Bank financing of Hungarian SMEs: Getting over to credit crisis by state interventions

In this article we aimed to present and analyse the 21st century history of bank financing in the Hungarian small and medium enterprise (SME) sector in the period ranging from 2000 to 2012. The credit products offered by banks and credit unions are the most fundamental means of external financing capable of fulfilling the financing needs of a wide array of SMEs. The conditions of accessing credits and their prices exert a decisive influence on the profitability and business opportunities of SMEs. As a result of economic slowdown SMEs had to face higher interest rates, decreasing credit limits, and bank financing options that became increasingly slowly accessible alongside stricter conditions. Due to this process SMEs business performance had been falling continuously which has a destructive contribution to the national economy. In the first chapter of the article we present the dynamic development of credit financing in the Hungarian SME sector, along with the causes that triggered it, then we will continue with the negative tendencies dating from the onset of the 2008 debt crisis. In the second chapter we discuss the vicious circle, due to which the business performance of the SMEs, as well as the conditions of access to credits and their prices, have entered into a negative spiral. In the third and final chapter we make suggestions regarding the direction and means of necessary government intervention, in order to stop and reverse the negative tendencies observed in SME credit financing.

"Lájk első látásra?" – Mi inspirálja a márkák kedvelését az online térben, kis vendéglátóhelyek esetében? ("Like at first sight?" – What inspires liking brands in online social media in the case of small catering establishments?)

A márkatulajdonosok számára elsődleges fontosságú, hogy feltérképezzék saját márkaközösségüket, ezáltal is elősegítve a közösségi fókuszú kommunikációs tevékenységüket. Különösen igaz ez a jellemzően kis- és középvállalati formában működő vendéglátóhelyek számára, ahol a közösségi média sokszor az egyetlen rendelkezésre álló marketingkommunikációs eszköz. Empirikus kutatásunkban fogyasztói narratívákat (n=151) elemzünk a tartalomelemzés módszertanával. A válaszadókat arra kértük, hogy írjanak kedvenc vendéglátóhelyükkel való kapcsolatukról az online térben. Elemzésünkben arra keressük a választ, hogy a márkaközösségek tagjai milyen belső indíttatásból kerültek kapcsolatba kedvenc vendéglátóhelyeikkel a közösségi platformokon. Az elsősorban fogyasztási élményekhez kötött kapcsolat online közösségi térbe való kiterjesztésére olyan belső motivációkat tártunk fel, mint a pragmatikusabb információközpontú indíttatások (pl. kizárólagos információk, naprakészség, vállalati ajánlatok, közösségimédia-specifikus tartalmakhoz való hozzáférés igénye), az érzelmi kötődés kifejezése (pl. nosztalgia, ismerősöknek való ajánlás, személyes érintettség), a társas befolyás (oldalak kedvelése mint kommunikációs tartalom, konformitás, önkifejezés), valamint a vállalati alapképességeken túlmutató egyéb tematikus kapcsolódások. ____ It is of primary importance for brand owners to map their own brand community, in order to stimulate their social-focused communication activity. This is especially true for typically small and medium-sized catering enterprises, where in most cases, social media is the only available marketing communications tool. In our empirical research, we analyze consumer narratives (n=151) with the methodology of content analysis. We asked the respondents to write about their relationship with their most preferred catering establishments in the online social sphere. In our research, we search for the inner intention by which members of brand communities got connected with their most preferred catering establishments on social platforms. We revealed such inner motivations for users extending a primarily experience (an consumption) based relationship to the online social sphere like rather pragmatic, information-focused intentions (e.g. exclusive information, timeliness, company offers, access claim for social media -specific contents), the expression of emotional binding (e.g. nostalgia, reference for acquaintances, personal involvement), social influence (the like as communication content, conformity, self-expression), and other thematic linkages beyond core company competences.

