Egységes kockázatkezelési módszertan kialakítása a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító társaságnál (Development of an integrated risk management methodology for an electricity transmission system operator (TSO) company)

A felelős vállalatirányítás egyik stratégiai jelentőségű tényezője a vállalati szintű kockázatkezelés, mely napjaink egyik legnagyobb kihívást jelentő területe a vállalatvezetés számára. A hatékony vállalati kockázatkezelés nem valósulhat meg kizárólag az általános, nemzetközi és hazai szakirodalomban megfogalmazott kockázatkezelési alapelvek követése mentén, a kockázatkezelési rendszer kialakítása során figyelembe kell venni mind az iparági, mind az adott vállalatra jellemző sajátosságokat. Mindez különösen fontos egy olyan speciális tevékenységet folytató vállalatnál, mint a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító társaság (transmission system operator, TSO). A cikkben a magyar villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító társasággal együttműködésben készített kutatás keretében előálló olyan komplex elméleti és gyakorlati keretrendszert mutatnak be a szerzők, mely alapján az átviteli rendszerirányító társaság számára kialakítottak egy új, területenként egységes kockázatkezelési módszertant (fókuszban a kockázatok azonosításának és számszerűsítésének módszertani lépéseivel), mely alkalmas a vállalati szintű kockázati kitettség meghatározására. _______ This study handles one of today’s most challenging areas of enterprise management: the development and introduction of an integrated and efficient risk management system. For companies operating in specific network industries with a dominant market share and a key role in the national economy, such as electricity TSO’s, risk management is of stressed importance. The study introduces an innovative, mathematically and statistically grounded as well as economically reasoned management approach for the identification, individual effect calculation and summation of risk factors. Every building block is customized for the organizational structure and operating environment of the TSO. While the identification phase guarantees all-inclusivity, the calculation phase incorporates expert techniques and Monte Carlo simulation and the summation phase presents an expected combined distribution and value effect of risks on the company’s profit lines based on the previously undiscovered correlations between individual risk factors.

A lean menedzsment és a leadership jellemzők kapcsolata a hazai vállalati gyakorlatban (Lean management and leadership attributes in the practice of Hungarian firms)

A nemzetközi szakirodalom a vezetőt a lean termelés bevezetésében és fenntartásában is kulcsszereplőként határozza meg. Ennek ellenére nagyon kevés empirikus elemzés vizsgálja a vezetőkkel kapcsolatos kérdéseket. A szerzők a kontingencialista leadership elmélet keretei között a lean termelési rendszer és a vezetési jellemzők kapcsolatát vizsgálják elméleti szempontból és empirikusan egyaránt. Bár a kérdés nem került korábbi munkák fókuszába, az elméleti és empirikus megfontolások alapján egyaránt megállapítható, hogy több vezetési jellemző is szorosan kapcsolható egy jól működő lean termelővállalat vezetőjéhez. Követendő vezetési jellemzőként jelenik meg többek között az együttműködő, a delegáló, a teljesítményorientált vagy fejlődésorientált. Azonosíthatók olyan jellemzők is, amelyek elméletileg nem egyeztethetők össze a lean termelési rendszer logikájával, pl. autokrata, diktatórikus vagy mikrovezető ______ The working paper focuses on two connected research questions: on one hand based on widely accepted literature it systematically maps the ideal leadership style and related leader attributes that help in transforming a company into a real and well-functioning lean organization. On the other hand the paper analyzes whether leaders of companies with more developed lean practice do or do not follow these leadership attributes recommended by literature. The study uses the fourth round of the Hungarian Competitiveness Research Survey from 2009. This study is limited to the analysis of questionnaires filled in by producers that have more than 50 employees (about 65 manufacturing firms). The authors analyze the leadership styles of two managers, namely the CEO and production manager. Results of the empirical analysis revealed astonishing and contradictory attitudes toward ideal leadership attributes of leaders operating in more developed lean companies.

What is the Future of Strategic Management?

