Financial Characteristics of Family Businesses and Financial Aspects of Succession

Family businesses are special in many respects. By examining their financial characteristics one can come to unique conclusions/results. This paper explores the general characteristics of the financial behaviour of family businesses, presents the main findings of the INSIST project’s company case studies concerning financing issues and strategies, and intends to identify the financial characteristics of company succession. The whole existence of family businesses is characterized by a duality of the family and business dimensions and this remains the case in their financial affairs. The financial decisions in family businesses (especially SMEs) are affected by aspects involving a duality of goals rather than exclusively profitability, the simultaneous presence of family and business financial needs, and the preferential handling of family needs at the expense of business needs (although it has to be said that there is evidence of family investments being postponed for the sake of business, too. Family businesses, beyond their actual effectiveness, are guided by individual goals like securing living standards, ensuring workplaces for family members, stability of operation, preservation of the company’s good reputation, and keeping the company’s size at a level that the immediate family can control and manage. The INSIST project’s company case studies revealed some interesting traits of family business finances like the importance of financial support from the founder’s family during the establishment of the company, the use of bootstrapping techniques, the financial characteristics of succession, and the role of family members in financial management.

Managing Succession and Knowledge Transfer in Family Businesses: Lessons from a Comparative Research

The most natural mode of family firm succession is the intergenerational ownership transfer. Statistical evidence, however, suggests that in most cases the succession process fails. There can be several reasons as a lot of personal, emotional and structural factors can act as an inhibitor to succession. The effectiveness of the implementation of any succession strategy is strongly dependent on the efficiency of intergenerational knowledge transfer, which is related to the parties’ absorptive capacity and willingness to learn. The paper is based on the experiences learned from the INSIST project. In the framework of the project different aspects of family business succession have been investigated in three participating countries (Hungary, Poland and the United Kingdom). The aim of the paper is to identify the patterns of management, succession, knowledge transfer and learning in family businesses. Issues will be examined in detail such as the succession strategies of companies investigated and the efforts family businesses and their managers make in order to harmonize family goals (such as emotional stability, harmony, and reputation) with business- related objectives (e.g. survival, growth or profitability).

Running in the Family – Paternalism and Familiness in the Development of Family Businesses

The study focuses on two features of family businesses (FBs), namely familiness and paternalism. These two concepts are inseparable in two ways: inseparable from family businesses and also from each other. Family businesses differ from one another in the degree of family involvement, leadership and management in the business. Paternalism as a leadership attitude is naturally present in FBs, especially in the founding stage of development. This feature provides the solid bases for establishing a strong and proud culture built around the personality and success of the founder. This characteristic however can become a major hindering factor upon succession. Through a review of the literature and the INSIST studies for Central Europe this study aims to identify the supportive and limiting factors of both phenomena and examine the case studies of the INSIST research project for signs of the existence of these supportive and limiting factors. It is found that the degree of familiness in these firms is a sliding scale and a lack of familiness is not a precursor for failure. Paternalism is found to be broken down into authoritarian, benevolent, moral and enlightened. After discovering studies claiming that paternalism is a stage in the process of leadership style changing from participative to autocratic (or vice versa) and that Central Europe and the current era of instability and uncertainty lead to employees preferring a more autocratic or paternalistic style, our findings suggest that there are more driving than restraining forces for family firms adopting a paternalistic style. Furthermore many cases appear to be on the path from an authoritative towards a more enlightened paternalistic leadership style either out of choice in the search to shake off the drawbacks of other types of paternalism or as part of a natural evolution of this particular leadership style within the context of this study.