EU-s források a vállalkozások tőkeellátottságának javítására - A JEREMIE Kockázati Tőkeprogram (EU funds to improve the capitalization of the companies – JEREMIE Venture Capital Program)

A hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) tőkeellátottságának javítása meghatározó szerepet játszik fejlődésük előmozdításában. Jelen tanulmány az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében a vállalkozások rendelkezésére álló pénzügyi eszközök közül a kockázati tőke működését mutatja be. A fejlődésük növekedési ciklusában járó cégek mellett a korai életszakaszukban járó, innovatív tevékenységet folytató, gyors növekedésre képes, de forráshiányos vállalkozások finanszírozásában nyújthat segítséget Magyarországon a 2010-ben elindult JEREMIE Kockázati Tőkeprogram. Az állami és a privát tulajdonban levő piaci szereplők hazánkban újnak mondható együttműködése révén megvalósuló program a magyar kockázatitőke-piac kínálati oldalának bővítését szolgálja, abban az alsó (döntően az 1-1,5 millió EUR/tranzakció alatti) szegmensben, ahol a tisztán piaci alapon működő befektetők korlátozottabb szerepvállalása figyelhető meg, és így a piacon hiány jelentkezik. Az EU-s támogatások ezen új típusú felhasználási formája színesíti és kibővíti a vállalkozások számára elérhető pénzügyi eszközök körét és volumenét, fokozottabb mértékben érvényesül a piaci szemlélet, hiszen verseny van a forrásokért, és verseny van a források kihelyezését végző pénzügyi közvetítő szervezetek között is, mindezek mellett további magánforrások bevonását biztosítja, ösztönzőleg hat a cégek működésére, és a visszaforgó rendszer biztosítja a fenntarthatóságot, a források későbbi újbóli felhasználását is. _______ To improve the capitalization of the domestic small and medium-sized enterprises (SMEs) has a decisive role in promoting development. This study presents the operation of venture capital from the available business financial instruments of the New Széchenyi Plan. In Hungary the JEREMIE Venture Capital Program, which launched in 2010, can help in financing of the rapidly growth, innovative, early life stage companies besides the development cycle of growth companies. This program with new cooperation between the stateowned and private companies enlarge the supply-side of the Hungarian venture capital market, at that the bottom (mostly in the 1 to 1.5 million EUR / transaction below) segment, where can be observed the limited role of the purely market-based investors, and thus there is a shortage in the market. These new type application form of the EU supports enriches and expands the scope and volume of the available financial instruments for the enterprises, the market orientation prevails more broadly, because there is a competition for resources and there is a competition between the resources allocation financial intermediaries,in addition ensures further private resources.

SME Policy and Competitiveness in Hungary

Small and medium-sized (SMEs) enterprises in Hungary account for 99.9% of all enterprises and for more than two thirds of employment. Since transformation started in 1989 they have been the only net makers of employment. In spite of such remarkable importance, results have been modest compared to the amount of Hungarian and foreign, mostly EU resources poured into the sector. Less than a sixth of SMEs are fast-growing and only a tiny minority of SMEs make use of bank credit. According to various indicators and in spite of bright spots, the SMEs context is problematic and SMEs features are often unfavourable and hardly competitive. In recent years the goal of upgrading SMEs and strengthening their contribution to the economy has acquired central position among policy goals and activity. Although progress has been made, the results are weak and in some cases drawbacks have happened. The paper starts from analysing the SMEs situation, reviews the main features of the recently implemented policy strategies, assesses whether these strategies are appropriate to address the situation, including the effects of the domestic and international crises, and considers whether the targets pursued are realistic and important, and the instruments considered in line with the targets

Gazdasági versenyképességet támogató pályázatok eredményessége az NFT és az ÚMFT keretében = The effectiveness of grants supporting economic development under hungary's national development plans

A Budapesti Corvinus Egyetem kutatócsoportja által végzett kutatás során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében létrehozott, kis- és középvállalatok számára kialakított gazdaságfejlesztési pályázatok milyen hatékonysággal működnek. Hogyan volt képes a rendszer beépíteni az NFT Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) tapasztalatait az ÚMFT Gazdaságfejlesztési Operatív Programba (GOP). Továbbá, hogy maguk a kis- és középvállalatok miként értékelik ezen kiírásokat és milyen javaslatokat tennének az ilyen típusú pályázatok "felhasználóbaráttá" tételéhez. A kutatás 2009 márciusától 2009 decemberéig tartott. A kéziratot 2010 áprilisában zártuk. / === / In a research group of the Corvinus University of Budapest we aimed to answer the questions of efficiency and effectiveness of the economic development grants of the National Development Plan (2004-2006) and the New Hungarian Development Plan (2007-13) with the focus of small and medium sized enterprises (SME's). We tried to highlight the results of learning by doing of the first National Development Plan and how this practice was built into the second development plan. An emphasis was placed on the opinion of the SME's, how they evaluate the grants and what are their proposals to make the grant system more "user friendly".

