Jövőföldrajz. A hazai gazdasági fejlődés területi és települési aspektusai a jelenben és a jövőben

A kötet célja, hogy bemutassa a Gazdaságföldrajz és a Jövőkutatás Tanszék 2012-es összevonásával keletkezett új egyetemi szervezeti egység és formálódó holdudvara gyakorlatorientált kutatási potenciálját. A szerzők tudományos kutatási tapasztalata alapján olyan témakörökben készítettek tanulmányokat, amelyek bemutatják a globális centrumokban és a hazánkban lezajló egyes gazdasági folyamatok területi aspektusait, kitekintenek a jövőbeni területi és települési fejlődés és fejlesztés hazai lehetőségeire, valamint új jövőkutatási módszereket és eljárásokat mutatnak be a térségi, települési jövők feltárásában és formálásában. Bár a tanulmányok témakörei nem fedik le a hazai gazdasági fejlődés térségi és települési vonatkozásainak teljes körét, de a fejlesztési döntések előkészítésének földrajzi, gazdaságföldrajzi és jövőkutatási megalapozásának céljával készülő tanulmányok már a jelenlegi formájukban és tartalmukban is képesek tudományosan megalapozott és térképes háttér információkat nyújtani a gazdaságfejlesztési stratégiák, a területi gazdaságirányítás formálásához és a tervezés koordinációjához. A múltat, a jelent és a jövőt összekapcsoló, stratégiai megközelítésben készülő szaktudományi munkák építenek a statisztikai adatokkal is alátámasztott fejlődési trendekre, rámutatnak a gazdaság tágabb környezetében és a gazdasági térségekben formálódó olyan változásokra, amelyek trendtörést idézhetnek elő, az új innovációs központok formálódására, a már látható bizonytalansági és kritikus fejlődési/fejlesztési pontokra és szempontokra. A gazdaságföldrajzi stratégiai megközelítésű szaktudományi tanulmányok mellett a megújuló jövőkutatási eszköztárat és szemléletmódot bemutató tanulmányokat is tartalmaz a tanulmánykötet. A gazdasági fejlődés területi és régiós előretekintésére vonatkozó tanulmányok azzal járulnak hozzá a stratégiai gondolkodás fejlesztéséhez, hogy megmutatják azt, hogy a térségi jövő formálásába miként lehet bekapcsolni az érintettek, az ún. stakeholderek jövőformáló gondolkodását. A stakeholderekkel együtt kidolgozható alternatív forgatókönyvek, a stakeholderek közötti kommunikáció

A demokrácia és a gazdasági fejlődés kapcsolatának vizsgálata Mancur Olson gondolatai nyomán

A cikk Olson [1993] azon állítását veszi alapul, miszerint a stabil demokrácia, a tulajdonjogok védelmének köszönhetően elősegítheti, sőt gyorsíthatja is a gazdasági növekedést. Hipotézisem ezért az, hogy minél tartósabb egy rendszer – ami köszönhető a tulajdonjogi biztonságnak –, annál valószínűbb a gazdasági növekedés. A keresztmetszeti regresszió alátámasztotta a hipotézis, így az olsoni feltevés helyénvalóságát is, ami leginkább az autokráciákban szembetűnő. Az autokráciák esetében a stabilitás hozzájárul a tulajdonjog megalapozásához, ami erőteljes hatást gyakorol a gazdaság növekedési ütemére.