The history of planning and creating strategies has a past of over half a century. Throughout this lifetime period we have witnessed both the evolution of theory and practice. The MBA study books in the last-third of the 20th century have with predilection exhibited this very process as a complex of monetary centered budget planning, forecast-based planning, strategic planning and strategic management. There might be a controversy existing about the naming, characteristics and timing of these different sections but there is an accordance that the changes that we have taken place in the last decade as a whole without a doubt can be derived from these very changes in the business environment or in some outstanding cases (like 9/11) they can be acknowledged as the ability of corporate foreseeing and the ability to adapt to the vision of the future. The main purposes of the research is to provide a summarized picture about the changing process of this procedure during last decades as far as the planning and creating strategies are concerned and also their milestones and periods. Try to explore and systemize the very aspects of these changes. The happenings of the first decade of the new millennium are outstandingly interesting if we consider their real effect on the theory and practice of strategic management. Let us remember the euphoria around the year 2000, the predictions of „new technologies”, „new economy”, „new organization” and „new leadership”. We have implied before on the destruction of the twin towers of the World Trade Center which meant a new era, a new quality of international terrorism and its consequences (Afghanistan, Iraq). But the „product” of this decade is the strategic aim that companies focus on, which is the social responsibility regarding the unavoidance of the effects of climate change on the long run. During the research the big question has risen concerning how did the science of strategic management do as far as the predictions of the global monetary and economic crisis are concerned? And also its solutions this very science has to offer in order to handle and get over the crisis. Does it conclude from the answers given to the questions that a change in paradigms are necessary, a new quality is needed or may be we have come to a new crossroad of the development process that will take over strategic management? (...)

Vezetéstörténeti paradigmák fejlődése Japánban (About the Origins of Japanese Management)

A tanulmány a japán vállalatvezetés kialakulásával, történelmi és társadalmi gyökereivel, valamint intézményesülésének vizsgálatával foglalkozik. Első részében a szerző áttekinti, milyen főbb földrajzi és történelmi tényezők, körülmények játszottak szerepet a japán vezetési gyakorlat formálódásában. Ezt követően egy meghatározott történelmi idősíkon követi nyomon az amerikai menedzsmenttörténet egyes korszakainak megfelelő japán változásokat, vállalatvezetési reakciókat – kezdve a klasszikus menedzsment tanaitól (taylorizmus, racionalizálás...) egészen a mai kor globális versenye által támasztott követelményekig. Rámutat arra, mikor és miért késtek fontos váltások Japánban a vállalatvezetésben élenjáró Amerikához képest, majd értékeli ennek elméleti és gyakorlati jelentőségét. Szándéka szerint ez a történelmi áttekintés képez alapot napjaink Japánnal kapcsolatos gazdasági-társadalmi eseményeinek, reformjainak értékeléséhez is. ____ This paper describes the development, the roots and the process of institutionalization of corporate management in Japan. In the first half the author will look at what major geographical factors and cultural characteristics could play a role in shaping the Japanese management practices. Then, along a historical time line, he scrolls through the Japanese reactions given to each of the major American historical eras: from the classical management (Taylorism, rationalization...) up to the challenges of today’s global competition. It is pointed out where paradigm shifts were delayed compared to the US, and while providing potential reasons, the author evaluates the significance of the differences. This historical comparison ought to provide a basis and scope of understanding for today’s events and ongoing reforms in Japan.

Stratégiai paradigmaváltás szervezeti verseny(képesség) és az Operations management központi szerepe (Central role of strategic paradigm change, corporate competitiveness and operations management)

Az elmúlt két évtized folyamán a menedzserek megtanultak a megújult szabályok szerint játszani. Tudatosították, hogy a vállalatuk eredményes navigálásához folyamatosan figyelniük és adaptálniuk kell a legújabb módszereket, elméleteket. Jelen tanulmányával a szerző ezt a folyamatot kívánja segíteni, valamint arra az alapvető kérdésre keresi a választ, hogy érdemes-e a rendkívül gyorsan változó világban hosszabb távú célok meghatározásával foglalkozni, és ha igen, akkor mire összpontosítsák a vállalatok erőfeszítéseiket. Milyen részletezettséggel, milyen módon határozzák meg az elképzeléseiket úgy, hogy közben megőrizzék a vállalat flexibilitását, a változások idején nélkülözhetetlen agilitást. A szerző arra vállalkozik, hogy feltárja a stratégiai paradigmaváltás fejlődését, a termelési stratégia, az operations management központi meghatározó szereppé válását, valamint áttekintse a termelési és szolgáltatási rendszervezetés (OM) elveinek, eszközeinek, módszereinek fejlődését, kölcsönhatását, összefüggéseit. _______ Change of paradigm has taken place in strategic planning. Fight for position turned into a fight of movement. Companies strive to achieve individual, not copyable organizational performance, as well as to realize their business strategies by means of value generating, proactive approach. Operative management now placed in the focus of production strategy is becoming the compass, the driving force of leadership. The management of production and service systems has grown into independent scientific disciplines. It yielded such principles, tools and methods which are present as world-renowned blueprints (scientific tools) in the field of maintaining and developing corporate performance. In the present study the author specifies and discusses the tools of operative management as criteria of value generation aiming at quality and cost efficiency. He analyses the backto- back character, interrelationship of quality, TQM (Total Quality Management), TPS (Toyota Production System) and JIT (Just in Time). He examines the effects thereof on corporate performance where significant and strong relationship can be demonstrated in case there is an ability to plan and develop new products. The current new OM (Operations Management) techniques increasingly rely upon the quality of human resources, the permanent improvement of procedures as well as focusing on tight cooperation with suppliers/customers. Supply chain management, core competence management, service management now represent a “new generation” of the OM methods, processes, serving at the same time as basis and starting point for expectable future techniques as well.

