A tranzakciós költségek elmélete és a társadalmi csereelmélet hatásai a bizalomra az ellátási láncban (Affects of Transaction cost and Social Exchange Constructs on trust In supply chain relationship)

A szerzők alapvető feltételezése, hogy az ellátási láncban a bizalom ösztönzi a felek közötti elkötelezettséget. Továbbá a bizalom növeli annak a lehetőségét, hogy az ellátási lánc sikeresen működjön. Ugyanakkor, a felek közötti bizalom hiánya gyakran megnöveli a tranzakciós költségeket, és így csökkenti a hatékonyságot. A cikkben bemutatott kutatás adatgyűjtésére több országban – Franciaországban, Magyarországon, Dél-Koreában, Tunéziában és az Egyesült Államokban – került sor. Összesen 729 érvényes kérdőív érkezett vissza, amelyeket a különböző ellátási láncok résztvevői töltöttek ki. A kutatási eredmények szerint az ellátási láncokon belüli üzleti kapcsolatokban a tranzakciós költségek elméletének összetevői (kapcsolatspecifikusság és viselkedési bizonytalanság), valamint a társadalmi csereelmélet tényezői (lecserélhetőség, észlelt megelégedettség, a partner hírneve és észlelt konfliktus) szoros kapcsolatban állnak a bizalom és az elkötelezettség változóival. _____ This article is based on the assumption that trust promotes commitment between partners in the supply chain and improves the chances of return on supply chain success. In contrast, a lack of trust between them often increases transaction costs and results in inefficiency. The results of this research, based on multi-country surveys with 729 returns from France, Hungary, Korea, Tunisia and the United States on supply chain professionals, reveals a strong affect of transaction cost constructs (TCC) (asset specificity and behavioral uncertainty) and social exchange constructs (SEC) (replaceability, perceived satisfaction, partner reputation, and perceived conflict) on trust-commitment variables in partnership based supply chain relationships. This paper employed a structural equation model to extract information from the survey data. Among the findings, the research indicates that a firm’s trustcommitment in dealing with their supply chain partnership is highly associated with not only transaction cost, but more so with social exchange variables. This study may open a new research avenue in that there is another construct, SEC, beside TSC that influences the degree of trust and commitment.

Információ-felhasználási minták a magyar nagyvállalatoknál

Kutatásunkban a magyar nagyvállalatok körében vizsgáltuk az információ-felhasználási mintákat a piackutatások példáján, majd ezeket a rutinokat összevetettük a témakör nemzetközi szakirodalmában fellelhető információ-felhasználási módozatokkal. Eredményeink szerint a magyar menedzserek a piackutatásokat a döntéshozatalon és a piaci tanuláson kívül arra is használják, hogy saját vállalaton belüli, vagy cégük piaci pozícióját jobb színben mutassák be. A magyar cégek a piackutatásokat arra is használják, hogy álláspontjukat – az anyavállalattal szemben– hathatósabban tudják képviselni. Előfordul, hogy elferdítik, tévesen interpretálják azokat a kutatási eredményeket, amelyek rossz színben tüntetik fel a vállalatot. Tanulmányunkban rámutatunk arra, hogy a témakör kutatásaiban legtöbbször alkalmazott tipológia szűken értelmezi az információ felhasználás fogalmát - figyelmen kívül hagyja például a tacit tudás bővüléséhez kapcsolódó felhasználási módot.

TREF – Total Risk Evaluation Framework: integrált kockázatmenedzsment-szemléletű keretrendszer kifejlesztése és bevezetése egy magyarországi termelővállalatnál

A felhasználók, a szabványos és törvényi előírások ma már több területen kikényszerítették a kockázatok elemzését és kezelését. A jelenlegi rendszerek alapvető jellemzői, hogy a vállalatokon belüli rendszerek egymástól elkülönülten működnek. Ennek oka az eltérő időpontban, eltérő követelmények, valamint különböző felfogás szerint történt rendszerbevezetés. Az integráció elsősorban vállalati szinten történik, az elemzés szempontját alapvetően az adott funkcionális terület filozófiája határozza meg. Emiatt ritkán kerül sor egy termék vagy folyamat által hordozott összes kockázat módszeres számbavételére. A szabványosítás területén vannak törekvések az integrált szemlélet érvényesítésére. Ez részben már megjelent az ISO 9001 (Minőségirányítási Rendszer [MIR]), az ISO 14001 (Környezetközpontú Irányítási Rendszer [KIR]) és az MSZ 28001 (Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonsági Rendszer [MEBIR]) szabványok vonatkozásában. Az ISO 31000 szabványcsalád általános útmutatást ad egy szervezeten belül a kockázatkezelési folyamat tervezésére, megvalósítására és fenntartására. A jelenlegi tanulmány alapvető célja egy olyan újszerű módszer bemutatása, amely lehetővé teszi a különböző irányítási rendszerek hierarchikus, folyamatcentrikus, kockázatmenedzsment-alapú integrációját.