A marketing-erőforrások hatása a vállalati versenyképességre (The impact of marketing resources to corporate competitiveness)

A tanulmány a marketing-erőforrások és a vállalatok versenyképessége közötti összefüggéseket elemzi és hasonlítja össze az öt évvel korábbi felmérés eredményeivel. A háromszáz hazai vállalatra kiterjedő kutatás során a szerzők azt állapították meg, hogy a vizsgált marketing-erőforrások mindegyike hatással van a vállalati teljesítményre. Ez annyiban jelent változást az öt évvel korábbi eredményekhez képest, hogy akkor a marketingképességek szerepe még nem volt egyértelmű. Az elemzés során kimutatták, hogy a vállalatok által birtokolt marketing-erőforrások hasonló struktúrát mutatnak, mint korábban. Ezek közül kiemelkedik a marketingfunkcióhoz leginkább köthető piacszervezési dimenzió, amely a legszorosabb összefüggést mutatja a versenyképességgel. A vizsgált vállalatok egy kis csoportjának (12%) sikerült a versenyképes termékkínálat és árak fenntartása mellett e képesség kifejlesztésében és birtoklásában előre lépniük. Körükben a sikeres vállalatok aránya kiemelkedő. --------- The study aimed to analyse the association between marketing resources and corporate competitiveness and it compared the results to the ones of a similar research conducted five years before. Based on the survey of 300 domestic organisations the authors found that all the marketing resources investigated have a significant effect on marketing performance. These results differ from the previous ones only in terms of marketing capabilities, as their role was ambiguous at that time. They revealed the same structure of marketing resources owned by the companies as last time. Among them the most marketing related resource-dimension called market management excels regarding the strength of the association with competitiveness. A small group of the companies investigated (12%) managed to advance in development and possession of this dimension of marketing resources whilst maintaining competitive product supply and price. The proportion of successful companies among them is highly significant

Az erőforrás-alapú megközelítés a gyakorlatban – Az intellektuális tőke mint az alapvető képesség forrása?

A szerző tanulmányában az intellektuális tőke (mint kulcsfontosságú stratégiai erőforrás) és a stratégiaimenedzsment-szakirodalom közötti kapcsolattal foglalkozik, mégpedig elsősorban a stratégiai menedzsment oldaláról közelítve a kérdést. Mindeközben nem feledkezik meg a stratégiaicél-elérés támogatását kiemelt célul tűző menedzsmentkontroll és a szervezeti magatartás szempontjairól sem. Elsősorban a stratégiai szakirodalomban jelentős szerepet játszó erőforrás-alapú megközelítések (RBV – resource based view of the firm) és az intellektuális tőke közötti kapcsolatra fókuszál, azt vizsgálja, hogy a nem tárgyiasult stratégiai erőforrások (vagy más szóval intellektuális tőke) egyre szembetűnőbb megjelenése az értékteremtést befolyásoló tényezőket elemző kutatásokban miként értelmezhető az erőforrás-alapú stratégiai elméletek szempontjából.

Stratégiai lehetőségek közötti választás racionalitásának biztosítása – az adóparadoxon esete

A controller döntéstámogató számításokkal segíti a vezetők munkáját. Az együttműködés során tekintettel kell lennie a vezető gondolkodásmódjára és korlátozott racionalitására is. A szerző az adóparadoxon példáján keresztül mutatja be, hogy a jelenérték-számítás módszertanának alkalmazásakor több ponton is mérlegelnie kell a controllernek, hogy milyen információkkal tudja érdemben segíteni a vezető munkáját anélkül, hogy az utóbbit felesleges, érdektelen adatokkal terhelje.

Vállalati fenntarthatóság – stratégiai változatok és metodológia – megvalósítás

A tanulmány célja a fenntarthatósági stratégiák vállalati megvalósításának az eredményesebbé tétele. A cikk a XXI. század új vállalati stratégiai kihívásaiból indul ki. A következő lépésben az alapvető fenntarthatósági stratégiai változatok célját, szerepet és a kiválasztás tényezőit ismerteti. Ezután vázolja fel a stratégiák megvalósítását szolgáló irányítási gondolatrendszer, az ún. hagyományos Balanced Scorecard (BSC) egyszerű kibővítésének káros következményeit. Erre épül a Fenntarthatósági Balanced Scorecard (SBSC) szerkezetének és kialakítási lépéseinek a leírása. Ebhez szorosan kapcsolódik a stratégiai változatok Balanced Scorecardjának a tartalmi elemeire tett javaslatok ismertetése. Végül a „Hitelességi stratégia" tervezésének és bevezetésének fázisait egy vegyipari esettanulmány szemlélteti.