A gazdasági teljesítmények vállalkozási mérettől függő jellemzői Magyarországon = Changing ownership and business structures in the Hungarian economy

A mögöttünk hagyott két évtizedben – tetszik, vagy sem – a magyar gazdaság 1992. évi mélypontról történő kilábalásában, majd új növekedési pályára állásában meghatározó szerepe volt a hazai forrásokat kiegészítő külföldi befektetéseknek. Ennek természetesen ára volt: a tevékenységi struktúra (termékszerkezet) módosulása, a tulajdonosi összetétel radikális átalakulása, a külgazdasági kapcsolatok irányultságának változása, a lakosság önfoglalkoztatási célú vállalkozásainak szaporodása, a gazdaságfejlesztés irányának és ütemének cikk-cakkos mozgása, az állami szerepkör fokozatos leépülése. Írásunk célja annak áttekintése, hogy a nemzetközi tőkeáramlás tendenciáinak módosulását követően – a Magyarországra érkező külföldi tőkebefektetések jelentős csökkenéséből fakadóan – a kizárólagos és többségi hazai tulajdonú szereplők (kiemelten a hazai közép- és kisvállalkozások) milyen mértékben lehetnek alkalmasak a kieső teljesítmények pótlására, illetve a gazdasági válság lecsengését követően milyen ütemű növekedést képesek biztosítani a magyar gazdaság számára. A válaszok nagy valószínűséggel az Új Széchenyi Terv szempontjából sem közömbösek. Az írást a szerkesztőség vitairatnak szánja és szívesen ad teret a témával kapcsolatos vélemények kifejtésének. / === / The economic performance during the transition period was characterized by the alternations of fulfilled hopes and unrealized expectations. The economic restructuring and changes in market relations took place during the first decade, while new – mostly foreign – investment groups entered the new market. As a result the economy was stabilized and was put on a new growth path. But after the millennium the foreign investment based economy development strategy was no more adequate. The new engine for the growth should have been the domestic small and medium enterprise sector (SME), but despite the subsidies this sector was not strengthened enough to take this role.

A racionális kisvállalati gazdálkodás tényezői, 2006-2010 (Factors in rational operation of small business, 2006-2010)

A tanulmány a hazai kis- és középvállalati szektorban 2006-ban elvégzett, majd 2010-ben megismételt kérdőíves felmérések eredményei alapján igyekszik bemutatni a racionális vállalati gazdálkodás sajátosságait. Vizsgálatunk fő kérdése, hogy e szektor vállalkozásainak gazdálkodását milyen tényezők teszik ésszerűvé, s hogy a 2006-2010 között eltelt időszakban milyen változások figyelhetők meg a gazdálkodói magatartásuk alakulásában. Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy a mai napig megtalálhatók a kisvállalkozói - háztartási szemléletű, megélhetésorientált - gazdálkodás nyomai, de a racionális gazdálkodás általunk használt mutatói szerint e vállalkozások körében szakszerűbbé vált a gazdálkodás. Ebben a folyamatban szerepet játszott a gazdasági válság, amely által előidézett helyzethez kénytelenek voltak alkalmazkodni a kis- és közepes vállalkozások: felismerték, hogy célravezetőbb a hatékonyság és a költségek szempontjából a racionális pénzpiaci magatartás követése, s ezzel összhangban a válság miatti zavarok elhárítására kiadáscsökkentő eszközök alkalmazása. A kis- és közepes vállalkozások gazdálkodásával kapcsolatos racionális döntések előmozdításában elsősorban a korszerű pénzügyi ismereteknek és a szakmai tudásnak van szerepe. / === / The study seeks to identify the attributes of rational business operation, using a questionnaire survey of small and medium-sized firms made in 2006 and a repeat of it in 2010. The main questions addressed are what factors contribute to rational operation in the firms in the sector and what changes over the 2006-10 period can be discerned in business behaviour. The findings show that traces of small business-style operation (a household or livelihood orientation) could still be found, but the indicators of rationality employed in the survey show that the operation of the firms became more rational. A role in the process was played by the economic crisis, which forced small and medium-sized businesses to adapt: they recognized that it was better from the point of view of efficiency and costs to follow rational money-market behaviour, and in line with that, use spending-reduction tools to evade the disturbances of the crisis. The main factors behind the shift towards rational decision-making in the running of small and medium-sized firms are up-to-date financial information and professional expertise.