A marketing elszámoltathatóságának problémája

A tanulmány célja, hogy szakirodalmi összefoglalást adjon a marketing elszámoltathatóságának kérdéséről, problematikájáról. Kiindulópontját az a tény adja, miszerint nagyon változó a marketing vállalaton belüli megítélése, stratégiai szerepe sok esetben jelentősen leértékelődik a versenyképességre gyakorolt hatása ellenére. A marketing alulértékeltségének egyik oka, ha a vállalaton belül nem látják az általa „hozott számokat”, csupán azokat, amelyeket „elvisz”. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ma egy erősen fogyasztóorientált piaci korszakot élünk, amikor is a fogyasztói (és társadalmi) igények határozottabban vannak jelen a gazdálkodók gondolkodásában, mint valaha. Világosan adódik tehát az igény a marketing teljesítményének mérhetővé tételére. A szerző arra keresi a választ, milyen okai és következményei vannak az elszámoltathatóság hiányának, illetve milyen módszertant alkalmazhatnak a döntéshozók annak érdekében, hogy számszerűsíthetővé váljon a marketingteljesítmény.

Bizalom és vállalati teljesítmény. A bizalom szerepe az aszimmetrikus információk minőségének vállalati észlelésében és azok vezetői döntéshozatalban való felhasználásában = Trust and corporate performance

A kutatás azt a kérdéskört vizsgálja, hogyan járul hozzá a bizalom a vállalatok piaci teljesítményéhez. A vállalatok azon képessége, hogy felhasználják a rendelkezésükre álló piaci információkat nehezen másolható, tartós versenyelőnyt biztosít. A marketingmenedzserek a piaci információk hitelességét nehezen tudják objektív módon megítélni, mivel azokat jellemzően mások gyűjtik és rendszerezik számukra. A szerző kutatásában a menedzserek vállalaton belüli és vállalaton kívüli piaci informálódást célzó kapcsolatai esetén modellezte és empirikusan tesztelte a bizalom hatásait. Eredményei szerint a bizalom a vállalaton belüli és vállalaton kívüli kapcsolatok esetében is fontos mozgatórugója az információfelhasználásnak, jóllehet közvetlenül nincs hatással arra. Minél jobban bízik a döntéshozó az információ forrásában, annál jobb minőségűnek fogja észlelni a tőle származó információt. Az információ észlelt minősége meghatározza, hogy arra támaszkodnak-e a vezetők a döntések meghozatalánál. Azok a marketingmenedzserek, akik képesek bizalmi kapcsolatok kiépítésére, szélesebb körű, hiteles piaci információkra támaszkodhatnak a döntéshozatal során, amely hozzájárul a vállalat piaci teljesítményéhez. ____ We have limited knowledge on the potential pattern similarities/differences of trust’s role that may exist in information use obtained through intra- and extra-organizational relationships. This study addresses this question by investigating how trust leads to information use. Data from 338 intra-organizational and a sub-ample of 158 inter-organizationaldyadic information exchange relationships showed that trust is an important driver of the utilization of market information in both cases. Trust has no direct relationship to information use, instead has a strong indirect effect through a mediator, perceived quality of information. The effects of trustontheuse of information obtained throughinter- and extra-organizational dyadic relationships proved to be similar.

Nemzetközi vállalatok országhatárokon átívelő belső kommunikációjának menedzsmentje

A tanulmány célja a nemzetközi vállalatok nemzeti határokat átlépő belső kommunikációjának vizsgálata, azaz milyen stratégiákkal irányítják a vállalatok vezetői az eltérő szociokulturális környezetben folyó kommunikációt. A szerzők nemzetközi vállalatnak azokat tekintik, amelyek értékesítési divíziót, képviseleti irodát működtetnek országhatáraikon kívül, amelyeknek leányvállalataik vannak külföldön. "Standardizálás vagy differenciálás: nemzetközi nagyvállalatok magyarországi gazdálkodó egységeinek kommunikációja" témájú kutatásukban a Magyarországon leányvállalattal rendelkező nemzetközi vállalatokat vizsgálják. Különbséget tesznek a vállalaton kívüli (extern), valamint a vállalaton belüli (intern) nemzetközi kommunikáció között. A kutatás a vállalaton belüli nemzetközi kommunikációt vizsgálta, hangsúlyos kérdésköre a nemzetközi nagyvállalatok magyarországi gazdálkodó egységeikkel (leányvállalataikkal) folytatott kommunikációja. Módszerük a rendszerező szakértői interjú. A kis mintavételű kutatási projekt jellege modelltesztelő: Adler (1980), Perlmutter (1969) és Argenti (1994) modelljeit is figyelembe véve, Simone Huck (2005) standardizálás vs. differenciálás modelljét tesztelték. Azt tárták fel, hogy a nemzetközi nagyvállalatok magyarországi gazdálkodó egységeinek kommunikációja a standardizálás vagy a differenciálás modell, illetve e modellek vegyítése mentén leírhatók-e, vagyis modelltipikusak-e. Kutatásuk újdonságértékét az adja, hogy kevés irodalom foglalkozik a vállalat belső, de a külföldön működő egységek miatt mégis határokat átlépő kommunikációjával.