Hazai nagyvállalati etikai kódexek tartalmi elemzése

Az etikai kódexek az etikai értékek, normák, alapelvek, magatartási szabályok írásba foglalását jelentik, és hozzájárulnak annak tisztázásához, hogy a vállalatok üzleti hétköznapjaiban mit tekintenek legitimnek és felelősségteljesnek. A cikk az etikai kódexek szerepének szakirodalmi áttekintése után az 50 legnagyobb árbevételű hazai cég közül azok etikai kódexét vizsgálja, amelyek magyar nyelvű etikai kódexe az interneten elérhető. A tartalmi összehasonlítás kiterjed a magyar és az amerikai gyakorlatra is. Az elemzés gondolatébresztőként szolgálhat az etika intézményesítését tervező vállalatok számára.

Az üzleti tanácsadási rendszer modellje

Wohlgemuth (1991a) a vállalkozási tanácsadást az ügyfél és tanácsadó rendszer képviselői között zajló projektorientált, interakciós folyamatként definiálta. A fogalom meghatározásánál három tényezőt (intézmény, funkció, eszköz) emelt ki. Kubr (2002) szerint a tanácsadás célja a szervezeti célok és feladatok teljesítése, melybe a problémák megoldásán kívül az új lehetőségek azonosítása, a tudás gyarapítása és a változtatások kivitelezése is beletartozik. A szerző célja a tanácsadás elméleti alapjainak összefoglalása, ez alapján az üzleti tanácsadási rendszer modelljének felvázolása.

Értelmezhető-e a lojalitás a B2B piacokon?

A fogyasztói lojalitás elméleti és empirikus vizsgálata már több mint két évtizede népszerű a nemzetközi és hazai szakirodalomban. Hosszú ideje a vita az ügyfélhűség fontosságáról szól, és számtalan forgatókönyvet találhatunk arra vonatkozóan, hogy hogyan tartsuk meg fogyasztóinkat, és annak milyen pozitív hatásai lehetnek a B2C piacokon a szervezetek teljesítményére. Sajnos ugyanez nem mondható el a vállalatok közötti (B2B) lojalitásvizsgálatokkal kapcsolatban. Sokkal kevesebb az elméleti fejtegetés, és sokkal kevesebb az empirikus kutatás ezen a területen. A lojalitás kérdésében kétségtelenül több a hasonlóság, mint a különbség a B2B és a B2C piacokon, de mégis nagyobb figyelmet érdemelne az olyan tényezők vizsgálata a B2B piacokon, mint az érték, a kapcsolatépítés, az elkötelezettség, a bizalom, a kölcsönösség. A tanulmány egy átfogó empirikus kutatás kvalitatív vizsgálati eredményeivel kíván rávilágítani arra, hogy miként is vélekednek az egymással kapcsolatban lévő szervezetek a B2B lojalitásról.

A környezettudatos stratégiai menedzsment koncepciója

A tanulmány célja egy olyan stratégiaimenedzsment-koncepció bemutatása, amelynek középpontjában a környezettudatosság áll. A cikk először a környezettudatosság fogalmából és vállalati szintű értelmezéséből kiindulva a vállalat stratégiai pozicionálásának külső és belső tényezőit határozza meg. A következő lépésben a környezettudatos stratégiai változatok képzésének lehetőségeit foglalja össze a stratégiai viselkedés és a stratégiai orientáció alapján. Ezután leírja, hogy különböző kontextusokban az egyes stratégiai változatok hogyan valósulnak meg. Végül a továbblépés lehetőségeinek felvázolása azokra a területekre irányul, amelyeken további kutatásokat kellene végezni a környezetorientált vállalati stratégiák sikeres gyakorlati bevezetése érdekében.