Individual decision-making by top executives as a valuable resource for strategic management – A resource-based view and dynamic capability approach

Strategy is highly important for organisational success and the achievement of competitive advantage. Strategy is dynamic and it depends on accurate individual decision-making from medium and high-level managers and executives. Since managers always formulate strategy, its formulation depends mostly on their assertive decisions. Making good decisions is a complex task, even more in today’s business world where a large quantity of information and a dynamic environment forces people to decide without having complete information. As Shafir, Simonson, & Tversky (1993) point out, "the making of decisions, both big and small, is often difficult because of uncertainty and conflict". In this paper the author will explain a basic theoretical framework about top manager's individual decision-making, showing how complex the process of making high-impact decisions is; then, he will compare this theory with one of the most important streams in strategic management, the Resource-Based View (RBV) of the firm. Finally, within the context of individual decision-making and the RBV stream, the author will show how individual decision makers in top management positions constitute a valuable, rare, non-imitable and non-substitutable resource that provides sustained competitive advantage.

Kritikai menedzsmentelméletek – irányzatok és törésvonalak (Critical Management Studies: Streams and Debates)

A tanulmány a kritikai menedzsmentelméletek (KME) területére nyújt bevezetést a Hidegh – Gelei – Primecz (2014) által a Vezetéstudomány hasábjain kezdeményezett cikksorozat részeként. A KME fogalmát a korábbi, szervezetelméleti paradigmákat ismertető tanulmányoktól eltérő módon, a mátrixokon át-/ túllépve lépcsőszerűen tárgyalja. Bemutatja, hogyan definiálhatjuk kritikai módon a menedzsmentet és a menedzsmentelméleteket, majd a KME meghatározása és három legfontosabb jellemzője (denaturalizáció, teljesítményelv-ellenesség, reflexivitás) következik. A cikk ismerteti a KME három legmarkánsabb irányzatát: a posztmodernizmust, a kritikai elméletet és a kritikai realizmust, valamint az irányzatok közötti főbb vitapontokba nyújt betekintést. ____ The article provides an introduction into Critical Management Studies (CMS) continuing the series of papers about CMS started by Hidegh – Gelei – Primecz (2014) on the pages of Budapest Management Review. CMS is defined here in a different way as in the previously published Hungarian articles which were based on the Burrell-Morgan matrix (1979). This study exceeds the boundaries of the matrix by introducing management and management studies as a critical field step by step. The definition of CMS is followed by the main features of the field: denaturalization, anti-performativity and reflexivity (Fournier – Grey, 2000). Finally, the paper discusses the three most prevailing streams of CMS: postmodernism, critical theory and critical realism by providing an insight into the main debates among them.

Do institutions matter in business strategy? – The changing focus of strategic management to institutions: a literature review

The post-crisis managerial literature emphasizes the roles of institutional factors in any disruption of the ecosystem of market capitalism and puts it in the middle of its analytical framework. It has become clear that nowadays, scientific discussions about the measure of increase of direct state involvement in certain economic areas has become more relevant. The socio-economic model based on market coordination was no doubt shaken by the crisis in 2008 across the world and inspired various representatives of the scientific and political community to revise their theses on coordination mechanisms that support the way out of an economic downturn. This paper intends to give a brief summary of the two leading strategic management approaches (Porter’s five forces and the resource-based view of the firm) on institutions. The author’s aim is to demonstrate that incorporation of the institution-based view into the mainstream theories can enrich the analytical framework of strategic management by providing deeper understanding of the contextual factors that underpin interactions between institutions and organizations.

Organizational ambidexterity as a new research paradigm in strategic management

Long-term survival and growth depends on the firm’s ability to exploit its current competencies while exploring fundamentally new ones. Finding the balance between exploration and exploitation is called ambidexterity in the literature. This paper is a comprehensive review of organizational ambidexterity theory. Creating and maintaining the capacity to simultaneously pursue these contradictory activities is an extremely difficult managerial challenge. Although, several aspects are well-researched, especially structural and leadership solutions in large, multinational enterprises, but little is known about: (1) how ambidexterity forms in earlier growth stages? (2) What are the key drivers and elements of organizational context that makes organizations able to become ambidextrous? (3) What is the role of different managerial levels in this formation process? Reviewing the literature, in this article the author would like to introduce the paradox of exploration and exploitation, the tensions and different aspects of ambidexterity, the fields current stage and some important research gaps.