A felhő alapú számítástechnika használata a köz- és üzleti szférában

A felhőalapú számítástechnika lényege, hogy a felhasználónak nem szükséges komoly, szervezeten belüli informatikai infrastruktúrával rendelkeznie. Az ilyen, az internetről érkező szolgáltatásoknak persze több más szempont alapján is csoportosítható jellemzője lehet. A köz- és üzleti szféra számára költségcsökkentést, adatvédelmet, hatékonyságnövekedést és szervezetikultúra-változást, versenyképesség-növekedést jelent. A technológia elterjedését hátráltató tényezők technikai és humán eredetűek lehetnek. A felhőalapú technológia használatának gyakorisága az Európai Unióban országonként és méretkategóriánként eltérő az üzleti szférában. A magyar közszférában számos új szolgáltatás érhető el napjainkban.

Az egyetemi vállalkozói ökoszisztémába ágyazott közösségi finanszírozás

A közösségi finanszírozás a pénzügy, a technológia és a vállalkozás nexusába ágyazva katalizálhatja a – regionális és egyetemen belüli – helyi vállalkozói ökoszisztémát, hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, innovációhoz és munkahely-teremtéshez. Az egyetemeken keletkező vállalkozói és innovációs potenciál szempontjából a hallgatói, oktatói és alumni startup-ok, valamint a K+F kapacitás számára nyújthat alternatív finanszírozási módot az ún. crowdfunding. A szerzők célja, hogy a vállalkozói ökoszisztémák és a közösségi finanszírozás fontosabb vonásait bemutatva feltárják a közös keresztmetszeteket, interakciókat, továbbá átgondolják egy ilyen platform implementációs lehetőségeit a Pécsi Tudományegyetemen.

Az egészségügyben megjelenő hálózatok és az egészségpolitika

Az orvosok, a betegek, a hozzátartozók, az egészségügyi intézmények, az állam, a gyógyszergyártók és az egészségügyi eszközöket előállító vállalatok között gyakorlatilag végleten számú hálózat van jelen. A tanulmány célja az egészségügyben megjelenő hálózatok kategorizálása, illetve az egyes kategórián belüli hálózattípusok bemutatása. Az egészségügyben megjelenő hálózatok tanulmányozása számos egészségpolitikai kérdést vet fel; a hálózatok megismerése költséghatékonyabb és/vagy magasabb színvonalú egészségügyi ellátáshoz vezethet. A tanulmány bemutat egy alhálózatot, nevezetesen a háziorvosok és a szakorvosok között létrejövőt, és felveti azokat az egészségpolitikai kérdéseket, amelyekre az adott hálózat tüzetesebb vizsgálata révén választ kaphatunk. A szerző az itt felvetett kérdéseket gondolatébresztőnek szánja.

A limitáras ajánlatok szerkezete és dinamikája a Budapesti Értéktőzsdén

Leíró tanulmányunkban a Budapesti Értéktőzsde két legnagyobb forgalmú részvényének (OTP, Mol) kereskedési jellemzőit tárjuk fel a 2013-as év első 10 hónapjának adatait használva. A limitajánlati könyv alakját a Budapesti Likviditási Mérték adataiból készített három komponenssel jelenítjük meg. A három talált jellemző a meredekség, a konvexitás és a csavarodás. Az ajánlati és tranzakciós árak, valamint a forgalomadatok alapján készített mutatókat felhasználva végezzük az elemzést. Elsőként ismertetjük a kereskedés egyes jellemzőinek napon belüli mintázatait, és azokat összevetjük a szakirodalom által más tőzsdékre megfigyelt alakzatokkal. Ezt követően azt vizsgáljuk, hogy egy-egy piaci ajánlat hogyan módosítja rövid távon a piaci árfolyamot. Ehhez árhatásegyenleteket becsülünk, amelyben külön mérjük az ajánlat méretének hatását és az ajánlat adásának költségességét. Az árhatás egyenleteket azon feltételezés mellett is megbecsüljük, hogy a piaci ajánlatot nyújtók már az ajánlatadás előtt ismerik az ajánlati könyv mélységét. Mérjük a nyitás utáni és a zárás előtti szakaszok hatását is. Végül megvizsgáljuk, hogy miként változnak a vételi és eladási árak, az árrés, valamint az ajánlati könyv alakját leíró főkomponensek, ha egy agresszív (a limitáras szintet elfogyasztó) piaci ajánlat érkezik. Ezzel az ajánlati könyv alakjának mozgását dokumentáljuk, ami a limitajánlatot nyújtó szereplők együttes viselkedését írja le.