Aligning supplier evaluation with manufacturing competitive priorities. Results of an international survey in manufacturing and assembly industries

The aim of our research is to investigate a company’s purchasing and manufacturing competitive priorities jointly in order to uncover any relationships between them and also their effect on the supply chain tools implemented by the company. We assume that the supplier selection criteria of the companies reflect the true goals of the purchasing function and we take the purchasing function’s point of view to examine the aforementioned relationships. We use a multinational database for our empirical analysis which contains almost 700 companies from 20 countries and data that were acquired in 2009. We identified four different clusters which reflect a different level of supply chain tool implementation.

A versenyképesség és az innováció vállalati szintű vizsgálata

A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ: hogyan válhat egy szervezet piacvezetővé, és hogyan tarthatja meg pozícióját hosszú távon? A kérdésre huszonöt különböző szektorban tevékenykedő piacvezető vállalat átfogó, több szintű kvalitatív módszertani vizsgálatával kapunk választ. A kutatás során több, mint száz, félig strukturált egyéni interjú, dokumentumelemzések és megfigyelések elemzése valósult meg QSR NVivo elemző szoftverrel. A tanulmány rávilágít arra, hogy a versenyképesség dinamikusan változó, idővel erodálódik, így megteremtése, illetve megújítása tudatos vezetői feladat. A kutatás fontos eredménye, hogy a menedzsereknek tudomásul kell venniük, hogy mind a termelékenységbe, mind az innovációba be kell fektetniük, amennyiben hosszú távon fenn akarják tartani iparági vezető pozíciójukat.

A lean tudás átadásának gyakorlatai multinacionális hálózatokban

A cikk azt vizsgálja, hogyan áramoltatják a lean menedzsmenttel kapcsolatos tudást a multinacionális vállalatok hálózataikban, azaz a vállalati központ és az egyes leányvállalatok között, illetve a leányvállalatok egymás között. Mivel a lean tudás megosztásával kapcsolatos irodalom még gyerekcipőben jár, kutatási módszerként az esettanulmány-alapú kutatást választották a szerzők. 12 interjú alapján három leányvállalatnál készítettek esettanulmányt. Feltáró kutatásukban 13 tudásmegosztási gyakorlatot azonosítottak. A megosztott tudás jellege, az érintettek és a megosztás gyakorisága alapján osztályozták őket. Kutatásuk rámutat arra, hogy a felső vezetők bevonása a lean tudás megosztásába rendkívül fontos. Ezek a vezetők egyfajta információs ügynök szerepet játszanak (gyűjtik és megosztják a jó gyakorlatokkal kapcsolatos információkat) és iránymutatást adnak a leányvállalati szintű lean erőfeszítéseknek. Kutatásuk további eredménye, hogy a lean fejlődése korántsem egyenes vonalú. A lean hálózati szintű egységes értelmezésének kialakítása alapvető ebben a fejlődési folyamatban. A globális lean tudásközpontnak döntő szerepe van az egységes értelmezési keret kialakításában.

Az intellektuális tőke mérésének és értékelésének különválasztása értékelő függvények alkalmazásával

A tanulmány alapgondolata az intellektuális tőke mérésének és értékelésének különválasztása értékelő és abból származtatott hasznosság függvények alkalmazásával az intellektuális tőkeelemek mutatószámrendszer alapú méréseiből kiindulva. A szerzők megközelítése lehetővé teszi, hogy a mérőrendszer által szolgáltatott mértékeket felülértékeljék a vállalat értékrendjét megtestesítő értékelő függvények segítségével. Ez utóbbi paramétereinek megfelelő kalibrálásával a vállalat intellektuális tőkeelemekre vonatkozó preferenciái jutnak kifejezésre, ezért a felülértékelés eredményeként az intellektuális tőkeelemek vállalati értékének egy jobb közelítését eredményezik.