A fenntartható fejlődés elvei és azok érvényre jutása a banki gyakorlatban II. rész (The principles of sustainable development and their realization in the banking practice II. part)

Az utóbbi évtizedben a környezettudatos gazdálkodás szerepének felértékelődése új tevékenységi területet nyitott meg a bankok előtt, amit nemzetközi szóhasználattal élve green banking-nek neveznek. A fenntartható fejlődést támogató projektek banki finanszírozása számos lehetőséget nyit a pénzügyi intézmények számára – hírnév, új ügyfélbázis, kockázatcsökkentés, jövedelmezőség növelése –, amennyiben a bankok a fenntarthatóság elveit megfelelően integrálják működési stratégiájukba. A cikksorozat második részében a szerzők a bankok fenntartható működését támogató külső és belső motiváló tényezőit veszik vizsgálat alá, amelyet már nemzetközi elvek és megállapodások is szabályoznak és támogatnak. Kiemelt fontosságot tulajdonítanak a környezettudatos gazdálkodás banki stratégiába történő integrálásának, melynek alapjait teremthetik meg a cikkben vizsgált nemzetközi irányelvek. ________ In the last decade, a lot of publications came to light, dealing with the social and environmental responsibility of financial institutions. Banks are expected to improve their competitive advantage by demonstrating economic development, while promoting environment care and social responsibility. This sustainable finance means to manage environmental and social risks in corporate lending and project financing. Green financial institutions have developed a wide range of innovations that can support sustainable development. This article highlights a few external and internal factor that support this aim, and which are regulated by international principles. However the authors’ survey shows that in the relevant literature there are a lot of ways to define sustainability and its achievement. They suggest that all of them can be interpreted associated with green banking operation. The goal of this paper is to identify the role of financial institutions in achieving sustainable development, and stress its strategic importance. The authors also attempt to show, why and how can this sector become the promoter of sustainability.

Az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló választottbírósági kikötés tisztességtelenségéről

A választottbíráskodás történetileg elsősorban a kereskedelmi jogvitákra szabottan kialakított sajátos vitarendezési mód. Aligha meglepő hát, hogy a fogyasztói jogviták arbitrálhatóságának kérdése időről időre felmerül. Az utóbbi időben – figyelemmel az uniós jogi fejleményekre, valamint a magyar jogfejlődési tendenciákra is – különösen a fogyasztói szerződésekbe ÁSZF útján inkorporált választottbírósági kikötések jogi sorsa vet fel izgalmas kérdéseket. A jelen tanulmány ezek egy részét igyekszik körüljárni.

A fenntartható fejlődés három pillére és a globális kormányzás

A globális szintű kormányzás nem valamilyen központi felhatalmazással rendelkező világkormány működésének és döntéseinek eredménye (ilyen ugyanis még nem létezik), hanem különböző területeken, szinteken folyó szervezett tevékenységek összessége, amelyben mindazok a szereplők is részt vesznek, akik a társadalmak érdekviszonyainak, értékrendjének és véleményének közvetítői vagy érvényesítői. A fenntartható fejlődés globális kormányzásában az ENSZ hetvenedik közgyűlésének kapcsán szervezett világkonferencia három pillért, a társadalmit, a gazdaságit és a környezetit tartotta meghatározónak.

Kultúra és gazda(g)ság – a gazdasági fejlődés és fejlettség és a GLOBE kultúraváltozóinak összefüggései

A tanulmány arra keresi a választ, hogy a kultúra illetve annak jellegzetes mintázatai mennyiben befolyásolják a gazdasági fejlettséget, fejlődőképességet. A kultúra mérése a GLOBE 62 országra kiterjedő adatbázisára alapozódik, a GLOBE kultúraváltozók és a társadalmi-gazdasági fejlettség különböző mutatószámai közötti kapcsolatokat (korrelációkat) mutatjuk be. Részletes elemzés mutatja ki a World Competitiveness Index (WCI) és a kultúra változók közötti kapcsolatot. A kutatási eredmények szerint a teljesítményorientáció, a jövőorientáció és a bizonytalanságkerülés a gazdasági fejlettség és a versenyképesség legmegbízhatóbb előrejelzői, emellett az intézményi kollektivizmus is pozitív korrelációt mutat több fejlettség mutatóval. A kutatási eredmények szerint ugyanakkor az erős csoport kollekvizmus és a nagy hatalmi távolság negatív prediktorai a gazdasági fejlettségnek és versenyképességnek.