A hazai kis - és középvállalatok teljesítményét befolyásoló stratégiai orientációk (The effect of strategic orientations on the performance of Hungarian SMEs)

A szerzők 300 magyar kis- és középvállalatot (KKV) tartalmazó mintán vizsgálják a különböző stratégiai orientációk teljesítményre gyakorolt hatását. Ismeretes, hogy a gazdasági környezet változása erősítheti (stimulálhatja), illetve korlátozhatja e kapcsolat szorosságát. Az eredmények alapján elmondható, hogy a modellben alkalmazott stratégiai orientációk közül elsősorban a vállalkozói orientáció és mérsékelt módon az ügyfélkapcsolati orientáció hat pozitívan a KKV-k teljesítményére. Megerősítést nyert az a sejtés, hogy a piaci és az innovációra irányuló orientáció akkor értékelődik fel, ha a környezetben turbulens (gyakran előre jelezhetetlen) erők hatnak. / === / The authors examine the effect of different strategic orientations on business performance on a sample of 300 small and medium sized enterprises (SME) in Hungary. It is widely known that the competitive environment might stimulate or hinder the relationship between strategic orientations and business performance. The results show that out of six strategic orientations the entrepreneurial orientation has the strongest effect on SME performance. Customer relationship orientation is also responsible for the performance development of SMEs, although to a lesser extent. Furthermore, it has been reinforced that market and innovation orientation takes its importance if there are turbulent forces in the environment.

A beszerzés fogalmi kerete a kis - és középvállalatok gyakorlatában (The characteristics of the purchasing practice of SMEs)

A kis- és középvállalatok számottevő gazdasági tényezőt jelentenek. A cikk a szakirodalom azon egyre szélesedő részéhez szeretne hozzátenni, amely az ő gyakorlatuk, sajátosságaik megismerésével foglalkozik: a KKV-k beszerzési sajátosságainak megismerését és rendező modellben való bemutatását célozza meg. A modell felépítéséhez a nemzetközi szakirodalomban elérhető empirikus eredményeket és a versenyképesség-kutatás kérdőíves adatbázisának válaszait dolgozza fel. A javasolt modell a nagyvállalati beszerzés és a fogyasztói vásárlás jellemző sajátosságait egészíti ki a KKV-k gyakorlatának leírásával. ________________ Small and medium sized enterprises play an important role in every economy. This article aims to contribute to the growing number of literature focusing on SMEs management practice. Based on a review of literature and the analysis of the survey database of Competitiveness Research of CUB it develops a model to describe the characteristics of the purchasing practice of SMEs. The suggested model will describe the main attributes of SMEs purchasing as compared to large companies practice and buying habits of individuals.

A multinacionális vállalatok szerepe a hazai klaszterekben = The role of multinational companies in Hungarian clusters

A cikk azt a kérdést vizsgálja, hogy milyen szerepet töltenek be a multinacionális vállalatok leányvállalatai a hazai klaszterekben, milyen a kapcsolatuk a klasztertag kis- és középvállalatokkal többek között a közös innovációban, a tudásközvetítésben, a klaszterek reputációjának növelésében. A felderítő kutatás a témát a hazai klaszterfejlesztési program, a Pólus Program által életre hívott három, úgynevezett akkreditált klaszter menedzsereivel, a klasztertag multinacionális vállalatok (MNV-k) hazai leányvállalatainak képviselőivel és a klasztertag KKV-k vezetőivel készült interjúk alapján mutatja be. A téma relevanciáját a program által potenciálisan indukált együttműködési folyamatok adják, mivel a klaszterfejlesztési pályázati konstrukciók úgy lettek kialakítva, hogy a klasztertag KKV-knak érdemes legyen nagyvállalatot is bevonniuk a közös innovációs és kutatás-fejlesztési projektekbe. A kutatási eredmények alapján az MNV leányvállalatainak leginkább a globális trendek és standardok klaszterbeli elterjesztésében van meghatározó szerepük, illetve a KKV-k és leányvállalatok közötti üzleti kapcsolatok alakításában kiemelt szerepe van a klasztermenedzsment-szervezet tevékenységének. ----- Abstract: The paper focuses on the topic which deals with the role of subsidiaries of multinational companies (MNC’s) in Hungarian industrial clusters in the fields of common innovation, knowledge transfer, and increasing the cluster’s reputation. The findings of the paper are based on an explorative research. Interviews were made with cluster managers, representatives of MNC’s subsidiaries, leaders of small and medium size (SME’s) enterprises operating in three accredited clusters created by the Hungarian cluster development program, the Pole Program. The relevance of the topic is given by the Program, which has induced potential cooperation between MNC’s subsidiaries and domestic SME’s in cluster environment in a way so the members of the cluster – SME’s and subsidiaries – were driven to cooperate in common innovation and R+D projects. Our research results suggest that MNC’s subsidiaries in Hungarian clusters seem to play a key role in the dissemination of global industrial trends and standards between the cluster members. The national cluster management organization can also play a decisive role in shaping business relationship between MNC’s and SME’s.

