should also be one of the main determinants of FDI incentives offered to investing multinationals by governments, but they are difficult to assess ex ante. For our composite index, we use six components to proxy the main channels and determinants of these spillovers. We have tried several weighting and aggregation methods, and we consider our results robust. According to the analysis of our results, between 2003 and 2007 all four countries were able to increase their potential to benefit from such spillovers, although there are large differences between them. The Czech Republic clearly has the most potential to benefit from productivity spillovers, while Poland has the least. The relative positions of Hungary and Slovakia depend to some extent on the exact weighting and aggregation method of the individual components of the index, but the differences are not large. These conclusions have important implication both the investment strategies of multinationals and government FDI policies.

Kormányzás és kormányozhatóság

Az euró magyarországi bevezetésének időzítéséről és mikéntjéről élénk szakmai vita folyt a kora kétezres években. Az utóbbi néhány esztendőben azonban az euróvitát kiszorította a magyar gazdaságpolitika lehetséges korrekciójának kérdése. Ezért is üdvözlendő Neményi Judit és Oblath Gábor tanulmánya, amely figyelmeztet: a rövid és középtávú nehézségek ellenére sem téveszthetjük szem elől az euróbevezetés célját. A szerzők egyszerre vizsgálják a magyar csatlakozás lehetőségeit és előfeltételeit, valamint magának az euróövezet intézményrendszerének az adósságválság hatására megindult reformját. Tanulmányuk terjedelme és mélysége sem teszi lehetővé, hogy minden felvetésükre érdemi reakció szülessen. Ezért a következőkben a gazdasági kormányzás kihívásaira koncentrálunk.