Monetary efficacy in the community level

Hypothesis of the paper is that the monetary room for manoeuvre in the European Community is determined by the institutional and strategic characteristics of the ECB, moreover the financial market environment composed by multi-state community. The methodology of the paper is built on the evaluation of the decision making and strategy of ECB as institutional aspect, and the monetary transmission in national financial markets. In policy evaluation, the monetary targeting is surveyed through HICP, monetary base, central bank rates, exchange rates and treatment of price impacts. The transmission is examined through analysis of structure of the member state’s financial markets.

Magyar alkalmazkodás az Európai Unió monetáris együttműködéséhez - tanulságok (Hungarian adaption to the monetary cooperation)

A cikk röviden összefoglalja az optimális valutaövezetek elméletének fejlődési állomásait, miközben felvet néhány kérdést a 2008-ban kezdődött válsággal kapcsolatban. Ezt követően áttekinti az elmélet és a válság által felvetett problémákra a gazdasági és monetáris unió által adott válaszokat. Végül az elmélet, az európai szabályozás aktuális állapota és a hazai tapasztalatok, lehetőségek tükrében megvizsgálja, hogy a jelenlegi helyzetben Magyarországnak milyen érdekei és ellenérdekei fűződhetnek az euró bevezetéséhez. Az írás kísérletet tesz arra, hogy kijelölje a hazai gazdaságpolitika kívánatos irányvonalát. _______ The article briefly summarizes the developments of the optimum currency area (OCA) theory, while states some questions regarding the crises starting in 2008. Secondly, it reviews the solutions given by the economic and monetary union to the problems raised by the OCA theory and the crisis. Thirdly, it evaluates the pros and cons for Hungary to introduce the euro as its own currency in the light of the OCA theory, the state of the European legislation and the Hungarian track record and possibilities. Finally, it shows the desired direction for the official Hungarian economic and financial policy.

Gazdasági kormányzás a gazdasági és monetáris unióban - a globális politika lehetetlen szentháromsága szemszögéből (Economic governance in the economic and monetary union – applying the trilemma of global politics)

Az Európai Unió a világgazdaság egyik legfontosabb integrációja. A benne megvalósuló gazdasági integráció szorossága megfelel annak a szintnek, amit Rodrik hiperglobalizációnak nevez. Az elmélet szerint a politika szintjén egyszerre nem megvalósítható a demokratikus politikai döntéshozatal, a teljes világgazdasági integráció, illetve a nemzetállam. A trilemma a globalizáció útjában álló intézményi különbségeken alapszik. Megoldása három módon lehetséges: a demokrácia kiiktatásával a megoldás az arany kényszerzubbony, ahol a piaci mechanizmusok veszik át az állami gazdaságpolitika szerepét; a globális kormányzás megvalósulása esetén a szuverén nemzetállamok tűnnek el a nemzetközi rendszerből; végül a Bretton Woods kompromisszum esetében a globalizáció útjába állítunk akadályokat. Írásunkban a modellt az európai integrációra, egészen pontosan a Gazdasági és Monetáris Unióra alkalmazzuk. Érvelésünk szerint, ha fent kívánjuk tartani az integráció szorosságát, erősíteni kell az integráció szintjén a gazdasági kormányzást, ami pedig csak a tagállami szuverenitás rovására mehet. Ez, mely a GMU esetében leginkább a fiskális föderáció erősítését jelenti ugyanakkor, megnövelve az integráció költségeit, egy többsebességes Európa kialakulása irányába hathat. _____ The European Union with its sophisticated institutional system is the most important regional integration on Earth. This tight form of economic integration converges to the level that Dani Rodrik calls hyperglobalization in his model, the political trilemma of globalisation. In this model Rodrik assumes that from the three desired element of world politics (deep economic integration, the nation state, and democratic politics) only two can be chosen. We can either choose deep integration and the nation state but then we have to abandon democracy; or we can choose deep integration and democracy, but then we have to forfeit the nation state; or we have to circumscribe globalisation to maintain democracy and the nation state. In our paper we develop the mentioned model and then we apply it to the case of the European integration. We argue that if we want to maintain the deep integration among member states in the EU we have to pass more and more functions of the nation states to the federation level. In case of the EMU that means that federal fiscal policy is needed which could lead to multi-speed Europe considering new member states reluctance to give up their specific institutions.

Global crises: Is the Keynesian recipe relevant if applied under a global governance?

Keynesian policy was quite successful in the post-war decades in Western Europe, but by the late 1960s lost its efficiency due to changes in conditions rather than its mistaken logic. The lesson from the first global crisis erupting in early 1970s and also from the subsequent several crises since then is that the increasing crisis propensity of the world economy is rooted in its inherent disequilibria stemming from deep inequalities, asymmetrical interdependencies and disintegrated socio-economic structures. In view of the failure of the prevailing methods of crisis management, particularly those undifferentiated, antisocial austerity measures corresponding to a neo-liberal monetarist concept which neglects this lesson, many economists prefer the Keynesian recipe. However, since global crises need global solution, and the spread of conspicuous consumption modify the demand constraint, its application must be adjusted to reality, and requires some global governance which may pave the way for a global oeco-social market economy.

Lessons learned from the effect of tight monetary conditions and crises on corporate capital structure

The study reviews the theoretical and empirical literature on the effect of tight monetary conditions, crisis on corporate capital structure, further creates a framework for analyzing their relation, as well as sheds light on the lessons learned and open research areas. The results highlight that the supply side of capital has an effect on corporate capital structure, though the analysis of this relation is scarce. However, the impact of tight monetary conditions on capital structure is analyzed by several studies, there is limited evidence on the financial policy and the development of financing mix during a crisis period. The impact of the 2007/08 crisis on the corporate capital structure and especially in case of firms with impaired access to external financing is scarce. The study also highlights our lack in understanding of the relation of crisis and capital structure in case of the CEE region.