The internationalisation of the Spanish SME sector

As part of a wider research program, we analysed the theoretical framework and the recent developments of the process of internationalisation (transnationalisation) of the small- and medium-sized enterprises in Spain. The paper highlights the main trends and barriers of this internationalisation process. Methodology included document analyses, interviews, and the analyses of statistical databases.

The Internationalisation (Transnationalisation) of the SME Sector as a Factor of Competitiveness

As part of a wider research program we analysed the theoretical frameworks and the developments of the process of internationalisation (transnationalisation) of small- and medium-sized enterprises in the European Union and specifically in Hungary and Spain. We tried to highlight the barriers and trends of internationalisation. We consider internationalisation of the SME sector as a crucial factor in increasing competitiveness and as an important condition for sustainable and dynamic growth and improving employment (Europe 2020). We made policy recommendation mostly for the government in terms of how to promote the process. We carried out analyses of documents and databases, interviews, and online data collection.

Food SMEs’ innovation profile – the Hungarian case

The small and medium sized enterprises (SMEs) in the Hungarian agri-food sector play determining role. The innovation capacity (efforts, activities and results) however of the individual SMEs is very limited. Food production (including SMEs) has to fulfil food safety requirements in a rapidly increasing extent, which implies a continuous innovation and development process from all market players. In Hungary the agri-food sector had to face a suddenly increased competition especially after the EU enlargement. Based on survey data this paper examines the efforts, activities and results in knowledge acquisition, utilisation, coordination and transfer in the Central Hungarian food SMEs. We have found (using ordered logistic regression) that R&D expenditures, achieved innovations, export/import orientation as well as the networking activity of the SMEs play significant role in market development.

Innovation across the food chain – the Hungarian case

The small and medium sized enterprises (SMEs) in the Hungarian agri-food sector play determining role. The innovation capacity (efforts, activities and results) however of the individual SMEs is very limited. Food production (including SMEs) has to fulfil food safety requirements in a rapidly increasing extent, which implies a continuous innovation and development process from all market players. In Hungary the agri-food chain had to face a suddenly increased competition especially after the EU enlargement. Based on survey data this paper examines the efforts, activities and results in knowledge acquisition, utilisation, coordination and transfer in the Central Hungarian food SMEs. We have found (using ordered logistic regression) that R&D expenditures, achieved innovations, export/import orientation as well as the networking activity of the SMEs play significant role in market development.

The New (Marketing) Role of Firms as Media Content Providers – The case of SME’s Strategic Social Media Presence

In the new social media context, it is gradually more common to say that each party can itself be considered a media content provider, firms included (through their brand pages). This tendency is reflected in a rising professional field called “content marketing”. This study incorporates the perspective of small and medium-sized enterprises (SMEs) into the scope of social media (SM) as a marketing communications and media content distribution system. In an exploratory content analysis of 20 official SM brand pages with 1281 analyzed posts the authors study how SMEs respond to the advent of a new paradigm of marketing communications with special attention to their usage of media-specific contents. SM impels companies to eventually rethink the traditional one-way communication flow of their marketing messages and to incorporate a new, two-way communication into their marketing strategy, where (their engaged and involved) users can create, modify, share and discuss content related to the firm’s activity. This study’s preliminary results show that diffusing content generally acts for SMEs as a facilitator to involve fans by offering a thematized space for them to manifest themselves in company-related topics. Therefore, content adds to the firms’ possibilities of brand positioning by offering a reflection of fans’ company- and contentrelated behavior, which is a supplementary source of information.