A státuszhierarchia hatása a csoport teljesítményére

A tanulmány a csoporton belüli státuszhierarchia kialakulásának és szerepének különböző értelmezéseit, magyarázatait mutatja be a csoportdinamika, szociológia és közgazdaságtan határmezsgyéjén mozogva, középpontban a státusz és teljesítmény viszonyának (az ún. Máté-effektus) kérdésével. A cikk rámutat a különböző értelmezési lehetőségek (privilégium, reputáció, hatalom és legitimitás) és a Mérei-féle többszempontú szociogram közötti párhuzamokra. Az elméleti összefoglalás végén sor kerül egy játékelméleti magyarázatra épülő tipológia bemutatására, melynek fő üzenete, hogy a szituációs feltételeknek megfelelően eltérő típusú státuszhierarchiák lehetnek hatékonyak. Jelentős külső és belső változások idején a csoport alkalmazkodásának elakadása a változás és stabilitás kettős követelményének való megfelelés nehézségeire vezethető vissza, ami a közhiedelemmel ellentétben nem csak a státuszhierarchia megmerevedésében ölthet testet (bár ez eléggé tipikus megnyilvánulási formája). A cikk ezt az értelmezési keretet esettanulmányos módszerrel finomítja tovább két különböző csoportszituációban végrehajtott, a státuszhierarchiára irányuló szervezetfejlesztési beavatkozás elemzése alapján. A cikk végén vezetőknek szóló gyakorlati javaslatok is megfogalmazásra kerülnek.

A környezeti hasznok rendszere (System of the environmental benefits)

A tanulmány a vállalati működés során megjelenő környezetvédelmi intézkedések vállalaton belüli hasznainak rendszerezésével foglalkozik. A hagyományos vállalati számviteli rendszerben a környezetvédelem alapvetően a költségoldalon jelenik meg. Azonban a környezetvédelmi tevékenység vállalaton belül megjelenő hasznainak is fontos szerepe van környezetvédelmi intézkedésekkel, beruházásokkal kapcsolatos döntések meghozatalában. Ennek ellenére a környezeti hasznok a szakirodalomban elnagyoltan, valamint nem a teljes vállalatra vonatkozóan jelennek meg. Ezért a tanulmány célja, hogy a környezeti hasznok számviteli rendszerben való kimutatására egyfajta megoldást keressen. Az elemzés eredménye egy olyan új modell felállítása, amely képes a tulajdonosi érték koncepciójához szorosan kapcsolódva a vállalaton belüli környezeti hasznokat átfogóan kimutatni. Az újonnan felállított modell a hazai és a nemzetközi gyakorlatban is újdonságértékkel bír, és nagy előnye a vállalati gyakorlatban való alkalmazhatóság. --------- The main focus of this paper is the systematization of the environmental benefits within the company. The environmental benefits related to the company’s environmental action. Environmental protection appears in the accounting system mostly on the cost side. However, environmental benefits incurring within the company play an important role in the company’s environmental decision making processes. Despite these facts, environmental benefits are not analyzed in detail by the accounting literature and do not cover the whole activity of the company. Consequently, these paper aims to gain a possible demonstration of environmental benefits in the accounting system. The main outcome of this paper is a new model, able to comprehensively present the environmental benefits of the whole company. The theory on which the model is based is the shareholders’ value concept. The model has significant novelty both in the Hungarian and international practice. Another advantage of the model is that it can be integrated into the company’s accounting system.

Irigység a munkahelyen

Az irigység megjelenésének lehetősége a személyes és a szakmai életünkben is fokozott mértékben fennáll. Azok a viselkedésformák, amelyek az irigységből adódnak, közvetlen és közvetett költségekkel járhatnak a vállalati kontextusban. Az irigység vállalati kontextusban kifejtett hatásainak vizsgálatát egy tematikus interjúkon alapuló magyar vállalati felmérés eredményeinek elemzése egészíti ki. Az empirikus eredmények szerint az irigység legfőbb manifesztációi közé tartoznak: a másik elhiteltelenítése, leszólása, elszigetelése, illetve a mások munkájának hátráltatása. Az interjúalanyok többsége védtelennek tartja magát e cselekvési tendenciákkal szemben. Ezért hangsúlyozottan fontosak a vállalaton belüli intézményi korlátok és normák hatékony alkalmazásai az olyan destruktív jelenség, mint az irigység visszaszorítására vagy legalább elfogadható szinten tartására.