SME Policy and Competitiveness in Hungary

Small and medium-sized (SMEs) enterprises in Hungary account for 99.9% of all enterprises and for more than two thirds of employment. Since transformation started in 1989 they have been the only net makers of employment. In spite of such remarkable importance, results have been modest compared to the amount of Hungarian and foreign, mostly EU resources poured into the sector. Less than a sixth of SMEs are fast-growing and only a tiny minority of SMEs make use of bank credit. According to various indicators and in spite of bright spots, the SMEs context is problematic and SMEs features are often unfavourable and hardly competitive. In recent years the goal of upgrading SMEs and strengthening their contribution to the economy has acquired central position among policy goals and activity. Although progress has been made, the results are weak and in some cases drawbacks have happened. The paper starts from analysing the SMEs situation, reviews the main features of the recently implemented policy strategies, assesses whether these strategies are appropriate to address the situation, including the effects of the domestic and international crises, and considers whether the targets pursued are realistic and important, and the instruments considered in line with the targets

Teljesítménymérés és döntéstámogatás az üzleti szférában = Performance measurement and decision support in business practice

Tanulmányunkban a hazai vállalatok teljesítménymérési és teljesítménymenedzsment gyakorlatát vizsgáljuk a Versenyben a világgal kutatási program adatainak felhasználásával. Célunk a döntéstámogatás hátterének vizsgálata: a vállalatok teljesítménymérési gyakorlatának jellemzése, konzisztenciájának értékelése, vizsgálva a korábbi kutatásaink során megfigyelt tendenciák további alakulását is. A vállalatvezetők által fontosnak/hasznosnak tartott, illetve rendszeresen használt információforrásokat, teljesítménymutatókat, elemzési eszközöket a korábbi kutatásainkhoz kialakított elemzési keret (orientáció, egyensúly, konzisztencia, támogató szerep) felhasználásával értékeltük. Az információs rendszer különböző tevékenységeket támogató szerepének az értékelése során a különböző területekért felelős vezetők véleményét is összevetettük, s különböző vállalatcsoportok sajátosságait is vizsgáltuk. --------- The paper analyses the performance measurement and performance management practice of Hungarian companies, based on data of the Competitiveness research program. Our goal was to evaluate the practice from the point of view of decision support, based on our previous framework, evaluating the orientation, the balance, the consistency and the supporting role of the performance measurement practice.

Vállalatok környezeti érdemrendje - A vállalati fenntarthatóság minősítéséről és ennek nehézségeiről

A cikk a vállalatok fenntartható fejlődésben betöltött szerepével foglalkozik. Az öko-hatékonyságot úgy írja le, mint ennek egyik üdvözlendő és támogatandó első lépését, de még inkább felhívja a figyelmet az öko-hatékonyság korlátaira. Rámutat a fenntarthatóság elfelejtett fő szempontjaira, az erkölcsre és az önmérsékletre. Ezt követően bemutat néhány elterjedt vállalati környezetvédelmi osztályozást, majd - ezek erényeire építve, illetve hiányosságaikat kiküszöbölve - javaslatot tesz egy új besorolásra, a vállalatok környezeti érdemrendjére.

A közérdek védelmének intézményei Public-Private Partnership esetében = Institutional approaches to protecting public interest in Public-Private Partnership projects

A tanulmány a Public-Private Partnership (PPP) egyik nagy kérdésének megközelítéseit vizsgálja: miként védhető a közérdek e projektekben. Piaci és nem piaci megoldásokat tesz az elemzés mérlegre, valamint kitér arra, hogy miért különleges a PPP projektek esetében a közérdek védelmének kérdése. A szabályozott verseny körülményeinek kialakítása több megközelítésben is perdöntő kérdés a PPP értéknövelésének előmozdításához, bár a létező megoldások nem mentesek anomáliáktól. A képviseleti demokrácia intézményi működésének támogatására pedig a társadalmi részvétel megoldásait javasolja az irodalom. E megközelítés is több formájában, többféle céllal és szintén kihívásokkal segítheti az értéknövelő PPP projekteket. A tanulmány az elvi lehetőségek értékelő elemzését követően a megvalósítás realitásait is mérlegre teszi. = This study focuses on a key issue in Public-Private Partnership (PPP) projects: how may public interest be protected. It assesses market based and non market based approaches, and also explains why PPP projects are peculiar when addressing the protection of public interest. Setting up the conditions for simulated competition is of paramount importance for different reasons in order to enable value creating PPP projects. Existing solutions however are not without anomalies. To promote the institutions of democracy, participatory solutions are recommended in the literature. That approach may help value creating PPP projects in various forms, with a range of objectives and challenges. The study concludes the analytical assessment of options by highlighting the realistic conditions of implementation.